A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.15/2017/
- szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi október hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Zalaegerszegi Törvényszék 3.B.23/2016/
- számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg: - a vádlott büntetését 2 (kettő) év szabadságvesztésre és 2 (kettő) év közügyektől eltiltásra enyhíti; - az eljárás során felmerült bűnügyi költségből a vádlott helyesen 596.057 (ötszázkilencvenhatezer-ötvenhét) forintot köteles megfizetni az államnak, míg a fennmaradó 373.760 (háromszázhetvenháromezer-hétszázhatvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában, illetőleg a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján a tényállás kisebb mértékű helyesbítése és kiegészítése mellett az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyására tett indítványt. A védő a nyilvános ülésen a bejelentett jogorvoslati kérelmével azonos tartalommal szólalt fel. A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot - a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 348.§
(1)bekezdése értelmében - az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdés a) pontjában írtakra - az iratok tartalma és ténybeli következtetés alapján az alábbiakkal egészítette ki, illetve helyesbítette: - a vádlottól lefoglalt 56 tő növényegyed a jelentős mennyiség alsó határának 56%-a; - az 56 tő növényegyed szárított nettó össztömege helyesen 1134,79 gramm; - a lefoglalt egyéb növényi levélzet és ágvégződés nettó össztömege helyesen 215,36 gramm, amelynek hatóanyag-mennyisége 23,62 gramm; A vádlottól lefoglalt növényi anyagok és a vádlott által értékesített kábítószer hatóanyagtartalma együttesen 26,26 gramm, amely a csekély mennyiséget - 6 gramm - meghaladja, de a jelentős mennyiség alsó határát - 120 gramm - nem éri el, annak 21,88%-a. - A vádlott által eladásra termesztett, illetve tartott, valamint értékesített kábítószer a csekély mennyiséget meghaladta, a jelentős mennyiség alsó határát azonban nem érte el, annak 77,88%-a. --------------------------- Az ekként kiegészített, illetve helyesbített tényállás most már mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól; az kellő mértékben felderített, hiánytalan, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával, a szükséges körben folytatta le. Ennek során megvizsgálta és értékelte azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján a vád tárgyává tett eseményekre vonatkozó bizonyító tények megnyugtató módon megállapíthatóak voltak. Ítéletének indokolásában a bizonyítékok részletes áttekintésével adott számot értékelő tevékenységéről. A múltbeli történések hiteles, valóságnak megfelelő rekonstruálását alapvetően megkönnyítette a vádlott tettenérése, az a körülmény, hogy a ...., ........... szám alatti és a ......., .......... .. szám alatti ingatlanban a nyomozó hatóság 56 tő kender (kannabisz) növényt foglalt le. Előállítását követően a vádlott feltáró jellegű beismerő vallomást tett arra vonatkozóan is, hogy az általa megtermesztett kannabiszt tanú1nek és tanú2nek értékesítette. A jogorvoslattal nem támadott tények túlnyomó részének megállapítása a rendelkezésre álló bizonyítékok egyező adatain alapul, míg a le nem foglalt és a vádlott által értékesített kábítószer mennyiségére vonatkozó ténymegállapítás a rendelkezésre álló bizonyítékoknak okszerű, a logika szabályainak is megfelelő mérlegelése alapján került megállapításra. A vádlott beismerő vallomásán túlmenően a lefoglalások ténye, a vásárlóként kihallgatott személyek terhelő vallomásai, valamint a híváslisták adatai alapján nem férhetett kétség tehát ahhoz, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a történeti valóságot tartalmazza. A tényállás kiegészítésére és helyesbítésére - amint arra a fellebbviteli főügyészség már az átiratában is utalt - azért volt szükség, mert az elsőfokú bíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) értelmező rendelkezéseiben foglaltak ellenére a lefoglalt 56 tő növényegyed mennyiségét vegyészszakértői vélemény és nem a növényegyedek száma alapján állapította meg. A Btk.461.§
(1)bekezdés c) pontja szerint a Btk.176-180.§ alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen lévő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm mennyiséget meghaladja. A 461.§
(2)bekezdése értelmében a 176-180.§ alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt. A
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja (100 tő). A Btk.461.§-ának fentiekben hivatkozott rendelkezései tehát megfelelő eligazítást nyújtanak a bűncselekmény minősítését meghatározó csekély, illetve jelentős mennyiség meghatározásához lefoglalt és értékesített növényi anyagok, valamint a növényegyedek együttes megléte esetén is. Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint ilyen esetekben külön-külön meg kell határozni a tiszta hatóanyag-tartalom, illetve a növényegyedek száma alapján azt, hogy az irányadó mennyiség hány százalékát teszik ki, majd a különböző módon kiszámított százalékos értékeket összegezni kell. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a tényállás kiegészítése körében rögzítette a vádlottól a házkutatás során lefoglalt kannabinoid-tartalmú növényi anyagok és a vádlott által értékesített kábítószer tiszta hatóanyag-tartalmát. A Btk.461.§
(2)bekezdésében és a
(3)bekezdés a) pontjában írtaknak megfelelően helyesbítette, hogy a lefoglalt 56 tő növényegyed a csekély mennyiséget meghaladja, a jelentős mennyiséget azonban nem éri el, annak 56%-a. Az irányadó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a másodfokú bíróság külön-külön meghatározta a vádlott által eladásra termesztett, illetve tartott, valamint értékesített mennyiséget majd ezen adatokat összegezve kiegészítette a tényállást azzal, hogy a vádlott által eladásra termesztett, illetve tartott, valamint értékesített kábítószer a csekély mennyiséget meghaladta, a jelentős mennyiség alsó határát azonban nem érte el, annak 77,88%-a. Az elsőfokú bíróság fentiek szerint kiegészített és helyesbített tényállása megalapozott, az tehát figyelemmel a Be.352.§
(2)bekezdésében foglaltakra - irányadó volt a másodfokú eljárásban is. ------------------------E tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére. A cselekmény minősítése is a büntető anyagi jogszabályoknak megfelelően történt. Az elsőfokú bíróság azon tévedése ugyanis, hogy a megtermelt kannabisz növények mennyiségét a Btk.461.§
(2)bekezdésében, illetőleg
(3)bekezdésének a) pontjában foglalt egyértelmű és kötelező rendelkezések ellenére vegyészszakértői vélemény alapján állapította meg, a cselekmény minősítését nem érintette, ugyanis az irányadó tényállásban írt kábítószer-mennyiség a minősítés szempontjából releváns értékhatáron belül maradt. A büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen és hiánytalanul tárta fel, azokat azonban nem tényleges súlyuknak és jelentőségüknek megfelelően értékelte. A vádlott büntetlen előéletű, melynek nyomatéka negyvennégy esztendős életkora miatt fokozott. Beismerő vallomása részben tényfeltáró is volt, a nyomozó hatóság által nem ismert terhelő adatok előadásával tette lehetővé cselekményének vád szerinti minősítését. Ezt ugyancsak nagy nyomatékkal kellett a javára értékelni, éppen úgy, mint az elkövetés tárgyának élettani jellemzőit, az általa termesztett, illetve értékesített kábítószer kisebb toxikus hatását. Az enyhítő körülmények nagyobb számára és nyomatékára figyelemmel a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokolatlanul súlyos büntetést szabott ki. Ezért annak tartamát 2 év szabadságvesztésre, illetve ezzel arányosan a közügyektől eltiltás mértékét is 2 évre enyhítette. Következésképpen az enyhítést célzó fellebbezések eredményre vezettek. Nem talált ugyanakkor a másodfokú bíróság a Btk.38.§
(3)bekezdésének alkalmazásához szükséges különös méltánylást érdemlő indokot, ezért a védő erre vonatkozó indítványát nem látta megalapozottnak. Amint arra fentebb már utalás történt, a vádlottól lefoglalt 56 tő növényegyed tekintetében szükségtelen volt a vegyészszakértői vélemény beszerzése. A Be.338.§
(2)bekezdése szerint a vádlottat nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a megfizetésére, amely szükségtelenül merült fel. Erre tekintettel a másodfokú bíróság megállapította, hogy a költségjegyzék 4. tételszáma alatt feljegyzett szakértői díjból a vádlott 500.000 forintot köteles megfizetni, míg a fennmaradó 373.760 forint bűnügyi költséget a Be.339.§
(1)bekezdése alapján az állam viseli. Ennyiben a másodfokú bíróság - a Be.372.§
(1)bekezdése alapján - az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Az egyéb rendelkezések törvényesek voltak, ezért azokat a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. P é c s,
- október
- Dr. Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr. Bencze Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Hudvágner András s.k. bíró A Zalaegerszegi Törvényszék 3.B.23/2016/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.15/2017/
- számú ítélete folytán - az abban írt változtatásokkal - a
- évi október hó
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. . Krémer László s.k. a tanács elnöke