← Magyarország

Kfv.38159/2016/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Valótlan tényközlés miatt a tartózkodási engedély kérelem megtagadásának van helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.38.159/2016/

  1. A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Rothermel Erika bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: . Mándó Tibor Ügyvédi Iroda Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.31.549/2016/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 8.K.31.549/2016/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Magyarországra
  4. december 20-án érkezett kínai férfi felperes utoljára
  5. május 28-án adott be tartózkodási engedély meghosszabbítására kérelmet. Kereseti igazolása szerint nevezettnek 160.000 forint havi jövedelme volt. A NAV igazolásából megállapíthatóan a felperes 150.000 forinttal volt munkáltatójánál bejelentve. Ilyen tényállás alapján az alperes
  6. február 26-án hozott 106-T-66094/9/
  7. számú határozatában a keresőtevékenység folytatása iránti tartózkodási engedély kiadását elutasította, és a felperest az EU területéről Kína területére kiutasította. Határozata szerint a felperes a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal valótlan tényt közölt, ezért a meghosszabbítási kérelmet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  8. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
  9. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján meg kellett tagadni. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Sérelmezte, hogy a bizonyítási eljárás nem megfelelő lefolytatása miatt ügyében a hatóság valós adatot tévesen minősített hamisnak, ezért határozata jogszabálysértő volt. Az elsőfokú ítélet [3] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes által kérelméhez becsatolt igazolásnak és az adóhatóság megkeresésre adott válasza eredményének nem azonos volta ellentétben áll a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti előírással, mert a felperes hamis adatközlése e tényekből magából megállapítható. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [4] [5] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy nem történt részéről adóelkerülés, tekintettel az igazolásokon lévő csekély 10.000 forintos különbségre. A munkáltató által kiállított igazolásban szereplő összeg elírás eredménye volt. Mindezeket a tényeket az alperes nem tárta fel, sérült emiatt a Ket. 1. §-ának
(1)bekezdése, 50. §-ának
(1)bekezdése, valamint a Harmtv. 18. §
(1)bekezdésének b) pontja. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [6] [7] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy jogszerűen állapította-e meg az alperes és ennek folytán a jogerős ítéletet hozó bíróság is, hogy a felperes a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében hamis adatot közölt a hatósággal, ezért kérelmét meg kellett tagadni. [8] Az ügyben a Kúria a Harmtv. 18. §
(1)bekezdésének b) pontját alkalmazta. E szerint a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette. [9] Helyes megállapítást tett a jogerős ítéletet hozó bíróság, amikor ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperes a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot közölt. [10] A felperes munkáltatója más igazolást adott ki a felperes számára, mint amit a hatóság részére jövedelemként bejelentett. Függetlenül attól, hogy ez a munkáltató vagy a felperes felelőssége, a hamis adatközlés tényszerű volt, aminek következménye a felperes terhére állapítandó meg. Így a támadott ítélet jogszabálysértőnek nem tekinthető. [11] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [12] A felperes a Pp.
  1. §-a alapján köteles az alperes Pp.
  2. §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségei megfizetésére. [13] Az illeték megtérítésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény
  4. §-ának
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.