Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.061/2017/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Hadházi Éva párfogó ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a személyesen eljáró I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesek ellen kegyeleti jogsértés megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt indított perében a Pécsi Törvényszék
- december hó
- napján kelt 14.P.20.549/2016/
- számú ítélete ellen a felperes által
- és
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára - az illetékes állami adóhatóság felhívására, az ott írt időben és módon - 48.000 (negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket. Megállapítja, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díja a felperest terheli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a
- február
- napján elhunyt D Jnét aki a felperes testvére és a II. rendű alperes házastársa volt - a II. rendű alperes megbízása alapján a F Bt. a p köztemetőben temette el koporsós temetéssel. A sírhelyet úgy alakították ki, hogy néhai D Jné édesanyjának sírhelye mellett egy 140 cm széles és 250 cm hosszú sírgödröt ástak, amelynek körbezsaluzott széleit a felperes kibetonoztatta (álkripta). Ezzel viszont megszűnt annak a lehetősége, hogy a II. rendű alperes a későbbiekben egy sírba temetkezzen néhai házastársával, mert két koporsónak a megmaradt hely nem elegendő. A II. rendű alperes ezért 2014 novemberében megbízást adott az I. rendű alperesnek, hogy néhai D Jné álkriptája mellé egy újabb kriptát készítsen, és a két kripta fölé egy közös síremléket állítson. Az elkészült síremlék teljes szélessége 196 cm, hosszúsága 220 cm, a síremlék közepén van néhai D Jné álkriptájának a széle. Néhai sírhelye felé számítva a fedőlap 98 cm széles, ebbe beleesik az álkriptája falának 20 cm szélessége és a 96 cm széles sírhelyből 78 cm. A síremléket egy 30 cm széles járda veszi körbe. Néhai D Jné eltemettetése és a síremlék elhelyezése ügyében a felperes panaszbejelentéssel élt a ... Kormányhivatal ... Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézeténél. Az intézet helyszíni szemlét tartott, és megállapította, hogy a temetés a jogszabályi előírásoknak megfelelőnek történt. Az ügyben eljárt a N Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője is, aki arra a következtetésre jutott, hogy a síremlék megbontása nélkül a sírhely pontos helye nem határozható meg. A felperes kérelmére a ... Járásbíróság által előzetes bizonyítás keretében kirendelt W E igazságügyi építéstechnológiai szakértő véleménye szerint néhai D Jné síremlékének járdája az álkriptája felett megközelítőleg 40-60 centiméterre helyezkedik el. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek kegyeleti jogsértést követettek el, mert elhunyt testvére síremléke nem fedi az elhunyt sírhelyét, illetve koporsója részben a járda alatt helyezkedik el. Kérte a jogsértő állapot megszüntetését azzal, hogy a síremléket az alperesek helyezzék át 60 centiméterrel déli irányba, vagy a síremléket 60 centiméterrel hosszabbítsák meg. A alperesek a kereset elutasítását kérték, a kegyeleti jogsértés tényét vitatták. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és a felperest kötelezte az eljárás költségeinek megfizetésére. A kihallgatott tanúk vallomása alapján azt állapította meg, hogy a néhai sírhelyére eső szélesség járda nélkül 98 cm, a zsalubeton szélessége 20 cm, az így fennmaradó 78 cm pedig elegendő a sírgödörbe helyezett szabványméretű koporsónak. Az elhunyt sírhelyét tehát a síremlék fedi, így a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:50.§
(1)bekezdése szerinti kegyeleti jogsértés nem történt. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és keresetének teljesítését kérte, másodlagosan felvetve az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének indokoltságát is új szakértő perbevezetése érdekében. A fellebbezésben foglaltak szerint az elsőfokú bíróság az előzetes bizonyítás keretében beszerzett szakvéleményben, valamint a ... Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetének helyszíni jegyzőkönyvében foglaltak figyelmen kívül hagyásával a perben érdekelt F F tanúvallomása alapján állapította meg a tényállást, amely téves, így az abból levont jogi következtetés is megalapozatlan. Álláspontja szerint F F tanúvallomása a tényállás megállapítása során vehető figyelembe, mert a kegyeleti jogsértés megállapítása esetén a betéti társaság kártérítési felelőssége merülhet fel. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást helyesen állapította meg, és helyes jogszabályok alkalmazásával helytálló jogi következtetésre jutott. A Ptk. 2:42.§
(2)bekezdése szerint az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 2:50.§
(1)bekezdése szerinti kegyeleti jog, mint személyiségi jog mind a felperest, mind pedig a II. rendű alperest, mint a néhai közeli hozzátartozóit megilleti. A felperes a kegyeleti jog megsértését arra figyelemmel állította, hogy a II. rendű alperes megbízása alapján az I. rendű alperes által elkészített síremlék az elhunyt sírhelyét nem fedi. Az elsőfokú bíróság ítéletét pedig az előzetes bizonyítás keretében beszerzett szakvéleményben foglaltak, valamint a ... Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete helyszíni jegyzőkönyvében tett megállapítások figyelmen kívül hagyása miatt támadta. Az elsőfokú bíróság azonban helyesen utalt a szakértői véleménynek arra a megállapítására, mely szerint a szakértő pontos tényadatok hiányában az ügyben szakvéleményt adni nem tudott, azt is hangsúlyozva, hogy a felmerült kérdés valójában nem szakkérdés, hanem ténykérdés. A ... Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetének helyszíni szemle jegyzőkönyvéből pedig nem állapítható meg, hogy végkövetkeztetése mely tényadatokon alapul. Az ügyben eljárt N Közös Önkormányzat Hivatal Jegyzője maga is azt állapította meg, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján feltárás nélkül - amelynek elrendelése szintén kegyeleti jogsértéssel járna - az ügyben nem tud állást foglalni. Az elsőfokú bíróság a ténykérdések tisztázása érdekében okiratokat szerzett be, meghallgatta a síremléket készítő I. rendű alperest, a sírhelyet kialakító betéti társaság beltagját tanúként kihallgatta, és valamennyi adat birtokában részletes és követhető számítások alapján megfelelő indokát adta annak, hogy a síremlék kivételezése miért nem járt a kegyeleti jogok sérelmével. Az elsőfokú bíróság megállapítását támasztja alá B F sírkövesnek a jegyzői iratok között elfekvő, 2015. február 27-én készült jegyzőkönyvben rögzített tanúvallomása is. E szerint a már meglévő álkriptából indultak ki az egyébként szokásos méretű síremlék elkészítésekor, és az elhunyt sírhelye nem nyúlik az elkészült síremlékhez tartozó járda alá. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a kegyeleti jog megsértésének megállapítása esetén is csak kivételes esetben kerülhet sor az eredeti állapot helyreállítására. E körben figyelemmel kell lenni arra, hogy a jogsértés elhárítását célzó intézkedés ne sértse a sírban fekvő elhaltak hozzátartozóinak kegyeleti jogát (BH1990.375.). A felperesnek az új szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát a másodfokú bíróság nem teljesítette, mert a jogvita alapját képező kérdés nem szakkérdés, hanem ténykérdés volt. A tényeket pedig az elsőfokú bíróság a tanúvallomások és a rendelkezésre álló vázrajz alapján megnyugtatóan tisztázta. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A tárgyi illetékfeljegyzési jogos perben sikertelenül fellebbező felperes köteles megfizeti az államnak a feljegyzett 48.000 forint fellebbezési illetéket a Pp.78.§
(1)bekezdése, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74.§
(3)bekezdése folytán alkalmazandó, a költségmentességről szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján. Az alperesek jogi képviselő nélkül jártak el, a másodfokú eljárásban a Pp.75.§
(1)-
(4)bekezdése szerint megtérítendő költségük nem volt. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díját a felperes viseli a Pp. 87.§
(2)bekezdése szerint. Ennek tényét a másodfokú bíróság csupán megállapította, a díj összegét a kirendelő hatóság határozza meg. Pécs,
- november
- Dr. Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró