Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.026/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a „Szigeti és Rasszler" Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Szirtes Edit ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen vállalkozási díj megfizetése iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság
- november
- napján kelt 14.G.40.082/2007/
- számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és arra kötelezi az alperest, hogy 2.500.000,-(Kettőmillió-ötszázezer) Ft tőkét, 6.163.200,Ft tőke
- július 16-tól
- február 1-jéig, 5.163.200,- Ft tőke után
- február 1-től
- február 12-ig, 4.500.000,- Ft tőke után
- február 12-től
- április 3-ig, 3.500.000,- Ft után
- április 3-tól
- május 8-ig, 3.000.000,- Ft tőke után
- május 8-tól
- május 9-ig és 2.500.000,- Ft tőke után
- május 9-től a kifizetésig járó késedelmi kamatot fizessen meg a felperesnek; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a peres felek a másodfokú eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és az alperes
- április 8-án vállalkozási szerződést kötött a felperes C. gyártmányú, D9E típusú dózerrel és megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező kezelőszemélyzettel az alperes által üzemeltetett ...Bauxitbányában a megrendelő által meghatározott bányászati tevékenységgel kapcsolatos munkák elvégzésére. A felek a vállalkozási szerződés
- pontjában határozták meg a vállalkozási díjat. A vállalkozási szerződés létrejöttét követően a felperes a szerződésben meghatározott munkát elvégezte, majd
- június 16-án kiállította a 605026 számú számlát 6.163.200,-Ft vállalkozási díjról. A felperes mint jogosult a Fejér Megyei Bíróságon
- november 10-én 6.163.200,-Ft tőke, annak
- július 17-től a kifizetésig számított törvényes mértékű késedelmi kamat és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest mint kötelezettet, aki fizetési meghagyás ellen benyújtott ellentmondásában vitatta a követelés összegszerűségét, mivel a kibocsátott számlán szereplő összeg nem felel meg a teljesítménynek, ezért a követelés alaptalan. A felperes az előkészítő iratában a keresetét változatlanul fenntartotta. Előadta, hogy a vállalkozási szerződés
- pontjában foglaltak szerint a felek elszámolásuk alapjaként az üzemóra számlálót fogadták el, illetve a napi teljesítményelszámolást. A teljesítmény csökkenéséről a felperes felé semmilyen jelzés nem érkezett az alperes részéről az ellentmondás előterjesztéséig. A teljesítmény mérésére a szerződés szerinti napi ellenőrzés során került sor, miközben nem merült fel a teljesítménycsökkenés miatt a vállalkozási díj újratárgyalásának a kérdése. Az utólagos ellenőrzés az ügy szempontjából irreleváns.
- április 18-án a peres felek közös kérelmet terjesztettek elő az eljárás szünetelésére vonatkozóan, mert
- április 13-án peren kívüli egyezséget kötöttek. Mivel az alperes az egyezségben foglaltakat nem teljesítette, ezért a felperes
- augusztus 8-án kérte az eljárás folytatását azzal, hogy az alperesnek a vállalkozási díj tartozása 3.500.000,- Ft. A
- október 8-án tartott tárgyaláson a felperes a keresetét a 3.500.000,- Ft tőke vonatkozásában tartotta fenn azzal, hogy a kamat iránti igénye 6.163.200,- Ft után
- február 2-ig terjedő időszakra az első részteljesítésig 454.979,- Ft; 5.163.200,- Ft után
- február 3-tól
- február
- napjáig 21.219,- Ft, 4.500.000,- Ft
- február
- napjától a harmadik részteljesítésig
- április
- napjáig 90.616,- Ft; 3.500.000,- Ft után
- április
- napjától kérte a törvényes mértékű késedelmi kamat valamint a perköltség megfizetésére kötelezni az alperest. Az alperes a
- november 5-én előterjesztett ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a számla nem került kiegyenlítésre minőségi kifogás miatt, ezért indítványozta N. I. bányavezető tanúkénti meghallgatását. A Fejér Megyei Bíróság a
- november
- napján kelt 14.G.40.082/2007/
- számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 5.345.578,- Ft-ot, ezen összeg után
- február
- napjától a kifizetésig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, 320.735,- Ft perköltséget, 260.000,- Ft + áfa összegű ügyvédi munkadíjat. Határozata indokolása szerint a bizonyítási eljárás keretében az iratokhoz került csatolásra a felperes által kibocsátott számla, valamint a számla kibocsátásának alapját képező munkagép teljesítmény elszámolások, amelyek rögzítették a munkagép napi teljesítményeit. Ezeket a teljesítmény elszámolásokat a bányavezető és a gépkezelő aláírásával igazolta. A felek közötti vállalkozási szerződés
- pontja úgy rendelkezik, hogy a teljesítmény mérését a bányavezető és a gépkezelő egyeztetése alapján napi ellenőrzés útján készítik el, amely dokumentumok ugyancsak rendelkezésre állnak. A felek között
- április 13-án létrejött egyezségben, amely mindkét fél részéről aláírásra került, a vállalkozási díj tartozását az alperes kifejezetten elismerte. A per során bizonyítási indítványként a bányavezető tanúkénti meghallgatását kérte, amit az elsőfokú bíróság azzal utasított el, hogy a becsatolt okiratokkal szemben az ott rögzített adatok módosítása a tanúvallomástól nem várható. Az elsőfokú bíróság az alperest a Ptk.
