← Magyarország

Bf.549/2017/7 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.III.549/2017/

  1. A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. évi január hó
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntető ügyben az Egri Törvényszék
  4. évi június hó
  5. napján kihirdetett 6.B.28/2015/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás A törvényszék ítélete ellen az ügyész „a vádlott terhére súlyosítás, hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélése végett" jelentett be fellebbezést. Álláspontja szerint „a költségvetési csalás vonatkozásában született ítéleti tényállást a
  7. sorszámú gépjármű adásvételével, belföldi értékesítésével kapcsolatosan felmerült áfa összeggel (510 236 forint) ki kell egészíteni". A fellebbviteli főügyészség az ítélet pontosításait és kiegészítéseit követően annak megváltoztatását indítványozta akként, hogy az ügyészi fellebbezésben írtaknak megfelelően a
  8. sorszám alatti személygépkocsival és az általa kifejtetteknek megfelelően a
  9. sorszám alatti személygépkocsival kapcsolatosan is állapítsa meg a másodfokú bíróság az ügylet vád szerinti szerződő felek közötti teljesülését, ennek megfelelően a velük kapcsolatosan a tényállásban feltüntetett áfa értékét is számítsa be a költségvetési csalás esetében az okozott vagyoni hátrány mértékébe. Ugyanakkor a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mértékét magasabb tartamban határozza meg. Egyebekben az ítéletet hagyja helyben. A vádlott enyhítésért fellebbezett azzal, hogy a másodfokú bíróság állapítsa meg, hogy ő csak stróman volt, míg védőjétől jogorvoslati nyilatkozat nem érkezett. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezések elbírálására az
  10. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
  11. §-a szerinti nyilvános ülést tűzött. A nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője a fellebbezésében foglaltakat fenntartotta. A vádlott védője elsődlegesen az ítélet helybenhagyását, másodlagosan a büntetés enyhítését, harmadlagosan a súlyosításra irányuló indítvány elutasítását, ennek hiányában kizárólag a mellékbüntetés súlyosítását kérte. A vádlott a bírósághoz
  12. sorszám alatt benyújtott beadványában az enyhítésre irányuló fellebbezését fenntartotta. Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta a Be.
  13. §-ának

(1)bekezdése értelmében. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le a büntetőeljárást. E helyen reagál az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség azon indítványára, mely szerint a törvényszék által tartott érdemi tárgyalások időpontjának a feltüntetése is szükséges az ítélet rendelkező részében. Ennek teljesítése nem indokolt, mivel a törvényszék a tárgyalást
  1. június
  2. napján elölről kezdte, ezért ezen határnap megjelölése elegendő. A törvényszék széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, melynek keretében feltárta az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat, s ezzel eleget tett az ügyfelderítési kötelezettségének. Az általa rögzített tényállás is túlnyomórészt megalapozott, azt azonban a Be.
  3. §
(1)bekezdés a/ pontja alkalmazásával - az iratok tartalma alapján - kiegészíteni, illetve helyesbíteni szükséges a következők szerint: - A vádlott súlyos mozgásszervi betegségben szenved (tárgyalás
  1. számú jegyzőkönyv melléklete). - A ... Városi Bíróság által elbírált bűncselekmények elkövetési ideje
  2. IV. negyedév és
  3. I. negyedév, a ... ... Bíróság által elbírálté
  4. április
  5. napja, míg a ...Bíróság által elbírálté
  6. januártól-novemberig terjedő időszak. - Az ... Járásbíróság
  7. június
  8. napján jogerős ... számú ítélete a
  9. januárjában elkövetett gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának bűntettében és a
  10. október
  11. napján megvalósított hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek, melyek miatt halmazati büntetésül 288 000 forint pénzbüntetésre ítélte. - Az ítélőtábla a
  12. pont alatti gépkocsival kapcsolatosan feltüntetetteket mellőzi, mivel az ügyész a
  13. június
  14. napján tartott tárgyaláson a vádat módosította, azt a vád tárgyává nem tette. - A
  15. pont alatt írt áfa összege helyesen - 1 698 184 forint helyett 698 184 forint. - Áfa adónemben az összhiány - azokat pontosan összeadva - 93 551 952 forint. A fellebbviteli főügyészség átiratában írt tényállási pontosításokkal kapcsolatosan az ítélőtábla rámutat arra, hogy azok egy része nem releváns - autók színe, típusa - s így rögzítésük az ítélet áttekintését megnehezítené, másrészt a törvényszék a szakértő által meghatározott áfa-értékeket fogadta el, így azok módosítására az ítélőtáblának - a
  16. pontban írt nyilvánvaló leírási hiba kivételével - nincs módja. Az átiratbeli helyesbítések közül az ítélőtábla a tényállást a következők szerint pontosítja: - Az alvázszámok vonatkozásában a
  17. pontban írt gépkocsinak a
  18. karaktere helyesen .., a
  19. pontbelinek a
  20. karaktere .., a
  21. pontbelinek a
  22. karaktere ..., a
  23. pontbelinek a
  24. karaktere .., a
  25. pontbelinek a
  26. karaktere ..., a
  27. pontbelinek az
  28. karaktere ..., a
  29. pontbelinek az
  30. karaktere ..., a
  31. karaktere ..., a
  32. karaktere ...., a
  33. pontbelinek az
  34. karaktere ..., a
  35. karaktere ..., az
  36. pontbelinek az
  37. karaktere ..., a
  38. karaktere ..., az
  39. pontbelinek a
  40. karaktere .., az
  41. pontbelinek ...., az
  42. pontbelinek a
  43. karaktere ..., a
  44. pontbelinek a
  45. karaktere .., a
  46. pontbelinél az ... előtt .. betű is szerepel, a
  47. pontbelinek a
  48. karaktere .., a
  49. pontbelinek az
  50. karaktere .., a
  51. pontbelinek a
  52. karaktere ... és a
  53. pontbelinek a
  54. karaktere .... - a
  55. gépkocsi rendszáma ..., a
  56. gépkocsié ..., a
  57. gépkocsinak ..... A teljesítési idő a
  58. pontban
  59. október
  60. Az így kiegészített, illetve helyesbített tényállás már mindenben megalapozott, mentes a Be.
  61. §ának
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért az ítélőtábla a törvényszék ítéletét ezen kiegészített, illetve helyesbített tényállás alapján bírálta felül a Be. 352. §
(2)bekezdésének megfelelően. A törvényszék rendkívül részletes, meggyőző és a logika szabályainak is mindenben megfelelő indokát adta annak, hogy a vádlott védekezését miért vetette el, és hogy a tényállását mely bizonyítékokra alapította. A törvényszék indokait az ítélőtábla is osztja. Az ítélőtábla már rögzítette, hogy a
  1. szám alatti gépkocsi vonatkozásában az ügyész a vádat módosította, az ezzel kapcsolatos áfát a vád tárgyává nem tette, ezért az erre vonatkozó fellebbviteli főügyészség által kért tényállás-, illetve indokolás-kiegészítés szükségtelen. A törvényszék a
  2. sorszámú, valamint a
  3. sorszámú gépkocsi vonatkozásában is mérlegeléssel jutott azon álláspontra, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg e körben a vádlott bűnössége. Az irányadó tényállás szerint a cégbélyegzőn szereplő eladói aláírások ugyan a vádlottól származtak, azonban T1 úgy nyilatkozott, hogy „nem látta a vádlottat soha", míg T2, hogy T3 és nem a vádlottól vette a gépkocsit. Ezen bizonyítékokat összevetve, s annak indokát adva jutott a törvényszék mindkét gépkocsival kapcsolatosan - az ítélőtábla által is megalapozottnak tartott - álláspontra. E körben az ügyészség a törvényszék mérlegelési tevékenységét támadta, mely a Be.
  4. §
(1)bekezdése értelmében eredményre nem vezethetett. Az ítélőtábla az egyértelműség okán kiemeli, hogy a törvényszék az ítéletében rögzített táblázatban egyaránt szerepeltette a 29., a
  1. és a 66-os gépkocsikat és azok áfa tartalmát is, ennek ellenére az általános forgalmi adónembeni összes adóhiányba azokat nem számította be. Az ítélőtábla a törvényszék indokolását részben a fellebbviteli főügyészség indítványában foglaltaknak megfelelően, pontosítja a következők szerint: - A
  2. sorszámú személygépkocsival kapcsolatos indokolás utolsó bekezdésében az áfa összege helyesen 669 261 forint. - A
  3. sorszámú gépjármű értékesítésének nettó összege 2 718 758 forint, az áfa pedig 581 242 forint. - A
  4. sorszámú gépkocsi bruttó értéke 3 300 000 forint, az ezzel érintett tanú neve helyesen .... - T4 tanúvallomása a II. nyomozati irat 61-
  5. oldalain található (
  6. személygépkocsi). - A
  7. szám alatti tanú neve ..... - A
  8. sorszámú személygépkocsival kapcsolatos számla végén a
  9. szám helyett az
  10. szám a helytálló. - A
  11. sorszámú gépkocsi helyes rendszáma .... - A
  12. sorszámú gépkocsival kapcsolatban az indokolás utolsó előtti bekezdésében az Áfa összege helyesen 717 488 forint. A
  13. sorszámú személygépkocsi rendszáma .... A
  14. sorszámú gépjárművel kapcsolatosan a kiállított számla sorszámában helyesen az utolsó előtti karakterben plusszban 5-ös szám is szerepel. A
  15. sorszámú személygépkocsi rendszáma .... Okszerűen vont következtetést a törvényszék a vádlott bűnösségére és törvényes az általa megvalósított bűncselekmények jogi minősítése is. Ez utóbbi körben az ítélőtábla az ítélet
  16. oldal első bekezdésében írt összvagyoni hátrányt - a tényállásban rögzítettekkel egyezően - 93 551 952 forintra helyesbíti, ezen túl az ítélőtábla feltünteti az üzletszerűség törvényhelyét is, mely helyesen az ítélet
  17. oldal utolsó bekezdésében is -
  18. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) -
  19. §
(2)bekezdés
  1. pontja. Többségében helyesen tárta fel a törvényszék a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket. További súlyosítóként szükséges értékelni még, hogy a vádlott a jelen ügybeni bűncselekményeit a ...Bíróság eljárása, míg részben másik két (.... Bíróság és az ... Járásbíróság) büntető eljárás hatálya alatt valósította meg, míg enyhítőként, hogy a vagyoni hátrány mértéke a minősítéshez megkívánt alsó határhoz közeli. A törvényszék a büntetés kiszabása körében megfelelően értékelte a vádlott személyi társadalomra veszélyességét, az általa megvalósított bűncselekmények tárgyi súlyát, a bűnösségének a fokát és a büntetés kiszabásánál irányadó egyéb körülményeket is akkor, amikor a büntetés céljait 3 év 6 hónapi szabadságvesztés, 5 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás és 5 év közügyektől eltiltás büntetésekkel látta elérhetőnek, melyek enyhítése szóba sem kerülhet, míg azok súlyosítására az ítélőtábla az enyhítő körülményekre, közöttük különösen a jelentős időmúlásra tekintettel alapot nem látott. A törvényszék a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát helyesen állapította meg börtönben, s a feltételes szabadságról is a törvénynek megfelelően döntött, azonban ezen utóbbi törvényhelye a Btk.
  2. §
(2)bekezdés a/ pontja. A törvényszék egyéb rendelkezései törvényesek. Az eddig kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be. 371. §-ának
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Debrecen,
  1. január
  2. Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. előadó bíró, Dr. Diószegi Attila sk. bíró Záradék: Az Egri Törvényszék 6.B.28/2015/
  3. számú ítélete a másodfokú végzéssel jogerős és végrehajtható. Debrecen,
  4. január
  5. . Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.