A határozat elvi tartalma: Jogszerű a gépjármű elszállítása a felperes által sem vitatott szabálytalan parkolás esetén. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.012/2017/
- A tanács tagjai:. Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: (...) Képviselője: (...) ügyvéd Az alperes: Budapesti Rendőr-főkapitányság Képviselője: (...) jogi főelőadó A per tárgya: közigazgatási bírság ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Főváros Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.34.599/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a Főváros Közigazgatási és Munkaügyi 16.K.34.599/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- április 11-én 19:00 óra körül a (...) forgalmi rendszámú személygépkocsival a (...) számú ház előtt autójának több mint a felével a mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóhelyre átnyúlva állt. A közterület-felügyelet emiatt a gépjárművet a helyszínről elszállíttatta. A felperes panaszt adott be az intézkedés ellen, melyben arra hivatkozott, hogy két parkoló autó közé állt be elegendő helyet adva a parkolásra és hogy azzal senkit és semmit nem veszélyeztetett. Hivatkozott továbbá arra, hogy a szállításról, annak megtörténtét megelőzően a közterület- [2] felügyelők őt nem értesítették. Kifogásolta végül, hogy más autóját nem szokták elszállítani. Az elsőfokú hatóság a panaszt elutasította. Az alperes
- augusztus 5-i 01000-105-609/1/2014.P. számon hozott határozatában az elsőfokú döntést helybenhagyta. Indokolásában a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/
- (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ)
- §
(1)bekezdésének b) pontjára hivatkozott. Kiemelte azt a ténykérdést, hogy a felperes a mozgássérült parkoló egy részét gépjárművével elfoglalta, ezért elszállítása a jogszabályoknak megfelelt. A felperes előzetes értesítése azért volt szükségtelen, mert a közúti közlekedés nyilvántartásáról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Knyt.) 9. §-ának
(4)bekezdésében írt elérhetősége feltüntetését nem kérte a felperes. A kereset és ellenkérelem [3] A határozattal szemben a felperes annak felülvizsgálatát kérve közigazgatási keresetet adott be, melyben kérte a határozat elsőfokú döntésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy nem akadályozta a mozgáskorlátozottak parkolását, vitatta, hogy a mozgáskorlátozott parkolót úgy foglalta volna el, hogy azt ne lehetett volna használni. Az elsőfokú ítélet [4] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint ténykérdéseken alapult és a jogszabályoknak is megfelelt az alperes határozata, így annak hatályon kívül helyezésére nem volt lehetőség. A felülvizsgálati kérelem [5] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve a bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy bizonytalannak, így nehezen értelmezhetőek azok a jogszabályok, melyek a mozgássérült parkolókra vonatkoznak. Előadta, hogy időközben ellene indult szabálysértési ügyet a hatóság bizonyítékok hiánya miatt megszüntette. Sérelmezte, hogy más autót mozgássérült parkolóhely részbeni elfoglalása miatt nem vittek el. Hivatkozott arra is, hogy a lakóközösség egy villanyoszlopra kiírva kérte, hogy sűrün parkoljanak. Kifogásolta végül, hogy az intézkedésről őt a közterület-felügyelet előzetesen nem értesítette. Jogszabálysértésként a kerékbilincs közterületfelügyelet általi alkalmazására a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009.(X.16.) IRM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának
(4)bekezdésére hivatkozott, továbbá a
- évi CXXIV. törvénnyel kihirdetett egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló nyilatkozatra, illetve annak
- cikkére, mely a megkülönböztetés tilalmáról a következőket tartalmazza: a jelen Egyezményben. Meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés pl.: nem, faj, szín, faj, vallás, politikai vagy egyéb vélemény nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. A Kúria döntése és jogi indokai [6] [7] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúriának az ügyben arról kellett döntést hozni, hogy megfelelt-e a jogszabályoknak az alperes határozata, tehát jogszabálysértésekre hivatkozva megtámadó keresetet elutasító ítélet, amely egy gépjármű rokkant parkoló részbeni használata miatt a gépjármű elszállítása tárgyában keletkezett. A KRESZ
- §
(1)bekezdésének d) pontja szerint a rendőrség a közterület-felügyelet a közútkezelője - az üzembentartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartó jelzőtáblával vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik, a jármű elszállításáról a közterület-felügyeletnek, illetve az út kezelőinek a rendőrséget is értesítenie kell. [8] A jogerős ítéletben kitűnik, hogy ténykérdés és a felperes maga is elismerte a nyilatkozatában, hogy az útburkolati jelet átlépve parkolt a gépjárművével, ezzel megsértette a KRESZ idézett rendelkezését. Nem sértett jogszabályt tehát az alperes a gépjármű elszállításával, ezzel ellentétes szabály nincs. [9] Helytállóan utalt a bíróság arra is, hogy a Kny. 9. §
(4)bekezdése alapján a járműtulajdonos kérésére a nyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos vagy üzembentartó rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus levelezési címét. A felperes gépjárművéhez tartozóan nem kérte ezek bejegyzését, így az elszállítás tényéről a helyszínen a jelzőtábla oszlopán hagyhatott csak értesítést, ami egyébként a jogszabályban írtaknak megfelelő volt. [10] A lakók egy kiírása jogszabálynak nem tekinthető, ezért a hatóság azt nem is sérthette meg. [11] Az Egyezmény idézett rendelkezésében foglalt feltételek egyikét sem sértette a felperessel szemben hozott határozat. [12] Annak a körülménynek a tisztázása, hogy a közterület-felügyelők munkájukat minden esetben elvégzik-e, nem ennek a pernek a tárgya. Záró rész [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [14] A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának rendelkezni nem kellett. [15] Az illeték fizetésére kötelező rendelkezés az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. §
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő