← Magyarország

Kfv.35113/2007/5 – Kúria

Kfv.I.35.113/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Rost Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Laczik Mónika jogtanácsos által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Parancsnoksága alperes ellen jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 8.K.33.462/2006. számon indított és ugyanezen bíróság 2007. január 16-án kelt 8.K.33.462/2006/2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről 3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 8.K.33.462/2006/2. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes személyes költségmentességére tekintettel az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az első fokú jövedéki hatóság 2005. november 29-én ellenőrzést tartott a felperes Budapest ... sz. alatti ingatlanán. Az ingatlanon található lakóépület mögött kialakított garázsból, illetőleg a garázsszerelő aknájából fekete műanyag zsákokban megtaláltak összesen 7.403 csomag ukrán zárjeggyel ellátott magyar adójegy nélküli dohányterméket, amelynek eredeti származását a felperes igazolni nem tudta. Az ügyben büntetőeljárás is indult, ezen túl az első fokú jövedéki hatóság 2006. február 15-én kelt határozatával a felperest 8.467.720 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság, 2006. április 11-én kelt 15460/2006. számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott már a közigazgatási eljárás során is, hogy az ingatlanán tartott dohánytermék nem képezi a tulajdonát, az ellenőrzés előtt kb. egy hónappal kereste meg R.Z. román állampolgár, aki rongykereskedés megnyitásáig rongyok tárolása céljából bérbe vette a lomtárként használt garázst. Így nem volt tudomása arról, hogy a műanyag zsákok mit tartalmaznak. Előadta, hogy a lomtár ajtaja nem zárható, a kertkaput sem szokták zárni. Az alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatában foglaltakat, mely szerint a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék birtoklása szankció alkalmazására jogalapot adott. Az első fokú bíróság 8.K.33.462/2006/2. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az első fokú bíróság ítéletében részletesen ismertette az ügy elbírálására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, majd megállapította, hogy az alperesnek nem volt kötelessége a törvény rendelkezése szerint a feltalált termékek tulajdonjogának vizsgálata, kizárólag azt kellett eldöntenie, hogy ki volt a jövedéki termékek birtokosának tekinthető. A felperes a tulajdonában lévő ingatlan garázsában, szerelőaknájában tárolt termékek birtokosának volt tekinthető, ezért a jövedéki törvény szerinti bírság kirovása jogszerű volt. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet és a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezését. Továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy a hatóságok és bíróság a birtoklás objektív megállapíthatóságát tévesen értelmezték. A garázst és a szerelőaknát bérbe adta, ezért nem lehetett tudomása arról, hogy ott a bérlő mit tárolt. A felperes az anyagi jogszabálysértés vonatkozásában a Ptk. 99. és 139. §-ára hivatkozott, továbbá sérelmezte, hogy a tényállás tisztázatlan maradt, mivel az általa megnevezett román bérlő személyt meg kellett volna hallgatni. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az első fokú bíróság által helyesen idézett jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § /1/ bekezdés

  1. b)pontja alapján az a természetes személy, aki olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet. A Jöt. 114. § /2/ bekezdése értelmében az /1/ bekezdés alá tartozónak kell tekinteni:
  2. b)azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vámokmánnyal, tudja bizonyítani. illetve más, hitelt érdemlő módon nem A perben nem volt vitás tény, hogy a jövedéki ellenőrzés során a felperes tulajdonában lévő ingatlanon talált garázs, illetve szerelőaknában lelték fel a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékeket. Így megállapítható volt, hogy ezek a termékek a felperes birtokában voltak találhatóak. Tekintettel arra, hogy a helyiség külön nem volt zárható, a felperes oda bármikor betérhetett, a felperesi hivatkozás a bérleti szerződésre nem bírt jelentőséggel. A Legfelsőbb Bíróság már számos esetben rámutatott arra, hogy a Ptk. 187. §-a rendelkezik a birtok fogalmáról. Eszerint a birtokot az szerzi meg, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos). A birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg. A jövedéki törvény rendelkezései nem teszik lehetővé a szándékos, illetve gondatlan alakzat, a vétkesség vizsgálatát. A felelősség a jövedéki törvény rendszerében objektív. Így mivel a felperes a birtokában lévő jövedéki termék származását a törvény által meg kívánt módon igazolni nem tudta, azzal a következménnyel járt, hogy a jövedéki termék jövedéki ellenőrzés alól elvontnak minősült, és ezért a mennyisége után a törvényben meghatározott mértékű jövedéki bírságot kellett fizetnie. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre figyelemmel megállapította, hogy a jogerős ítélet a jogszabályoknak megfelelt, ezért azt a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, így arról rendelkezni nem kellett. A felperes személyes költségmentességére tekintettel, a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 6. §-a, valamint 14. §-a alapján az állam viseli. Budapest, 2008. február 21. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.