Bfv.843/2017/6 – Kúria

(4)bekezdése körébe sem, valamint felhasználható vallomás, amennyiben megfelel a Be. 291. §

(2)bekezdésében írt vagylagos feltételeknek. Ezért ilyen esetben a bíróság nem jár el törvényes vád hiányában. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.843/2017/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. ár András bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. november
3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette Terhelt(ek): ... és társa Első fok: Nyíregyházi Járásbíróság 18.B.1069/2014/
4. ítélet,
5. január
6. tárgyalás Másodfok: Nyíregyházi Törvényszék 4.Bf.417/2016/
7. ítélet,
8. január
9. tárgyalás Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt ... és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a ... I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Járásbíróság 18.B.1069/2014/
10. számú ítéletét és a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.417/2016/
11. számú ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] I. A Nyíregyházi Járásbíróság a
12. január
13. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 18.B.1069/2014/
14. számú ítéletével ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [
15. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
16. §

(1)bekezdés - tényállás

1. pont]. Ezért őt 3 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 200 napi tétel - napi tételenként 2.000 forint - összesen 400.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a
2. január
3. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 4.Bf.417/2016/
4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: a pénzbüntetést mellőzte, 2.400.000 forint vagyonelkobzást rendelt el, a lefoglalásra és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezéseket korrigálta. Egyebekben az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [4] Az elsőfokú bíróság által megállapított (elsőfokú ítélet 3-
5. oldal), s a másodfokú bíróság által kiegészített és helyesbített (másodfokú ítélet 8-
6. oldal) történeti tényállás
7. pontjának lényege: az I. rendű terhelt első alkalommal 2012 évben vásárolt magának saját fogyasztásra, majd 2012 nyarától
8. június 20-ig eladásra összesen legalább 1.200.000 forint értékben kábítószert, de ebből maga is fogyasztott és egyebekben (tanú 1, tanú 2 és a II. rendű terhelt, s mások részére) eladott - a tőle lefoglalt mennyiséggel együtt - tiszta hatóanyag-tartalma alapján a csekély mennyiség felső határát meghaladó - közelebbről meg határozható - mennyiségű kábítószert és új pszichoaktív anyagot. Az I. rendű terhelt az eladással kb. 1.200.000 forint haszonra tett szert (A vásárlásra fordított legalább 1.200.000 forint és az eladással szerzett kb. 1.200.000 forint összege teszi ki a vagyonelkobzás 2.400.000 forintnyi összegét - másodfokú ítélet
9. oldal 4-
10. bekezdés,
11. oldal 1-
12. bekezdés). [5] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen az I. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
13. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontját megjelölve: a bíróság törvényes vád hiányában való eljárása, az indokolási kötelezettség megsértése, tévedés folytán a bűnösség törvénysértő megállapítása és a büntetőjog más szabályának megsértésével törvénysértő büntetés kiszabása miatt, felmentés érdekében. [6] 1. A védő állította, hogy a bíróság törvényes vád hiányában járt el. [7] A védő e körben arra hivatkozott, hogy a nyomozás során az I. rendű terheltet először nem terheltként - holott az eljárás azért indult, mert a rendőrség tudomására jutott, hogy „idegen eredetű anyaggal kereskedik” -, hanem tanúként hallgatták ki, de kihallgatásán védő nem volt jelen, s nem figyelmezették az önvád következményére és a hallgatás jogára - e tanúvallomás a Be. 78. §

(4)bekezdése alapján nem értékelhető bizonyíték. [8]

1. A védő állította, hogy a bíróság megsértette az indokolási kötelezettségét. [9] A védő e kérdésben az álláspontját nem konkretizálta. Mindössze feltételezhető, hogy ideértette mindazt, amit a tényállás megállapítása és a bizonyítékok értékelése kapcsán kifogásolt. [10] A védő ezen kifogásai kibogozhatatlanul keveredtek. A tényállás bizonyíték nélküli megállapításokat vagy téves ténybeli következtetéseket tartalmaz: az I. rendű terhelt magának kábítószert vásárolt és fogyasztott; tisztában volt a kapszulák kábítószer tartalmával; figyelmen kívül hagyták a toxikológiai vizsgálat negatív eredményét; a kábítószer mennyiségének közelebbről meg határozható mennyiségéből az is következhetne, hogy az nem tartalmazott semmilyen „kábító tartalmat”; kétséget kizáró módon nem is bizonyított a kábítószer mennyisége és hatóanyag tartalma, ami a meg nem lévő kábítószert érintően is „légből kapott” csupán; az I. rendű terhelt „kvázi beismerő vallomásán” túl kizárták az egyéb bizonyítékokat. A tényállás felderítetlen: nem elemezték a híváslistákat; az elsőfokú bíróság nem, míg a másodfokú bíróság is csak részben használta fel az adott másik ügy adatait. Vagyis az alapítélettel megállapított tényállás megalapozatlan. [11]
2. A védő állította, hogy az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítása törvénysértő. [12] A védő szerint - túl a tényállás és a bizonyítékok értékelésén - az I. rendű terhelt gondatlanságból fakadóan ténybeli tévedésben volt abban, hogy mit tartalmaznak a kapszulák, amiket valóban értékesített, csakhogy a kábítószer-kereskedelem bűntettének nincs gondatlan alakzata [Btk.
3. §

(3)bekezdés]. Szerinte az sem zárható ki, hogy az eladó megtévesztette az I. rendű terheltet a kérdéses anyag „beltartalmát” illetően. [13]

1. A védő állította, hogy a büntetőjog más szabályának megsértésével törvénysértő büntetést szabtak ki. [14] A védő ennek örvén a büntetés középmértékére vonatkozó rendelkezés betartását kétségesnek látta, mert számos és nyomatékos enyhítő körülmény volt, melynek kedvező értékelése elmaradt. [15] A Legfőbb Ügyészség a BF.888/
2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt a törvényben kizártnak találta. [16] A Legfőbb Ügyészség szerint a nyomozó hatóság állított törvénysértése nem abszolút jellegű, felülvizsgálatot megalapozó szabálysértés (EBH 2013.B.23.), relatív eljárási szabálysértésre pedig a törvényes vád hiánya nem alapítható. A tényállás megalapozottsága sem vizsgálható a felülvizsgálati eljárásban, miként a bizonyítékok, illetőleg a büntetéskiszabási tényezők bírói mérlegelésének támadása sem. Az irányadó tényállással ellentétes az I. rendű terhelt ténybeli tévedésre hivatkozása, amit a bíróságok nem fogadtak el, és azt meg is indokolták (elsőfokú ítélet
3. oldal közepe, másodfokú ítélet
4. oldal 1-
5. bekezdés). [17] A Legfőbb Ügyészség egyéb ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés hiányában a felülvizsgálati indítvány tanácsülésen történő elutasítását indítványozta. [18] Az I. rendű terhelt nem tett észrevételt az ügyészi álláspontra. A védő az észrevételében az indítványában foglaltakat változatlanul fenntartotta, s részben megismételte. Az I. rendű terhelt nyomozati tanúkénti kihallgatását, igazmondásra „kényszerítését” abszolút eljárási szabálysértésnek tekintette, ami szerinte felülvizsgálati eljárásban is számon kérhető. Szerinte az objektív valóság tényleges feltárására való törekvés hiányzik az ítéletekből. [19] III. Az I. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [20] A Kúria mindenekelőtt az ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértésekkel foglalkozott, mert ezek megvalósulása a további vizsgálódást tárgytalanná tehetik. [21]
6. A védő szerint a bíróság törvényes vád hiányában járt el, mert a nyomozás során az I. rendű terheltet először nem terheltként, hanem tanúként hallgatták ki, s ezért e tanúvallomás a Be.
7. §

(4)bekezdése alapján nem értékelhető bizonyíték. [22] 1.

1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
2. §

(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. §

(1)bekezdés I.c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. [23] A Be. 2. §

(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el. Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi [Be. 2. §

(2)bekezdés]. [24] A vád törvényessége nem kevesebb, mint amit a Be. 2. §

(2)bekezdése megkövetel, de annál nem is több. A vád törvényessége a vádirattal szemben támasztott azoknak a tartalmi követelményeknek [Be. 217. §

(3)bekezdés] a minimuma, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a büntetőeljárás bírósági szakasza meginduljon, s a bíróság az eljárást lefolytathassa (EBH 2015.B.10.I. pont), tehát a vád törvényessége a vádnak az a képessége, amelynek folytán alkalmas a bírósági eljárás megindítására (EBH 2014.B.17.). [25] A Kúria az

1. BK véleményének A.I.1-
2. pontjában leszögezte: a törvényes vád alaki feltétele, hogy a bírósági eljárás lefolytatását vádlói jogosultsággal rendelkező személy kezdeményezze, míg elengedhetetlen tartalmi feltétel, hogy egyrészt a vád meghatározott személy ellen irányuljon, másrészt pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekményt tartalmazzon. Az alaki és a tartalmi feltételeket az Alkotmánybíróság is azonosan jelölte meg a 33/
3. (XI.22.) AB határozat [16] pontjában. [26] A bíróság e körben azt vizsgálja, hogy a benyújtott vád alaki és tartalmi szempontból eljárásra alkalmas-e [Be.
4. §

(1)bekezdés j), k) pont; 309. §

(1)bekezdés, 332. §

(1)bekezdés d) pont], s ha alkalmasnak találja, ügydöntő határozatában dönt a vádról [Be. 257. §

(1)bekezdés

1. mondat]. [27] A vád tehát törvényes, ha a vádló jogosult is vádemelésre, a vád meghatározott személy ellen irányul, a cselekmény pontosan körülírt, a cselekmény a büntető törvénybe ütközik és a vádló kezdeményezést is tesz a bírósági eljárás lefolytatásra. [28] A Kúria megállapította, hogy a legális fogalom-meghatározásra figyelemmel a törvényes vád fogalma nincs semmiféle összefüggésben azzal, hogy a nyomozás során az I. rendű terheltet először nem terheltként, hanem tanúként hallgatták ki. [29] 1.
2. A későbbi terhelt korábbi tanúkénti kihallgatása eleve nem tartozik a Be.
3. §

(1)bekezdés c) pontjában kimerítően utalt [Be. 373. §

(1)bekezdés I. pont

1. b)és
2. c)alpont, II-IV. pont] ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértések közé, s ekként felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat. [30] 1.3. A későbbi terhelt korábbi tanúkénti kihallgatása nem tartozik a Be. 78. §

(4)bekezdése (nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg) körébe sem, mert a törvény maga számol vele, s felhasználhatóságát kifejezett szabállyal engedi, mindössze annyi megkötéssel, hogy ezt a terhelt indítványozza, vagy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a Be. 85. §

(3)bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik [Be. 291. §

(2)bekezdés]. Ha pedig e vagylagos megkötés hiányában történik a felhasználás, az legfeljebb ún. relatív eljárási szabálysértés, ami a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható, illetőleg tényállási kérdés, ami ezáltal sem támadható. [31] 1.

1. Az más kérdés, hogy a Legfőbb Ügyészség LFNIGA/80/
2. szám alatt kiadott Emlékeztetője a Be. alkalmazásának egyes kérdéseiről 98.4.) pontja értelmében a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthetően gyanúsítottként kihallgatható személy tanúkénti kihallgatását lehetőség szerint el kell kerülni. [32] A terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényes vád hiányára nézve nem bizonyult alaposnak. [33]
3. A védő szerint a bíróság megsértette az indokolási kötelezettségét. [34] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
4. §

