Bfv.645/2017/6 – Kúria

(1)és

(2)bekezdés c) pont]. Ezért őt a bíróság 3 év szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 5 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát börtönben jelölte meg, egyben kimondta, hogy a terhelt a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő nap feltételes szabadságra bocsátható. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, az ítélettel szemben a terhelt és védője jelentett be fellebbezést téves minősítés és a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. november 3-án tartott nyilvános ülés alapján meghozott és kihirdetett 2.Bf.414/2016/
2. számú végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítéleti tényállás szerint ... terhelt
3. augusztus
4. napján a késő éjszakai óráktól baráti összejövetelen, úgynevezett házibulin vett részt cím 1 sz. alatt tanú 1 és tanú 2 ismerőseinél. A házibuliban a terhelt tanú 3-al és tanú 4-el érkezett az édesanyja gépkocsijával. A házibuliban a terhelt elfogyasztott hajnalig kb. 3-4 deciliter whiskey-t, 5-6 üveg, illetve dobozos sört, 2x2 deciliter pezsgőt és ismeretlen mennyiségű vodkanarancsot. A terhelt
5. augusztus 5-én 4 óra 38 perc körüli időben város 1 belterületén a ... utcában - a ... utca irányából, a ... utca felé - vezette az édesanyja, személy 1 tulajdonában lévő ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsit. A gépkocsi jobb első utasa tanú 4, jobb hátsó utasa tanú 5 volt. A terhelt és az utasai a biztonsági öveket nem csatolták be. A közlekedés körülményei a következők voltak: derült idő, éjszakai, közvilágítással javított látási viszonyok, töredezett, egyenetlen, száraz felületű aszfaltburkolattal fedett úttest, forgalommentes időszak. A ... utca 59-
6. sz. előtti útszakaszon az úttest 4,0 méter széles, az azonos irányba közlekedők számára 1-1 útburkolati jelekkel el nem választott - forgalmi sáv áll rendelkezésre. A terhelt haladási irányát tekintve az úttest jobb oldalán 0,5 méter széles térkővel kirakott vízelvezető árok található, mellette 6,3 méter széles füves, fás terület húzódik, amit kapuk és a gépkocsi behajtók osztanak meg. Az úttest bal oldalát szintén gépkocsi behajtók által megosztott 4,7 méter széles füves, fás terület határolja. Az út vonalvezetése a vádlott haladási irányából nézve a baleset helyszínét megelőző egyenes szakaszt követően erősen balra ívelő. Az adott útszakaszon a megengedett legmagasabb haladási sebesség 50 km/h. [10] A terhelt szeszes italtól befolyásolt állapota miatt a tőle elvárható figyelmet és a körültekintést elmulasztva, kb. 95-105 km/h sebességgel haladt, amikor az erősen balra ívelő útkanyarulat előtt az úttest vonalvezetését eltúlzott sebessége miatt nem tudta követni. A terhelt a gépjárművel az úttest jobb szélénél lehajtott, a ...
7. sz. előtti gépkocsi bejárón keresztülhajtott, majd az úttest szélén szabálytalanul elhelyezett, a parkolás meggátlását szolgáló termésköveken keresztülhajtva, járműve alváza alá terméskő szorult és a jármű a menetstabilitását teljes mértékben elvesztette. A jármű továbbsodródott, a ... utca
8. sz. előtt egy fának ütközött, ezután az itt látható ingatlan kerítésének csapódott, majd felborult, végül az ingatlan előtti füves területen került nyugalmi helyzetbe. [11] A baleset következtében, azzal közvetlen okozati összefüggésben tanú 5 koponya- és koponyalapi törést, agyzúzódást, kétoldali tüdőzúzódást szenvedett el. A sértett a fejet ért igen nagy erejű tompa erőbehatás következtében kialakult koponya- és koponyaalapi töréssel társult agyzúzódás következtében a helyszínen életét vesztette. [12] A baleset következtében tanú 4 8 napon belül gyógyuló, könnyű, a terhelt 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett. [13] A terhelt vérében a cselekmény elkövetésekor 1,86 g/l, tanú 5 vérében 2,115 g/l, tanú 4 vérében 0,94 g/l alkohol-koncentráció volt. [14] A terhelt gépjárművezetői engedélyét nem tartotta magánál, ezért azt a helyszínen intézkedő rendőrök elvenni nem tudták. Utóbb a terhelt vezetői engedélyét elvesztette, így azt a hatóságnak nem adta le. [15] Ha a terméskövek nincsenek szabálytalanul kihelyezve: a terheltnek esélye lett volna arra, hogy visszakormányozza az úttestre az autót. Ha néhai tanú 5 sértett a biztonsági övét bekapcsolta volna: lényegesen nagyobb esélye lett volna az életben maradásra. [16] II. Az ügyben meghozott jogerős elsőfokú ítélet ellen ... terhelt és meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára, amelynek a jogalapját a Be.
9. §

(1)bekezdés a) pontjában jelölték meg. Kérelmüket az alábbiakkal indokolták. [17] Nem osztották az első- és másodfokú bíróság által a tényállás alapján levont jogi következtetést, mely szerint a terhelt ittas járművezetése és a közúti szabályszegése, valamint a halálos eredmény között a közvetlen ok-okozati összefüggés megállapítható. Nem vitatták azt a körülményt, hogy a terhelt megszegte a KRESZ 4. §

(1)bekezdés c) pontjában írt közlekedési szabályt, mert szeszes italtól befolyásolt állapotban vezetett, a KRESZ 26. §

(1)bekezdés ad) alpontja szerinti szabályt, amely szerint lakott területen személygépkocsival legfeljebb 50 km/h sebességgel szabad közlekedni, illetve hogy megszegte a KRESZ 25. §

(1)bekezdését, mely szerint járművel a forgalmi és látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni. Nem vitatták azt sem, hogy a terhelt ittassága és közlekedési szabályszegése miatt történt a jármű úttestről való lehaladása. [18] Azt a jogi következtetést azonban, hogy a gépjármű úttestről történő lehaladása, valamint a jármű kerítésnek történő ütközése között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn, nem ismerték el. Vitatták azt is, hogy a gépjármű kerítésnek ütközése és a sértett halálos sérülése között közvetlen ok-okozati összefüggés állapítható meg. Érvelésük alátámasztásaként hivatkoztak egyrészt a tényállásnak arra a megállapítására, hogy ha a terméskövek nincsenek szabálytalanul kihelyezve: a terheltnek esélye lett volna arra, hogy visszakormányozza az úttestre az autót. A gépjármű irányíthatatlanná válását ugyanis egyértelműen a kövek váltották ki. Ezért a bíróságok jogi következtetése sérti a büntető anyagi jogi szabályokat, mert tévesen alkalmazták a bírói gyakorlatban kialakult „conditio sine qua non” elvét. [19] Álláspontjuk szerint ezért a pályaelhagyás és a bekövetkezett baleset között nincs közvetlen okozati összefüggés. A terméskövek és a biztonsági öv hiánya nem közreható tényezők, hanem olyan körülmények, amelyek az oksági folyamatot megszakították. [20] Összefoglalva: a baleset bekövetkezése nem volt sorszerű, valamint a baleset bekövetkezése és a halálos eredmény közötti okfolyamatban a halálos eredmény sem volt sorsszerű. A terméskövek és a be nem kötött biztonsági öv két esetben is más irányt adtak az eredeti okfolyamatnak, tehát kétszeresen is hiányzik a terhelt cselekményének objektív relevanciája. [21] Minderre tekintettel a következő indítványokat terjesztették elő: elsődlegesen a Kúria a jogerős határozat megváltoztatása mellett a terheltet a Btk. 236. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés c) pontja szerint minősülő ittas járművezetés bűntette miatt emelt vád alól mentse fel; másodlagosan a cselekmény jogi minősítését megváltoztatva a terhelt bűnösségét a Btk. 236. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő ittas járművezetés bűntettében állapítsa meg; harmadlagosan a terhelt büntetését lényegesen enyhítse. [22] A Legfőbb Ügyészség BF.726/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [23] Álláspontját kifejtve az irányadó tényállás szerint a terhelt közepes fokú, szeszes italtól befolyásolt állapota miatt a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztva, az adott útszakaszon megengedett legmagasabb haladási sebességet, az 50 km/h-t jelentősen túllépő, kb. 95-105 km/h sebességgel haladása miatt - a menetirányát tekintve - erősen balra ívelő útkanyarulat előtt az úttest vonalvezetését nem tudta követni. Ezért a gépjárművel az úttest jobb szélénél lehajtott, az út menti gépkocsibejárón keresztülhajtott, majd az úttest szélén szabálytalanul elhelyezett, a parkolás meggátlását szolgáló termésköveken keresztülhajtva, járműve alváza alá terméskő szorult és a jármű a menetstabilitását teljes mértékben elvesztette. Ezt követően a személygépkocsi továbbsodródott, a ... utca
2. szám előtt egy fának ütközött, az itt található ingatlan kerítésének csapódott, majd felborult, végül az ingatlan előtti füves területen került nyugalmi helyzetbe. [24] A baleset következtében a biztonsági övét nem használó jobb hátsó utas sértett a helyszínen életét vesztette. [25] A tényállás megállapítása szerint, ha a terméskövek nincsenek szabálytalanul kihelyezve, a terheltnek esélye lett volna arra, hogy visszakormányozza az úttestre az autót. Ha a sértett a biztonsági övét bekapcsolta volna, lényegesen nagyobb esélye lett volna az életben maradásra. [26] Az irányadó tényállás alapulvételével a balesethez vezető okfolyamatot a KRESZ
3. §

