Pécsi Ítélőtábla Pf.IV.20.120/2017/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Takács Attila ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen közhatalom gyakorlásával okozott kár megfizetése iránt indított perében a ... Törvényszék
- május hó
- napján kelt .../
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 12.700,- (tizenkettőezerhétszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes kérelmére kibocsátott végrehajtási lap alapján ... és ... adósokkal szemben a végrehajtást
- július hó
- napjától az alperes folytatta. A felperes módosított keresetében a Ptk.6:519.§-a és a Ptk. 6:549.§-a alapján 107.540,- forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest hivatkozással arra, hogy az alperes magatartása miatt a végrehajtási eljárásban a követelése nem térült meg, behajthatatlanná vált. Az alperes károkozó magatartását a .../
- számú jegyzőkönyvben rögzítetten az alábbiakban jelölte meg: 1./ Az alperes a részére
- március hó
- napján megküldött levél és a
- április hó
- napján kelt e-mail ellenére nem foglalta le az akkor még ... és ... tulajdonában álló, ... helyrajzi számú ingatlant. 2./ Az alperes ... által - az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jogokkal érintett végrehajtási ügyekben - történt pénztári befizetést követően a rendelkezésre álló összeget nem osztotta fel, felosztási tervet nem készített. 3./ Az alperes ... végrehajtást kérő javára a ... ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog törlését annak ellenére engedélyezte, hogy a befizetett összeg a követelést nem fedezte, és tudott róla, hogy egyéb kielégítetlen követelés is van, így az adósok a végrehajtási jog törlését követően az ingatlant elajándékozhatták, mely fedezetelvonást eredményezett. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 63.500,- forint perköltséget. Az
- számú kereseti tényállás tekintetében megállapította, hogy a felperes a foglalás elmulasztása miatt rendes jogorvoslattal - végrehajtási kifogással - nem élt, a rendes jogorvoslat pedig a kártérítési felelősség előfeltétele. Utalt arra is, hogy felperes a végrehajtási jog bejegyzéséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási eljárási igazgatási szolgáltatási díjat nem fizette meg, ezért végrehajtói mulasztás nem történt. A
- számú kereseti tényállítás tekintetében is az volt az álláspontja, hogy felperes a felosztási terv elmulasztása miatt végrehajtási kifogást nem terjesztett elő, és ezért nem élhet kárigénnyel, megjegyezte, hogy a felperes által
- április hó
- napján küldött e-mail üzenet nem tekinthető végrehajtási kifogásnak. A
- számú kereseti tényállítás vonatkozásában kifejtette, hogy a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal a végrehajtási jogok törlésére alapított kártérítési igény tekintetében, mivel a felperes követelésének végrehajtása során az ingatlan lefoglalására nem került sor. Utalt arra, amennyiben a felperes az adósok részéről - a végrehajtási jog törlése után - történt ajándékozást fedezetelvonónak tartja, lehetősége van a szerződés hatálytalanság miatt kielégítés tűrésére kötelezés iránt pert indítani. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és keresete teljesítését kérte azzal, hogy az
- számú kereseti tényállítást nem tartja fenn. A
- számú kereseti tényállítás körében hivatkozott arra, hogy felosztási terv hiányában nem volt olyan végrehajtói intézkedés, amely ellen végrehajtási kifogást terjeszthetett volna elő, fenntartotta azt az álláspontját, hogy a végrehajtási eljárásban befolyt összeget az alperesnek valamennyi végrehajtást kérő között kellett volna felosztania. A
- számú kereseti tényállás tekintetében állította, hogy érdekeltsége fennáll, érdemben arra hivatkozott, hogy a végrehajtási jog feltüntetése pusztán annyiban jelent megkülönböztetést, hogy az árverési értékesítés során a végrehajtó elsőként azoknak a jogosultaknak a követelését elégíti ki, akik a hirdetményben fel voltak tüntetve, más jogosultak csak a fennmaradó összegből részesülhetnek. Hivatkozott arra, hogy az adósoknak egyetlen végrehajtható vagyontárgya volt, az ingatlan, amelyet azért vonhattak el a hitelezők elől, mert az alperes engedélyt adott a fedezeti ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog törlésére, az alperes magatartása minden hitelezőre kihatott, és értéktől, sorrendtől függetlenül behajthatatlanná tette követeléseiket. Sérelmezte a perköltség összegét is, e körben arra hivatkozott, hogy az eredeti keresetét az alperes által
- május hó
- napján készített elszámolás alapján nyújtotta be. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. Felperes keresetét a Ptk.6:549§.
