Bf.658/2017/14 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettét [Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont] társtettesként elkövetettnek minősíti. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott cselekményeit társtettesként elkövetettnek minősíti. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 9 (kilenc) évre, a közügyektől eltiltás tartamát 7 (hét) évre súlyosítja. Az eljárás során a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság által lefoglalt és P.8/

1. szám alatt bevételezett 53.500.- (ötvenháromezer-ötszáz) forint, P.7/
2. szám alatt bevételezett 488.000.(négyszáznyolcvannyolcezer) forint, valamint a Magyar Államkincstárnál Bü.91.
3. letéti szám alatt kezelt 50 euró elkobzására vonatkozó rendelkezéseket mellőzi, és ezen összegekre nézve I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottal szemben vagyonelkobzást rendel el. A I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottal szemben elrendelt további vagyonelkobzás összegét 67.650.- (hatvanhétezer-hatszázötven) forintra leszállítja. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottal szemben 71.750.- (hetvenegyezer-hétszázötven) forint összegben vagyonelkobzást rendel el. Egyebekben az elsőfokú ítélet I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottakra vonatkozó részét helybenhagyja azzal, hogy a I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott terhére megállapított további kábítószer-kereskedelem bűntette jogszabályi alapjának megjelölése helyesen: Btk.
4. §

(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés 1. tétel, a további új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének jogszabályi alapjának megjelölése helyesen: Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés

1. tétel, a II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekmények megnevezése helyesen: társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés] és társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont]. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott által

1. július
2. napjától
3. január
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott által
5. augusztus
6. napjától
7. január
8. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztés büntetésükbe beszámítja. Az elsőfokú bíróság az ítéletét a
9. április
10. és május
11. napján is megtartott nyilvános tárgyalás alapján hozta meg. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
12. §

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés], kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 177. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés I. fordulat], új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat,

(2)bekezdés a) pont] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont II. fordulat,

(4)bekezdés I. fordulat] miatt halmazati büntetésül 12 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott legkorábban a büntetés legalább kétharmad részbeni kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az I. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról is. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat,