(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. §

(1)bekezdés III.a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűnösség megállapítása (a felmentés, az eljárás megszüntetése, a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása) tekintetében a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [35] A védő e kérdésben az álláspontját azonban nem konkretizálta. Márpedig egy felülvizsgálati ok indokolás nélküli megjelölése érdemi felülvizsgálathoz nem vezethet, mert ha nincs konkrét indok, akkor nincs mit felülvizsgálni. [36] Egyébiránt az indokolási kötelezettség elmulasztása révén nem vizsgálható a bűnösség megállapításának (a felmentésnek, az eljárás megszüntetésének, a büntetéskiszabásnak, illetve az intézkedés alkalmazásának) anyagi jogi helyessége, azaz a bírói értékelés eredménye az indokolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos vizsgálatnak nem tárgya, mivel a mérlegeléssel szembeni, eltérő értékelést célzó támadás ezúton sem lehetséges, illetve az a tényállás támadhatatlanságát előíró - Be. 423. §

(1)bekezdésének megkerülését jelentené (BH 2012.32.). [37] A védő feltehetően ideértette mindazt, amit a tényállás megállapítása és a bizonyítékok értékelése kapcsán kifogásolt. Csakhogy az e körben tett kifogások is a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás tilalmazott - a jelen esetben közvetett - támadását jelenti, ami figyelmen kívül hagyandó. [38] A védő felülvizsgálati indítványa az indokolási kötelezettség megsértését illetően a törvényben kizárt. [39] 3. A védő kifogásolta a bűnösség megállapítását. [40] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűnösség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [41] 3.
2. A felülvizsgálati eljárás olyan rendkívüli jogorvoslat, melynek kizárólag a Be.
3. §

(1)bekezdésében meghatározott okból van helye, s amely az esetleges jogsértés kiküszöbölését szolgálja, de nem nyitja meg a tények vitathatóságának a lehetőségét. [42] A felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. §

(1)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §

(1)bekezdés, 388. §

(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [43] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [44] A védő a felülvizsgálati indítványában valójában az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását. Ez azonban a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [45] Mindezek szem előtt tartásával a Kúria nem vizsgálhatta a védő azon állításának helytálltságát, hogy az alapítéletben megállapított tényállás megalapozatlan-e és a bíróságok bizonyítékértékelő tevékenysége megfelelő-e. A felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás a Kúriának sem ad jogot annak bármilyen irányban történő megmásítására: abból nem vehet el, s ahhoz nem tehet hozzá tényeket. [46] A tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a felülvizsgálati eljárásban a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), másként fogalmazva: a felülvizsgálati eljárásban az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e vagy sem (BH 2016.264. [16], BH 2010.324. indokolás). Ennek hangsúlyozása pusztán elvi jellegű, hiszen a Kúria nem vizsgálhatja, hogy az alapítélettel megállapított tényállás szenved-e valamiféle hiányosságban. [47] A védő felülvizsgálati indítványa az irányadó tényállást támadó részében a törvényben kizárt. [48] 3.2. A Kúria a védő bűnösség körében kifejtett érdemi érvelésével sem értett egyet. [49] Az vitán felül áll, hogy nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott [Btk. 20. §

(1)bekezdés]. A védő viszont - túl a tényállás és a bizonyítékok értékelésén - az I. rendű terhelt azon ténybeli tévedését vetette föl, hogy nem tudta, mit tartalmaznak a kapszulák. Ez újfent az irányadó tényállás - direkt - támadása, miután abban szó sincs olyan tényről (körülményről, adatról), amelyből következtetni lehetne az I. rendű terhelt állított tévedésére. Amint a Legfőbb Ügyészség is jelezte, az alapügyben eljárt bíróságok az állított tévedést vizsgálták, és: elvetették (elsőfokú ítélet

1. oldal 6-
2. bekezdés, másodfokú ítélet
3. oldal 6-
4. bekezdés,
5. oldal 1-
6. bekezdés). [50] A védő felvetése arra nézve is merő fikció, hogy az eladó netán megtévesztette az I. rendű terheltet a kérdéses anyag „beltartalmát” illetően, illetőleg az I. rendű terhelt tévedését gondatlanság okozta, s mivel a kábítószer-kereskedelem bűntettének nincs gondatlan alakzata, a felrótt bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg [Btk.
7. §