- § alapján kötelezte a ki nem egyenlített vállalkozási díj megfizetésére, míg a kamatfizetési kötelezettsége a Ptk.
- § a) pontja és a
- §
(1)bekezdésén alapszik. Az alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelezte a pernyertes felperes költségeinek a megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatásával az alperes 2.500.000,- Ft megfiizetésére kötelezését, arra hivatkozással, hogy a felperessel szemben a követeléséből - a tőkeösszeget és a járulékokat együttesen nézve - a fenti összegű tartozása maradt fenn. A fellebbezéséhez csatolta a
- február 1-jén 1.000.000,- Ft,
- február 12-én 663.200,- Ft,
- április 3-án 1.000.000,- Ft,
- május 8-án 500.000,- Ft és
- május 9-én 500.000,- Ft átutalásáról szóló átutalási megbízásokat. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében elismerte, hogy az alperes tőketartozása 2.500.000,- Ft-ra csökkent, ugyanakkor a késedelmi kamatra és a perköltségre vonatkozó igényét változatlanul fenntartotta. Előadta, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásához képest, figyelemmel, hogy az alperes
- április 3-án 1.000.000,- Ft-ot a hátralékos összegből megfizetett,
- április 13-án peren kívüli egyezséget kötöttek. Ebben az időpontban az alperes hátraléka 3.500.000,- Ft tőkeösszeg, kamat és perköltség volt. Mivel a peren kívüli egyezségben foglaltaknak az alperes nem tett eleget, ezért kérték az eljárás folytatását. Elismerte, hogy az alperes
- május 8-án és május 9-én 500.000,- 500.000,- Ft-ot átutalt, azonban erről sem a bíróságot, sem a felperes ügyvezetését nem értesítette. A fentiek alapján az alperes összes tőketartozása 2.500.000,- Ft, ezen kívül meg kell fizetnie a 6.163.200,- Ft tőkeösszeg után
- július 16-tól
- február 1-jéig, az 5.163.200,- Ft után
- február 1-től
- február 12-ig, a 4.500.000,- Ft után
- február 12-től
- április 3-ig, 3.500.000,- Ft után
- április 3-tól
- május 8-ig, 3.000.000,- Ft után
- május 8-tól
- május 9-ig, 2.500.000,- Ft után
- május 9-től a kifizetés napjáig a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése szerinti késedelmi kamatot. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés e) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az alperes fellebbezése a tőke fizetési kötelezettsége körében annyiban alapos, hogy egyrészt az elsőfokú bíróság a határozat meghozatalakor nem vette figyelembe a már az elsőfokú eljárás során megfizetett összegeket; másrészt az alperes maga sem jelentette be azt, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala előtt összesen további 1.000.000,- Ft-ot megfizetett a felperes részére. A felperes a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében eredetileg 6.163.200,- Ft tőke és annak
- július 17-től a kifizetésig számított törvényes mértékű késedelmi kamat és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes az ellentmondásában és az ellenkérelmében vitatta a felperes követelésének az összegszerűségét. Ennek ellenére a tőkeköveteléséből
- február 2-án 1.000.000,- Ft-ot,
- február 13-án 663.200,-Ft-ot,
- április 3-án 1.000.000,- Ft-ot,
- május 8-án 500.000,- Ft-ot és
- május 9-én 500.000,Ft-ot megfizetett a felperesnek. Ennek megfelelően a peres felek előadása a másodfokú eljárás során abban egyező volt, hogy az alperes tőketartozása 2.500.000,- Ft-ra csökkent. Mindezek alapján - a felperes elismerésére, továbbá az alperes által csatolt átutalási megbízásokra tekintettel - a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében meghatározott tőke összegét leszállította. Az alperes nem vitásan, a felperes által kiállított számla alapján a számlán szereplő fizetési határidőben a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint a felperes részére köteles késedelmi kamatot fizetnie a késedelembe eséstől kezdődően. A másodfokú bíróság, a felperes által az elsőfokú bíróság előtt is előterjesztett kérelemnek megfelelően, a kifizetett tőke összegek levonásával az adott időszakban még mindig fennálló tőketartozás után kötelezte csak késedelmi kamat fizetésére. Az alperes - figyelemmel arra, hogy csak a fizetési meghagyás kézbesítését követően kezdte el a tőketartozását részletekben kifizetni a felperes részére - a perre okot adott, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján megalapozottan kötelezte a teljes összegű tőkekövetelés figyelembevételével az elsőfokú bíróság a felperes javára perköltség megfizetésére, ezért megalapozatlan az alperesnek a fellebbezésben arra történő hivatkozása, hogy a felperes követeléséből a tőkeösszeget és a járulékokat együttesen nézve csak 2.500.000,- Ft összegű tartozása maradt fenn. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, és az alperest a ténylegesen még fennálló tőketartozása, valamint a késedelmi kamatok megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján állapította meg, hogy mindegyik fél visel a másodfokú eljárás során felmerült költségeit, mert a felperes már az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala előtt tudott arról, hogy az alperes további 1.000.000,- Ft összeget kifizetett a tőketartozásából részére. Döntésén túl rögzíti a másodfokú bíróság, hogy az alperes neve
- február 7-én a C.T. Kft-ről Sz. Kft.-re változott. Budapest,
- év április hó
- napján álinkásné dr. Mika Ágnes sk. a tanács elnöke . Kurucz Zsuzsánna sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Tibold Ágnes sk. bíró