A határozat elvi tartalma: Kiskorú gyermek veszélyeztetettségének bizonyított megállapítása esetén a gyermekkel történő kapcsolattartás szüneteltetése arányos szankció. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.276/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: gyámügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- január 5-én kelt 12.K.27.255/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.255/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A Szolnoki Járási Hivatal Gyámügyi Osztálya JN-07B/TH/00190-8/
- számú határozatával a felperesi apa, valamint ... házasságából 2002-ben született kiskorú ... közötti kapcsolattartást akként szabályozta, hogy a felperes
- szeptember
- napjától folyamatos kapcsolattartási jogát minden hónap páros hévégéjén szombat délelőtt 9 órától vasárnap délután 18 óráig jogosult gyakorolni, erre az időre a felperes a gyermeket magával viheti, a gyermek az éjszakát is a felperesnél töltheti. A felperes
- december 18-án kérelmet terjesztett elő az elsőfokú gyámhatóságnál a kapcsolattartás újraszabályozása iránt. Előadta, hogy a gyermek részére történő sportolási lehetőség biztosítása indokolja kérelme teljesítését, továbbá a gyermekkel való kapcsolatát javítani, az elvárásoknak megfelelő módon alakítani szeretné. A gyermek túlsúlya is indokolja a sportolási lehetőség biztosítását. Szeretné, ha a nyári szünet felét is nála tölthetné és a gyermek iskolai előmeneteléről több információt kapna. Az anya a kérelem teljesítését ellenezte és közölte, hogy a gyermek már rendszeresen sportol, kerékpározik, fut és úszást helyettesítő sportolási lehetőséget is biztosított az iskola számára, valamint a gyermek is előadta, hogy nem szeretné az apai kapcsolattartás megváltoztatását, távol áll tőle az apa által javasolt küzdősport alkalmazása. Egyébként pedig az iskolai tanulmányairól, szabadidős elfoglaltságairól rendszeresen számot ad. Az elsőfokú gyámhatóság határozatával a felperes kérelmét elutasította, amit a fellebbezés nyomán eljárt alperes
- április 21-én kelt JN/17/00283-5/
- számú másodfokú határozatával helybenhagyott. Hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló
- évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/
- (IX.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) kapcsolattartásra vonatkozó releváns rendelkezéseire, külön is kiemelve, hogy a gyermeknek - életkorára tekintettel is - joga van a szabad vélemény-nyilvánításhoz, és ahhoz, hogy ügyében azt figyelembe vegyék. Az eset összes körülményei alapján a kapcsolattartás újraszabályozása nem volt indokolt. Mindemellett
- január 3-án a felperes az általa vezetett személygépkocsi vezetését átengedte unokaöccsének, fiatalkorú ..., aki vezetői engedéllyel nem rendelkezett. A járműben utasként tartózkodott még három kiskorú gyermek, köztük a felperes lánya, aki az eseményről mobiltelefonnal készített videofilm kíséretében beszámolt édesanyjának a történtekről. A felperes által tanúsított magatartásra figyelemmel az anya kérelemmel fordult a [5] gyámhatósághoz az apa és a gyermek közti kapcsolattartás szüneteltetése megállapítása iránt. Az elsőfokú gyámhatóság határozatával az apai kapcsolattartást a Gyer.