(2)bekezdés

1. a)pont] miatt halmazati büntetésül 6 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott legkorábban a büntetés legalább kétharmad részbeni kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A II. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámította. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben 696.300.-Ft összegben vagyonelkobzást rendelt el. Az eljárás során lefoglalt 53.500.-Ft-ot, 488.000.-Ft-ot, valamint 50 eurót elkobozta. Rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelek elkobzásáról, illetőleg a lefoglalás megszüntetése mellett történő megsemmisítéséről is. Kötelezte az I. r. vádlottat 104.400.-Ft, a II. r. vádlottat 9.806.-Ft, valamint a III. r. vádlottat 260.427.-Ft önálló megfizetésére, valamint I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat további 533.420.-Ft bűnügyi költség egyetemleges megfizetésére, 56.007.-Ft vonatkozásában pedig megállapította, hogy azt az állam viseli. A törvényszék ítélete III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett. Az első fokú ítélet ellen ellenérdekű fellebbezések kerültek bejelentésre I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában. Az ügyész az I. és a II. r. vádlott terhére, hosszabb tartamú, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása, illetőleg II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében a közügyektől eltiltás hosszabb tartamban történő megállapítása végett jelentett be fellebbezést. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a kiszabott büntetés enyhítése érdekében, míg védője eltérő minősítés megállapítása és enyhítés céljából fellebbezett. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést, míg védője eltérő minősítés és a büntetés lényeges enyhítése iránt fellebbezett. A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság a bűncselekmények megnevezésénél az elkövetési fordulatot tévesen római számmal jelölte a Kúria 61. számú BK véleményének 3. pontjában foglaltak ellenére. Indítványozta a jogi indokolás kiegészítését a Btk. 459. § 18.
2. b)pontjával, a 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet A) 1. számú jegyzék 23., valamint B) 1. számú jegyzék 31. és 86. pontjával arra történő hivatkozással, hogy ezen pontok határozzák meg a kannabisz, az MDMA és a pentedron kábítószerként történő minősülését. Észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette esetében tévesen hivatkozott súlyosító körülményként a bűnszövetségben történő elkövetésre, hiszen ez a kétszeri értékelés tilalmába ütközik, ugyanakkor a bűnszövetségben történő elkövetés enyhítő körülményként értékelendő a Btk. 176. §-a szerinti kábítószer-kereskedelem bűntette esetében. Összességében a törvényszék ítéletének megváltoztatására, I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés, és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabására, egyebekben a törvényszék ítéletének fellebbezések folytán felülbírált részének helybenhagyására tett indítványt. I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak védője a fellebbezési nyilvános ülésen a bejelentett fellebbezését megalapozatlanság okából hatályon kívül helyezés érdekében bejelentett fellebbezésként is fenntartotta. Ezzel összefüggésben arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a törvényszék ítélete nincs kellőképpen felderítve, így a megállapított tényállás hiányos, és az téves következtetést is tartalmaz. Álláspontja szerint ez részben arra vezethető vissza, hogy az elsőfokú bíróság nem foglalkozott kellő mélységben azzal, hogy II.rendű vádlott neve korábban két hetet Magyarországon, két hetet pedig külföldön tartózkodott. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást arra vonatkozóan, hogy II.rendű vádlott neve tudomással bírt-e a tárolóban kialakított raktárról, így véleménye szerint téves következtetés útján állapította meg az elsőfokú bíróság a tényállásban azt, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak egymás tevékenységéről tudva, egymással egyeztetve, feladatmegosztás szerint tevékenykedtek. Sérelmezte a bűnszövetségben történő elkövetés megállapítását is. Álláspontja szerint ugyanis II.rendű vádlott neve II. r. vádlott szerepe csupán alkalmi jellegű volt, időnként helyettesítette I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat. Így esetében hiányzott az a fajta tervszerűség, amely nélkül a bűnszövetség nem állapítható meg. Erre alapítva indítványozta, hogy az ítélőtábla II.rendű vádlott neve II. r. vádlott bűnösségét csak azokban az átadásokban állapítsa meg, amelyekben a tényállás szerint tevőlegesen részt vett, hiszen arra vonatkozóan nem merült fel bizonyíték, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott tudomással bírt a I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által folytatott értékesítési tevékenység volumenéről. Álláspontja szerint a I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés az I. r. vádlott fiatal-felnőtt korához képest indokolatlanul súlyos, különös tekintettel arra is, hogy az I. r. vádlott büntetlen előéletű. További enyhítő körülményként indítványozta értékelni mind I.rendű vádlott neve I. r., mind II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában az időmúlást, illetőleg az előzetes fogvatartásban töltött hosszú időt. Véleménye szerint II.rendű vádlott neve II. r. vádlott által kifejtett, a törvényszék által is bűnsegédi jellegűnek minősített cselekvőségből következően a belső arányosság csupán úgy érhető el, ha a másodfokú bíróság II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben kiszabott büntetést lényegesen enyhíti. Összességében tehát elsődlegesen a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezésére, másodlagosan pedig az ítélet megváltoztatására, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában eltérő minősítésre, és mindkét vádlott esetében a kiszabott büntetés enyhítésére tett indítványt. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen előadta, hogy a bűncselekmények elkövetését megbánta, és hangsúlyozta, hogy nem volt tisztában az általa elkövetett bűncselekmények súlyával. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen akként nyilatkozott, hogy a bűncselekmények elkövetését sajnálja, és a vele szemben kiszabott büntetés enyhítését kérte. Az ítélőtábla a fellebbezési eljárásban a Be. 348. §

(1)bekezdése és a 349. §

(1)bekezdése alapján eljárva a törvényszék ítéletének I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottakra vonatkozó részét az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása során az eljárási szabályokat megtartotta. A tényállás felderítési feladatának maradéktalanul eleget tett, és a vád tárgyát képező releváns tényekre a szükséges és lehetséges körben és mélységben a bizonyítást felvette mind I.rendű vádlott neve I. r., mind II.rendű vádlott neve II. r. vádlott cselekvőségére vonatkozóan. A széles körű, körültekintő bizonyítási eljárás során beszerzett bizonyítékokat egyenként és összességében is mérlegelési körébe vonta, és indokolási kötelezettségének eleget téve logikus, és az iratoknak teljes mértékben megfeleltethető, kimerítő magyarázatát adta annak, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak az eljárás során többször megváltoztatott vallomásai közül melyiket, milyen mértékben fogadta el. A bizonyítékokkal kellőképpen alátámasztottan indokolta azt is, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak vallomásaiból mely részeket, miért vetett el. A másodfokú bíróság a törvényszék által megállapított tényállást ugyanakkor az iratok tartalmára figyelemmel a Be. 352. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az alábbiak szerint kiegészítette: Az ítélet

1. oldalán a
2. bekezdésben hivatkozott 169,28 gramm nettó tömegű fehér por 88 gramm pentedron bázist tartalmazott, a 0,79 gramm nettó tömegű zöld színű növényi ágvégződések 0,002-0,16 gramm THC-t tartalmaztak, a műanyag tasakba csomagolt 120,41 gramm nettó tömegű zöld növényi törmelék 2,1 gramm ADB-FUBINACA hatóanyagot tartalmazott, a 0,3 gramm nettó tömegű zöld színű tabletta 0,04-0,16 gramm MDMA bázist tartalmazott, a 41 db alufóliába csomagolt 51,12 gramm nettó össztömegű zöld színű növényi ágvégződés 5,88±0,33 gramm THC-t tartalmazott, az 1 db 0,29 gramm nettó tömegű kék pöttyös tabletta 2-4 milligramm alfa-PVP hatóanyagot tartalmazott. A fentiekre figyelemmel a lefoglalt kábítószerek együttes hatóanyag tartalma a jelentős mennyiség alsó határának minimálisan a 130.8 százalékát tették ki. A fenti kiegészítéssel a törvényszék által megállapított tényállást a másodfokú bíróság felülbírálata alapjául elfogadta. Tekintettel arra, hogy a törvényszék megalapozott tényállás állapított meg, ezért a bizonyítékok mérlegelésén keresztül a tényállást támadó és hatályon kívül helyezést célzó fellebbezés eredményre nem vezethetett. A tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott bűnösségére. Az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen minősítette I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott által elkövetett bűncselekményeket. Az elsőfokú bíróság tévesen jutott azonban arra a következtetésre, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve önálló tettesként követték el a Btk.
3. §-a szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettét, valamint a Btk.
4. § szerinti új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettét. A megállapított és irányadó tényállás szerint ugyanis I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott által folytatott kábítószer-kereskedelmi tevékenység folytán nagyobb számú személyek részére történt kábítószer értékesítése. Az ebben a folyamatban való részvétellel mind I.rendű vádlott neve I. r., mind II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a kábítószer-kereskedelmet valósította meg. A kábítószer-kereskedelem azonban nemcsak valamely fogyasztó, avagy vevő részére történő átadással valósul meg, az elkövetési magatartások körébe tartozik minden olyan cselekmény, amely ennek a folyamatnak a részét képezi, legyen az a beszerzett kábítószer tárolása, csomagolása, maga a beszerzés, avagy a fogyasztóknak történő átadása is. Az irányadó tényállásból megállapíthatóan I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak egymás tevékenységéről tudva vettek részt a cselekmény elkövetésében. Az elsőfokú bíróság által a bizonyítékok körében vizsgált Viber üzenetekből megállapíthatóan I.rendű vádlott neve I. r. vádlott feladata volt a beszerzés, illetve a vásárlók részére történő átadás, míg II.rendű vádlott neve feladata volt az áru csomagolására szolgáló simítózáras zacskók beszerzése, és ezen túlmenően egyfajta kvázi ügyeletszerű magatartás, amely alapján azon esetekben, amikor I.rendű vádlott neve I. r. vádlott nem ért rá, az I. r. vádlottat helyettesítette, amire nyilvánvalóan kettejük megállapodása alapján került sor. Erre tekintettel I.rendű vádlott neve I. r. vádlott több személynek II.rendű vádlott neve II. r. vádlott telefonszámát meg is adta kábítószer vásárlással összefüggésben arra az esetre, ha ő nem lenne elérhető. Így tehát megállapítható, hogy a törvényszék helyesen jutott arra a következtetésre, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott között egy feladatmegosztás valósult meg, és nem pusztán II.rendű vádlott neve eseti jellegű közreműködése, amely eseti jelleg csak a kábítószer, illetve pszichoaktív anyag átadását illetően állapítható meg, de a kereskedésben való részvétele nem ilyen jellegű volt. Ebből következően a másodfokú bíróság a Btk.
5. §

(3)bekezdése alapján a I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott által elkövetett Btk.

1. §-a szerinti kábítószerkereskedelem bűntettét, valamint a Btk.
2. § szerinti új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettét társtettesként elkövetettnek minősítette. A védő által e körben kifejtetteket elvetve az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen minősítette a Btk.
3. § szerinti új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettét bűnszövetségben elkövetettnek, hiszen a Btk.
4. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. A fent hivatkozottakból következően I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában a szervezett elkövetés helyesen került megállapításra. Nem osztotta az ítélőtábla a védőnek azt a felvetését sem, amely szerint II.rendű vádlott neve II. r. vádlott nem tudott arról, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott nagyobb volumenben értékesít kábítószereket. A rendelkezésre álló bizonyítékokkal összhangban állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott feladata volt az értékesítéshez szükséges simítózáras tasakok beszerzése, így azok mennyiségéből, valamint a kábítószer, illetve új pszichoaktív anyag többszöri átadásában való személyes közreműködése alapján II.rendű vádlott neve II. r. vádlott tudomással bírt az értékesítés nagyságrendjéről, s abban legalábbis belenyugodott. Ebből következően helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a kereskedelemmel érintett teljes mennyiségért felel II.rendű vádlott neve II. r. vádlott is. Osztotta a másodfokú bíróság a törvényszéknek azt az álláspontját is, amely szerint bár I.rendű vádlott neve I. r. vádlott 18 év alatti személyek részére is értékesített kábítószert, illetőleg új pszichoaktív anyagot, azonban ezzel kapcsolatban II.rendű vádlott neve II. r. vádlott bűnössége nem állapítható meg, hiszen a rendelkezésre álló bizonyítékok között nem volt olyan, amelyből azt a kétséget kizáró következtetést lehetett volna levonni, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlottnak is számolt azzal, hogy az értékesítés során fiatalkorúak is kábítószerhez jutnak. Ugyanakkor téves volt a törvényszéknek azon okfejtése, amely szerint I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak pusztán azáltal kellett számolnia a 18 év alatti személynek való értékesítés lehetőségével, mert a kábítószer-kereskedelem célcsoportjához „szokásosan" 18 év alatti személyek is tartoznak (az ítélet
2. oldal
3. bekezdése). Ezen törvényi tényállási elemet illetően legalább az eshetőleges szándék formáját kell megállapítani, amelyet a maga konkrétságában kell vizsgálni elkövetőnként. Az irányadó tényállás szerint az kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a tanúk életkora mindenképpen minimálisan gyanút keltő volt, így I.rendű vádlott neve I. r. vádlott eshetőleges szándéka kiterjedt a 18 év alattiak részére történő értékesítésre, hiszen ennek lehetőségét nem zárta ki. Figyelemmel arra, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott az irányadó tényállás szerint ténylegesen csak jelentősen idősebb fogyasztókkal találkozott, helyes volt tehát az, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag I.rendű vádlott neve I. r. vádlott bűnösségét állapította meg a Btk.
4. §-a szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettében, és a Btk. 184/A. §-a szerinti új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében. A fent hivatkozott elkövetői alakzaton túlmenően az elsőfokú bíróság helyesen minősítette a I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II: r. vádlott által elkövetett bűncselekményeket azzal, hogy a bűncselekmények megnevezése nem felelt meg a Kúria
5. számú BK véleményének 3.a) pontjában foglaltaknak, amely szerint az elkövetési magatartás eltérő büntetési tétellel fenyegetett alakzataira tétel megjelöléssel, az azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzataira pedig
6. fordulat,
7. fordulat, stb. megjelöléssel kell utalni. Észlelte továbbá a másodfokú bíróság a bűncselekmények megnevezésével kapcsolatban, hogy az elsőfokú bíróság a I.rendű vádlott neve I. r. vádlott terhére megállapított Btk.
8. § szerinti kábítószer-kereskedelem bűntette vonatkozásában az elsőfokú bíróság elmulasztotta a
9. §

(1)bekezdés a) pont esetén a tényleges elkövetési magatartásra, az átadásra vonatkozó fordulat feltüntetését, így azt is pótolta. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy a törvényszék a jogi indokolás körében elmulasztotta a Btk. 184/D. §

(2)bekezdésére történő hivatkozást, amely az új pszichoaktív anyagok esetében a csekély mennyiség felső határát határozza meg, ezért a jogi indokolást ezzel kiegészítette. Elmulasztotta a törvényszék a jogi indokolásban feltüntetni annak jogszabályi alapját, hogy az egyes kábítószerek mely jogszabály alapján minősülnek kábítószernek, így azt a másodfokú bíróság pótolta: a kannabisz a Btk. 459. §

(1)bekezdés 18.a) pontja szerint az

1. évi
2. törvényerejű rendelettel kihirdetett az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, az
3. évi
4. törvényerejű rendelettel kihirdetett Egységes Kábítószer Egyezmény I. jegyzékében meghatározott anyag, az MDMA a Btk.
5. §

(1)bekezdés 18.b) pont szerinti, az

1. évi
2. törvényerejű rendelettel kihirdetett pszichotrop anyagokról szóló egyezmény I. jegyzékében feltüntetett pszichotrop anyag, a pentedron a Btk.
3. §

(1)bekezdés 18.c) pont szerinti, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló

1. évi XCV. törvény II. számú mellékletének
2. pontjában feltüntetett pszichotrop anyag. A bűnösségi körülményeket vizsgálva a másodfokú bíróság azokat az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: Osztva e körben az ügyészség és a védelem egyező álláspontját, mellőzte I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában a Btk.
3. §-a szerinti új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette vonatkozásában a bűnszövetségben történő elkövetést, tekintettel arra, hogy az a kétszeri értékelés tilalmába ütközik. Ugyanakkor további súlyosító körülményként vette figyelembe az I. és II. r. vádlottak vonatkozásában a Btk.
4. § szerinti kábítószer-kereskedelem bűntette vonatkozásában a bűnszövetségben történő elkövetést, I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában a Btk.
5. § szerinti kábítószer-kereskedelem bűntette és a Btk.
6. § szerinti új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette, valamint II.rendű vádlott neve II. r. vádlott terhére megállapított bűncselekmények vonatkozásában további súlyosító körülményként értékelte a társtettesként történő elkövetést. További enyhítő körülményként vette figyelembe mindkét vádlott vonatkozásában az időmúlást, és I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetében további enyhítő körülmény még a fiatal-felnőtt kor, valamint az, hogy hosszabb időt töltött előzetes fogvatartásban. Az így kiegészített, illetőleg helyesbített bűnösségi körülményekre figyelemmel helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetében arra a következtetésre jutott, hogy az irányadó középmértéket el nem érő tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása elegendő a büntetési célok eléréséhez. A törvényszék I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetében a középmértékhez képest olyan tartamú eltérést alkalmazott, amely egyben megfelel az I. r. vádlott esetében a fiatal-felnőtt kor nyomatékos enyhítő körülményként történő értékelésének is. Erre figyelemmel esetében az ítélőtábla arra az álláspontra jutott, hogy a vele szemben kiszabott büntetés törvényes és arányos, sem annak lényeges enyhítése, sem annak lényeges súlyosítása nem indokolt. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében azonban az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés neme ugyan törvényes, azonban annak tartama aránytalanul enyhe. A II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében megállapított nagyobb számú súlyosító körülményre figyelemmel indokolatlanul került a törvényi minimumot alig meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabásra, és a közügyektől eltiltás sem tükrözte az általa elkövetett cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyát. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben kiszabott fő- és mellékbüntetést a rendelkező részben írtak szerint akként súlyosította, hogy a I.rendű vádlott neve I. r. és a II.rendű vádlott neve II. r. vádlott cselekvőségében megmutatkozó különbség mind a fő-, mind a mellékbüntetés tartamában kifejeződjön. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy a törvényszék vagyonelkobzásra, illetve a lefoglalt pénzösszegek elkobzására vonatkozó rendelkezése számítási hibán, illetőleg téves jogértelmezésen alapult. A Btk.
7. §

(1)bekezdés a) pontja szerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerzett, a Btk. 74. §

(1)bekezdés c) pontja szerint a vagyonelkobzást el kell rendelni arra a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett. A Btk. 74. §

(4)bekezdés b) pontja szerint az ellenkező bizonyításig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni az

(1)bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. Míg Btk. 74. §

(5)bekezdés c) pontja szerint az

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontja esetében nem rendelhető el a vagyonelkobzás, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított. Tekintettel arra, hogy a nyomozati iratokból megállapíthatóan a rendőri intézkedések alkalmával lefoglalt pénzösszegekből a 488.000.-Ft, az 53.500.-Ft, valamint az 50 euró I.rendű vádlott neve I. r. vádlott tulajdonát képezte, aki a vádbeli időszakban legális jövedelemmel nem rendelkezett, így a fent hivatkozott jogszabályok alapján ezen pénzösszegek tekintetében mint bűncselekményből származó vagyonra nézve a Btk. 74. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. c)pontja alapján vagyonelkobzásnak van helye. Erre figyelemmel az ezekre vonatkozó elkobzással kapcsolatos rendelkezést a másodfokú bíróság mellőzte, és ezen összegekre nézve I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben vagyonelkobzást rendelt el. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság által a I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben alkalmazott további vagyonelkobzással kapcsolatos rendelkezés pedig részben téves jogértelmezésen alapul, részben pedig számítási hibát tartalmaz. A megalapozott, irányadó tényállás nem tartalmaz arra vonatkozóan megállapítást, hogy a II.rendű vádlott neve II. r. vádlott által kábítószer értékesítése során átvett pénzösszegeket I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak átadta volna, így az ezzel kapcsolatos megállapítás a jogi indokolás körében az ítélet 47. oldalának 5. bekezdésében téves. A vagyonelkobzást azzal szemben kell alkalmazni, akihez a vagyon került, míg abban az esetben, ha ennek összege pontosan nem állapítható meg, a kialakult bírói gyakorlat alapján a vagyonelkobzást az érintett terheltek között egyenlő arányban felosztva kell alkalmazni. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság azt a számítási módot alkalmazva, hogy a tényállás C./ pontjában az I. r. vádlott által átvett 3.000.-Ft levonásával a fennmaradó összeget az I. és II. r. vádlott között egyenlő arányban megosztotta, illetve ehhez hozzáadta a tényállás G./ és H./ pontjai szerint II.rendű vádlott neve II. r. vádlott által átvett összegeket, így II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben 71.750.Ft összegre nézve vagyonelkobzást rendelt el, míg I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben a törvényszék által alkalmazott vagyonelkobzás összegét csökkentette a II.rendű vádlott neve II. r. vádlott terhére megállapított vagyonelkobzás összegével, valamint azon összeggel, amely az eljárás során lefoglalásra került. Így a vele szemben alkalmazandó további vagyonelkobzás összegét 67.650.-Ft-ra szállította le. Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései a törvénynek megfelelőek voltak. A kifejtettekből következik, hogy a másodfokú bíróság a hatályon kívül helyezés és enyhítés érdekében, valamint I.rendű vádlott neve I. r. vádlott terhére súlyosítás érdekében bejelentett fellebbezéseket alaptalannak, a II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában súlyosítás érdekében bejelentett fellebbezést alaposnak ítélte, és az elsőfokú bíróság ítéletének I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottra vonatkozó, fellebbezések folytán felülbírált részét a Be. 372. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta. Egyebekben a Be. 371. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy a már kifejteteknek megfelelően a bűncselekmények jogszabályi alapjának megjelölését, illetőleg a bűncselekmények megnevezését helyesbítette. A I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztésbe a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdése alapján számította be az általuk az első fokú ítélet kihirdetését követően előzetes fogvatartásban töltött időt. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy a törvényszék az ítélet rendelkező részében elmulasztotta a

1. április
2. és május
3. napján tartott tárgyalási napokra történő utalást, valamint annak feltüntetését, hogy nyilvános tárgyalás alapján került az ítélet meghozatalra, így ezeket pótolta. Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be.
4. §-án alapul. Szeged,
5. január
6. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke . Nagy Erzsébet s.k. . Halász Edina s.k. előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.658/2017/
7. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 2.B.490/2016/
8. számú ítéletének I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottra vonatkozó része a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
9. január
10. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő