Pfv.VIII.20.264/2008/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a dr. Tóth Balázs ügyvéd (1072 Budapest, Klauzál tér 3.) által képviselt .................. felperesnek a dr. Tóth Katalin által képviselt ............... alperes ellen biztosítási összeg megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 1.P.52.652/
- számon megindított és a Fővárosi Bíróság 57.Pf.638.429/2006/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán
- április
- napján megtartott nyilvános felülvizsgálati tárgyaláson meghozta és kihirdette a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 40.000 (Negyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Az alperes a saját felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperes a ...............
- november 9-én vásárolt személygépkocsijára az alperessel kötött CASCO vagyonbiztosítási szerződést. A gépkocsit
- november 29-én 18 óra és november 30án 18 óra közti időben szállásának épülete elől, ahová azzal a felperes leállt, ismeretlen tettes ellopta. Az illetékes Rendőrkapitányság 8284/
- bü. határozatával a nyomozást megszűntette, mert a nyomozás adatai alapján nem találta megállapíthatónak bűncselekmény elkövetését. Határozatának indokolása szerint a felperes feljelentése és a tanúk vallomása között lényeges ellentétek voltak, melyek a feljelentő szavahihetőségét és a kérdéses bűncselekmény megtörténtét kérdésessé tették. A fentiekre tekintettel a felperes biztosítási összeg megfizetése iránti követelését az alperes
- május 14-én elutasította.
- július 16-án az E. Rendőrkapitányság járőrei E. és K. között, szemétként kidobva több gépjármű alkatrészt találtak, ezek között a perbeli gépjármű motorblokkját, ezüstmetál színű ajtaját és a jobb első gravírozott fényszóróját. Az illetékes Városi Ügyészség a B.5537/2001/6-
- számú határozatával a nyomozást megszűntető határozatot hatályon kívül helyezte, majd a B.5537/2001/
- számú határozatával a nyomozást felfüggesztette, mivel az elkövető kiléte nem volt megállapítható. E határozat átvételét követően az alperes az egy éves elévülési idő elteltére hivatkozással tagadta meg a felperes követelésének teljesítését. Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek, de az E. L. A. Zrt. útján 15 napon belül 2.200.000 forintot és ennek
- április 8-tól a kifizetés napjáig járó kamatait. A jogerős ítélet indokai szerint az alperes elévülésre való hivatkozása alaptalan, mert a hatóság a nyomozást megszűntető,
- április 3-án meghozott határozatát később hatályon kívül helyezte. Ennek az a következménye, hogy a határozat nem létezik. A
- január 31-én meghozott határozat pedig igazolja, hogy a nyomozás lopás bűntettének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben folyt. A határozat alátámasztotta a biztosítási esemény bekövetkezését, ezért az alperes szolgáltatása eredményessé vált, a követelés nem évült el. A jogerős ítélet megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása érdekében az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az egy éves elévülési határidő
- május
- napjával eltelt, ezt követően a felperes az elévülést megszakító cselekményeket nem tett. Másodlagosan azzal érvelt, hogy a felperes nem bizonyította, a lopáskár biztosítási esemény bekövetkezését. A Legfelsőbb Bíróság BH.
- évi
- számában közzétett eseti döntésére hivatkozva állította, hogy a nyomozást megszűntető határozat önmagában és kétséget kizáróan nem bizonyítja a bűncselekmény elkövetésének tényét. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős határozat A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálat Pp. 275.§
(2)bekezdésében meghatározott korlátai között vizsgálva megállapította, hogy az alperes rendkívüli perorvoslati kérelme nem megalapozott. A peres felek a Pp. 536.§-ának
(1)bekezdése és 548.§-a által szabályozott Casco vagyonbiztosítási szerződést kötöttek, melyben szerződési feltétellé emelték az alperes Járművek Casco Biztosításának Külön Feltételeit (JCKF3). A felek a feltételek VII. fejezetében a biztosító szolgáltatásának esedékességét a szükséges iratoknak, lopás esetén pedig a nyomozást megszűntető határozatnak a benyújtásához kötötték. A JCKF3 XV. fejezetében a szerződésből eredő követelések elévülésének idejét egy évben határozták meg. A biztosító szolgáltatásának esedékességét a felek a nyomozást megszűntető határozathoz kötötték. A biztosító
- május 14-én a felperesnek a biztosítási összeg kifizetése iránti kérelmétől azzal az indokkal zárkózott el, hogy a bűncselekmény elkövetése a rendőrség határozata szerint kizárt, ezáltal a biztosítási esemény bekövetkezése sem bizonyított. A biztosító tehát a nyomozást megszűntető határozat tartalmára alapította a nyilatkozatát, melynek következtében a felperes - az egyetlen lehetséges és logikus lépésként - a nyomozást megszűntető határozat hatályon kívül helyezése érdekében terjesztett elő jogorvoslati kérelmeket a Városi Ügyészségnél, a Megyei Főügyészségnél, majd a Legfőbb Ügyészségnél. Jogorvoslati kérelmei nem vezettek eredményre. A nyomozást megszűntető határozat hatályon kívül helyezésére a felperes gépjárművének egyes elemei fellelését követően került sor, majd
- január 31-én a Városi Ügyészség a B.5537/2001/
- számú határozatával a nyomozást felfüggesztette. Miután az alperes jogorvoslati kérelmei folytán a rendőrségi eljárás nem fejeződött be, az alperes pedig a saját teljesítéséhez a biztosítási esemény bekövetkezésének rendőrségi határozattal történő igazolását kívánta meg, a B.5537/2001/
- számú
- január 31-én kelt határozat meghozataláig az elévülés nyugodott. A határozat kézhezvételét követően a felperes az igényét a Ptk. 326.§
(2)bekezdésében meghatározott 3 hónapos határidőn belül érvényesítette. A bíróság a mérlegelés eredményeként állapította meg azt, hogy a szeméttelepre kidobott autóalkatrészek között a felperes ellopott gépjárműve is ott volt, ezért a biztosítási esemény bekövetkezését és az alperes szolgáltatási kötelezettségét jogszabálysértés nélkül határozta meg. A jogerős ítélet nem sértette meg a Ptk. 325.§-ának
(1), 326.§-ának
(1)és 327.§-ának
(1)bekezdésében illetőleg a Pp. 164.§-ában foglaltakat, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság rámutat; az alperes felülvizsgálati kérelmében felhívott eseti döntés eltérő tényálláson alapult, ezért az abban kifejtetteket a Legfelsőbb Bírósága jelen ügyben nem tartotta irányadónak. A döntésének következményeként a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles az alperes a felperes felülvizsgálati perköltségének megtérítésére, melynek mértékét a Legfelsőbb Bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM.r. 3.§
(2)és
(6)bekezdése alapján határozott meg. A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán az alperes viseli a saját lerótt felülvizsgálati eljárási illetékből és jogi képviselője munkadíjából álló felülvizsgálati eljárási költségét. Budapest,
- április
- Dr. Horeczky Károly a tanács elnöke s.k., Csánitzné Dr. Csiky Ilona előadó bíró s.k., Dr. Kiss Mária bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: tisztviselő