- §
(2),
(4)bekezdésére és a 33. §
(2)bekezdésére utalva hat hónapi időtartamra szüneteltette. Döntését a gépjármű vezetésének átengedésével kapcsolatos felperesi magatartásra alapozta. A fellebbezés nyomán eljárt alperes
- május 4-én kelt JN/17/00283-7/
- számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereseti kérelem [6] A felperes mindkét határozat ellen keresettel fordult a bírósághoz. A határozatok hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a hatóságok az eljárás során nem tettek eleget mérlegelési kötelezettségüknek és nem indokolták megfelelően a döntésüket. A gyámhatóság a helyzetet kizárólag az anyag nyilatkozata alapján kezelte. Kifejtette, hogy értelmezhetetlen számára jogilag az elsőfokú döntés azon megállapítása, hogy életveszélyben volt a gyermek. Az elsőfokú ítélet [7] [8] [9] A bíróság az ügyek egyesítését rendelte el, és a jogerős ítéletével felperes kereseteit elutasította. Érvelése szerint a kapcsolattartás újraszabályozásának felperes által megjelölt indokai nem voltak elégségesek a korábban hozott határozatban foglalt kapcsolattartási rend megváltoztatásához. A gyámhatóság a szülők mellett a kiskorú gyermeket is meghallgatta, akinek életkorára is figyelemmel a nyilatkozata döntő súllyal esett latba a határozathozatal során. A gyermek a kapcsolattartás kialakítási módjának megváltoztatását nem kívánta. Kiemelte, hogy a felperes sem az alapeljárásban, sem a peres eljárás során nem tudott nyomós érveket megjelölni, amely a kiskorú érdekére figyelemmel indokolta volna az újraszabályozást. Utalt a Gyer.
- §
(1)bekezdésére, a Ptk. 4:181. §
(1),
(2)bekezdésére, valamint a 4:178. §
(4)bekezdésére, azaz, hogy a gyámhatóság a döntés során azt vizsgálja, hogy a kapcsolattartás a gyermek fejlődését és a családba való beilleszkedését nem veszélyezteti-e, és az a gyermek érdekében áll-e. A kapcsolattartás szüneteltetését elrendelő határozat felülvizsgálata kapcsán a bíróság nem tárt fel sem anyagi, sem eljárásjogi jogszabálysértést. Hivatkozott a Gyer. 33. §
(2)bekezdésére és rögzítette, hogy a szüneteltetés eseteit a jogszabály taxatíve nem sorolja fel, előre nem látható különböző élethelyzetek értékelése alapján foglalhat állást a gyámhatóság abban a kérdésben, hogy a kapcsolattartás gyakorlása során tanúsított szülői magatartás e jog korlátozását, illetve szüneteltetését maga után vonhatja-e. [10] A bíróság okfejtése szerint, a gépjármű vezetésének átengedésével megvalósított felperesi magatartás olyan felelőtlen szülői magatartásra enged következtetni, amely magatartás a gyermek érdekeivel mindenképpen ellentétben áll. Ez független a magatartás büntetőjogi minősítésétől. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 3. §
(2)bekezdés b) pontjára, 1. §
(2a)bekezdésére és az 50. §
(1)bekezdésére hivatkozott a bíróság azzal, hogy az eljárás során a kiskorú érdekének fokozott figyelembevétele szükséges. Az alperes a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megfelelően tisztázta, a szüneteltetés a gyermek érdekét szolgálta, az elrendelt korlátozás a megvalósított magatartással arányban állt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Hivatkozott a Szolnoki Rendőrkapitányság határozatára, amely megszüntette az engedély nélküli vezetés elkövetése miatti eljárást, valamint azon rendőrhatósági döntésre, mely szerint a felperes ellen kiskorú veszélyeztetése bűntett elkövetésének gyanúja miatt nem emeltek vádat. Ismertette a felülvizsgálati kérelmében a kiskorú veszélyeztetésének büntetőjogi kritériumait, az elkövetési magatartást, a materiális bűncselekmény fogalmát. Nézete szerint attól volt jogszabálysértő az alperesi határozat, mert egy kormányrendeletre alapítottan hozta meg a döntését, felülírva ezzel a Büntető Törvénykönyvben foglalt tényállást, azaz egy törvényt, amely alapján megszüntették az eljárást. Az ítélet törvénysértő abból a szempontból is, hogy az Alaptörvény T. cikk 2) pontja rögzíti a jogszabályi hierarchiát, valamint a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
- § -
- §-a szerint a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály illeszkedjen a jogrendszer egészébe. A hatósági és bírósági döntések erre nem voltak tekintettel. Mindezek okán kérte az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a kereseti kérelmének helyt adását. [12] További érvelése szerint a gyámhivatali határozat nem jogszabályi engedélyen alapult, de ha így lenne is, akkor a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-ába ütközik, hisz indokolás híján a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége nem látható, sérti a határozat a Ket.
- § eb) pontját és a
- § ef) pontját is. A felperes nézete szerint az anya nem titkolt célja a gyermek tőle történő elszakítása, amelyet a közigazgatási döntés is támogat. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [15] A Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdés értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálat tárgya az elsőfokú jogerős ítélet törvényességének vizsgálata. [16] A Ptk. 4:
- §-a szerint a gyámhatóság vagy - házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben - a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja. [17] A Gyer.
- §
(4)bekezdés első mondata úgy rendelkezik, hogy a gyámhivatal - kérelemre - meghatározott időre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosult a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél. [18] A Kúria rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező, a kérelmet joghatályosan kizárólag így lehet előterjeszteni. Ezért a Kúria általi érdemi vizsgálat tárgyát is csak az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott beadvány képezte. A Kúria ennek tartalmára teintettel megállapította, hogy az elsőfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő. [19] A Kúria rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság mindkét keresetet külön-külön is indokolva utasította el. A felperes felülvizsgálati érvelésének döntő eleme az volt, hogy vele szemben büntetőjogi tényállás megvalósítása miatt nem emeltek vádat, illetve az eljárást megszüntették. Megállapította ugyanakkor a Kúria egyetértésben az elsőfokú bírósággal, valamint az alperessel -, hogy az a körülmény, mely szerint a felperes ellen engedély nélkül vezetés miatt indított eljárást megszüntették, illetve ellene nem emeltek vádat kiskorú veszélyeztetése miatt, nem érinti a jogerős ítélet és a közigazgatási határozatok jogszabályszerűségét. Alperes eljárása során a gyámügyi jogszabályokban foglalt veszélyeztetés és nem a büntető eljárás megindulása miatt rendelte el az apai kapcsolattartás szüneteltetését. Helyesen mutatott rá az alperes, hogy nem minden veszélyeztető magatartás minősül egyben bűncselekménynek is. [20] A Gyvt.
- § n) pontja értelmében a veszélyeztetettség olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A Gyvt. e meghatározása alapján veszélyeztetettség nem csupán akkor áll fenn, ha a gyermek bűncselekmény alanyává válik, mert a veszélyeztetettség szélesebb körű fogalom. [21] Nem sértett jogszabályt az alperes és az elsőfokú bíróság sem, amikor a gyámügyi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket vette figyelembe döntésénél, és nem a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseit. Nem merült fel, hogy magasabb szintű jogszabályba ütközne a gyámhatóság által alkalmazott jogszabály, vagy ne lenne olyan jogszabály, amely ezen ügyben hatáskört biztosítana a gyámhivatali eljárásra. Éppen ellenkezőleg, a hatóság helyesen és a tárgyban alkalmazandó speciális jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el. Az elsőfokú bíróság alappal utasította el a kereseteket megállapítva azt, hogy az alperes jogszerűen hozott a kapcsolattartás szüneteltetésére vonatkozóan döntést. [22] A gépjármű vezetésének egy vezetői engedéllyel nem rendelkező személy számára történő átengedése olyan felelőtlen szülői magatartásra enged következtetni, amely magatartás a gyermek érdekeivel mindenképpen ellentétben áll, és amelyre tekintettel a hat hónapos szüneteltetés arányos következmény volt. [23] A Kúria rögzíti, hogy a bíróság eljárására nem a Ket. hanem a Pp. rendelkezései irányadóak. Az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat betartotta, az ítélet indokolása kitért valamennyi kereseti elemre, helyesen mutatva rá, hogy a hatóság nem sértette meg a Ket. tételes rendelkezéseit. A határozataiban részletesen számot adott a döntése indokairól. [24] Minderre tekintettel a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdés alkalmazásával az érdemben helyes elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [25] Kiskorú gyermek veszélyeztetettségének bizonyított megállapítása esetén a gyermekkel történő kapcsolattartás szüneteltetése arányos szankció. Záró rész [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [27] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [28] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére figyelemmel a felperesnek kell megfizetnie. [29] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Láng