SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.711/2017/
- szám A Szegedi Ítélőtábla Dr. Csernus Tiborügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek - a dr. Varga István ügyvéd által képviselt Magyar Állam I. r., a dr. Agod Sándorügyvéd által képviselt II. r. és III. r. alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
- június
- napján kelt 15.P.20.269/2017/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő í t é l e t e t: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 500 000 (ötszázezer) Ft, a II. r. alperesnek 400 000 (négyszázezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes és az I. r. alperes
- március
- napján - nyilvános árverést követően - adásvételi szerződést kötöttek 34 800 000 Ft vételáron az I. r. alperes kizárólagos tulajdonát képező, a (település neve) külterület (ingatlan hrsz.-a). hrsz. alatt nyilvántartott, legelő művelési ágú, 68 hektár 8881 m2 területű nemzeti földalapba tartozó, a II. r. alperes haszonbérletében álló ingatlanra. . A szerződésben a felperes nyilatkozott arról, hogy elővásárlási jog illeti meg a
- évi CXXII. tv. (a továbbiakban: Fftv.)
- §
(1)bekezdés e) pontja és a 18. §
(4)bekezdés b) pontja alapján. A szerződés az Fftv. hatálya alá tartozott, ezért kifüggesztésre került (település neve) Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján. A kifüggesztés időtartama alatt a II. r. alperes elfogadó nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette, hogy a felperes és az I. r. alperes között létrejött adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanra elővásárlási jogát gyakorolni kívánja az Fftv. 18. §
(1)bekezdés
- b)pont
- bb)alpontja alapján, mint földet használó olyan földműves, aki helyben lakónak minősül, valamint a 18. §
(4)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti családi gazdálkodó és fiatal földműves. Az elővásárlási jog gyakorlására tekintettel a 2016. augusztus 9. napján kelt „Elővásárló adásvételi szerződésbe lépését tanúsító okirattal" a II. r. alperes az eredeti szerződésbe vevőként lépett be, ezzel az adásvételi szerződés az alperesek között létrejött. Ennek alapján az ingatlan-nyilvántartásba az II. r. alperes tulajdonjoga, az I. r. alperes javára visszavásárlási jog, ennek biztosítására pedig elidegenítési és terhelési, a III. r. alperes javára pedig a 30674/4/2017.01.30. számú határozattal 34 800 000 Ft erejéig jelzálogjog valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésre került. A felperes a 2017. február 13. napján benyújtott keresetében - tartalmát tekintve - kérte, a bíróság rendelje el a perbeli ingatlan tulajdoni lapjáról az alperesek javára bejegyzett jogok törlését és tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzését, az alpereseket kötelezze ennek tűrésére, és keresse meg az ingatlanügyi hatóságot az előzőekben írt változások ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetése végett. Keresetének indokolása szerint a II. r. alperes elővásárlási joga gyakorlásával nem szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát, mivel elfogadó nyilatkozata nem felel meg az Fftv. 21. §
(5)bekezdésében írtaknak, az ugyanis többes ranghelyjelölést tartalmaz, tekintve, hogy az Fftv. 18. §
(4)bekezdés
- a)és
- b)pontját egyaránt megjelölte. Ez megítélése szerint a 21. §
(9)bekezdése szerinti jogkövetkezménnyel jár, vagyis az elfogadó nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az arra jogosult az elővásárlási jogát nem gyakorolta volna. Azt nem tette vitássá, hogy a II. r. alperes által megjelölt elővásárlási jog az övét megelőző ranghelyű. Az I. és a II. r. alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Elsődleges védekezésük szerint a felperes igényérvényesítése elkésett, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 6:223. §
(2)bekezdésében írt 30 napos határidő elteltét követően terjesztette elő a keresetét. Érdemi védekezésük szerint az Fftv. 21. §
(5)bekezdése csupán azt mondja ki, hogy az elővásárlási jogosultság jogalapját a törvényben meghatározottak szerint kell megjelölni, nem tartalmaz azonban olyan rendelkezést, miszerint csak egy ranghely jelölhető meg, illetve a többes ranghely megjelölésének következményeként a törvény nem írja elő a hatálytalanságot vagy az érvénytelenséget. A II. r. alperes emellett utalt arra, hogy az Fftv. 18. §
(4)bekezdésének alkalmazása szükségtelen, tekintettel arra, hogy elővásárlási jogát a 18. §
(1)bekezdés
- b)pont
- bb)alpontjára alapította. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 1 000 000 Ft, a II. r. alperesnek pedig 800 000 Ft perköltséget. Határozatának indokolásában rámutatott, a perben nem alkalmazhatók a Ptk. 6:223. §-ának a rendelkezései, tekintettel arra, hogy a felperes nem az elővásárlási joga megsértésével kapcsolatos igényt érvényesít. A jogvita érdemét illetően egyetértett azzal a II. r. alperesi érveléssel, hogy szükségtelen volt az Fftv. 18. §
(4)bekezdésének megjelölése, az ugyanis az Fftv. 18. §
(1)bekezdés
- c)-
- e)pontjában, valamint a
(2)és
(3)bekezdésében meghatározott jogosulti csoporton belüli sorrend meghatározás tekintetében differenciál, a II. r. alperes viszont elővásárlási jogát a 18. §
(1)bekezdés
- b)pont
- bb)alpontjára alapította, amelyhez a
(4)bekezdés nem kapcsolódik, így nincs jelentősége annak, hogy a II. r. alperes a
(4)bekezdésre történő hivatkozás kapcsán az
- a)és
- b)pontokat egyaránt megjelölte. Álláspontja szerint nem sérti az Fftv. 21. §
(5)bekezdését az, hogy a II. r. alperes a 18. §
(1)bekezdés
- b)pont
- bb)alpontra alapított elővásárlási jogán túl további, arra nem vonatkozó bekezdést illetve azon belül mindkét pontot együttesen megjelölte. Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes annak megváltoztatásával a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Hangsúlyozta, nem vitás tény, hogy a II. r. alperes kettős ranghely megjelölést alkalmazott. Véleménye szerint az Fftv. rendelkezései mereven értelmezendők, a 21. §
(5)bekezdése egyértelműen fogalmaz a tekintetben, hogy a jogosultnak arról kell nyilatkoznia, hogy mely ranghelyen él elővásárlási jogával, a törvény tehát nem használ többesszámot. Ebből következően a többes ranghely megjelölés álláspontja szerint joghatás kiváltására nem alkalmas, ezért az I. r. alperes nem vehette volna figyelembe a II. r. alperes elfogadó nyilatkozatát. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével és annak kifejtett indokaival is egyetért, ezért ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján annak helyes indokai szerint helybenhagyta. A fellebbezésben írtak kapcsán az alábbiakat emeli ki: A másodfokú eljárásban már nem volt vitatott, hogy a jogvita elbírálására nem alkalmazhatók a Ptk. 6:223 §-nak a rendelkezései, ezért csupán megjegyzi az ítélőtábla, hogy a per a Ptk. 5:183. §-a szerinti törlési pernek minősül. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a II. r. alperes elfogadó nyilatkozata megfelel az Fftv. 21. §
(5)bekezdésében foglaltaknak, megjelölte ugyanis, hogy mely törvényen és annak melyik ranghelyén gyakorolja elővásárlási jogát. Tény, hogy több ranghelyet is feltüntetett, ez azonban - ahogyan azt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította - nem eredményezi az elfogadó nyilatkozat hatálytalanságát. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kizárná, hogy a jogosult az elővásárlási jogát megalapozó több ranghelyet is megjelöljön. Érdemi kérdés annak eldöntése, hogy adott esetben melyik alapján tudja elővásárlási jogát gyakorolni. Az előzőekben írtak alapján nem vitatott, hogy a II. r. alperes rendelkezik a felperest megelőző és az elfogadó nyilatkozatában feltüntetett ranghelyű elővásárlási joggal (Fftv. 18. §
(1)bekezdés
- b)pont
- bb)alpont), ehhez képest nincs jelentősége annak, hogy nem tüntette fel, miszerint a 18. §
(4)bekezdése az Fftv. 18. §
(1)bekezdés
- c)-
- e)pontjában, valamint a
(2)és
(3)bekezdésében felsorolt ranghelyek melyikéhez kapcsolódik, illetve annak sem, hogy a
(4)bekezdés
- a)és
- b)pontjait egyaránt megjelölte. Az ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperesek jogi képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja,
(5)bekezdése - az I. r. alperes tekintetében 4/A. §-a - alapján megállapított, és a
(6)bekezdés alapján a kifejtett ügyvédi tevékenység idő- és munkaigényességéhez igazodóan mérsékelt összegben meghatározott másodfokú perköltségének a megfizetésére. A felperes jogorvoslati kérelmén a fellebbezési eljárási illetéket lerótta, azt a pervesztességére tekintettel viselnie kell. S z e g e d , 2018. január 3. Dr. Szeghő Katalin sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk.. Lengyel Nóra sk. előadó bíró táblabíró