Pfv.22112/2007/9 – Kúria

Pfv.VIII.22.112/2007/

1. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Németh K. László ügyvéd (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30.) által képviselt ............. felperesnek a dr. Balla Árpád Gábor ügyvéd (1139 Budapest, Gömb u. 2/b.) által képviselt ............... alperes ellen biztosítási összeg megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 34.G.301.674/
2. számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
3. június 12-én 2.Gf.75.881/2006/
4. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
5. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 50.000,- (Ötvenezer) forint + ÁFA felülvizsgálati perköltséget. Az alperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint
6. március 11-én a 4-es főút melletti benzinkútnál munkát végző két felperesi dolgozót áramütés érte, melynek következtében az egyik dolgozó V. S. elhalálozott. A felperes termelésirányító csoportvezetője előző nap utasítást adott V. S.-nek az üzemanyagtöltő állomáson a kandeláber izzók cseréjére a szerelőkocsiban lévő összeszerelhető alumínium állvány segítségével. A helyszínen L. T. villanyszerelő végezte az általuk összeszerelt szabványos 8 m magas munkaállványon az izzók cseréjét. A szerelőpáros vezetője V. S. volt. A dolgozók észlelték, hogy a következő kandeláber eléréséhez szükséges útszakasz felett középfeszültségű légvezeték húzódik. Megbeszélték, hogy a szerelőállvány megbontásával a megfelelő védőtávolságot betartva eltolják az állványt a légvezeték alatt. Utólag megmagyarázhatatlan okból a csővázas állványt nem bontották meg, az tolás közben hozzáért a bekötőút felett átívelő elektromos légikábelhez. A társadalombiztosítási eljárásban az üzemi balesetben elhunyt munkavállaló örökösei részére a felperest járadék és általános kártérítés fizetésére kötelezték. A felperes keresetében az alperest mint felelősségbiztosítóját 5.000.000,- forint biztosítási összeg és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság kármegosztást alkalmazva az alperest 3.452.388,forint és kamatai megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a bizonyítási eljárás adatai szerint a halálos baleset bekövetkezésének az elsődleges oka a két munkavállaló pillanatnyi figyelemkieséséből adódó szabálytalan munkavégzés volt. A balesetet előidéző közvetett okok közé sorolta, hogy V. S. nem volt a villamos munkavégzés szempontjából sem szakképzett, sem kioktatott személy, ennek ellenére őt bízta meg a felperes a munka irányításával. A felperes nem gondoskodott a megfelelő oktatásról, a munkavégzési helyszínt nem vizsgálta meg előzőleg, továbbá a baleset áldozata a munkavégzéskor szabadidő cipőt viselt. A felek fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az alperest 4.887.837,- forint és kamatai megfizetésére kötelezte. Az ítélet jogi indokai szerint az alperes az Általános Felelősségbiztosítási Szabályzat (ÁFSZ.)
7. pontja és az Üzemi Baleseti Felelősségbiztosítási szerződés feltételeinek (ÜBF.)
8. és 5/
9. pontja alapján nem mentesülhetett a megtérítési kötelezettség alól. A hivatkozott feltételek szerint ugyanis a biztosítottnak, azaz a felperesi munkáltatónak olyan súlyos munkavédelmi szabálysértést kellett volna megvalósítania, ami az üzemi baleset okának minősül, és e magatartásának súlyosan gondatlannak kellett volna lennie. A másodfokú bíróság a megállapított munkáltatói szabálysértéseket nem találta a perbeli üzemi baleset közvetlen kiváltó okainak, álláspontja szerint a baleset közvetlen kiváltó oka a dolgozóknak a munkáltató részéről gyakorlatilag elháríthatatlan magatartása volt. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a felperes biztosított munkavédelmi szabályszegéseit, melyeket a munkaügyi bíróság is megállapított. A biztosított súlyos munkavédelmi szabályszegéseit a munkavédelmi hatóság is megállapította, ezért a vonatkozó szabályzatok rendelkezései alapján az alperest a felperessel szemben helytállási kötelezettség nem terheli. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy az előzményi társadalombiztosítási eljárásban a bíróság a balesetet a társadalombiztosítási juttatások megtérítése, és nem a felperes felróható károkozó magatartása szempontjából vizsgálta. A jelen perben a bíróság a bizonyítékok mérlegelésével megalapozottan állapította meg az utóbbi felperesi magatartás hiányát. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A jogerős ítélet helyesen indult ki abból, hogy a biztosító a kötelező felelősségbiztosítás alapján őt terhelő helytállási kötelezettség alól abban az esetben mentesülhetett, ha a Ptk.
10. §