Győri Ítélőtábla Pf.II.20.191/2017/4/I.szám A Győri Ítélőtábla a pártfogó ügyvéd által képviselt II.r. felperesnek a dr. Tarda Pál ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék
- március
- napján kelt 7.P.20.213/2016/10/I. szám alatti ítélete ellen az alperes által 11.,
- és a II.r. felperes által
- szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a másodfokú eljárásban a pártfogó ügyvéd díját a II.r.felperes 95 %-os arányban, míg az alperes 5 %-os arányban viseli. Kötelezi a II.r.felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 34.865,(Harmincnégyezer-nyolcszázhatvanöt) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A .... hrsz-ú (....) ingatlan 1/6-1/6 részben a II.r. felperes és testvére, a korábban I.r. felperesként perben álló ..., míg 4/6-od részben édesanyjuk, ... tulajdonát képezte. A
- december
- napján kelt adásvételi szerződéssel a II.r. felperes az 1/6 tulajdoni illetőségét holtig tartó haszonélvezeti jogának fenntartása mellett, 1.500.000,-Ft vételár ellenében, átruházta ...ra. A vevő ... a szerződésben vállalta a tulajdoni illetőséget terhelő, az ... Bank Rt. javára bejegyzett jelzálogjog alóli tehermentesítését. A szerződés
- pontjában a szerződéskötésben részes felek meghatalmazták az alperes ügyvédet a szerződés elkészítésére és a „vele kapcsolatos eljárás lefolytatására".
- december 15-én az alperes a fölhivataltól kérte ... javára az 1/6 tulajdoni illetőségre a tulajdonjog - , míg a II.r. felperes részére a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba bejegyzését. Utóbb mellékelte az ingatlan egészén jelzálogjoggal és elidegenítési, terhelési tilalommal rendelkező ... Bank Rt.
- január
- napján kelt azon nyilatkozatát, mellyel az adásvételi szerződés szerinti tulajdonosváltozáshoz a bank hozzájárult. A hozzájáruló nyilatkozat azonban a bank a haszonélvezeti jog bejegyzéséhez hozzájárulásra nem tért ki. A körzeti földhivatal a
- január
- napján kelt határozatával a ... hrsz-ú ingatlan 1/6 tulajdoni illetőségére ... tulajdonjogát bejegyezte, míg a II.r. felperes tulajdonjogát törölte. A II.r. felperes haszonélvezeti joga bejegyzésére irányuló kérelemről a körzeti földhivatal nem rendelkezett, azt nem jegyezte be, de el sem utasította ebben a részben a bejegyzés iránti kérelmet. Az alperes az ... Bank Rt. hozzájáruló nyilatkozata tartalmáról - valamint a körzeti földhivatal tulajdonjogot bejegyző, de a haszonélvezeti jog bejegyzéséről hallgató határozatáról a II.r. felperest nem tájékoztatta. ...
- november 24-én 1.770.000,-Ft. -,
- április 25-én 3.600.000,-Ft. - és
- december 13-án 4.220.000,-Ft. összegű - CHF-ben nyilvántartott - deviza alapú hitelt vett fel az ... Bank Rttől. Utóbb a kölcsönszerződéseket a bank felmondta és ...sal szemben végrehajtási eljárás, azon belül ingatlan-végrehajtás is indult. ... 2013-ban ismét megbízta az alperest, hogy terjesszen elő kérelmet a földhivatalnál a II.r. felperes holtig tartó haszonélvezeti joga ingatlan-nyilvántartásba bejegyzése iránt. A földhivatal a
- szeptember
- napján kelt határozatával a bejegyzési kérelmet azzal az indokolással utasította el, hogy a jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja, az ... Bank Rt. nyilatkozatában csak a tulajdonosváltozáshoz járult hozzá, a holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzéséhez azonban nem. A fellebbezés folytán eljáró ... Megyei Kormányhivatal Földhivatala a
- november
- napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A II.r. felperes édesanyja
- március 27-i elhunytát követően a ... hrsz-ú ingatlan hagyatékhoz tartozó 4/6-od tulajdoni illetőségét - ... és ... egyezsége alapján - ... örökölte, azzal, hogy a hagyaték 1/2 tulajdoni hányadán a II.r. felperest haszonélvezeti jog illeti meg. A II.r. felperes módosított keresetében 600.000,-Ft vagyoni- és 6.000.000,-Ft nem vagyoni kártérítés, valamint azok
- december
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kereseti érvelése szerint az alperes azzal, hogy elmulasztotta az alperes a tájékoztatását az ... Bank Rt. - II.r. felperes haszonélvezeti jogára vonatkozó - hozzájáruló nyilatkozata hiányáról, majd a körzeti földhivatal II.r. felperes haszonélvezeti jogára vonatkozó határozata hiányáról, megsértette a Ptk.
- §.
(2)bekezdését, a 477. §.
(1)-
(3)bekezdéseit és az ügyvédekről szóló
- évi XI. törvény (Üvt.)
- §-át. A szerződésszegéssel okozati összefüggésben felmerült vagyoni kára összegét az ingatlannyilvántartásba be nem jegyzett haszonélvezeti joga értékében határozta meg. Kifejtette, hogy az alperes megfelelő tájékoztatása esetén a ...sal kötött adásvételi szerződést felbontotta volna és az eredeti állapotot helyreállítják. Haszonélvezeti joga kikötése ugyanis mindkét szerződő fél akarata volt azzal a céllal, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt 1/6-od tulajdoni illetőség - a ... által felvett hitelek miatti - terhektől mentes maradjon. A tájékoztatás elmaradása miatt ugyanakkor a II.r. felperest a „kilakoltatás" fenyegeti, mivel - bízva a haszonélvezeti joga fennálltában - nem akadályozta meg ...t a többszöri hitelfelvételben. Nem vagyoni hátrányát a szerződésszegés miatt elszenvedett pszichés megterhelésben, stresszben, a lakhatása veszélyeztetésében jelölte meg, amely a betegség szintjét nem érte el. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen azzal védekezett, hogy a
- november
- napján benyújtott kereset elévült. Érdemben kifejtette, hogy az ... Bank Rt. a haszonélvezeti jog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatánál diszkrecionális jogkörét gyakorolta, amelyet alperes jogszerű eszközökkel nem befolyásolhatott. A felperest ért vagyoni hátrány ezen hozzájárulás elmaradásával és nem pedig az alperes magatartásával van okozati összefüggésben. Az alperest nem terhelheti, hogy ... hitelt vett fel, azt visszafizetni elmulasztotta és ezért az ingatlant végrehajtás alá vonták. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy a II.r. felperesnek fizessen meg 300.000,-Ft. kártérítést, annak a
- január
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a II.r. felperest 300.000,-Ft. perköltség alperes részére megfizetésére. Határozata indokolásában elsődlegesen megállapította, hogy a II.r. felperes követelésének elévülése a Ptk.
- §.
(1)bekezdése, a 326. §.
(1)bekezdése és 326. §.
(2)bekezdése alapján mindaddig nyugodott, amíg haszonélvezeti joga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelem elutasításáról nem szerzett tudomást. A bíróság a lefolytatott tanúbizonyítás adatai alapján úgy ítélte meg, hogy a II.r. felperes csak édesanyja halálát követően, a hagyatéki eljárás során (2014. őszén) szembesült azzal, hogy a 2005. évi kérelem ellenére a haszonélvezeti joga nem nyert bejegyzést az ingatlan-nyilvántartásba. Ettől az időponttól pedig a keresetet a bíróságon a Ptk. 326. §.
(2)bekezdése szerinti egy éves határidőn belül előterjesztette. A bíróság egyetértett a keresettel abban, hogy az alperest mind a banki hozzájáruló nyilatkozat tartalmával, mind pedig a II.r. felperes haszonélvezeti joga bejegyzése elmaradásával összefüggően tájékoztatási kötelezettség terhelte. (Ptk. 477. §.
(1),
(3)bekezdés) Rámutatott, hogy a bank kifejezett hozzájárulása hiánya a hozzájárulás megtagadásaként értékelhető és mivel ez a II.r. felperes szerződéssel célzott joghatását kifejezetten érintette, arról az alperesnek a II.r. felperest még a banki nyilatkozat földhivatalhoz való benyújtását megelőzően tájékoztatni kellett volna. Ezekre figyelemmel a tájékoztatás elmulasztása az ügyvédi megbízási szerződés megszegésének minősült. Az alperesi szerződésszegő magatartással okozati összefüggésben a II.r. felperest ért kárt vizsgálva a törvényszék leszögezte, hogy annak összege nem lehet azonos a be nem jegyzett haszonélvezeti jog értékével, mivel az alperesi teljes körű tájékoztatás esetén sem szerzett volna a II.r. felperes az átruházott tulajdoni illetőségen haszonélvezeti jogot. Egyetértett ugyanakkor a keresettel abban, hogy a tájékoztatás megadása esetén a II.r. felperes egyoldalú - avagy ...sal közösen kétoldalú jognyilatkozattal felbonthatta volna az adásvételi szerződést. A szerződés felbontása esetén a II.r. felperes tulajdoni illetősége visszajegyzésre került volna az ingatlan-nyilvántartásban. Ezért a II.r. felperes kára az eredeti állapot helyreállítása lehetőségének elvesztésében áll. Mivel az emiatti kár összege pontosan nem számítható ki, a törvényszék a Ptk. 359. §.
(1)bekezdése alapján az alperest általános kártérítés megfizetésére kötelezte. A kártérítés összege megállapításánál a bíróság azt mérlegelte, hogy a tehermentes tulajdonszerzés ... részére lehetővé tette az utóbbi jelzáloghitel szerződések megkötését, amelyek már nem meghiúsították a testvérek által megkötött adásvételi szerződés felbontását. Figyelemmel volt a bíróság arra is, hogy a II.r. felperest a kárenyhítési kötelezettsége (Ptk. 340. §.
(1)bekezdés) körében terhelte az a kötelezettség, hogy a haszonélvezeti jog bejegyzése elmaradása miatt alap nélkül gazdagodó ...sal szemben a kárigényét megkísérelje érvényesíteni. Ezeket értékelve a törvényszék az alperest 300.000,-Ft kártérítés megfizetésére kötelezte. A nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti keresetet amiatt tartotta alaptalannak, mert a II.r. felperes előadása szerint az egészséghez fűződő személyiségi joga megsértése nem állapítható meg. A II.r. felperes ugyanis keresetében csupán a fokozott stresszben megnyilvánuló, de a megbetegedést el nem érő pszichés megterhelésben jelölte meg a bekövetkezett hátrányát. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása iránt mindkét fél fellebbezést terjesztett elő. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a II.r. felperes keresete teljes elutasítását kérte. Jogorvoslati kérelmében fenntartotta az elsőfokú eljárásban előterjesztett azon védekezését, hogy megítélése szerint a mulasztásával okozati összefüggésben a II.r. felperest nem érte kár. Kifogásolta, hogy a törvényszék a II.r. felperes utólagos feltételezéseit (minthogy megakadályozhatta volna a testvérét a szerződés tárgyát képező ingatlan további ésszerűtlen megterhelésében, felbonthatta volna az adásvételi szerződést, stb.) jogsértően vette tényként figyelembe. Álláspontja szerint az ítélet sértette a Pp. 215. §-át is amiatt, mert az elsőfokú ítéletben meghatározott tényállás és jogcím szerint a felperes nem terjesztett elő keresetet. Ezen túl a kártérítés összege meghatározásánál a törvényszék nem jelölte meg azokat a szempontokat, tényeket, amelyeket az általános kártérítés meghatározása során mérlegelt, így az ítéletet az indokolási kötelezettség (Pp. 221. §.
(3)bekezdés) sérelmével hozta meg. Rámutatott, hogy „a II.r. felperes haszonélvezeti jogra vonatkozóan teljesületlen ügyleti akarattól eltérő, de jogtól mentes tulajdonszerzés a szerződésben részes felek együttműködése keretében minden akadály nélkül megszűntethető". Ezen túl a gazdagodás kötelezettje a Ptk. 361. §.
(1)bekezdése szerint a II.r. felperes testvére. A fellebbezési tárgyaláson a fellebbezését azzal egészítette ki, hogy hivatkozott az I.r. felperesként korábban perben álló ... keresetét elutasító jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljáró Kúria
- május 8-án kelt Pfv.V.20.906/2016/
- szám alatti részítélete azon megállapítására, hogy a lakhatási jog elvesztésének veszélye nem az alperes magatartásával állt okozati összefüggésben, hanem a ... által felvett kölcsönökkel. Fenntartotta azt az elsőfokú védekezését is, hogy a kereset elévült. A II.r. felperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, míg másodlagosan annak részbeni megváltoztatását és a keresetének történő teljes helyt adást kérte. Jogorvoslati kérelmében kifejtett álláspontja szerint a megítélt vagyoni kártérítés összege túlzottan alacsony az alperesi mulasztás súlyához, következményeihez és a II.r. felperest ért sérelemhez képest. Kifejtette, hogy helyesen az alperesi szerződésszegéssel és nem a banki hozzájárulás hiányával áll okozati összefüggésben a haszonélvezeti jog bejegyzésének elmaradása. Az eredeti állapot helyreállításának ellehetetlenülése az alperesnek róható fel, ennek következménye a haszonélvezeti jog be nem jegyzése. Kifogásolta, hogy a személyiségi jogsértés vizsgálata során a törvényszék nem adott helyt a pszichológus szakértő kirendelésére vonatkozó indítványnak. Megítélése szerint a bíróság sem a II.r. felperes személyes előadásából, sem pedig a tanúk vallomásából nem ítélhette meg, hogy szenvedett-e pszichés károsodást. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet felperesi fellebbezéssel támadott rendelkezése helybenhagyását és a II.r.felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Utalt arra, hogy a II.r. felperesnek nem keletkezett kára, a lakhatása biztosítva van, az ingatlant még nem árverezték el. Károkozó magatartást nem fejtett ki, a haszonélvezeti jog bejegyzése a pénzintézet diszkrecionális jogkörében hozott döntése miatt nem került bejegyzésre. Az alperesnek ezen túl nem volt része a II.r. felperes testvére eladósodási folyamatában, amely miatt az ingatlant a végrehajtás fenyegeti. A törvényszék a helyesen megállapított tényállásból levont helytálló jogkövetkeztetéssel kötelezte az alperest 300.000,-Ft kártérítés megfizetésére, azonban az ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokolásával részben nem értett egyet. Ezért a fellebbezések nem alaposak. Az alperes védekezésével és a fellebbezésében kifejtettekkel szemben a II.r. felperes szerződésszegő alperesi magatartás miatt előterjesztett kártérítési kereset nem évült el. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszék azon megítélésével, hogy a II.r. felperes kártérítési követelése mindaddig nyugodott, amíg a haszonélvezeti joga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelem elutasításáról tudomást nem szerzett. Ugyan arra az alperes helytállóan hivatkozott, hogy az ingatlan tulajdonosától mindenkor elvárható az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és bejegyzett tények ismerete, azonban a II.r. felperes tulajdonjogát a
- december
- napján kelt adásvételi szerződést követően a földhivatal törölte. A II.r. felperesre így nem róható a tulajdonos gondossági kötelme, ezt követően pedig az ingatlanra bejegyzett jogokat, feljegyzett tényeket érintő szerződést nem kötött, így nem volt oka, hogy az ingatlan-nyilvántartási állapotról tájékozódjon. Így a törvényszék helyesen mutatott rá, hogy a II.r. felperes csak az édesanyja halálát követően, a hagyatéki eljárás során értesült arról (
- őszén), hogy a
- évben megkötött szerződés ellenére a haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba nem nyert bejegyzést. Így az ettől számított egy éven belül (Ptk.
- §.
(2)bekezdés),
- november
- napján a kártérítési keresetét a bíróságon előterjeszthette. A másodfokú eljárásban nem vitatott tények szerint az alperes a
- december
- napján kelt adásvételi szerződésbe foglalt ügyvédi megbízási szerződés megszegésével, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával (Ptk.
- §.
(1),
(3)bekezdés) jogellenes magatartást tanúsított. A jogellenes, szerződésszegő magatartáson túl a kártérítési felelősség (Ptk. 339. §.
(1)bekezdés) további törvényi tényállási elemeit vizsgálva a törvényszék helytállóan mutatott rá arra, hogy az alperesi magatartással okozati összefüggésben a II.r. felperest ért kár nem lehet azonos a be nem jegyzett haszonélvezeti jog értékével. A haszonélvezeti jog bejegyzésére ugyanis akkor sem kerülhetett volna sor, amennyiben az alperes a szerződésnek és a jogszabálynak (Ptk. 477. §.
(1),
(3)bekezdés) megfelelően teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét. Helyesen fejtette ki azt is a törvényszék - egyetértve a II.r. felperes keresetével -, hogy a tájékoztatás elmulasztásával okozati összefüggésben a II.r. felperest hátrány érte azzal, hogy nem rendelkezhetett a
- december
- napján kelt adásvételi szerződés felbontásáról és a szerződéskötést megelőző állapot helyreállításáról. Ebben a körben az alperes a fellebbezésében tévesen hivatkozott arra, hogy a II.r. felperesi károsodás ilyen meghatározásával a törvényszék megsértette a kérelemhez kötöttség eljárásjogi alapelvét. (Pp.
- §.
(1)bekezdés,
- §.) Az alperes megítélésével szemben a II.r. felperes a keresetében és az elsőfokú eljárás során előadott személyes nyilatkozataiban többször (P.22.085/2014/3.szám, P.20.213/2016/4.szám, P.20.213/2016/3.szám, P.20.213/2016/8.szám) adta elő a keresete alapjaként azt a tényt, hogy a helyes tájékoztatás megadása esetén lehetősége lett volna az adásvételi szerződés felbontására és a tulajdonjoga fennmaradásával a lakhatása biztosítására. Az ítélőtábla álláspontja szerint azonban a törvényszék részben tévedett, amikor arra következtetett, hogy a felperes ezen hátrányával - a biztos lakhatás elvesztésével és a kilakoltatás fenyegető veszélyével - vagyoni károsodást szenvedett volna, amely a kár összege pontos számszerűsítése hiányában általános kártérítéssel (Ptk.
- §.
(1)bekezdés) kompenzálható. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a magánlakás sérthetetlenségéhez való jog az emberi méltósághoz való jog meghatározott szempontú konkretizálása. Az alapjogi védelmet élvező magánszférához, a magánlakás sérthetetlenségéhez való alapjog az emberi méltósághoz fűződő jog, mint általános személyiségi jog alkotóelemeinek egyik, az Alkotmány által nevesítetten biztosított (a károsodás bekövetkezésekor hatályos 1949. évi XX. törvény 59. §.
(1)bekezdése) alakzata. A magánlakás a magánszféra legszorosabban vett tartománya, az egyéni autonómia kiteljesedésének biztosít terepet. (44/
- (XI.23.) AB határozat, 1115/B/
- AB határozat, 2/
- (I.24.) AB határozat; BDT.2016/
- szám alatti eseti döntés) A lakhatási jog a törvényben kifejezetten, magánlakáshoz fűződő jogként (Ptk.
- §.) nevesített személyhez fűződő jog E jogot nem csak a magánlakásba és ezáltal a magánszférába jogszerűtlenül történő közvetlen behatolás, a lakhatástól történő megfosztás, illetve annak korlátozása sérti, hanem az olyan jogellenes magatartás is, amelynek következményeként a személy döntési lehetősége, szabadsága e jog gyakorlásának kialakítására, megvalósításának mikéntjére vonatkozóan sérül, korlátozódik, vagy a jog gyakorolhatósága a konkrét veszélyeztetettség - jelen helyzetben a fenyegető kilakoltathatóság - állapotába kerül. Az alperes szerződésszegő magatartásával, az ügyvédi tájékoztatás elmaradásával okozati összefüggésben a felperes nem dönthetett a szerződéskötést megelőző állapot helyreállításáról, a tulajdonjoga visszajegyzéséről. Ezzel a magánlakása sérthetetlenségéhez fűződő személyiségi joga sérült, amely nem vagyoni, hanem immateriális hátrányt jelent. (Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.070/2007/8.szám) A nem vagyoni kártérítés összegét a jogsértés súlya, a II.r. felperest ért hátrány jelentősége alapján kell megítélni, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hátrány bekövetkezésében - az alperes szerződésszegésén kívül - milyen más ok hatott közre. A nem vagyoni kártérítés összegénél vizsgálandó a károkozó magatartásán kívüli más személy, avagy a károsult közrehatása is. A konkrét esetben a II.r. felperes közrehatása ugyan nem, viszont testvére - a korábban I.r. felperesként perben álló ... - jelentős közrehatása megállapítható. A kilakoltatás veszélyét, a II.r. felperest ért hátrányt túlnyomórészt ugyanis a testvére jelzáloghiteleinek felvétele, azzal a II.r. felperes által átruházott ingatlanilletőség megterhelése és a hitel visszafizetésének elmaradása okozta. Az elsőfokú bíróság által megállapított 300.000,-Ft kártérítés azonban arányban állt az alperesi károkozó magatartással okozati összefüggésben keletkezett II.r. felperesi hátránnyal. A jogszerű alperesi ügyvédi tájékoztatás esetén ugyanis a II.r. felperes a biztonságos lakhatását veszélyeztető okfolyamatba eredménnyel avatkozhatott volna be. A II.r. felperes fellebbezése alapján a kártérítési összeg felemelésének emiatt nem volt helye. A II.r. felperes fellebbezésében kellő alap nélkül kifogásolta, hogy a törvényszék mellőzte az eljárása során pszichológus igazságügyi szakértő kirendelését. A Pp.
- §.
(1)bekezdése alapján szakértőt a bíróság akkor rendel ki, ha a perben jelentős tény, vagy egyéb körülmény megállapításához, vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik. Az elsőfokú eljárás során a II.r. felperes a személyes meghallgatása során maga sem hivatkozott arra, hogy egészségkárosodást szenvedett volna a károkozással okozati összefüggésben. (P.20.213/2016/3. tjk.) Így az egészségkárosodás megítélésére nem lehetett helye a szakértő kirendelésének. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §.
(2)bekezdése alapján - a fenti indokolásbeli kiegészítéssel - helybenhagyta. A II.r. felperes fellebbezése eredményre nem vezetett, személyes költségmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. (6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §.) A II.r.felperes és az alperes által előterjesztett fellebbezések perértéke és a fellebbezések alaptalansága szerint az alperes a másodfokú eljárásban 95 %-os, míg a II.r.felperes 5 %-os arányban lett pernyertes. Erre tekintettel az ítélőtábla a Pp.
- §.
(2)bekezdése alapján azt is megállapította, hogy a másodfokú eljárásban a pártfogó ügyvédi díját a II.r. felperes 95 %-os arányban, míg az alperes 5 %os arányban viseli. Az alperes a másodfokú eljárásban felmerült, lerótt 24.000,-Ft fellebbezési illetékből és az ÁFA-val növelt 12.700,-Ft ügyvédi munkadíjból (a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelt 3. §.
(2),
(5)-
(6)bekezdései) álló perköltségéből (36.700,-Ft), annak 95 %-át, 34.865,-Ft-ot igényelhet a II.r. felperestől. (Pp. 78. §.
(1)bekezdés, 81. §.
(1)bekezdés) Győr,
- november
- Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: . Ferenczy Tamás sk.. Mészáros Zsolt sk. előadó bíró bíró