(3)bekezdés]. [51] A védő felülvizsgálati indítványa a tévedésre hivatkozása kapcsán a törvényben kizárt. [52]

1. A védő szerint a büntetőjog más szabályának megsértésével törvénysértő büntetést szabtak ki. [53] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
2. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha - a bűncselekmény minősítésén túl - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [54] Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk.
2. §

(1)bekezdés]. [55] A kiszabott büntetés önmagában nem támadható. Erre nézve az ítélkezési gyakorlat következetes. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára az 1998. évi XIX. törvény 416. §

(1)bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esne felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264.II.). Ilyen törvénysértésre viszont a terhelt - leszámítva a középmérték felhozatalát - nem hivatkozott, és a Kúria maga sem észlelt. [56] A büntetéskiszabás sem képezheti önmagában a felülvizsgálat tárgyát, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló

1. BK véleményt miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III. - korábbi hivatkozások aktualizálásával). [57] A védő feltehetően abban gondolkodhatott, hogy ha a bűnösség megállapítása nem törvényes, akkor a felrótt bűncselekmény minősítése sem lehet törvényes. A két felülvizsgálati ok azonban egymástól elkülönül. [58] Ami a védő által felhozott középmérték kérdését illeti. A határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor valóban a büntetési tétel középmértéke irányadó [Btk.
2. §

(2)bekezdés

1. mondat]. Ugyanakkor ez nem érintette azt a másik rendelkezést, miszerint a bíróságnak a büntetés törvényben írt keretein belül, az egyéniesítés követelményét alapul véve kell kiszabnia a tettarányos büntetést [Btk.
2. §

(1)bekezdés], azaz a középmértéktől el lehet térni, s azt is csak jelentős eltérés esetén kell megindokolni (BH 2001.354., továbbá pl. Bfv.II.547/2014/5., Bfv.II.1506/2015/5.). [59] A közmérték alkalmazása vagy nem alkalmazása, s ennek indokolása vagy az indokolás elmaradása felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható, s éppen azért, mert nem olyan törvényi parancsoló jellegű szabály, melytől az eltérés nem lehetséges. [60] A védő középmértékét érintő kifogása mégis érthetetlen, mivel a felrótt bűncselekmény büntetési tételének középmértéke 5 év [Btk. 80. §

(2)bekezdés

1. mondat], ellenben az I. rendű terheltet 3 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték, a kiszabott tartama tehát a középmérték alatt maradt. [61] A védő felülvizsgálati indítványa a kiszabott büntetésre vonatkozó részében sem alapos. Az indítvány elvi tartalma [62] A bíróság törvényes vád hiányában járt el. A bíróság megsértette az indokolási kötelezettségét. A bűnösség megállapítása törvénysértő. A kiszabott büntetés törvénysértő. A döntés elvi tartalma [63] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A bíróság nem járt el törvényes vád hiányában, mert a vád törvényessége nem áll semmiféle összefüggésben azzal, hogy a terheltet a nyomozás során először tanúként hallgatták ki. A későbbi terhelt korábbi tanúkénti kihallgatása eleve nem tartozik az ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértések [Be.
2. §

(1)bekezdés c) pont] körébe, de még a Be. 78. §

(4)bekezdése körébe sem, valamint felhasználható vallomás, amennyiben megfelel a Be. 291. §

(2)bekezdésében írt vagylagos feltételeknek. A felülvizsgálati indítvány egyebekben a törvényben kizárt. Záró rész [64] A kifejtettek értelmében a Kúria a Be. 424. §

(1)bekezdés

1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
2. §

(1)bekezdés

1. mondat
2. fordulata szerinti összetételben eljárva, és hivatalból vizsgálandó más ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést [Be.
3. §

(5)bekezdés] nem észlelve a védő felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a támadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. [65] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
2. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. november
2. . Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Polgár András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő