← Magyarország

Bfv.873/2017/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. Olyan felülvizsgálati ok nincs, hogy a nyomozó hatóság (tagja) elfogult, azaz a törvényben kizárt volt. II. A bírói elfogultságot nem alapozza meg az, hogy miként értékelte a bizonyítékokat, illetőleg az az indítványozó számára elfogadható-e.; ez a tényállás megalapozottságának a kérdése, de az felülvizsgálati eljárásban nem támadható. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.873/2017/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. ár András bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű és társai Első fok: émi Törvényszék 10.B.96/2014/
  4. ítélet,
  5. december
  6. tárgyalás Másodfok: őri Ítélőtábla Bf.25/2016/
  7. ítélet,
  8. június
  9. nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... VII. rendű terhelt Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a ... VII. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Törvényszék 10.B.96/2014/
  10. számú ítéletét és a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.25/2016/
  11. számú ítéletét ... VII. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] I. A Veszprém Megyei Főügyészség a B.1081/2012/435/I. számú vádiratában ... VII. rendű terhelt ellen társtettesként - kereskedéssel, bűnszövetségben (csekély mennyiségre) - elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette [
  12. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 282/A. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont - tényállás I/6-
  1. és 9., IV/
  2. pont] és társtettesként - megszerzéssel, bűnszövetségben (csekély mennyiségre) - elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette [korábbi Btk.
  3. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont - tényállás I/6., 8-9., IV/4-
  1. pont] miatt emelt vádat (elsőfokú ítélet
  2. oldal). A vádat a tárgyaló ügyész a végindítványában módosította: társtettesként - kereskedéssel, [3] [4] [5] [6] [7] [8] bűnszövetségben (csekély mennyiségre) - elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettére [
  3. évi C. törvény (Btk.)
  4. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont - tényállás I/6-
  1. és 9., IV/
  2. pont] és társtettesként - megszerzéssel, bűnszövetségben (csekély mennyiségre) - elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettére [Btk.
  3. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpont - tényállás I/6., 8-9., IV/4-5. pont] (elsőfokú ítélet 15. oldal). A bűncselekmények megnevezése helyesen: társtettesként kereskedéssel, bűnszövetségben (csekély mennyiségre) - elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette és társtettesként - megszerzéssel, bűnszövetségben (csekély mennyiségre) - elkövetett kábítószer birtoklásának bűntette. A Veszprémi Törvényszék a 2015. december 16. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 10.B.96/2014/254. számú ítéletével ... VII. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként - kereskedéssel, bűnszövetségben, csekély mennyiségre - elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [2012. évi C. törvény (Btk.) 176. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont - tényállás I/6-
  1. és 9., IV/
  2. pont] és társtettesként megszerzéssel, bűnszövetségben, csekély mennyiségre - elkövetett kábítószer-birtoklásának vétségében [Btk.
  3. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpont - tényállás I/6., 8-9., IV/4-5. pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá egy korábbi ítélettel kiszabott 10 hónap fk. fogházbüntetés végrehajtásának elrendeléséről, 325.000 forint vagyonelkobzásról, az előzetes fogvatartás beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla a 2016. június 15. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.25/2016/20. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a VII. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: korrigálta az előzetes fogvatartásra és az annak beszámítására vonatkozó adatokat, s mellőzte a korábbi ítélettel kiszabott 10 hónap fk. fogházbüntetés végrehajtásának elrendelését. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés részbeni korrigálása mellett helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított (elsőfokú ítélet 20., 26-29., 36-37. oldal), a másodfokú bíróság által kiegészített és pontosított (másodfokú ítélet 16-18. oldal) tényállás lényege azzal, hogy Legfelsőbb Bíróság, illetőleg a Kúria felülvizsgálati ügyekben folytatott gyakorlata a tényálláshoz kötöttségének ténybeli terjedelmét a támadott ügydöntő határozat szó szoros értelmében vett tényállást megállapító részében megállapított tényeknél tágabbnak tekinti. A tényállás az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó: ezért a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (EBH 2013.B.2.indokolás., BH 2015.216.I., BH+ 2014.9.388.I., BH 2015.216.I., BH 2013.237., BH 2013.53., BH 2006.392.) Tényállás I. pont bevezető rész: az I. rendű terhelt 2010 tavaszától kezdődően a személy 1-től megszerzett, külföldről beszerzett jelentős mennyiségű szintetikus kábítószert anyagi haszonszerzésre törekedve hozott forgalomba oly módon, hogy azt a II. rendű terhelt értékesítette tovább az IV. rendű terhelt segítségével, s részben a szintén kábítószert fogyasztó III. rendű, V. rendű, VII. rendű, VIII. rendű és X. rendű terheltek közvetítésével. Az I. rendű, II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VII. rendű, VIII. rendű, X. rendű és XI. rendű terheltek a cselekményeket mindenekben megállapodva, az előre megbeszélt módon, a kábítószer beszerzésétől a kábítószernek a végfogyasztóig való eljuttatásáig összehangolva működve, szervezetten (másodfokú ítélet 19. oldal 5-6. bekezdés, 20. oldal 1. bekezdés), azaz bűnszövetségben követték el. Tényállás I/6. pont. A VII. rendű - és a VIII. rendű - terhelt 2011 vége (decembere) és 2012. április 17. napja között a II. rendű és III. rendű terhelttől legalább hat alkalommal, részben saját fogyasztásra, részben továbbértékesítés céljából - értékesítés utáni elszámolással - kábítószert (speed, extasy) vett át, melynek összhatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának 880%a, illetőleg a jelentős mennyiség alsó határának 44%-a. A VII. rendű - és a VIII. rendű - terhelt ebből értékesített kábítószert (speed), melynek összhatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának 520%-a, illetőleg a jelentős mennyiség alsó határának 26%-a. [9] Tényállás I/7. pont. A VII. rendű terhelt 2012 februárjában a II. rendű terhelttől vásárolt és adott el kábítószert (marihuána), melynek hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának 0,8%-a. [10] Tényállás I/8. pont. A VII. rendű terhelt 2012 februárjában - I/7. pontbelivel egyező napon - az I. rendű terhelt kínálásával, az I. rendű, II. rendű és IV. rendű terheltekkel együtt fogyasztott meg nem állapítható mennyiségű kábítószert (speed). [11] Tényállás I/9. pont. A VII. rendű terhelt, a VIII. rendű, X. rendű és XI. rendű terhelt 2011 nyara és 2012. szeptember 14. napja között az általuk beszerzett, egymásnak eladott, meg nem állapítható mennyiségű kábítószert (speed, extasy, marihuána) együtt fogyasztották el. [12] Tényállás IV/4. pont. A VII. rendű terhelt 2011 vége (decembere) és 2012. április 17. napja között a II. rendű terhelttől átvett, de nem értékesített (tényállás I/6. pont) kábítószerből a II. rendű, VIII. rendű és X. rendű terheltekkel együtt fogyasztott kábítószert (speed), melynek becsült összhatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának 650%-a, a jelentős mennyiség alsó határának 31,5%-a. [13] Tényállás IV/5. pont. A VII. rendű terhelt 2011. szeptember-október és 2012 szeptembere között a VIII. rendű terhelttel - és másokkal - fogyasztott kábítószert (speed, extasy, marihuána), melynek hatóanyag-tartalma a VII. rendű terhelt tekintetében nem került külön megállapításra. [14] Tényállás IV/6. pont. A VII. rendű terhelt 2011 nyara és 2012 áprilisa között a X. rendű terheltnek értékesített kábítószert (speed), melynek hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának 160%-a. [15] Az elsőfokú bíróság a határozatának rendelkező részében társtettesként elkövetett kábítószer birtoklásának vétségében mondta ki bűnösnek a VII. rendű terheltet (elsőfokú ítélet 3. oldal), míg a határozatának indokolási részében már a társtettesként elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettét állapította meg (elsőfokú ítélet 71. oldal). A megjelölt törvényhely alapján ugyanakkor nyilvánvalóan bűntettről van szó. [16] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a VII. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontját megjelölve: a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, felmentés érdekében; másodlagosan a bűncselekmény törvénysértő minősítése folytán kiszabott törvénysértő büntetés miatt, büntetése jelentős enyhítése érdekében. [17] A VII. rendű terhelt alapvetően azt állította, hogy az alapítélettel megállapított tényállás megalapozatlan („tény- és iratellenes”), továbbá a vonatkozó megállapítások nem felelnek meg más megállapított tényeknek, az ellentmondásokra a bíróság nem adott magyarázatot, s „értelmezési logikája” követhetetlen. A bíróság tévesen értékelte a bizonyítékokat (pl. a VIII. rendű terhelt vallomása csak a saját, és nem az ő terhére szólt; a IV. rendű terhelt fenyegetése kapcsán a bíróság feltételezésbe bocsátkozott; a IV. rendű terhelt vallomása maga is feltételezésen, míg tanú 1 és tanú 2 tanúvallomása hallomáson alapult; tanú 3 tanúvallomása eseti vásárlásra vonatkozott, így nem támasztja alá, hogy rendszeresen, továbbértékesítés céljából szerzett be kábítószert; tanú 4 tanúvallomásából nem következik, hogy „az ... bárban és ... is árult” kábítószert; az általa tanú 4-nek küldött fenyegetés tartalmilag más volt, N2 tanú vallomása hamis, tanú 4 nem a fenyegetése miatt hagyta el az országot, ez nem is volt tárgya a jelen ügynek; a bíróság „a kábítószerrel történt kapcsolatunkat egyként kezelte” a VIII. rendű terhelttel, de tevékenységük csak a kábítószer fogyasztásában volt közös, a VIII. rendű terhelt vett csak részt a II. rendű terhelttel együtt kábítószer-kereskedelemben). A bíróság bizonyítékértékelése hiányos, egyes bizonyítékokat figyelmen kívül hagyott (pl. miként a saját és az alátámasztó VIII. rendű terhelt valós tartalmú vallomását; tanú 4 és tanú 5 tanúk vallomásának bizonyos részeit; nála nem is találtak kábítószert vagy kábítószer forgalmazással összefüggésbe hozható eszközt). [18] A VII. rendű terhelt szerint téves bűnösségének megállapítása kábítószer-kereskedelem bűntettében. [19] Állította, hogy „kábítószer kereskedelemmel nem foglalkoztam, főként nem szervezetten, illetve bűnszervezetben […] semmiféle bűnszervezet tagjává nem váltam.” (Nem bűnszervezetben, hanem bűnszövetségben elkövetés került megállapításra.) A kábítószerkereskedelem elkövetése kétséget kizáró módon nem bizonyított (pl. az sem, hogy a tényálláson kívüli indokolásban megállapított azon tény, hogy ő kábítószert mért ki a X. rendű terhelt részére; hónapokon keresztül operatív megfigyelés alatt állt, viszont sem ez nem bizonyította, sem nem volt tanú arra, hogy valaki „tőlem pénzért, akár egyszeri, akár rendszeres alkalommal kábítószert vásárolt volna”). Vele szemben nem volt „objektív, érdemi bizonyíték”. [20] A Kúria úgy értelmezte az indítványt, hogy a VII. rendű terhelt a bűnszövetségben elkövetést mindkét bűncselekményre nézve sérelmezte. [21] A VII. rendű terhelt a kábítószer birtoklásának elkövetését elismerte. Kábítószert alkalomszerűen valóban vásárolt a II. rendű terhelttől, de „egyetlen motivációm, hogy a saját fogyasztásomra, illetve a hétvégi bulik alkalmával a közvetlen baráti társaságom részére a bódító hatású anyagot be tudjam szerezni”. A fogyasztás meg is történt [E körben csak azt kifogásolta, hogy a X. rendű terhelttel már megismerkedésüktől (2009-2010) kezdve fogyasztottak volna közösen kábítószert, de ennek nincs jelentősége, mert ez kívül esett a megállapított időszakon.]. [22] A VII. rendű terhelt szerint csakis „a kábítószer fogyasztójának esetében az egy alkalommal fogyasztás céljából az elkövető birtokában ténylegesen együtt lévő kábítószer-mennyiség az irányadó […] és nem a valójában együtt soha nem levő részmennyiségek összességéből adódó mennyiség” (IH 2006.138., BH 1989.304.). Ekként a kábítószer birtoklását érintően nem lehetett volna a minősítés alapja a huszonegy hónapra felhalmozott adat (mennyiség). Ezért a kiszabott büntetés aránytalanul súlyos. Ilyen mértékű büntetést több ügyben, még kábítószer-kereskedelem miatt sem szabtak ki a bíróságok. [23] A VII. rendű terhelt úgy látta, hogy kétséget kizáró módon egyik cselekmény kapcsán sem bizonyított a kábítószerek mennyisége és tiszta hatóanyag-tartalma. Ugyan csekély mennyiségre elkövetettként minősítették cselekményeit, de az a megállapítottnál is csekélyebb mértékű (mennyiségű) volt. [24] A VII. rendű terhelt állította még, hogy a nyomozó hatóság és a bíróság elfogult volt, mert csak az egyéb tényekkel nem bizonyított terhelő vallomásokat vették figyelembe, míg figyelmen kívül hagytak egyes vallomásokat, s ily módon megsértették az ártatlanság vélelmét. [25] A VII. rendű terhelt a 2017. június 16-án kelt beadványában nyilvános ülés tartását indítványozta. [26] A Legfőbb Ügyészség a