(1)bekezdés c) pontjában, valamint 26. §

(1)bekezdés

1. ad)alpontjában meghatározott szabályok szándékos (dolus directus) szabályszegő magatartása indította el, amelyhez társult az út mellé kihelyezett terméskövek hatása, valamint a biztonsági öv használatának elmulasztása a sértett részéről. [27] Ez utóbbi tényezők azonban kizárólag, mint közreható ok (concausa) értékelhetőek az okozati összefüggés megállapítása tekintetében, és azok egyike sem értékelhető akként, hogy a baleseti okfolyamatnak egy merőben más, olyan új irányt adtak volna, amely az eredeti okozati összefüggést megszakította volna. [28] A bírói gyakorlat a közreható ok megítélésének kérdésében következetesnek tekinthető. [29] Közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt felel az elkövető abban az esetben is, ha a súlyos testi sérülés bekövetkezésében az is szerepet játszott, hogy a sérült személy nem kapcsolta be a biztonsági övet (EBH 2009.1945.). [30] A közúti baleset gondatlan okozásának vétségében állapítandó meg az előzéssel kapcsolatos közlekedési szabály megszegésével okozati összefüggésben halálos közúti balesetet okozó terhelt büntetőjogi felelőssége abban az esetben is, ha a szabályszegésével előidézett veszélyhelyzet elhárítása sikertelenségében az általa vezetett jármű fékrendszerének a szokásos használatot egyébként nem befolyásoló átalakítása is közrehatott (BH 2011.216.). [31] A büntető anyagi jogi értékelés szempontjából jelentőséggel bíró kauzális összefüggések elemzése kapcsán több legfelsőbb bírósági döntés is rámutatott arra, hogy az okfolyamatot elindító tényező (emberi magatartás) büntetőjogi felelősséget megalapozó jelentőségén nem változtat az együttes okként (concausa), vagy feltételként közreható körülmény(
2. ek)hatása (EBH 2005.1291. számú döntés indokolása). [32] Az okozati összefüggés hiányával kapcsolatos védői álláspontot cáfolják dr. Tokaji Géza (Békés - Földvári - Gáspár - Tokaji: Magyar Büntetőjog Általános Rész, tankönyvek, 1980., 131. o.) okozati összefüggéssel kapcsolatosan tett következő megállapításai is: [33] „A bírói gyakorlatban előfordul, hogy távoli összefüggés esetén az okozatosság hiányát állapítják meg. Így abban az esetben, midőn a közlekedési bűncselekmény sértettje eszméletlenül a kórházba kerülve úgy halt meg, hogy az őt meglátogató süketnéma felesége ételt dugott a szájába, amitől megfulladt, és a … bíróság az eredményt azon az alapon nem írta az elkövető terhére, hogy a fulladásos halál a gázolással nem volt okozati összefüggésben. Ám ha a gázolás elmarad, a kórházban bekövetkezett halálra sem került volna sor, vagyis nem az okozati összefüggés ténye, hanem valójában annak objektív relevanciája hiányzott. Amennyiben az elkövetési magatartás és az eredmény közti okozati összefüggés fennforog, az esetek nagy többségében minden külön vizsgálódás nélkül megállapítható, hogy az eredmény objektíve az elkövető terhére írható. Az oksági kapcsolat két sajátos esetében azonban az okozati összefüggés megléte nem jár együtt annak objektív relevanciájával. Az egyik esetben a relevancia hiánya származhatik abból, hogy az okozati összefüggés szerfelett távoli, szerfelett laza, s emiatt már objektív alapon sem indokolt az eredményt az elkövető terhére írni, a bűnösség kérdését pedig céltalan felvetni. Ilyen eset a fentebb ismertetett fulladásos példa. A fulladásos halálra vezető okláncolat a gázolás időpontjából nézve nyilvánvalóan nem volt senki által előrelátható, így értelmetlen pusztán a bűnösség hiányáról szólni, mivel az csupán szükségképpeni következménye az okfolyamat sajátos kimenetelének.” [34] A „conditio sine qua non” elvének téves alkalmazására történő hivatkozás pedig a miatt nem helytálló, mert annak alapján „ok az eredménynek minden olyan előzménye, amely nélkül nem következett volna be az eredmény úgy és akkor, mint ahogyan és amikor bekövetkezett. Ezen túlmenően minden ok abszolút értelemben egyenlő jelentőségű, és ha az okozati összefüggés bármely távoli, bármely laza is, az ilyen ok a többivel akkor is egyenértékű, és a felelősség csupán a bűnösség síkján zárható ki.” (Dr. Tokaji Géza i.m., 127. o. utolsó és 128. o. első bekezdései) [35] A tényállás alapján egyértelműen megállapítható, hogy amennyiben a terhelt szabályosan közlekedve követi az út vonalvezetését és nem tér le a szilárd burkolatú útról, úgy az út mellé kihelyezett terméskövek, valamint a biztonsági övvel rögzítés elmulasztása sem idézhette volna elő a sértett halálát. [36] Ebből következően a terhelt szabálytalan közlekedési magatartása és annak következményeként az úttestről történő lehaladása volt az az elsődleges ok, amely az ahhoz társuló közreható okokkal együtt idézte elő a baleset bekövetkezését, és annak tényállásban rögzített eredményét. [37] Ezért a bíróságok a tényállásból helytálló következtetést vontak a terhelt bűnösségére, és cselekményének jogi minősítése, valamint a vele szemben kiszabott büntetés is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak. [38] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 424. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésén, a Be.

1. § alapján az indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn. [39] ... terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevételében továbbra is fenntartva a felülvizsgálati indítványban foglaltakat a bírói gyakorlat következetlenségére hivatkozott a terhelt közlekedési szabályszegése és a halálos eredmény közötti okozati összefüggés megállapítása okán. [40] A Kúria a Be.
2. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt - kizáró rendelkezés hiányában - tanácsülésen bírálta el. [41] II/

1. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból [Be. 423. §

(4)és

(5)bekezdés] bírálta felül. [42] Ennek során a terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség indítványát alaposnak találta. [43] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontja alapján akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [44] Emellett a Be. 423. §

(1)bekezdése kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozat által megállapított tényállás az irányadó, a tényállás felülvizsgálati indítványban nem támadható. A tényálláshoz a Kúria is kötve van, azt tehát, hogy valamely ügyben a terhelt elítélésére törvénysértően került-e sor, még az érdemi felülbírálat során is kizárólag az ítéletben rögzített tények alapul vételével vizsgálhatja. [45] Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §

(1)bekezdés, 388. §

(2)bekezdés]. [46] A Kúria megállapította, hogy a terhelt javára előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [47] A Btk. 236. §

(1)bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetési magatartása a törvényben meghatározott járművek ittas állapotban történő vezetése. A minősített esetek megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az

(1)bekezdés szerinti bűncselekmény, tehát az ittas állapotban történő járművezetés okozta a súlyos sérülést, vagy a halált. E káros következményeknek okozati kapcsolatban kell állniuk a jármű ittas állapotban történt vezetésével. A baleset rendszerint valamely speciális közlekedési szabály megszegésével áll közvetlen kapcsolatban (mert az elkövető az ittassága folytán túllépi a megengedett sebességet, nem tanúsítja a kellő figyelmet, körültekintést, megszegi az elsőbbségadásra, az előzésre, a követési távolságra stb. vonatkozó rendelkezéseket). A speciális szabály megszegésének alapja azonban az ittas állapot, amely valamennyi közlekedési ágazatban általános tilalomként nyert meghatározást. Az okozati összefüggés tehát akkor állapítható meg, ha az elkövető az ittassága miatt sérti meg azt a közlekedési magatartást előíró jogi normát, amely a minősítő eredmény közvetlen okának tekintendő. [48] Az ügyben eljárt bíróságok a terhelt büntetőjogilag tilalmazott magatartását a KRESZ 4. §

(1)bekezdés c) pontjának (ittasság), a KRESZ 26. §

(1)bekezdés ad) alpontjának (megengedett sebesség túllépése), valamint a KRESZ 25. §

(1)bekezdésének (a forgalmi és látási viszonyoknak megfelelően történő közlekedés elvárhatósága) megszegésével hozták összefüggésbe. [49] A Btk. 236. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő súlyos testi sértés okozó járművezetés ittas állapotban bűntettének megállapítását az indítványozók sem sérelmezték. [50] E törvényhely minősített eseteinek, így a

(2)bekezdés c) pontja szerinti járművezetés ittas állapotban bűntettének megállapítására akkor kerülhet, ha a szeszes italtól befolyásolt állapotban történt járművezetés és a sértett halála között az okozati kapcsolatot a KRESZ 4. §

(1)bekezdés c) pontjában foglaltakon túl valamely más közlekedési szabály megszegése teremti meg, amely egyben a súlyosabb eredmény közvetlen okának tekinthető. Köztudomású, hogy az ittasság a járművezető vállalkozási merészségét indokolatlanul megnöveli, veszélyérzetét csökkenti, érzékelési képességét korlátozza. Az önbizalom fokozódásával pedig csökken az önkontroll (BJD 1140). [51] Ittas állapotban a közúton történő vezetés mellett egyéb olyan közlekedési szabályszegést megvalósító magatartás (például sebességtúllépés) is történik, amely a kellő figyelem, körültekintés elmulasztására, a figyelőképesség csökkenésére vezethető vissza. Mindemellett az ittassága miatt befolyásolt elkövető a minősített esetekben meghatározott eredmények valamelyikét a büntetőjog által felróható módon okozza. A közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegése és a bekövetkezett eredmény között az okozati összefüggés fennáll, ha az elkövető tudata átfogta az eredmény bekövetkezésének lehetőségét, előre láthatta magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízott azok elmaradásában, vagy e következmények eshetőségét azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztotta. [52] Az irányadó ítéleti tényállás szerint a terhelt (1,86 g/l alkoholkoncentrációjú) közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában vezetett személygépkocsival közlekedett a megengedett 50 km/h sebességet mintegy 100 %-osan túllépve város 1 belterületén. [53] A Kúria osztotta a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletekben kifejtett anyagi jogi álláspontot: a terhelt ittasságával összefüggésben szegte meg a KRESZ megengedett sebességre vonatkozó szabályát. Az ebből fakadó igen jelentős sebességtúllépése együttesen eredményezte azt, hogy a terhelt nem tudta kontrollálni a vezetést, elvesztette az uralmát a kormány fölött, nem tudta az úttest kanyarívén a haladást teljesíteni, és az úttestről lehaladva gépjárművével nekiütközött a kerítésnek. E sorozatos szabályszegésével közvetlen okozati összefüggésben következett be tehát a sértett halálát eredményező baleset. [54] A Kúria a rendelkezésre álló iratokból megállapítja, hogy a helyes minősítést támasztja alá az a szakértői megállapítás is, hogy az események a másodpercek töredéke alatt zajlottak le, hiszen a pályaelhagyástól a kerítésnek ütközésig „csak” mintegy 1-1,3 másodperc telt el. Ennek tükrében az a védői érvelés, hogy a termésköveknek az úttest szélén, a parkírozást megakadályozandó kihelyezése, valamint a sértett biztonsági öv becsatolása nélküli gépjárműben tartózkodása az oksági folyamatot megszakította és más irányt adott az eseményeknek, nem helytálló. [55] Mindezekre figyelemmel az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül minősítették a terhelt cselekményét halált okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntettének. [56] A Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja a kiszabott büntetés felülvizsgálatát - többek között - akkor teszi lehetővé, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjogi más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Ha a minősítés törvényes, és a büntetőjog más szabályának olyan megsértése nem történt, amely miatt a kiszabott büntetés törvénysértő lenne, a büntetés felülvizsgálatára, a sértetti közrehatás nagyobb nyomatékkal történő értékelésére nincs lehetőség. [57] II/2. Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be.

1. §-a alapján - ... terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [58] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. október
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Polgár András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő