← Magyarország

Pf.20552/2017/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.552/2017/3.szám A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Tóth Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Tóth Miklós) és a dr. TóthSzeles Andrásügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Gárdián Attilaügyvéd által képviselt alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék

  1. március
  2. napján kelt 13.P.21.877/2015/
  3. számú ítélete ellen a felperes
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő í t é l e t e t: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes
  5. augusztus
  6. napján elektronikus úton közérdekű adat kiadása iránti igénnyel fordult az alpereshez, amelyben kérte az alperesnél foglalkoztatott közalkalmazottak bérére, fizetésére és költségtérítésére vonatkozó kifizetések listázott, név szerinti kimutatását 5 évre visszamenőleg, és az így elkészített jegyzék elektronikus úton történő megküldését a részére. Az alperes az adatszolgáltatásnak nem tett eleget. A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a Szenatus, a Kari Tanácsok, az intézetek, a tanszékek, klinikák, kutatócsoportok megjelölt tagjai (
  7. sorszám) részére folyósított személyi jellegű kifizetések (bérfizetés, kiegészítés, költségtérítés) 5 évre visszamenő időtartamra készített listázott, név szerinti kimutatásának a kiadására. Keresetének indokolása szerint a nevezett munkavállalók tevékenységük során egyrészt közfeladatot látnak el, másrészt az alperes által kifejtett közfeladat ellátását tevékenységükkel érdemben befolyásolják, ezért a részükre az alperes által teljesített kifizetések a
  8. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Infotv.)
  9. §

(5)pontja alapján közérdekű adatnak minősülnek. Kérte továbbá az Európai Uniós forrásokból finanszírozott bérjellegű kifizetések 5 évre visszamenő időtartamra készített, listázott, név szerinti kimutatásának a kiadására is kötelezni az alperest azzal, hogy ezen adatok az Infotv. 27. §
(3)bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatok. Érvelése szerint az alperes rendelkezésére állnak mindazon adatok, amelyek alapján listázott módon a megjelölt személyi körben név szerint a kért adatok kigyűjthetők, és az adatbázis elkészíthető. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Nem tette vitássá, hogy a módosított keresetben megjelölt személyek közfeladatot látnak el, illetve a közfeladat ellátását érdemben befolyásolják. Védekezése szerint azonban a kifizetésekre vonatkozó adatbázisból a kért adatok kinyeréséhez, illetve a közérdekű és a magánszférához tartozó adatok elkülönítéséhez informatikai fejlesztés szükséges, a felperes keresete ezért nem teljesíthető. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 Ft perköltséget. A felperes indítványára meghallgatott (személy neve) vallomása alapján bizonyítottnak fogadta el, hogy a kért adatok az alperes rendelkezésére álló adatbázisból további informatikai fejlesztés nélkül nem nyerhetők ki. Utalt arra, a tanú vallomása szerint a teljes adatbázisból informatikai fejlesztést követően kézi munkaerővel gyűjthetők ki a felperes által kért személy szerinti kifizetések jogcímenkénti lebontásban. Rámutatott, az alperes védekezésével szemben a felperest terhelte annak az állításának a bizonyítása, miszerint a megjelölt adatok az alperes által hivatkozott beruházás és fejlesztés nélkül kinyerhetők, ez szakértői bizonyítás útján lett volna lehetséges, a felperes azonban az erre vonatkozó tájékoztatás és a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés ellenére sem kérte a szakértő kirendelését, és nem előlegezte a költségeit, ezért a keresetet nem találta teljesíthetőnek. Az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében a felperes annak keresete szerinti megváltoztatását kérte. Változatlan álláspontja szerint az alperes az adatok közléséhez szükséges adatbázissal rendelkezik, ezt megítélése szerint a Magyar Államkincstár (megye neve) Megyei Igazgatósága 2016. június 15. napján kelt tájékoztatása alátámasztja. Hangsúlyozta, a 2016. február 12. napján kelt beadványában kérte a szakértő kirendelését, és vállalta a szakértői díj költségeinek előlegezését is, ennek ellenére az elsőfokú bíróság elmulasztotta a szakértői bizonyítás lefolytatását. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból a jogszabályoknak megfelelő következtetést vonta le, az ítélőtábla döntésével és annak kifejtett indokaival is egyetért, ezért azt a Pp. 254. §
(2)bekezdése és 253. §
(2)bekezdése alapján annak helyes indokai szerint helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel kiemeli az alábbiakat. A perben nem volt vitatott, hogy a módosított keresetben kiadni kért adatok közérdekű illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, amelynek megismerhetőségét az Infotv. 26., §
(1)bekezdése alapján az alperesnek lehetővé kell tennie. Az állami közfeladatot ellátó szervnek azonban csak az igazoltan a kezelésében lévő közérdekű adatot kell kérelem esetén megismerhetővé tenni (BDT
  1. 3410). A kért formában nem kezelt illetve csoportosított adatok kiadására a bíróság sem kötelezheti a közfeladatot ellátó szervet, az Infotv.
  2. §
(7)bekezdése ugyanis számára ilyen törvényi lehetőséget nem biztosít (Kúria Pfv.IV.21.579/2015/4.). Az Infotv. 31. §
(2)bekezdése értelmében vita esetén a megtagadás jogszerűségét és okait az adatkezelőnek kell bizonyítani. A jelen perben az alperes azzal védekezett, hogy a kért formában adatokat nem kezel illetve nem csoportosít, a kérelem teljesítéséhez informatikai fejlesztésre lenne szükség. Ezt az állítást a felperes indítványára meghallgatott (személy neve) tanúvallomása alátámasztotta. A tanú előadta, az államkincstár a perbeli adatokat is tartalmazó adatbázist pdf, tehát nem szerkeszthető formátumban küldi meg az alperes részére, kódokat alkalmazva. Az adatok kigyűjtése egyesével, kézi munkaerővel, a nem közölhető adatok kihagyásával és megfelelő szakismeretekkel rendelkező dolgozónak az informatikai fejlesztést követően is több hónapos munkával lenne elérhető. Az adatkiadás költsége milliós nagyságrendű. A tanúvallomás tehát alátámasztja, hogy a felperes által kért adatok nem állnak rendelkezésre, az előzőekben írtak szerint pedig gyűjteményes lista előállítására az alperes nem kötelezhető. Miután a felperes vitatta az alperes tanúvallomással alátámasztott védekezését, az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy e körben további bizonyítás lefolytatása szükséges, amely szakértő bevonásával lehetséges, és a bizonyítás e tekintetben a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján a felperest terhelte. Az elsőfokú bíróság Pp. 3. §
(3)bekezdése alapján történő tájékoztatását követően a felperes a
  1. február
  2. napján kelt
  3. sorszámú beadványában valóban indítványozta szakértő kirendelését, a bíróság újabb felhívására azonban a
  4. október
  5. napján érkezett
  6. sorszámú beadványában indítványának fenntartását a tanúbizonyítás eredményétől tette függővé. Az elsőfokú bíróság a
  7. január
  8. napján tartott tárgyaláson a tanúmeghallgatást foganatosította, az erről készült jegyzőkönyvet megküldte a felperesnek, és ismét felhívta, nyilatkozzon, kéri-e a szakértő kirendelését, s ha igen, úgy előlegezze annak díját 8 nap alatt, egyidejűleg figyelmeztette a mulasztás jogkövetkezményeire. A felperes azonban ezt követően nyilatkozatot nem tett. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság ezért, hogy a bizonyítatlanság következményeit a felperesnek kell viselnie, és jogszabálysértés nélkül utasította el a keresetet. Az eredménytelenül fellebbező felperest az ítélőtábla a Pp.
  9. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes jogi képviseletével felmerült - a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján 4 munkaóra figyelembevételével megállapított ügyvédi munkadíjból álló - másodfokú perköltségének a megfizetésére. Az eljárás az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. S z e g e d ,
  1. november
  2. Dr. Szeghő Katalin sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. . Lengyel Nóra sk. előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.