(2)bekezdésére alapította, végrehajtói jogkörben okozott kár megtérítését kérte, mely kereset körében elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a megjelölt konkrét jogszabálysértéssel, tevékenységgel vagy mulasztással okozati összefüggésben keletkezett-e kár. Felperes a fellebbezési eljárás során az
- számú kereseti tényállítást nem tartotta fenn, ezért a másodfokú eljárás tárgyát kizárólag a
- és
- számú kereseti tényállítás képezte. Az elsőfokú bíróság döntése a
- és
- számú kereseti tényállítások tekintetében érdemben helyes, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásával nem ért egyet, ezért azt ebben a részében mellőzi, és a kereset elutasítását az alábbiak szerint indokolja: A
- számú kereseti tényállással összefüggésben téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a végrehajtási kifogás hiánya zárja ki a kártérítési igény érvényesítését. A rendes jogorvoslat hiánya csak akkor zárja ki a Ptk.6:549.§ szerinti kárfelelősséget, ha volt jogorvoslati lehetőség, és a kár a rendes jogorvoslattal elhárítható lett volna. A perbeli esetben felosztási terv nem készült, így az az elleni jogorvoslat fel sem merülhetett a kár elhárításának eszközeként. A ... által
- április hó
- napján befizetett összeget az alperes nyomban kifizette végrehajtási joggal biztosított követeléssel rendelkezőknek, és hozzájárult a végrehajtási jogok törléséhez is, ezt követően,
- április hó
- napján már az ajándékozás alapján történt tulajdonjog változás is bejegyzésre került, így elvi lehetőség sem volt olyan tartalmú végrehajtási kifogás előterjesztésére, amely a végrehajtási jog törlését megakadályozta volna, és amely a felperes végrehajtási jog törlésével összefüggésben állított kárát elháríthatta volna. A jogorvoslati jog igénybevételének hiánya ezért a perbeli esetben a kárigény érvényesítésének akadályaként nem merülhetett fel. Egyetért azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban, hogy a
- számú kereseti tényállítás a felperes kárigényét - az alábbi okok miatt - nem alapozza meg. A Vht.171.§
(1)bekezdése szerint, ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek, egyúttal tájékoztatja őket a felosztási tervben foglaltakkal szemben benyújtható jogorvoslat lehetőségéről. Az idézett rendelkezésből az következik, hogy a végrehajtó akkor készít felosztási tervet, ha a végrehajtás alá vont vagyonból, annak értékesítéséből folyik be összeg, és az is következik az idézett törvényi rendelkezésből, hogy a befolyt összegből az részesül, akinek követelése fejében vonták végrehajtás alá a vagyont. A perbeli esetben nem a végrehajtás alá vont vagyonból folyt be összeg, hanem ... önkéntes befizetéséből, és az ingatlan nem a felperes követelése fejében került lefoglalásra. A felperes szempontjából az ingatlan nem volt végrehajtás alá vont vagyont, ezért az ingatlanból befolyt összegből akkor sem részesült volna, ha az ingatlan értékesítésre kerül a végrehajtás során. Ha felosztási terv készült volna, abban a felperes - mivel az általa indított végrehajtási eljárásban az ingatlan nem került lefoglalásra - nem szerepelt volna. Nem áll fenn ezért az alperes részéről olyan mulasztás, amely a felperes által megjelölt kárral - nevezetesen, hogy a végrehajtási eljárásban nem kapott kielégítést - okozati összefüggésben állna. Nem ért egyet a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban sem, hogy a
- számú kereseti tényállítás tekintetében a felperes kereshetőségi joga hiányzik. A felperes kereseti tényállítása az volt, hogy kára keletkezett, a kártérítési kerestet pedig nem lehet kereshetőségi jog hiánya miatt elutasítani, hanem érdemben kell vizsgálni, hogy a kártérítési felelősség feltételei fennállanak-e. A perbeli esetben ezért azt kellett elsődlegesen vizsgálni, hogy a felperes által megjelölt alperesi magtartással okozati összefüggésben következett-e be a felperes által állított kár, nevezetesen, hogy a felperes követelése az alperes magatartása vagy mulasztása miatt vált-e behajthatatlanná. Felperes kártérítési igényét arra alapította, hogy a ... és ... tulajdonát képező ingatlanról a végrehajtási jog törlésre került, ezért követelésének nincs fedezete. A .... helyrajzi számú ingatlant azonban a felperes által indított végrehajtási eljárásban a végrehajtó nem foglalta le, az ingatlanra a felperes végrehajtási joga nem került bejegyzésre, ezért az ingatlanból befolyó összeg a felperes követelésének nem volt fedezete, így a felperes kára nem a végrehajtási jog törlése miatt következett be. A felperes követelésének behajthatatlansága adósi lefoglalható vagyon hiányára vezethető vissza, a vagyonhiánynak pedig azonban nem az alperes tevékenysége vagy mulasztása az oka, hanem az adósok által megkötött ajándékozási szerződés, és egyéb lefoglalható vagyon hiánya. Annak a ténynek, hogy az ingatlan nem képezheti a felperes követelésének fedezetét, nem az alperes magatartása az oka, hanem a felperes saját magatartása, mert a
- október hó
- napján kiállított végrehajtási lap alapján indult végrehajtási eljárásban négy éven keresztül nem kérte az ingatlan lefoglalását, a végrehajtási jog bejegyzését, mégpedig - saját nyilatkozata szerint (keresetlevél
- oldal) - azért nem, mert „nem látta időszerűnek, hogy saját követelését végrehajtási joggal biztosítsa". A felperes ezzel vállalta követelése kielégítetlenségének kockázatát, magatartása következményét viszont nem háríthatja át az alperesre, kártérítési keresete ezért a
- számú tényállítás alapján sem teljesíthető. Helyesen döntött az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről és annak összegéről is. A felperes keresetében 1.044.844,- forint megfizetésére kérte kötelez az alperest, keresetét a per során 107.540,- forintra szállította le. A Pp.78.§
(1)bekezdése alapján a perköltségviselés általános szabálya az, hogy a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni, ez alól annyiban van helye kivételnek, amennyiben a Pp.80.-83. §-ai eltérően rendelkeznek. Azt, hogy a perben a felet mennyiben kell pernyertesnek, illetve pervesztesnek tekinteni, az eredeti kereseti kérelemnek az ítélethez való viszonya határozza meg, a kereset leszállítással érintett részben a felperes pervesztesnek minősül, és ettől eltérésre okot adó körülmény a perbeli esetben a Pp.80.83.§-a alapján nem állt fenn. A fentiek okán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét - a fentebb részletezett, módosított indokokkal - a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése alaptalan volt, ezért a másodfokú bíróság a Pp.78.§
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperest az alperes másodfokú perköltsége megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pont és
(5)bekezdése alapján állapította meg. A felperes költségmentessége folytán feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Pécs,
- november
- . Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró