← Magyarország

Bfv.219/2017/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A 21/

  1. (XI.30.) számú AB határozatban írt alkotmányos követelmények az AB határozat közzétételét megelőzően jogerős határozattal befejezett büntetőeljárásokat nem érintik, azok kizárólag a folyamatban lévő, valamint a jövőben meginduló eljárásokban kell, hogy érvényesüljenek. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.219/2017/
  2. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Boros Tibor bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: bűntette Terhelt(ek): Elsőfok: meghozott Másodfok: tanácsülés
  3. június
  4. kábítószer birtoklása I.rendűterhelt écsi Törvényszék
  5. június 22-én, tárgyaláson 7.B.65/2015/
  6. számú ítélete Ítélőtábla
  7. május 3-án, nyilvános ülésen meghozott Bf.III.825/2015/
  8. számú ítélete Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: I.rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 7.B.65/2015/
  9. számú ítéletét, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.III.825/2015/
  10. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] I. A Pécsi Törvényszék a
  11. június 22-én meghozott és kihirdetett 7.B.65/2015/
  12. számú ítéletében I.rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklása bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés, 2) bekezdés c) pont]. Ezért a terheltet 5 év 6 hónap - börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Megállapította, hogy feltételes szabadságra legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. [3] A kétirányú fellebbezés folytán másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a 2016. május 3-án tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.III.825/2015/4. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a bűncselekmény helyes minősítéseként a Btk. 178. §
(1)bekezdés 5. fordulat,
(2)bekezdés c) pontját jelölt meg. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [4] II. Az ügyben meghozott jogerős ítélet ellen I.rendű terhelt, meghatalmazott védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelynek jogalapjául a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontját - ezen belül a Be. 373. §
(1)bekezdés II/b) pontját - jelölte meg. [5] Felülvizsgálati indítványában azt sérelmezte, hogy az ügyét első fokon a Pécsi Törvényszéken törvényben kizárt tanácsvezető bíró tárgyalta, aki nem járhatott volna el az ügyben, tekintettel arra, hogy a tanácsvezető bíró korábban, a nyomozás során a Pécsi Járásbíróság által meghozott, az előzetes letartóztatását meghosszabbító végzés ellen bejelentett fellebbezést a Pécsi Törvényszék
  1. október 21-én felülbíráló tanácsának tagja volt. Álláspontja szerint ezért abszolút kizárási ok áll fenn, ennek alátámasztásaként hivatkozott az Alkotmánybíróság 21/
  2. (XII.30.) számú határozatára. Erre tekintettel a támadott határozat hatályon kívül helyezését indítványozta. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.240/
  3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványban foglaltakat nem tartotta alaposnak. Kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság a 21/
  4. (XI.30.) számú határozatában nem rendelkezett alaptörvény-ellenes jogszabály megsemmisítéséről, az Alkotmánybíróság eljárásának alapjául szolgáló alkotmányjogi panasz nem egy jogszabályi rendelkezést, hanem egy bírói döntést sérelmezett. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság nem is rendelkezhetett a határozatában az Alkotmánybíróságról szóló
  5. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  6. §
(3)bekezdésében és az
(5)bekezdés I. fordulatában rögzített ex nunc főszabálytól eltérően. Mindebből következik, hogy a 21/
  1. (XI.30.) számú AB határozatban írt alkotmányos követelmények az AB határozat közzétételét megelőzően jogerős határozattal befejezett büntetőeljárásokat nem érintik, azok kizárólag a folyamatban lévő, valamint a jövőben meginduló eljárásokban kell, hogy érvényesüljenek. Jelen ügyben tehát megítélése szerint feltétlen hatályú eljárási szabálysértés nem valósult meg. [7] A Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételben a védője útján felülvizsgálati indítványt előterjesztő terhelt közölte, hogy az indítványában foglaltakat változatlan formában és tartalommal fenntartja. [8] II/
  2. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
  3. §
(1)bekezdés első fordulata szerinti tanácsülésen bírálta el. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítvány tartalma szerinti - a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bekezdés] bírálta felül. [10] Ennek során a I.rendű terhelt által védője útján előterjesztett, abszolút eljárási szabálysértést kifogásoló felülvizsgálati indítványát alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség indítványát alaposnak találta. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre külön eljárási szabályok vonatkoznak. [12] A felülvizsgálat csak a Be. 416. §
(1)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapul vételével vehető igénybe. [13] A Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, míg az
(1)bekezdés c) pontja - figyelemmel a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
  1. b)vagy
  2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjában pontosan meghatározott - abszolút eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [14] A Kúria előrebocsátja azt is, hogy a Be. 423. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. e)és
  2. f)pontjában meghatározott esetek kivételével - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [15] II/2. I.rendű terhelt védője útján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján - figyelemmel a Be. 373. §
(1)bekezdés II/b. pontjára - azt a felülvizsgálatot megalapozó abszolút eljárási szabálysértést kifogásolta, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A nyomozati szakban ugyanis a kényszerintézkedés tárgyában a nyomozási bíró által hozott határozatot másodfokon az a tanács bírálta felül, amelynek tagja volt az ügy tárgyalási szakában eljáró elsőfokú bíró. [16] A bíró kizártságának törvényi okait, illetve eseteit a Be. 21. és 22. §-a kimerítően meghatározza. A Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontja alapján a bíróság további eljárásából ki van zárva az a bíró is, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el. [17] Kétségtelen, hogy az ügyet tárgyaló elsőfokú tanácsvezető bíró - a vádemelést megelőzően - a nyomozási bíró által hozott határozatot felülbíráló másodfokú tanács tagja volt. [18] A nyomozási bíró határozatát
  1. október 21-én másodfokon felülbíráló bíróra azonban az indítvány álláspontjával ellentétben nem állapítható meg kizárási ok. [19] Amint azt a Legfőbb Ügyészség átirata helyesen tartalmazza, az Alkotmánybíróság 21/
  2. (XI.30.) számú,
  3. november
  4. napján kelt határozat
  5. pontja megállapította: az Alaptörvény XXVIII. Cikk
(1)bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény a Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el. Az Alkotmánybíróság a határozata indokolásának [43] bekezdésében kifejtette: „az Alaptörvény XXVIII. Cikk
(1)bekezdésében foglalt pártatlanság követelménye megkívánja, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bírói feladatokat látott el, ugyanis azzal szükségszerűen együtt jár a bizonyítékok bizonyos szintű, de mindenképpen előzetes értékelése. E körben nincs alapvető különbség a nyomozási bíró, az előzetes letartóztatás egy éven túli meghosszabbításáról döntő egyesbíró, vagy az előzetes letartóztatás elrendelése, illetve meghosszabbítása tárgyában másodfokú döntést hozó tanács tagjainak feladatai között. Ebből fakadóan pedig a Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontjának szűkítő értelmezése sem lehet alkotmányosan megalapozott. [20] Az Alkotmánybíróság a 34/
  1. (XI.22.) AB határozatában azt rögzítette, hogy a terhelt pártatlan bírói eljáráshoz fűződő joga azt az igényt fogalmazza meg, hogy a Be.
  2. §
(6)bekezdése szerint eljáró bíró ugyanezen törvény 21. §
(3)bekezdés a) pontjának megfelelően a bíróság további eljárásából ki van zárva. [21] Az AB határozat [56] bekezdése ugyanakkor az alkotmányos követelmény kötelező érvényesítését a határozat kihirdetését követően megindított büntetőeljárások tekintetében írta elő. [22] Ezzel szemben az Alkotmánybíróság 21/
  1. (XI.30.) számú határozata nem határozta meg, hogy az alkotmányos követelményként meghatározott kizáró ok érinti-e az Alkotmánybíróság határozatnak közzététele előtt jogerősen már befejezett büntetőügyeket. [23] Az Abtv. az Alkotmánybíróság határozatainak jogkövetkezményei tekintetében az alábbiak szerint rendelkezik:
  2. §
(1)Ha az Alkotmánybíróság a 27. § alapján folytatott eljárásában alkotmányjogi panasz alapján megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést megsemmisíti.
(2)A bírói döntést megsemmisítő alkotmánybírósági döntés eljárási jogkövetkezményére a bírósági eljárások szabályait tartalmazó törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)A bírói döntés Alkotmánybíróság általi megsemmisítése következtében a szükség szerint lefolytatandó bírósági eljárásban az alkotmányjogi kérdésben az Alkotmánybíróság határozata szerint kell eljárni.
(4)Az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is. 45. §
(1)A megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem lép hatályba.
(1a)Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. Cikk
(6)bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal semmisíti meg.
(2)Ha az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés vagy alkotmányjogi panasz alapján semmisít meg egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt, a megsemmisített jogszabály az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.
(3)A jogszabály megsemmisítése - a
(6)bekezdésben foglalt eset kivételével - nem érinti a határozat közzététele napján vagy azt megelőzően létrejött jogviszonyokat, és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.
(4)Az Alkotmánybíróság az
(1),
(2)és
(3)bekezdésben meghatározottaktól eltérően is meghatározhatja az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabály hatályon kívül helyezését, illetve a megsemmisített jogszabály általános vagy egyedi ügyekben történő alkalmazhatatlanságát, ha ezt az Alaptörvény védelme, a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.
(5)A jogszabály megsemmisítése nem érinti a megsemmisített jogszabályon alapuló, Alkotmánybíróság előtti eljárásban nem felülvizsgálható, vagy felül nem vizsgált bírói döntéseket, kivéve, ha az Alkotmánybíróság a megsemmisítésről szóló határozatában ettől eltérően rendelkezik.
(6)Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne. [24] Mindezek tükrében kérdésessé vált a 21/
  1. (XI. 30.) AB határozatban kifejtett alkotmányos követelmény érvényesítésének az időbelisége, azaz hogy ezt az új, és a bíróságok által értelemszerűen az eddigi ítélkezés során nem követett alkotmányos követelményt mely időponttól kell alkalmazni, illetve az alkotmányos követelményt mely ítéletek esetében kell érvényesíteni, ezt pedig legfőképpen a jogalkalmazásban tapasztalt jogértelmezési különbségekből fakadó bizonytalanság igazolt. Az Alkotmánybíróság által nyitva hagyott kérdést a jogalkotónak kellett egyértelműen rendeznie. Ezért a Be.
  2. §
(3)bekezdés a) pontját
  1. április
  2. napjától hatályba lépően módosította az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló
  3. évi XXIX. törvény
  4. §a. Ez a módosítás rögzíti az említett két AB határozat közzétételének napjára figyelemmel, hogy mely időponttól kezdődően kell kizártnak tekinteni a vádemelés utáni bírósági eljárásból a nyomozás során eljárt bírót és az észszerűség szempontjaira figyelemmel a folyamatban lévő ügyek tárgyában való döntéshozatal során eljáró tanácsokat. A
  5. április
  6. napjától hatályos Be.
  7. §
(3)bekezdés a) pontja értelmében a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. [25] Amint a Kúria utalt rá, az Alkotmánybíróság 34/
  1. (XI.22.) AB határozat [56] bekezdése az alkotmányos követelmény kötelező érvényesítését a határozat kihirdetését követően megindított büntetőeljárások tekintetében írta elő. [26] Ugyanakkor a 21/
  2. (XI.30.) AB határozat nem tartalmazza azt a megkötést, hogy az alkotmányos követelményt a határozat közzétételét követően indult büntetőeljárásokban kell csak alkalmazni, továbbá meg is semmisítette a kifogásolt kúriai ítéletet. [27] Mindez rámutatott arra - amit a Legfőbb Ügyészség is helyesen állapított meg - , hogy a 21/
  3. (XI.30.) AB határozatának visszamenőleges, ex tunc hatálya csak akkor van, ha Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt semmisít meg, egyben kimondja, hogy ez a felül nem vizsgált bírói határozatokat is érinti, illetőleg a megsemmisített jogszabály alkalmazásával jogerősen befejezett büntetőeljárások felülvizsgálatát rendeli el. [28] A hivatkozott AB határozat tehát nem semmisített meg alaptörvény ellenes jogszabályt, emellett az alkotmányos követelménynek a jogalkalmazás számára történő egyértelművé tétele indokolta a Be.
  4. §
(3)bekezdés a) pontjában írt rendelkezés újraszövegezését és
  1. április 29-ével történő hatályba lépését annak egyértelmű rögzítésével, hogy a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. Mindebből a Kúria azt a következtetést vonta le, hogy a 21/
  2. (XI.30.) AB határozatának visszamenőleges, ex tunc hatálya nincs. [29] Mindezek alapján I.rendű terheltnek védője útján előterjesztett, abszolút eljárási szabály megsértésére alapozott felülvizsgálati indítványa nem volt alapos. [30] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
  3. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be.
  1. §-a alapján - I.rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [31] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
  2. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
  1. e)vagy
  2. g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. ,
  1. június
  2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.