Szegedi Ítélőtábla Bf.I.42/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden,
- június
- napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő VÉGZÉST: A különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
- december
- napján kihirdetett 3.B.10/2006/
- számú ítéletét h e l y b e n h a g y j a. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt 2 év, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte. A (
- sz. gazdasági társaság megnevezése) magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentettek be: Az ügyész, a vádlott terhére súlyosítás, végrehajtandó szabadságvesztés, valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása, a védő, felmentés érdekében. A védő a fellebbezési eljárás során másodlagosan az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartva a bűnösségi körülmények helyesbítése mellett indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg, a vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztést és közügyektől eltiltást szabjon ki, egyebekben az első fokú ítéletet hagyja helyben. Az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte. Az elsőfokú bíróság az előtte folyó eljárásban széles körű bizonyítást folytatott le. Azt azonban nem tisztázta, hogy a bűncselekménnyel érintett gépkocsik forgalomképesek voltak-e. Ezáltal ítélete a Be.
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján részben megalapozatlan volt. Az ítélőtábla e részbeni megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében a Be. 353. §
(1)és
(2)bekezdése alapján részbizonyítást rendelt el, melynek keretében (
- sz. tanú neve)-ot, (
- sz. tanú neve)-t és (
- sz. tanú neve)-át tanúként hallgatta ki. Az ítélőtábla az első fokú ítélet tényállását a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a lefolytatott részbizonyítás, továbbá az iratok egybehangzó adatai alapján az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: A vádlott jelenleg egy ingatlanközvetítő iroda vezetője, a havi jövedelme kb. 150.000.- forint. Kiskorú gyermeke után havonta kb. 60-70.000.- forint gyermektartásdíjat fizet, a (felsőoktatási intézmény megnevezése) végzős hallgatója. A vádlott nem volt (név)-vel együtt ügyvezetője a (
- sz. gazdasági társaság megnevezése)-nek. Magyarországon, az importőr által behozott személygépkocsi forgalomba helyezéséhez elsődlegesen műszaki vizsgára van szükség. A gépkocsi műszaki vizsgáztatásához szükség van az ún. európai megfelelőségi tanúsítványra (COC), valamint az ún. járműkísérő lapra. A műszaki vizsga eredménye alapján került kiállításra a műszaki adatlap. Ezt követően kerülhet sor a gépkocsi forgalomba helyezésére. Ehhez a műszaki adatlapra, a járműkísérő lapra, az adásvételi szerződésre vagy számlára, továbbá hitel esetén egyéb okmányokra, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás irataira van szükség. Ezen iratok birtokában állítja ki az okmányiroda a forgalomba helyezett személygépkocsi forgalmi engedélyét. Jelen ügyben a (
- sz. gazdasági társaság megnevezése)-nél ott tartott iratok nélkül európai megfelelőségi tanúsítvány, járműkísérő lap - a bűncselekménnyel érintett gépkocsik esetében törvényes forgalomba helyezésre nem volt lehetőség. A (
- sz. gazdasági társaság megnevezése) polgári jogi igényét 55.995.925.- forint és járulékai tekintetében terjesztette elő. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, azt az ítélőtábla a fenti kiegészítésekkel, illetőleg helyesbítésekkel határozatának alapjául elfogadta. A vádlott felmentését célzó védelmi fellebbezés kétirányú volt. Bf.I.42/2008/
- A védő elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a vádlott abban a téves feltevésben járt el, mely szerint cége és a (
- sz. gazdasági társaság megnevezése) között fennálló elszámolási vita kapcsán a bűncselekménnyel érintett gépkocsik a (
- sz. gazdasági társaság megnevezése) tulajdonát képezték. Erre vonatkozóan az elsőfokú bíróság részletes bizonyítást folytatott le. Az így rendelkezésére álló bizonyítékokat részletesen és körültekintően mérlegelte, számot adott arról, hogy miért azt az álláspontot fogadta el, mely szerint a vádlottnak tudnia kellett arról, hogy a gépkocsik nem a (
- sz. gazdasági társaság megnevezése), hanem a (