BF.934/2017/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben nem alaposnak találta. [27] A Legfőbb Ügyészség abban a részében látta az indítványt a törvényben kizártnak, hogy a VII. rendű terhelt az irányadó tényállást támadta, amikor a bizonyítottság hiányára hivatkozva és a bírói mérlegelést is kifogásolva a megállapítottaktól eltérő tényeket állított. Ekként a hatóanyag-tartalomra vonatkozó hivatkozás is a tényálláshoz kötöttség megsértése. [28] A Legfőbb Ügyészség szerint az indítvány nem alapos a nyomozó hatóság és a bíróság elfogultságára vonatkozó részében. A 25/2013. (X.4.) AB számú határozat szerint alkotmányos követelmény, hogy a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott felülvizsgálati eljárást megalapozhatja az elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány. E követelmény viszont akkor áll fenn, ha a kérelmező első ízben olyan konkrét körülményt kíván érvényesíteni, amelyről bizonyítja, hogy arról a jogerős ítélet meghozatalát követően szerzett tudomást. A jelen ügyben a VII. rendű terhelt a rá nézve kedvezőtlen bizonyítékértékelés miatt hivatkozott elfogultságra, ami annak alapja nem lehet. [29] Az Alkotmánybíróság a 3/
  1. (II.7.) AB határozatában leszögezte: „Az, hogy a konkrét ügyben rendelkezésére álló tényeket, adatokat, stb. a bíróság milyen módon értékeli, abból milyen következtetést von le, a bíró szabad mérlegelési jogkörébe és szakmai felelősségébe tartozik”. A töretlen bírói gyakorlat szerint pedig az, hogy az eljáró bíró a törvényben írt jogaival él, illetve kötelességét teljesíti, nem veti fel az elfogultság kérdését. Ez még akkor sem merülhet fel, ha a jogerős bírói megállapítás szerint valamely döntés esetleg téves jogértelmezésen alapul (BH 1993.599.). [30] A fogyasztói magatartásnak a hatóanyag téves alapulvétele miatti törvénysértő minősítése szintén nem foghat helyt. A bíróság a VII. rendű terhelt fogyasztói típusú cselekményének minősítése során a VII. rendű terheltre legkedvezőbb minősítést állapította meg, a cselekmény minősítése mindenben megfelel a büntető anyagi jog szabályainak. A bűnszövetség megállapítása során a szervezettségre, a megállapodásra, összehangoltságra vonatkozó tényekből helytálló következtetést vont le a bűnszövetség fennálltára. [31] A Legfőbb Ügyészség feltétlen (abszolút) hatályú eljárási szabálysértés hiányában a támadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta. [32] A VII. rendű terhelt az egyidejűleg küldött több észrevételében nem értett egyet azzal, hogy a tényállást és a bírói mérlegelést támadta; ennek ellenére - újabb tartalom nélkül - továbbra is az alapítélettel megállapított tényállást és a bizonyítékok értékelését kifogásolta, s a korábbi „fogyasztás” miatti elítélését „koholt vád”-nak, NN1 tanú azon vallomását, hogy nála kábítószer volt, „hamis vád”-nak látta. Ezt meghaladóan a kábítószer birtoklása kapcsán is felmentését indítványozta a „15/2016” elvi határozatra (EBH 2016.B.15.) hivatkozással; ezzel szemben (bár hatályon kívül helyezésre és újratárgyalásra irányuló igényt is támasztott) megismételte a felülvizsgálati indítványának eredeti irányát. [33] A VII. rendű terhelt védője nem tett észrevételt az ügyészi álláspontra. [34] III. A VII. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [35]
  2. A VII. rendű terhelt nyilvános ülés tartását indítványozta. [36] A Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálja el, kivéve, ha az ügyész a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt, ebben az esetben az indítványról nyilvános ülésen határoz; a
(2)bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a tanács elnöke a tanácsülésre tartozó ügyben nyilvános ülést tűzhet ki. [37] A Kúria tanácsának elnöke tehát - a nem a terhelt terhére benyújtott ügyészi felülvizsgálati indítvány esetén - a saját belátása alapján dönt arról, hogy a főszabályt vagy az engedő szabályt követi-e, s ebben semmiféle indítvány nem köti. [38] A jelen ügyben a Kúria nem látott ésszerű okot arra, hogy eltérjen a főszabálytól. Ezért tanácsülésen bírálta el a felülvizsgálati indítványt. [39] 2. A VII. rendű terhelt szerint a nyomozó hatóság és a bíróság elfogult volt. [40] A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. §
(1)bekezdés II. pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [41] 2.1. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja akkor enged felülvizsgálatot, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
  1. b)vagy I.
  2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. Ezek között olyan felülvizsgálati ok nem szerepel, hogy a nyomozó hatóság (tagja) elfogult. Az indítvány e részében a törvényben kizárt volt. [42] 2.2. Ehhez képest csak az vizsgálható, hogy az alapügyben eljárt bírák elfogultak voltak-e. [43] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. §
(1)bekezdés II.b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha az ítélet meghozatalában kizárt bíró vett részt. [44] A Legfőbb Ügyészség hivatkozta 25/2013. (X.4.) AB számú határozat kimondta: az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott felülvizsgálati eljárást megalapozhatja a Be. 21. §
(1)bekezdés e) pontjában foglalt elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány (rendelkező rész
  1. pont) abban az esetben is, ha a kizárási ok a jogerős döntés meghozatalát követően merült fel; a törvény egyéb szabályainak megfelelő felülvizsgálati indítványt érdemben kell vizsgálni, értékelni és elbírálni (Indokolás [50]). [45] A Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. e)pontja szerint bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése - az a)-
  2. d)pontban meghatározottakon túl - egyéb okból nem várható. [46] A VII. rendű terhelt az elfogultságot azzal indokolta, hogy csak az egyéb tényekkel nem bizonyított terhelő vallomásokat vették figyelembe, míg figyelmen kívül hagytak egyes vallomásokat, s ily módon megsértették az ártatlanság vélelmét. Vagyis utólagosan vont következtetést az állított bírói elfogultságra, ezért indítványának ezen része érdemi elbírálást igényel. [47] Csakhogy a bírói elfogultságot kizárólag az adott ügybeli konkrét és valóságos tények alapján lehet megállapítani, s csak olyan feltárt adatok alapján, amelyek a bíró pártatlansága iránt ésszerű (megalapozott) kételyt ébreszteni alkalmasak (EBH 2014.B.4.II.; BH 2012.147.II.; EBH 2011.2302.; BH 2010.323.). Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint a Be. 21. §
(1)bekezdés e) pontjában foglalt kizárási ok fennállását önmagában nem valószínűsíti az a körülmény, hogy az elfogultsági kifogás bejelentőjével szemben az adott bíróság, illetve az adott bíró sérelmezett döntést hozott (BH 1989.391.; BH 1997.13.; 1999.295.; BH 2000.389.; BH 2005.315.). Ugyancsak töretlen a gyakorlat abban, hogy nem kizárási ok az, ha a bíróságok törvényben előírt feladataikat teljesítik (BH 1993.599.), függetlenül attól, hogy a vonatkozó eljárási cselekmény, határozat a terhelt számára elfogadható-e vagy sem. [48] A Kúria megjegyzi, hogy a Legfőbb Ügyészség a 3/
  1. (II.7.) AB határozatra hivatkozott, ellenben ilyen számú határozat ugyan van, de eltérő dátummal és eltérő tartalommal [3/
  2. (I.21.) AB határozat]. A Legfőbb Ügyészség feltehetően a 3/
  3. (II.17.) AB határozatot kívánta felhívni, melynek indokolása a 4.
  4. pontjában tartalmazza: „Az, hogy a konkrét ügyben rendelkezésére álló tényeket, adatokat stb. az ügyész milyen módon értékeli, abból milyen következtetéseket von le, az ügyész szabad mérlegelési jogkörébe és szakmai felelősségébe tartozik”. Visszautal erre pl. a 72/
  5. (VII.10.) AB határozat indokolásának IV.
  6. pontja, s utóbb a 3074/
  7. (IV.18.) AB határozat [55] bekezdése. Az ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ami áll az ügyészre, az áll a bíróra is. Ezt fogalmazta meg az Alkotmánybíróság a 3115/
  8. (VI.21.) AB számú határozatában (indokolás [39]) általában valamennyi jogalkalmazóra: „A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése, és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {3309/
  9. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}”. Megfogalmazta a bíróra is a 3063/
  10. (III.31.) AB számú határozatában (Indoklás [45]): „A tényállás feltárása, a bizonyítékok mérlegelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata (…) {lásd: 7/
  11. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]}”. [49] A bírói elfogultságot nem alapozza meg az, hogy miként értékelte a bizonyítékokat, illetőleg az az indítványozó számára elfogadható-e; ez a tényállás megalapozottságának a kérdése, de az felülvizsgálati eljárásban nem támadható. [50] A VII. rendű terhelt tehát formálisan konkrét, viszont nem valós (akceptálható) tényt állított, ennélfogva szubjektív vélekedése a bírák elfogultságára vonatkozóan nem bizonyulhatott alaposnak. [51]
  12. A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely csak jogsértés korrigálására szolgál, de nem nyitja meg a tények vitathatóságának a lehetőségét. [52] A felülvizsgálati eljárásban viszont a felülbírálat a jogerős határozatban megállapított, és nem támadható tényálláshoz [Be.
  13. §
(1)bekezdés] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége tehát kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [53] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [54] A VII. rendű terhelt az indítványában egyértelműen és direkt módon az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta mind bűnösségének megállapítását a kábítószer-kereskedelem bűntettében, mind a kábítószer birtoklása bűntettének minősítését - ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [55] Ezért a Kúria nem vizsgálhatta mindazt, amit a VII. rendű terhelt a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás támadásával a bűnösség és a minősítés körében kifogásolt. [56] A VII. rendű terhelt szerint bűnszövetség tagja nem volt. A bűnszövetségben elkövetés súlyosabb (minősített) esete mindkét bűncselekménynek. Az irányadó tényállás alapján a VII. rendű terhelt a bűncselekményeket - társaival együtt - valóban bűnszövetségben [Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pont, III. számú BED] követte el, aminek ténybeli alapjait az irányadó tényállás önmagában is tartalmazza, és azzal a másodfokú bíróság helytállóan számolt el (másodfokú ítélet
  2. oldal 5-
  3. bekezdés,
  4. oldal
  5. bekezdés). [57] A bűnszövetségben való elkövetés vitatása azért sem lehet alapos, mert az nemcsak jogkövetkeztetés, hanem az a másodfokú bíróság megállapításával (másodfokú ítélet
  6. oldal 5-
  7. bekezdés,
  8. oldal
  9. bekezdés) az irányadó tényállás részévé is vált, s ekként a támadása nem foghat helyt. Ugyanis a tudattartalom ténybeli megállapítása lehet a tényállás része, ezért a tudati tények a felülvizsgálati eljárásban - eredményesen - nem vitathatóak (BH 2011.3.). [58] Ezért az indítvány a bűnszövetségben való elkövetés megállapítását kifogásoló részében is a törvényben kizárt. [59] 3.
  10. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
  11. §
(1)bekezdés a) pont
  1. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűnösség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. [60] A VII. rendű terheltnek a bűnössége kábítószer-kereskedelem bűntettében való megállapítását a tényállás törvényben tilalmazott támadásán keresztüli kifogásolása - amint már megállapításra került - a törvényben kizárt. Az ismertetett tényállás - ezzel szemben - egyértelműen tartalmazza az e bűncselekmény törvényi tényállásának alapjául szolgáló történeti tényeket. Ez vonatkozik arra is, hogy a kábítószer hatóanyag-tartalmát az irányadó tényállás rögzítette. [61] Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk.
  2. §
(1)bekezdés], és a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben követik el [Btk. 176. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpont]. [62] A Kúria jelzi, hogy a VII. rendű terhelt az elkövetési magatartások közül a „kereskedik” elkövetési magatartást tanúsította, ezáltal a Btk. 176. §
(1)bekezdés
  1. fordulata valósult meg, melynek pontosítása a minősítés körében elmaradt. [63] 3.
  2. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
  3. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [64] A VII. rendű terhelt indokai közül e körben is - a bűnszövetségben való elkövetés már elvetett sérelmezésén túl - legfeljebb csak az jöhet szóba, hogy a megállapítottnál is csekélyebb mennyiségre követte el az általa nem tagadott bűncselekményt. Csakhogy ez újfent az irányadó tényállás támadása, miáltal ismételten a törvényben kizártság valósul meg. [65] Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk.
  2. §
(1)bekezdés], és a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha azt bűnszövetségben követik el [Btk. 178. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpont]. [66] A Kúria jelzi, hogy a VII. rendű terhelt az elkövetési magatartások közül a „megszerez” elkövetési magatartást tanúsította, ezáltal a Btk. 178. §
(1)bekezdés
  1. fordulata valósult meg, melynek pontosítása a minősítés körében elmaradt. [67] A Kúria helytállónak értékelte a VII. rendű terhelt adott cselekményének a minősítését társtettesként elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettében. [68] A bűnszövetségben való elkövetés következtében ugyanis - habár az csekély mennyiségre történt - a cselekmény nem minősíthető sem a Btk.
  2. § kizárólag
(1)bekezdésre vonatkozó
(5)bekezdés a) pontja szerinti két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétségnek, valamint a Btk. 178. §
(6)bekezdése szerinti szubszidiárius vétségnek sem. Az utóbbi vétség így nem maradhat büntetlenül (EBH 2016.B.15.), függetlenül attól, hogy a VII. rendű terhelt terhére a kábítószer fogyasztása, illetve a kábítószer ilyen célból történő megszerzése lett felróva. [69] A Kúria egyébiránt mindössze jelzi: amennyiben kábítószer birtoklásának csekély mennyiségre való elkövetése kerül megállapításra, a minősítés szempontjából már közömbös, és felülvizsgálatban nem vizsgálható, hogy e fogyasztói típusú cselekmény ténylegesen a csekélyen belül milyen mennyiségű, mert egyrészt ez a tényállás a törvényben kizárt támadását jelenti, másrészt - amit a védő önmagában helyesen látta - csupán büntetéskiszabási tényező. Különben is a bíróság a VII. rendű terhelt tekintetében a legkedvezőbb minősítést (mennyiséget) állapította meg (pl. a tényállás IV/4. pontjának indokolása körében, elsőfokú ítélet 60. oldal 6. bekezdés), miként valamennyi terhelt tekintetében (elsőfokú ítélet 66. oldal 5. bekezdés). [70] 4. A VII. rendű terhelt sérelmezte a kiszabott büntetés mértékét. [71] A kiszabott büntetés azonban önmagában nem vizsgálható. Az ítélkezési gyakorlat e kérdésben következetes. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértést nincs, a büntetés önálló vizsgálatára az 1998. évi XIX. törvény 416. §
(1)bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esne felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl - a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264.II.). Ilyen kifogást a terhelt nem emelt, s ilyen törvénysértést a Kúria sem észlelt. [72] A büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló
  1. BK véleményt miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III. - korábbi hivatkozások aktualizálásával). [73] A felülvizsgálati indítvány e kérdésben a törvényben kizárt. Az indítvány elvi tartalma [74] A nyomozó hatóság és a bíróság elfogult volt. A bűnösség megállapítása a kábítószer-kereskedelem bűntettében törvénysértő. A kábítószer birtoklása bűntettének minősítése és a kiszabott büntetés törvénysértő. A döntés elvi tartalma [75] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. I. Olyan felülvizsgálati ok nincs, hogy a nyomozó hatóság (tagja) elfogult, azaz a törvényben kizárt volt. II. A bírói elfogultságot nem alapozza meg az, hogy miként értékelte a bizonyítékokat, illetőleg az az indítványozó számára elfogadható-e; ez a tényállás megalapozottságának a kérdése, de az felülvizsgálati eljárásban nem támadható. III. A bűnösség megállapítása és a minősítés egyaránt törvényes, az ideértve a bűnszervezetben való elkövetést is - az irányadó tényállás törvényben tilalmazott támadásán keresztül sérelmezett. IV. Anyagi jogszabálysértés hiányában a kiszabott büntetés önmagában nem vizsgálható. Záró rész [76] A kifejtettek értelmében a Kúria a Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. mondat
  2. fordulata szerinti összetételben eljárva, és hivatalból vizsgálandó más ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést [Be.
  3. §
(5)bekezdés] nem észlelve a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a támadott határozatot a VII. rendű terhelt tekintetében a Be.
  1. §-a alapján hatályában fenntartotta. [77] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
  2. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. november
  2. . Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Polgár András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.