A határozat elvi tartalma: A jelzálogjog törléséhez a jelzálogjog megszűnésének igazolása nem elégséges, szükséges a jelzálogjog jogosultjának törlési engedélye is. Ez alól nem adható felmentés akkor sem, ha a zálogjogosult időközben mint gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.38.110/2016/
- A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Márton Gizella előadó bíró . Rothermel Erika bíró A felperes: felperes neve (címe) A felperes képviselője: Marján Ügyvédi Iroda (Dr. Marján István ügyvéd, cm) Az alperes: Baranya Megyei Kormányhivatal (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.) Az alperes képviselője: ... jogtanácsos A per tárgya: jelzálogjog törlése tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat:écsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.145/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.145/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat szempontjából releváns tényállás [1] A felperes
- február 2-án kelt kérelmében kérte a ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlését. Kérelméhez csatolta a jelzálog jogosult megszűnéséről kiállított cégirat hivatalos fordításának közjegyző által hitelesített példányát, a megszűnt társaság volt igazgatójának közjegyző által hitelesített nyilatkozatát. A nyilatkozat szerint a kölcsönt a felperes visszafizette és a jelzálogjog törlésére adminisztrációs hiba miatt nem került sor. A volt igazgató kijelentette, hogy a követelést a gazdasági társaság nem idegenítette el, nem terhelte meg. [2] A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Földhivatala - megismételt eljárásban - a
- február 1-jén kelt 41910/
- számú határozatával a jelzálogjog törlése iránti kérelmet elutasította. Határozata indokolása szerint a zálogjog jogosult jogutód nélkül megszűnt, ezért a volt igazgató nyilatkozata a jelzálogjog törlése vonatkozásában nem fogadható el törlési engedélyként. A zálogjog az ingatlan-nyilvántartásból a zálogjogosult törlési engedélye alapján törölhető az ingatlannyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 29.§-a értelmében. Törlési engedély hiányában a kérelmet az Inytv. 32.§
(1)bekezdés f) pontja és 39.§
(3)bekezdés f) pontja alapján el kellett utasítani. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- április 6-án kelt - a
- május 25-én meghozott 30.094-2/
- számú határozattal kijavított - 30.094/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata és megváltoztatása, a jelzálogjog törlése iránt. Álláspontja szerint az Inytv. 29.§-a értelmében, továbbá az EBH
- számon közzétett eseti döntés szerint a jelzálogjog törléséhez a jelzálogjog megszűnésének az igazolása szükséges, amelyet az ingatlan-nyilvántartási eljárás során hitelt érdemlő okiratokkal igazolt. Hangsúlyozta, hogy mivel a követelés megszűnt, így a jelzálogjog is megszűnt. [5] Az alperes ellenkérelmében a kereset határozatában foglaltakat tartotta fenn. elutasítását kérte, a Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította. Kifejtette, hogy a jelzálogjog törlésére akkor kerülhet sor az Inytv. 29.§-a és a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167.§-a alapján, ha okirattal igazolt a jelzálogjog megszűnése és a zálogjog jogosultja megadja a jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyét. A felperes az ingatlannyilvántartási eljárás során azt igazolta okiratokkal, hogy a zálogjog jogosultja jogutód nélkül megszűnt, és a volt igazgató nyilatkozott arról, hogy a követelés is megszűnt. A felperes azonban törlésre vonatkozó engedélyt nem nyújtott be. A felperes alaptalanul hivatkozott az EBH
- számú eseti döntésre, mert nemcsak a jelzálogjog megszűnését kell igazolni, de a törlésre vonatkozó engedélyt is be kell nyújtani. A zálogjogosult megszűnése miatt a zálogjogosult cég volt igazgatója nem tehetett a cég nevében nyilatkozatot. Az Inytv. 29.§-a pedig nem ad lehetőséget megszűnt cég esetében arra, hogy a jognyilatkozatot pótolhassák, ezért törlési engedély hiányában az alperes helytállóan utasította el a felperes jelzálogjog törlése iránti kérelmét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatásával a jelzálogjog törlését, másodlagosan a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Inytv. 29.§-át, a követelés megszűnésekor hatályban volt, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 259.§
(3)bekezdését. Azt állította, hogy a jogerős ítélet az EBH
- számon közzétett döntésbe ütközik. Előadta, hogy okiratokkal igazolta, hogy a zálogjog megszűnt, mert a követelés is megszűnt. A zálogjog megszűnésének hitelt érdemlő igazolására tekintettel a hatóságnak a bejegyzett zálogjogot törölnie kellett volna, az elsőfokú bíróság a kereset elutasításáról törvénysértően döntött. [8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a jelzálogjog törléséhez törlési engedély benyújtására van szükség. A megszűnt cég igazgatója által tett nyilatkozat törlési engedélynek nem volt tekinthető. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [10] A Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272.§
(2)bekezdése és 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [11] A Kúria a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényes és megalapozott döntést hozott, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, és a döntése nem áll ellentétben az eseti döntésben foglaltakkal sem. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy az Inytv. 29.§-a alapján a bejegyzett a jog törlésének akkor van helye, ha a jogosult a jog törlésére törlési engedélyt ad. A perbeli esetben a bejegyzett jelzálogjog jogosultja megszűnt, ezt a felperes cégiratokkal igazolta. A megszűnt cég részéről azonban törlési engedély kiadására nem kerülhetett sor, a volt igazgató nyilatkozata nem minősült törlési engedélynek. Mivel nem állt rendelkezésre törlési engedély, önmagában a zálogjog megszűnésének okiratokkal történő igazolása nem vezethet arra, hogy a zálogjogot a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásból törlési engedély nélkül törölje. [12] Mindebből következően megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Inytv. 29.§át. A zálogjog megszűnésének hitelt érdemlő igazolása nem vezethet önmagában a zálogjog törléséhez, ahhoz törlési engedély benyújtása is szükséges, ilyen engedély hiányában pedig a jelzálogjog nem volt törölhető. [13] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet bekezdése alapján hatályában fenntartotta. a Pp. 275.§
(3)Záró rész [14] A pervesztes felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati költsége megfizetésére. [15] A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték megfizetésére. Budapest,
- október
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró