Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.147/2014/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Czeglédy Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Czeglédy Csaba ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Dudás Gábor Ügyvédi Iroda (....) által képviselt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt, 70.P.23.269/2013/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 10.000 (Tízezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére kiírt és
- május
- napjáig elbírált koncessziós pályázatok elbírálásában részt vett bíráló bizottság tagjainak nevét. Kötelezte az alperest továbbá, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére kiírt pályázatra benyújtott és
- május
- napjáig elbírált pályázatok vonatkozásában a pályázatok értékelése során készült pályázati bírálati lapokat és az értékelési jegyzőkönyveket akként, hogy azokban a természetes személy pályázók vonatkozásában a pályázók nevén kívül az egyéb személyazonosító adataikat tegyék felismerhetetlenné. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 12.700 forint perköltséget. Végül megállapította, hogy az eljárás illetékmentes. Az ítélet tényállása szerint a felperes
- május 16-án postai úton benyújtott közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel fordult az alpereshez, amelyben a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló
- évi CXXXIV. törvény
- §-a alapján kiírt pályázatok kapcsán arra kérte az alperest, hogy elektronikus formában hozza nyilvánosságra a pályázati kiírásokra, a pályázókra és a pályázat eredményére vonatkozó adatokat, illetve az elbírálásról készített emlékeztetőket. Amennyiben ezen álláspontját az alperes nem osztaná, úgy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §-ának
(1)bekezdése és 29. §-ának
(1)bekezdése alapján adjon választ arra, hogy kik voltak a pályázatot elbíráló bizottság tagjai és milyen eljárásban választották ki, és ki nevezte ki őket. Ezen felül elsődlegesen azt kérte, hogy a teljes bírálati jegyzőkönyveket, valamint a teljes eredménylistát az alperes hozza nyilvánosságra, másodlagosan pedig a felperes részére küldje meg. A felperes adatkérő levelét az alperes
- május 13-án vette át postai úton. Az adatkérésre a
- május 21-én kelt levelében válaszolt, amelyben az adatok kiadását megtagadta. E levelét az alperes
- május 21-én elektronikus úton megküldte a felperes c...@....hu, a www.p....hu internetes portálon megjelölt elérhetőségére, illetve ugyanezen a napon a felperes részére postára adta, amely küldemény a felpereshez
- május 27-én érkezett meg. A felperes a
- június 25-én benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a pert megelőző adatkérési eljárásban kért, a
- évi CXXXIV. törvény
- §-a alapján kiírt és az adatkérésig lezárult pályázatok kapcsán a teljes - a nyertes és a vesztes pályázók nevét is tartalmazó - eredménylista, a pályázatokat elbíráló bíráló bizottság tagjainak neve, illetve a teljes bírálati jegyzőkönyv kiadására. Álláspontja szerint a kért adatok az Infotv. alapján közérdekű adatnak minősülnek. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte, a kereset elkésettségére hivatkozással. Álláspontja szerint ugyanis az adatkiadási kérelemre adott, és
- május 31-én elektronikusan megküldött válaszhoz, továbbá a megtagadást tartalmazó levél
- május 21-ei közléséhez képest is a
- június 25-én előterjesztett kereset elkésett. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a kért adatok vonatkozásában az alperes nem minősül adatkezelőnek, a
- évi CXXXIV. törvény
- §-ának
(1)bekezdése szerint a kérelemben kért adatok kezelője ugyanis a Magyar Állam. Emellett arra is hivatkozott, hogy a felperes által kért teljes eredménylista nem létezik, ilyen lista készítésére irányuló kötelezettsége az alperesnek nem volt, ezért annak összeállítására és kiadására nem kötelezhető. Előadta, hogy a bíráló bizottság tagjainak névsora az Infotv. 26. §-ának
(2)bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adat, ugyanakkor nevük döntés-előkészítő adat, amelyek nyilvánosságra kerülése egyértelműen akadályozná a folyamatban lévő dohánykoncessziós pályázati eljárásokban a tagok feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását. Az elsőfokú bíróság az alperesnek a per megszüntetésére irányuló kérelmét nem találta alaposnak. Utalva az Infotv. 30. §-ának
(3)bekezdésére és 31. §-ának
(1)és
(3)bekezdéseire megállapította, hogy az elektronikus úton történő válaszadás a perbeli esetben nem volt joghatályos, mert a felperes az elektronikus levelezési címét kérelmében nem tüntette fel. Az alperes azonban az adatkérés megtagadását postai úton is közölte a felperessel, amely a felpereshez
- május 27-én megérkezett, ezért a
- június
- napján előterjesztett keresetlevele nem késett el, ezért azt érdemben bírálta el. Érdemben elsődlegesen az alperes adatkezelői minőségét vizsgálta. A
- évi CXXXIV. törvény
- §-ának
(1)és
(2)bekezdésére, valamint
- §-ára utalással megállapította, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázatok kapcsán valamennyi döntési jog a nemzeti fejlesztési minisztert illeti meg a Magyar Állam által delegált jogkörben. Ugyanakkor a minisztérium, mint munkaszervezet az, amely a pályázatokat kiírja, a beérkezett pályázatokat fogadja, rendszerezi és a bíráló bizottság munkájához szükséges infrastruktúrát biztosítja. A minisztérium tehát az Infotv.
- §-ának
- pontja szerinti adatkezelő tevékenységet végez a Magyar Állam által a nemzeti fejlesztési miniszter döntési feladatkörébe utalt dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázatok kapcsán. Mindebből az elsőfokú bíróság arra következtetett, hogy az alperes a felperes által kért adatok vonatkozásában adatkezelőnek minősül, ennek tényét egyebekben az alperes az előzetes adatkérés kapcsán írt válaszlevelében nem vitatta. Ezt követően az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes által kért adatok részben közérdekű, részben közérdekből nyilvánosan adatnak minősülnek. Az Infotv.
- §-ának
(1)bekezdésére és
- §-ára utalással kifejtette, hogy az Infotv. rendelkezései szerinti közérdekű adatok nyilvánosságának köre meghaladja a koncesszióról szóló
- évi. XVI. törvény 9/A. §
(4)bekezdése által meghatározott azon adatok körét, amelyeket az alperes, mint pályáztató közzétenni köteles, ezért az emlékeztetők tartalmán felüli adat kiadása csak akkor nem igényelhető, ha azok vonatkozásában az Infotv-ben vagy Infotv. 27. §
(2)bekezdése alapján valamely külön törvényben kizáró ok áll fenn, ezt azonban minden adatkérés kapcsán egyedileg kell vizsgálni és a kizárási ok fennálltát a perben az Infotv. 31. §-ának
(2)bekezdése alapján az alperes köteles bizonyítani. Elfogadta az alperes védekezését, miszerint teljes - azaz a vesztes és a nyertes pályázók felsorolását egyaránt tartalmazó - eredménylista nem készült. Hangsúlyozta, hogy nem létező adat előállítására a kérelem teljesítése érdekében az alperes nem kötelezhető, erre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperesnek a teljes eredménylista kiadására irányuló kereseti kérelmét elutasította. A bíráló bizottság tagjainak neve tekintetében megállapította, hogy az közérdekből nyilvános adatnak minősül. Nem fogadta el az alperes hivatkozását, miszerint ezek olyan döntés-előkészítő adatok, amelyek nyilvánosságra hozatala az Infotv. 27. §ának
(5)bekezdése alapján megtagadható. Ezzel szemben akként foglalt állást, hogy a döntés-előkészítő személyeknek, azaz a bíráló bizottság tagjainak a neve nem a döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, és nem is a döntés megalapozását szolgáló adat, hanem pusztán azoknak a közfeladatot ellátó személyeknek a megnevezése, akik a pályázat nyerteséről hozott miniszteri döntést a pályázatokat értékelő munkájukkal előkészítik. A döntés kialakítása azonban nem az azt meghozó személyektől, hanem a pályázatok tartalmától, illetve az azokon végzett értékelési tevékenységtől függ. Mindezekre tekintettel a bíráló bizottság tagjai nevének, mint közérdekből nyilvános adatnak a kiadására kötelezte az alperest. A bírálati jegyzőkönyv kiadása iránti kereseti kérelem tekintetében kifejtette, hogy abban a felperes tartalma szerint az értékelés eredményét tartalmazó jegyzőkönyvekre tartott igényt, amelyek a pályázati bírálati lapok, illetve az értékelési jegyzőkönyvek. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperes e körben kifejtett védekezését, miszerint ezen iratok az egyes pályázókra vonatkozó személyes adatokat tartalmaznak, amelyre tekintettel kiadásuk megtagadható. Ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a pályázatokból nem az adott pályázatot benyújtó természetes személyre, hanem az üzleti gazdasági tevékenységre vonható le következtetés, ezek pedig az Infotv. 3. §-ának
(2)bekezdése alapján nem személyes adatok. Jogszerű megtagadási ok hiányában ezért az elsőfokú bíróság elrendelte a pályázati bírálati lapok, illetve értékelési jegyzőkönyvek kiadását is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek tartalmazhatják az egyes pályázatot benyújtó természetes személyek személyazonosító adatait, amelyek azonban az Infotv. szerint már személyes adatnak minősülnek. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a bírálati lapok és értékelési jegyzőkönyvek kiadását a pontos személyazonosító adatok felismerhetetlenné tétele mellett rendelte el. A perköltségről a pernyertesség-pervesztesség 67-33%-os arányára tekintettel, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának
(3)bekezdése alapján határozott. A döntéssel szemben az alperes élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését kérte a Pp. 251. §-ának
(1)bekezdése alapján, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását indítványozta. Megismételte az elsőfokú eljárásban a kereset elkésettsége tekintetében kifejtett álláspontját, és előadta, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon járt el akkor, amikor nem rendelkezett a per megszüntetéséről. Tévesen értelmezte az Infotv. 30. §-ának
(3)bekezdését, mert abban a jogalkotó nem tett különbséget a közlés egyes módozatainak joghatás kiváltására való alkalmassága között. Előadta, hogy a kérdésben kialakult adatvédelmi gyakorlat megismerhetősége érdekében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) megkereséssel fordult, a hatóság 2014. január 31-én kelt NAIH-205-2/2014/V. számú állásfoglalását a 2014. március 24-én benyújtott beadványa mellékleteként csatolta és kérte annak figyelembevételét a Pp. 235. §-ának
(1)bekezdése alapján, hangsúlyozva, hogy az abban foglaltak az alperesi jogértelmezést erősítik. Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet érdemi megalapozatlanságára is hivatkozott. E körben fenntartotta az elsőfokú eljárásban felhozott érveit, miszerint az igényelt adatok tekintetében az alperes nem adatkezelő, míg a bíráló bizottsági tagok neve az Infotv. szerinti döntés-előkészítési adatnak minősül. Az elsőfokú bíróság által kiadni rendelt okiratok nem az alperes, hanem a koncessziós pályázati eljárásokat bonyolító N... D... N... Zrt. (N... Zrt.) birtokában vannak, mely kérdést az elsőfokú bíróság nem vizsgált, noha az alperes adatkezelői minőségének megállapításához annak tisztázása elengedhetetlen lett volna, hogy ténylegesen rendelkezik-e az igényelt adatokkal. Megalapozatlan az elsőfokú ítélet abban a tekintetben is, hogy a bíráló bizottság tagjainak neve nem a döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, és nem a döntés megalapozását szolgáló adat. Egyértelmű ugyanis, hogy a döntéshozatali eljárásban rögzítésre kerül a javaslattevő személyek neve, ezért a bíráló bizottsági tagok neve tekintetében az Infotv. 27. §-ának
(5)bekezdése szerinti mindkét feltétel fennáll. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokai alapján. A felek fellebbezéssel nem támadták az elsőfokú ítéletnek a felperes meghaladó keresetét elutasító rendelkezését, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §-ának
(3)bekezdése alapján nem érintette. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges mértékben lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló érdemi döntést hozott. Kifejtett indokait a Fővárosi Ítélőtábla mindenben osztotta, azokhoz - elsősorban a fellebbezésben foglaltakra tekintettel - az alábbiakat fűzi. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság ítéletében, hogy az elektronikus úton történő válaszadás a perbeli esetben nem volt joghatályos, mert a felperes az elektronikus levelezési címét kérelmében nem tüntette fel. Az Infotv. 30. §-ának
(3)bekezdése szerint az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt e törvény alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, 8 napon belül írásban vagy - ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus levélben értesíteni kell az igénylőt. A jogszabály szövege nem értelmezhető másként, mint ahogy azt az elsőfokú bíróság is tette. Ennek indoka, hogy az elektronikus levél címzetthez történő megérkezése, illetve az arról való tudomásszerzés bizonytalan abban az esetben, amennyiben az adott elektronikus levelezési címet nem az igénylő közölte. Ez utóbbi esetben előfordulhat ugyanis, hogy a valamely adatbázisból egyébként kinyerhető elektronikus levelezési címet a kérelmező már nem használja vagy ahhoz nem fér hozzá. Ezért annak ténye, hogy az email címre megküldött válasz az adott elektronikus postafiókba megérkezett, nem jelenti egyúttal azt, hogy annak címzettje arról tudomást szerzett, illetve szerezhetett. Ennek hiányában azonban a perindításra nyitva álló törvényi határidő formálissá válik, ami visszaélésekre adhat alapot. Az alperes által a fellebbezéséhez csatolt, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2014. január 31-én kelt NAIH-205-2/2014/V. számú állásfoglalása az alperes ezzel ellenkező állításának alátámasztására nem alkalmas. A hatóság a hivatkozott állásfoglalásában ugyanis éppen azt hangsúlyozta, hogy a törvény az adatigénylő számára teszi lehetővé, hogy meghatározza a válaszadás módját. Az Infotv. szerint az értesítést írásban kell megküldeni az adatigénylőnek, illetve amennyiben az adatigénylő az elektronikus levélcímét is megadta, az értesítést elektronikus úton is kell megküldeni. A törvény nem foglalkozik a válaszadás okirati formájával, erre nézve is az adatigénylő kérése az irányadó. Az Infotv. 28. §-ának
(2)bekezdése határozza meg a közérdekű adatigényléssel összefüggésben a közfeladatot ellátó szervek tudomására jutott személyes adatok kezelésének követelményeit. Eszerint az adatigénylő személyes adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez és a másolatkészítésért megállapított költségtérítés megfizetéséhez szükséges. Az igény teljesítését, illetve a költségek megfizetését követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell. Ebből következik, hogy amennyiben az adatigénylő nem adta meg az email címét kérelmében, a közfeladatot ellátó szerv nem kezeli ezen adatokat, ezért az adatigénylés elutasítását sem lehet ezen a csatornán továbbítani számára. Az adatigénylések teljesítésével összefüggő szűk határidők bizonyos esetekben indokolhatják a bárki számára hozzáférhető, de nem magáncélú forrásból származó email címre való adattovábbítást. Ez a megoldás azonban kizárólag akkor valósulhat meg az állásfoglalásban ismertetett hatósági álláspont szerint, ha a közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés során megadott adatok alapján az igénylőt és az email cím tulajdonosát azonosítani tudja. A perbeli esetben az alperes nem a felperes saját internetes felületén szereplő és általa generált elektronikus levélcímet használta, válaszát egy minden országgyűlési képviselő számára központilag létrehozott és egyéni hozzáféréssel biztosított, névre szóló email címre küldte meg. Ez azonban a kérelmező kétséget kizáró azonosítására nem alkalmas, mert nem tudható, hogy a képviselő a számára rendelkezésre bocsátott hivatalos elektronikus postafiókot ténylegesen használja-e. Erre tekintettel ilyen esetben nem érvényesülnek a kérelmezőnek a válaszadás módjának megválasztására irányuló, törvényben biztosított jogai. Az Infotv. 31. §-ának
(1)bekezdése értelmében az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. §
(2)bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint - ha a költségtérítést nem fizette meg - a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat. A
(3)bekezdés szerint a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. A perindításra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. Az alperes az adatkérés megtagadását postai úton is közölte a felperessel, amely a felpereshez
- május 27-én megérkezett, ezért helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a
- június
- napján előterjesztett keresetlevél nem késett el. Az elsőfokú bíróság ezért megalapozottan döntött akkor, amikor az alperes per megszüntetésére irányuló kérelmét elutasította, és a keresetet érdemben bírálta el. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a felperes által kért adatok vonatkozásában adatkezelőnek minősül. A közérdekű adat kiadása iránti perben nem csak az előzetes eljárásban közölteket, hanem valamennyi alperesi hivatkozást vizsgálat tárgyává kell tenni annak elbírálásához, hogy az adatkiadás megtagadása jogszerű volt-e. Ennek az elsőfokú bíróság megfelelően eleget tett és annak ellenére, hogy ennek tényét az alperes az adatkérésre írt válaszlevelében nem vitatta, ezt a perbeli védekezését értékelte és a felhívott jogszabályok, az alperesnek a válaszlevélben tett saját nyilatkozata, valamint a pályázati emlékeztetők fejléce alapján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a kért adatok kezelője. Az alperes által a fellebbezésében az N... Zrt. tekintetében felhozott új körülmények azonban a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban már figyelembe nem vehetőek. Osztható volt az álláspontja abban, hogy a bíráló bizottság tagjainak neve az Infotv. 26. §-ának
(2)bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak tekintendő. A kért adat ugyanis azoknak a közfeladatot ellátó személyeknek a megnevezése, akik a pályázatról hozandó miniszteri döntést előkészítik azzal, hogy a benyújtott pályázatokat a megadott feltétel- és szempontrendszer szerint értékelik. A döntés kialakítása azonban nyilvánvalóan nem e személyektől, hanem a pályázatok tartalmától függ, a bíráló bizottsági tagok neve ezért nem a döntés megalapozását szolgáló adat, kiadása erre hivatkozással nem tagadható meg. Az elsőfokú bíróság megalapozottan döntött akkor, amikor jogszerű megtagadási ok hiányában elrendelte a pályázati bírálati lapok, illetve értékelési jegyzőkönyvek kiadását. Ugyanakkor ezek tartalmazhatják az egyes pályázatot benyújtó természetes személyek személyazonosító adatait, amelyek azonban az Infotv. szerint már személyes adatnak minősülnek. Erre tekintettel helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a bírálati lapok és értékelési jegyzőkönyvek kiadását a pontos személyazonosító adatok felismerhetetlenné tétele mellett rendelte el. Minderre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve annak fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperes oldalán felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(2),
(5)és
(6)bekezdése, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdésének o) pontja értelmében tárgyi illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. ,
- május
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Békefiné dr. Mózsik Tímea s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Pullai Ágnes s.k. bíró