- sz. gazdasági társaság megnevezése) tulajdonát képezték. A kifejtett álláspontját az ítélőtábla mindenben osztotta. E körben a másodfokú bíróság álláspontja szerint az ez irányban előterjesztett védelmi fellebbezés a bizonyítékok mérlegelése ellen irányul. A bizonyítékok értékelése az azokat közvetlenül észlelő elsőfokú bíróság feladta. Megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok eltérő értékelésére a másodfokú eljárásban nem kerülhet sor, így a tényállást támadó és a bizonyítékok mérlegelése ellen irányuló fellebbezés eredményre nem vezethetett. A védelem a felmentés körében, továbbá hivatkozott arra is, hogy a gépkocsik nem voltak forgalomképesek, így azok bűncselekmény elkövetési tárgyai sem lehettek. A gépkocsik forgalomképessége tekintetében a fellebbezési eljárásban lefolytatott részbizonyítás és az ezt követő tényállás kiegészítéséből egyértelműen megállapítható, hogy a bűncselekménnyel érintett gépkocsik forgalomképesek voltak, annak ellenére, hogy a sértettnél visszatartott okiratok nélkül ezek a gépkocsik Magyarországon törvényesen nem voltak forgalomba helyezhetők. Ezt támasztja alá az a tény is, amiről (
- sz. tanú) számolt be, mely szerint megkezdték az általa árverés útján megszerzett gépkocsik műszaki vizsgáztatását, hiszen amikor a közlekedésfelügyelet a forgalomba helyezéshez szükséges iratok beszerzése végett megkereste a (
- sz. gazdasági társaság megnevezése)-t és értesült arról, hogy a gépkocsik tulajdonjoga vitatott, a műszaki vizsgáztatást megszakították. A fellebbezési eljárásban lefolytatott részbizonyítás keretében az is megállapítható volt, hogy (
- sz. tanú) megkísérelt utána járni, hogy legálisan forgalomba helyezze az általa árverés útján megszerzett gépkocsikat, amelyeknek el is kezdték a műszaki vizsgáztatását. (
- sz. tanú) pedig arról tett vallomást, mely szerint a (
- sz. gazdasági társaság megnevezése)-nél maradt okmányok nélkül a kereskedő a gépkocsikat bármikor kivihette volna Magyarország területéről trérellel, és más országban megkísérelhette volna értékesíteni azokat. Mindezeken túlmenően a bíróság álláspontja szerint a kereskedőnek lehetősége lett volna alkatrészenként is értékesíteni a gépkocsikat, mint ahogy az lopott gépjárművek esetében gyakran meg is történik. Az ítélőtábla álláspontja szerint mindezekből következik, hogy határozottan nem mondható ki az, hogy a gépkocsik nem voltak forgalomképesek, ugyan azokat Magyarországon, iratok nélkül nem lehetett forgalomba hozni törvényesen, de a fentiekből következően ezek a gépkocsik korlátozottan forgalomképesek voltak, s mint ilyenek a sikkasztás bűntettének elkövetési tárgyai lehettek. Mindebből következik tehát a bűncselekmény elkövetési tárgya forgalomképes volt, tehát ez okból sem kerülhetett sor a vádlott felmentésére. Nem tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a megállapított tényállás alapján a vádlott bűnösségére következtetett és a fent kifejtettekre is figyelemmel, a cselekményt a törvénynek megfelelően minősítette. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények kiegészítésre, illetőleg helyesbítésre szorulnak: Az ítélőtábla a vádlott büntetlen előéletét mellőzte az enyhítő körülmények köréből, ugyanis ez alkalmazásának feltétele volt. Az időmúláson túl a másodfokú bíróság a vádlott javára további enyhítő körülményként értékelte a hosszú büntetőeljárás hatálya alatt állást, hiszen az eljárás a vádlottal szemben több mint három éve indult. Enyhítő körülményként értékelte továbbá, hogy a vádlottnak az elkövetett bűncselekményből haszna nem származott, mely körülménnyel az elsőfokú bíróság is foglalkozott, csak azt nem értékelte enyhítőként. A súlyosító körülmények köréből mellőzte a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottságát, mert a bírói gyakorlat összességében a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottságát ekként nem értékeli. Mellőzi az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy a vádlott szándékának kialakulásában jogilag képzett személyek is hozzájárultak, mert ennek nincs tényállásbeli alapja. Az így kiegészített és helyesbített bűnösségi körülmények mellett, különös tekintettel arra, hogy a kár megtérült, a gépkocsik visszakerültek a tulajdonoshoz, illetőleg, hogy a vádlott nem a saját hasznára követte el a cselekményt, hanem cége érdekében igyekezett nem a legmegfelelőbb úton eljárni, arányos a törvényi minimumban meghatározott szabadságvesztés maximális próbaidőre felfüggesztve. Az ítélőtábla álláspontja szerint ezen büntetés alkalmas a vádlott esetében a büntetési célok elérésére, ezért annak súlyosítása nem indokolt. Bf.I.42/2008/
- A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Szeged,
- június
- Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke Sefta Márta dr. s.k. a tanács tagja, előadó Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.42/2008/
- számú végzése és a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.B.10/2006/
- számú ítélete a jelen végzés folytán
- június
- napján jogerős és fel nem függesztett részében végrehajtható. Szeged,
- június
- napján Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke