Bfv.765/2017/8 – Kúria

(3)bekezdés]. Ezért őt 10 hónap - 1 év próbaidőre felfüggesztett - börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén abból legkorábban a kétharmad rész kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra és 28.000 forint [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett továbbá a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezésről. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a

1. március
2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 27.Bf.XI.8307/2016/
3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet az V. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatta meg, hogy korrigálta a bűnügyi költség megfizetésére vonatkozó rendelkezést, egyebekben pedig helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított (elsőfokú ítélet 4-
4. oldal), s a másodfokú bíróság által nem módosított (másodfokú ítélet 28-
5. oldal) történeti tényállás lényege. A Kúria előrebocsátja, hogy a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg a Kúria felülvizsgálati ügyekben folytatott gyakorlata a tényálláshoz kötöttségének ténybeli terjedelmét a támadott ügydöntő határozat szó szoros értelmében vett tényállást megállapító részében megállapított tényeknél tágabbnak tekinti. A tényállás az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó: ezért a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (EBH 2013.B.
6. indokolás, BH 2015.216.I., BH+ 2014.9.388.I., BH 2015.216.I., BH 2013.237., BH 2013.53., BH 2006.392.). Vagyis figyelembe jönnek, és részei az indokolásban írt, de tartalmilag tényeket rögzítő részek is (BH 2015.216.I.). A hivatalosan formálisan étteremként és bárként feltüntetett, de ténylegesen bordélyházként is üzemeltetett vállalkozást az I. rendű terhelt tartotta fenn és vezette, illetőleg távollétében és az általa előre meghatározott rend szerint az üzletvezető II. rendű terhelt, az ő távollétében pedig a felszolgáló III. rendű terhelt vezette. Ehhez az üzleti vállalkozás valódi céljával, működésével és a szolgáltatások árával tisztában lévő személyek - az V. rendű (vagy IV. rendű, vagy VI. rendű) terhelt - rendszeres haszonszerzésre törekedve nyújtottak segítséget úgy, hogy a szexuális szolgáltatást igénybe venni kívánó személyeket („ügyfeleket") taxisként ők szállították a klubba. A klubban ezekkel a személyekkel az I. rendű (vagy II. rendű, vagy III. rendű) terhelt állapodott meg a szolgáltatás nyújtásának körülményeiről és ellenértékéről, valamint a szexuális szolgáltatás nyújtására kiválasztotta a klubban munkaszerződésük alapján „egyéb művészeti foglalkozást" ellátó, valójában üzletszerű kéjelgést folytató nőt/nőket. Az „ügyfelet" és a prostituáltat/prostituáltakat a taxis V. rendű (vagy IV. rendű, vagy VI. rendű) terhelt szállította tovább az „ügyfél" vagy a nő/nők által megjelölt helyre (szálloda, motel, magánlakás). A taxis V. rendű (vagy IV. rendű, vagy VI. rendű) terhelt a vállalkozás előre viteléhez nyújtott fizikai segítsége ellenértékeként anyagi ellenszolgáltatásban (alkalmanként 10.000 forint készpénz, illetőleg jutalékként havonta ún. sorsjegy sorsolás részvételt a klubban) részesült. Az V. rendű terhelt a bárban szinte mindennap megjelent, egy prostituált szállodába szállításért az ott folytatott szexuális szolgáltatás ellenértékeként 28.000 forintot keresett, pontosan tudta, hogy a bárban milyen szolgáltatásokra van lehetőség, és ezen munkájáért pénzbeli ellenszolgáltatást is kapott (elsőfokú ítélet tényállás indokolása
7. oldal utolsó bekezdés,
8. oldal
9. bekezdés). II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen az V. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
10. §

(1)bekezdés b) pontját megjelölve, de ténylegesen a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, bűncselekmény hiányában való felmentés, másodlagosan „helyes" (eltérő) minősítés és enyhébb büntetés, valamint előzetes mentesítés érdekében.

1. A védő indítványának lényege szerint az V. rendű terhelt nem követte el a felrótt bűncselekményt. A védő érvelése értelmében az irányadó tényállás alapján sem bűncselekmény az V. rendű terhelt cselekménye. Az adott bűncselekmény elkövetési magatartásaival (bordélyház vezetése, fenntartása, az ehhez szükséges anyagi eszközök szolgáltatása) kapcsolatban a „bűnsegédi részesség kizárt". Ezek az elkövetési magatartások csak tettesi (társtettesi) elkövetői alakzatok lehetnek. [10] Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 3/
2. (VI.25.) BK véleményére, miszerint „nem tekinthető a bordélyház fenntartója, vezetője bűnsegédjének az a személy, aki tevékenységével az üzletszerű kéjelgést folytatók működéséhez kapcsolódik, azt segíti elő. Nem fejt ki ugyanakkor olyan elkövetési magatartást, amely a bordélyház fenntartásával, vezetésével, a működéséhez anyagi eszközök szolgáltatásával lenne kapcsolatos". Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.12/2011/
3. számú ugyanezt kimondó, valamint a Btk. „magyarázatából" arra is utaló ítéletére, miszerint a bordélyház fenntartása, vezetése olyan „bűnszervezői tevékenység, amely felbujtási és bűnsegély mozzanatokat foglal magába: a prostituáltak rábírását üzletszerű kéjelgés folytatására és ehhez segítség nyújtását". [11] Az V. rendű terhelt tekintetében nem bizonyított: „arra sincs adat, legfőképpen bizonyíték, hogy az általa a legálisan működő szórakozó helyre fuvarozott személyek részére egyáltalán ajánlott-e szexuális szolgáltatást, <összehozta-e> a szórakozóhelyen működő táncoslányokat az ügyfelekkel […] amikor ő szállított vendéget a szórakozóhelyre, akit aztán hölgytársasággal szállított volna tovább, történet-e szexuális szolgáltatás, és ő tudott-e erről". Az pedig, hogy az „intézmény" vezetése dotálta a vendégeket szállító személyszállítókat, „még nem jelenti azt, hogy nevezettek beleértve ... V. rendű terheltet is - a fenntartáshoz, működéshez nyújtottak volna anyagi eszközöket, bármiféle a fenntartáshoz, vezetéshez kapcsolódó segítséget". Az V. rendű terheltnek „maximum arról lehetett ismerete, hogy ő milyen dotációban részesül, de arról, hogy a vendég kivel, milyen szolgáltatásban és milyen anyagi feltételekkel állapodott meg, nem volt tudomása". [12]
4. A védő nem jelölte meg, hogy az V. rendű terhelt cselekménye „helyesen" miként minősülhetne. [13]
5. A védő egyebekben a büntetés enyhítése és az előzetes mentesítés mellett érvelt. [14] A Legfőbb Ügyészség a BF.870/2017/
6. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. [15] A Legfőbb Ügyészség szerint az irányadó tényállás alapján az adott bűncselekmény elkövetéséhez történt szándékos segítségnyújtás valamennyi eleme maradéktalanul megvalósult. Nem mond ellent ennek a Fővárosi Ítélőtábla 3/
7. (VI.25.) BK véleménye sem, mert az „A bordélyház fenntartásával vezetésével vagy ehhez anyagi szolgáltatásával kapcsolatos bűnsegédi részességet [...] általában tartja kizártnak, mert aki vezetni, fenntartani segít, vagy részben anyagi eszközöket szolgáltat, maga is tényállási elemet valósít meg, így tettessé, társtettessé válik. Az V. rendű terhelt azonban a bordélyház fenntartásához, a tettesek elkövetési magatartásához kapcsolódó tevékenységet fejtett ki. A terhelt és ugyanilyen szolgáltatást nyújtó társai e magatartása ugyanis alapvető feltételét képezte a bordélyház tényleges működésének, amely nélkül az illegális tevékenység gyakorlása ellehetetlenült volna". [16] A Legfőbb Ügyészség jelezte, hogy a védő nem jelölte meg azt a más bűncselekményt, amely megvalósult. Ez azonban szükségtelen, mert az V. rendű terhelt cselekménye az irányadó tényállás alapján kizárólag a terhére rótt bűncselekmény megállapítására alkalmas. Ebből következően a büntetés enyhítésével, illetőleg az előzetes mentesítéssel kapcsolatos indítvány sem megalapozott. [17] Az V. rendű terhelt bűnösségének megállapítása és cselekményének minősítése törvényes. [18] A Legfőbb Ügyészség egyéb ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés hiányában a támadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta. [19] Az V. rendű terhelt és védője nem tett észrevételt az ügyészi álláspontra. [20] III. Az V. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [21]
8. A védő indítványa a bűnösség megállapítását kifogásolta. [22] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
9. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűnösség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [23] 1.
2. A felülvizsgálati eljárás olyan rendkívüli jogorvoslat, melynek kizárólag a Be.
3. §

(1)bekezdésében meghatározott okból van helye, s amely az esetleges jogsértés kiküszöbölését szolgálja, de nem nyitja meg a tények vitathatóságának a lehetőségét. [24] A felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. §

(1)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §

(1)bekezdés, 388. §

(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [25] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [26] A védő a felülvizsgálati indítványában kifejezett és direkt módon - a bizonyítottság hiányára hivatkozással - valójában az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását. Ez azonban a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [27]ár jelentősége nem volt, a Kúria megjegyzi, hogy az irányadó tényállás többet tartalmazott az V. rendű terhelt tevékenységéről, amint amire azt a védő indítványa redukálta (elsőfokú ítélet „két mondata"

1. oldal
2. és
3. bekezdés). [28] Mindezek szem előtt tartásával a Kúria nem vizsgálhatta a védő azon állításának helytálltságát, hogy az alapítéletben megállapított tényállás megalapozatlan-e. A felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás a Kúriának sem ad jogot annak bármilyen irányban történő megmásítására: abból nem vehet el, s ahhoz nem tehet hozzá tényeket. [29] A tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a felülvizsgálati eljárásban a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), másként fogalmazva: a felülvizsgálati eljárásban az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e vagy sem (BH 2016.
4. [16], BH 2010.
5. indokolás). Ennek hangsúlyozása pusztán elvi jellegű, hiszen a Kúria nem vizsgálhatja, hogy az alapítélettel megállapított tényállás szenved-e valamiféle hiányosságban. [30] A Kúria megállapította, hogy a védő felülvizsgálati indítványa abban a részében a törvényben kizárt, amelyben nem bizonyítottságot, azaz megalapozatlan tényállás létét állította. [31] 1.
6. A Kúria a védő bűnösség körében kifejtett azon érdemi érvelésével sem értett egyet, hogy az adott bűncselekménynek nincs bűnsegédi elkövetési alakzata, merthogy az: téves. [32] A Kúria messzemenőkig egyetértett a Legfőbb Ügyészség álláspontjával. A védő egyszerűen félreértette a Fővárosi Ítélőtábla 3/
7. (VI.25.) BK véleményében, valamint a 3.Bf.12/2011/
8. számú ítéletében foglaltakat. [33] Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk.
9. §

(3)bekezdés]. [34] A Magyar Büntetőjog I-III. - Kommentár a gyakorlat számára (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest) című magyarázat a következőket tartalmazza: a bordélyház olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozó által fizetett prostituáltak pénz fejében bárki rendelkezésére állnak, bárkivel szexuális cselekményt végeznek, aminek ellenszolgáltatása azonban a vállalkozót illeti. A bordélyházat a vállalkozó „tartja fenn", és a technikai irányítás feladatával megbízott személy „vezeti". Ezek lényegében bűnszervezői tevékenységet fejtenek ki, amely felbujtási és bűnsegélyi mozzanatokat foglal magában, tehát a prostituáltak rábírását prostitúció folytatására és ehhez segítség nyújtását (vö. BH 1999.399.). A bordélyház fenntartója és vezetője lehet ugyanaz a személy, de ha nem, mindketten önálló tettesek. A bordélyház működéséhez „anyagi eszközök szolgáltatása" bűnsegélyi jellegű magatartás. Az követi el, aki maga nem tartja fenn vagy vezeti a bordélyházat, azonban működésének jellegét ismeri, és ennek tudatában azt anyagi eszközökkel segíti, pl. pénzbeli támogatást nyújt a bordélyház megszervezéséhez, épületet bocsát rendelkezésre annak működéséhez stb. A prostitúció elősegítésének bűntettét bordélyház fenntartásával valósítja meg, aki szolgáltató üzleti vállalkozásként szervezi a prostitúciót, függetlenül a szexuális szolgáltatás célját szolgáló helyiségek számától, épületen belüli, illetve földrajzi elhelyezkedésétől. Bordélyház fenntartására utal a prostitúciót folytató személyzet biztosításáról és a prostitúció tárgyi feltételeiről való rendszeres gondoskodás, a szexuális szolgáltatások díjainak, a bevétel felosztásának, az elszámolás módjának a személyzet (a prostituáltak) számára kötelező érvényű előzetes meghatározása (BH 2010.86.). [35] A Kúria az idézett magyarázatot mindenekben osztja. Ebből ugyanakkor kitűnik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla védő hivatkozta 3/2012. (VI.25.) BK véleménye, valamint a 3.Bf.12/2011/29. számú ítélete ezen érveléssel egyező. Vagyis azt fejti ki, hogy az adott bűncselekmény elkövetési magatartásainak valamelyikét (bordélyházat tart fenn, vezet vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat) megvalósító elkövető - miután e bűncselekmény ún. sui generis törvényi tényállású bűncselekmény, függetlenül attól, hogy a bordélyház vezetése és fenntartása felbujtási és bűnsegélyi mozzanatokat foglal magában, tehát a prostituáltak rábírását prostitúció folytatására és ehhez segítség nyújtását, valamint az ehhez anyagi eszközök szolgáltatása egyébiránt bűnsegélyi magatartás - az adott bűncselekmény tényállási elemét megvalósító tettes (társtettes) lehet csak. Ugyanis tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja [Btk. 13. §

(1)bekezdés], és társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg [Btk. 13. §

(3)bekezdés]. Tehát a tettesség lényege a törvényi tényállás megvalósítása. Ellenben az, aki - miként a Legfőbb Ügyészség helytállóan megfogalmazta a bordélyház fenntartásához, a tettesek (társtettesek) elkövetési magatartásához kapcsolódó szándékos segítségnyújtó tevékenységet fejt ki, az: bűnsegéd [Btk. 14. §

(2)bekezdés]. A bűnsegély lényege pedig az olyan szándékos segítségnyújtás, amely az adott bűncselekmény törvényi tényállásán kívül eső tevékenység, amit a bűnsegéd másnak, a tettesnek (társtetteseknek) nyújt abból a célból, hogy az ő (ők) a törvényi tényállásba illeszkedő magatartásukkal az adott bűncselekményt elkövethessék. [36] A jelen ügyben pontosan erről van szó. Az irányadó tényállás szerint a bordélyházat kétségtelenül nem az V. rendű terhelt tartotta fenn (vezette vagy szolgáltatott ahhoz anyagi eszközöket), ámde azzal, hogy - az üzleti vállalkozás valódi céljával, működésével és a szolgáltatások árával tisztában lévén - a bordélyházként (is) működő bárba az „ügyfeleket" szállította, majd onnan az „ügyfeleket" és a prostituáltakat másik helyre elszállította, szándékos segítséget nyújtott a bordélyház fenntartásához. Ez a bűnsegélyt kimerítő - az adott bűncselekmény törvényi tényállásán kívüli - cselekvés. [37] Minden egyéb szempont, amit a védő az állított „nem bizonyítottság" körében felvetett, irreleváns, hiszen amennyiben az V. rendű terhelt az „ügyfeleknek" szexuális szolgáltatást ajánlott volna, majd ő hozta volna őket a prostituáltakkal (és így tovább), az már az adott bűncselekmény más (társtettesi) elkövetői alakzatának megállapíthatóságához vezethetett volna. Az V. rendű terhelt felrótt magatartása (az ügyfelek bordélyházba szállítása, onnan a prostituáltakkal együtt továbbszállítása a prostitúciós tevékenység nyújtásának további helyszínére) csakis „önmagában" került - helyes - értékelésre, mint egyidejű fizikai és pszichikai bűnsegély. Az pedig, hogy az V. rendű terhelt a tevékenységéért anyagi ellenszolgáltatásban részesült, nem bűnösségi és/vagy minősítési, hanem kizárólag a vagyonelkobzást megalapozó tényező. [38] 2. A védő a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontjára alapította az indítványát, azonban az igényelt „helyes" minősítésre nézve nem jelölte meg, hogy az V. rendű terhelt cselekménye miként minősülhetne. Ennek kapcsán tehát nincs mit vizsgálni, hiszen hiányzik az ok indoka. A védő által használt „bűnösség minősítése" sem értelmezhető. [39]

1. Az előzőekben már rögzítettekből következően a védő önmagában kifogásolta a kiszabott büntetést, igényelte a büntetés enyhítését és az előzetes mentesítést. [40] Az ítélkezési gyakorlat e kérdésben következetes. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára az
2. évi XIX. törvény
3. §

(1)bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esne felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264.II.). Ilyen kifogást a terhelt nem emelt, s ilyen törvénysértést a Kúria sem észlelt. [41] A büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló 56. BK véleményt miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III. korábbi hivatkozások aktualizálásával). [42] A védő ráadásul kifejezetten a bíróságok mérlegelési jogkörét támadta, amikor az előzetes mentesítés hiányát kifogásolta. Mérlegelési jogkörben hozott döntés, a jelen esetben e jogintézmény egyébként is csak lehetséges alkalmazásának mellőzése, illetőleg nem alkalmazása [Btk. 102. §

(1)bekezdés] felül nem vizsgálható, mert nem tartozik a törvény ún. parancsoló jellegű, eltérést nem engedő rendelkezéseinek körébe. [43] A védő felülvizsgálati indítványa e kérdésben a törvényben kizárt. Az indítvány elvi tartalma [44] A bűnösség megállapítása törvénysértő. A döntés elvi tartalma [45] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A bűnösség megállapítása törvényes. A bordélyház fenntartásával elkövetett prostitúció elősegítésének bűntettét bűnsegédként követi el, aki - tudva ekként működéséről - bordélyházba szállítja az utasát, majd onnan a prostituáltakkal együtt továbbszállítja a prostitúciós tevékenység nyújtásának további helyszínére. Záró rész [46] A kifejtettek értelmében a Kúria a Be. 424. §

(1)bekezdés

1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
2. §

(1)bekezdés

1. mondat
2. fordulata szerinti összetételben eljárva, és hivatalból vizsgálandó ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés [Be.
3. §

(5)bekezdés] nem észlelve a védő felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a támadott határozatot az V. rendű terhelt tekintetében a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. [47] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
2. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. november
2. . Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Polgár András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória - tisztviselő