← Magyarország

Pf.20143/2017/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.IV.20.143/2017/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Varga Tibor Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek az Országos Bírósági Hivatal által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen - bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében, a ... Törvényszék
  2. május
  3. napján kelt .../
  4. számú ítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a ... Ügyészség a felperes törvényes képviselőjével, törvényes képviselőtal szemben indult nyomozati eljárásban
  6. június 3-án lefoglalást végzett. A lefoglalásról készült bűnjeljegyzék
  7. tétele szerint lefoglaltak 135 darab banki és pénztári vegyes könyvelési bizonylatokat tartalmazó - dossziét
  8. január 1-jétől
  9. júniusig terjedő időre.
  10. május 4-én a ... Ügyészség a bűnjeljegyzékben szereplő tárgyakat átadta az alperes részére. A bűnjeljegyzékbe a 03 tételnél az üres jegyzékbe kézzel a következőt írták: „
  11. évi 1-3 negyedév, 2006-2007-2008-2009-2010-, 2011.01-02 hónapig." (
  12. oldal alulról a
  13. bekezdés 2.mondat) Az alperesi bűnjelkezelő a bűnjeleket Bj.I/72/
  14. szám alatt tartotta nyilván, majd
  15. szeptember
  16. napján az átvett bűnjeleket továbbadta a ... Törvényszék Gazdasági Hivatala bűnjelkezelőjének. A felperes törvényes képviselője - a büntetőeljárás ideje alatt mint vádlott - több alkalommal kért másolatot megjelölt bizonylatokról. Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy az általa kiadni kért,
  17. május 3-án kiállított AC 0066383, a
  18. május 6-án kiállított AC 0066384, a
  19. május 10-én kiállított AC 0066385 számú bevételi bizonylatok és mellékletei, valamint a
  20. május 4-én kiállított U 0819964, a
  21. május
  22. napján kiállított U 0819965-U 0819988 számú, és a
  23. május
  24. napján kiállított U 0819981-U 0819995 számú kiadási bizonylatok és azok mellékletei nem kerültek a birtokába, azokat nem kezeli bűnjelként. A felperes kereseti kérelmében bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén kérte az alperest 26.400 forint és annak kamata megfizetésére kötelezni. Álláspontja szerint a ... Ügyészség összesített bűnjeljegyzéke mint közokirat bizonyítja, hogy az alperes kezelésébe kerültek az általa kiadni kért iratok mint bűnjelek, és az alperes azok átvétele, kezelése, tárolása során a szabályokat megszegve járt el. Az alperes a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint a jogszabályokat betartotta a bűnjel átvétele és tárolása során, a felperes által hivatkozott iratok nem kerültek a kezelésébe. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest - az alperes útiköltségeként - 14.000.-forint perköltség megfizetésére. Döntését azzal indokolta, hogy a jelen eljárásban még alkalmazandó
  25. évi IV. törvény (Ptk.) 339.§

(1)bekezdése és a 349.§
(1)és
(3)bekezdése alapján a felperesnek azt kellett bizonyítania, hogy a kára az alperes jogellenes és felróható magatartásával okozati összefüggésben keletkezett, a felperes azonban ezt bizonyítani nem tudta. Kifejtette, hogy a bűnjeljegyzék
  1. pontja valóban tartalmazza a „2011 júniusáig" megjelölést, azonban részletes felsorolás hiányában ebből nem következik az, hogy a felperes által hivatkozott okiratok is az alperes őrzésébe kerültek, és az alperes őrzésének ideje alatt vesztek el. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a keresetnek történő helyt adást, másodlagosan a perköltség fizetésre kötelezése mellőzését kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a bűnjeljegyzék mint közokirat a benne foglaltakat - így azt, hogy valamennyi, a feltüntetett időszakra vonatkozó bizonylat az alperes őrizetébe került - ellenkező bebizonyításáig igazolja, ha az alperes ezt vitatja, akkor a bizonyítási kötelezettség őt terheli. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a bűnjeljegyzéken kézzel írt megjegyzés az alperesi bűnjelkezelőtől származik. A perköltség körében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság útiköltségként úgy állapított meg 14.000 forintot, hogy azt az alperes jogi képviselője nem igazolta. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból a másodfokú bíróság mellőzi a
  2. oldal alulról a
  3. bekezdés
  4. mondatát, mert az elsőfokú eljárás iratai alapján nem volt megállapítható, hogy ki, mikor írta a bűnjeljeljegyzékre a megjegyzést kézzel, de ennek a ténynek - az alább kifejtett indokok miatt - a kereset elbírálása szempontjából nem is volt jelentősége. Egyebekben az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetések levonásával hozta meg a helyes érdemi döntését, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  5. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra utal: A felperes a kártérítési igénye ténybeli alapjaként, azaz az alperesi károkozó magatartásként azt jelölte meg, hogy az alperesi bűnjelkezelő a felperesi törvényes képviselő ellen folyamatban volt büntetőeljárásban lefoglalt bűnjelek kezelésekor a jogszabályban előírt kötelezettségét megszegte, mert a bűnjelek egy része - melyeket a felperes kiadni kért - az alperes kezelése alatt eltűnt. Az elsőfokú bíróság helyesen látta, hogy a bűnjeljeljegyzék mint közokirat a felperesi állítást nem bizonyítja, mert nem bizonyítja azt a tényt, hogy a megjelölt időintervallumon belül keletkezett valamennyi számviteli bizonylat a lefoglalt dossziékban volt. A bűnjeljegyzék ennek bizonyítására csak akkor lenne alkalmas, ha minden egyes számviteli bizonylat megjelölését külön tartalmazná. A bűnjeljegyzékben a lefoglaláskor tételesen nem sorolták fel az iratokat, így az nem bizonyítja, hogy a felperes által kiadni kért iratok a 135 dosszié valamelyikében benne voltak, és azokat az alperes átvette. Ezért közömbös az a tény is, hogy utólag ki írt kézzel megjegyzést a bűnjeljegyzékre, a kézzel írt megjegyzésnek csak akkor volna jelentősége, ha az abban nem említett iratokat korábban a jegyzék tételesen felsorolta volna. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a felperes által megjelölt „kár" sem értelmezhető. Az illetéktörvény szerinti, fénymásolat kiadásáért fizetendő illeték nem minősül a Ptk. 355.§
(4)bekezdése szerinti értékcsökkenésnek, elmaradt vagyoni előnynek, nem vagyoni kárnak, illetve a vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges kárpótlásnak vagy költségnek sem. A felperes kára legfeljebb - mivel maga adta elő, hogy az iratokból egy példány az irattárában rendelkezésre áll - a másolat készítésének tényleges költsége lehetne. Mivel azonban a kereset jogalapjában alaptalan volt, nem kellett a másodfokú bíróságnak foglalkoznia a kár összegszerűségével. Alaptalan a felperes perköltségfizetés mellőzésére előterjesztett fellebbezése is. A Pp. 75. §
(1)bekezdése szerint perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanú-szakértői díj, ügygondnok és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.). A
(2)bekezdés szerint a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is. Az alperes jogi képviselője budapesti lakhelyű, a
  1. november 7-én ... megtartott tárgyaláson megjelent, tehát a ... útvonal megtételével útiköltsége mint perköltség felmerült. Ennek összegét ahogy az elsőfokú bíróság is kiemelte - a felperesi jogi képviselő is aki szintén budapesti, 15.000.forintban határozta meg, ezért az alperesi képviselő 14.000.- forintos útiköltség-igénye, a közlekedési költségek (benzinköltség, autópályadíj stb.) figyelembe vételével nem eltúlzott. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján viseli a saját felmerült másodfokú eljárási költségeit, az ellenérdekű fél részére megtérítendő költség nem merült fel. A felek személyes illetékmentességére tekintettel az Itv. 74. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az a feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli. Pécs,
  3. november
  4. . Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.