← Magyarország

Gf.30269/2017/4 – Debreceni Ítélőtábla

Gf.IV.30.269/2017/

  1. A Debreceni Ítélőtábla a JOGI KÉPVISELŐ2 ügyvéd (FÉL CÍME.) által képviselt FELPERES NEVE (FELPERES CÍME.) felperesnek -, a dr. Kiss Edit ügyvéd (FÉL CÍME.) által képviselt ALPERES NEVE (ALPERES CÍME., Cg...., adószám: ...) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék
  2. május
  3. napján meghozott 25.G.40.264/2016/
  4. számú ítélete ellen az alperes részéről
  5. sorszámon előterjesztett fellebbezés alapján indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 12 700 (Tizenkettőezerhétszáz) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes tagjai a felperes és T.ZS.M., akik mindketten önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetők is. A felperest megillető szavazatok száma 51,6%.
  6. szeptember 29-én T.ZS.M.
  7. október 17-én 8.00 órára taggyűlést hívott össze a következő napirendi pontokkal:
  8. a taggyűlés tisztségviselőjének megválasztása (jegyzőkönyv-vezető, hitelesítő) FELPERES ügyvezető visszahívása, munkaviszonyának megszüntetése. A meghívóban a megismételt taggyűlés időpontjaként október 21-én 8.00 óra került feltüntetésre. A felperes - jogi képviselője útján -
  9. október
  10. napján kérte a taggyűlés napirendjének kiegészítését és még hat napirendi pont felvételét. Azt is bejelentette, hogy amennyiben T.ZS.M. „visszavonja" az október
  11. napján 8.00 órára kitűzött taggyűlés iránti intézkedését, október
  12. napján 9.00 órára taggyűlést hív össze, és mellékelte az erre vonatkozó taggyűlési meghívót. T.ZS.M.
  13. október 5-én vette át ezt a levelet. Még ezen a napon dr. ÜGVVÉD segítségével taggyűlési meghívót készített, amelyben a taggyűlést
  14. október 20-án 7 óra 30 percre tűzte ki hat napirendi ponttal:
  15. A taggyűlés tisztségviselőinek megválasztása (jegyzőkönyv-vezető, hitelesítő).
  16. FELPERES ügyvezető visszahívása, munkaviszonyának megszüntetése.
  17. T.ZS.M. ügyvezetői tisztségéből történő visszahívása és munkaviszonyának megszüntetése kérdésében döntés.
  18. A társaság új ügyvezetőjének megválasztása.
  19. T.ZS.M. által a társaság bankszámláiról
  20. évben felvett illetve saját részére átutalt, elszámolással nem rendezett összegek visszafizetése, illetve ezzel összefüggésben polgári és büntetőeljárás megindítása kérdésében döntés.
  21. Társasági szerződés módosítása (székhely módosítás, telephely létesítése). A taggyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt taggyűlés időpontja
  22. október 25-én 7 óra 30 perc. Ezek közül a 3-
  23. alatti napirendi pont a felperes által kiegészíteni kért napirenddel azonos. Ezzel egyidejűleg egy külön okiratot is készített a következő megszövegezéssel: „Tisztelt Tagtárs! Levelében rögzített napirendi pontok tárgyalása érdekében kellően részletezett előterjesztés hiányában további tájékozódás szükséges, melyre figyelemmel a
  24. október
  25. napjának 8.00 órájára kitűzött taggyűlést további levelemben foglaltak szerint elhalasztom." T.ZS.M. ügyvezető
  26. október 5-én 23 óra 9 perckor, a megbízásából dr. ÜGVVÉD október 6án adott fel postai küldeményt a felperesnek, aki azokat
  27. október 10-én vette át. A
  28. október 20-án 7 óra 30 perckor tartott taggyűlésen T.ZS.M., KÖZJEGYZŐ, valamint JOGI KÉPVISELŐ volt jelen. A 2/
  29. (X.20.) számú taggyűlési határozattal a felperest ügyvezetői tisztségéből
  30. október
  31. napjával visszahívták, vezető tisztségviselői megbízását és munkaviszonyát megszüntették. Az alperes felkérte a társaság könyvelését ellátó könyvelő irodát, hogy a munkaviszony megszűnésekor - jogszabály alapján - kiállítandó igazolásokat, a kifizetések teljesítésével kapcsolatos dokumentumokat készítse el, azokat a felperes részére adja ki, a fizetési kötelezettségek teljesítéséről az ügyvezetőt tájékoztassa. Ezen a napon 9 órakor a felperes is taggyűlést tartott, amelyen rajta kívül JOGI KÉPVISELŐ2 , valamint JEGYZŐKÖNYV-VEZETŐ vett részt. A felperes szavazatával meghozott 1/
  32. (X.20.) számú taggyűlési határozatban T.ZS.M. ügyvezetőt ügyvezetői tisztségéből visszahívták, ez a munkaviszonyának megszüntetését is magában foglalta. A felperes a 2/
  33. (X.20.) számú taggyűlési határozattal H.K. ügyvezetőnek megválasztotta önálló cégjegyzési joggal határozatlan időtartamra. A felperes a keresetében az alperesnek a
  34. október 20-án 7 óra 30 perckor megtartott taggyűlésén meghozott 2/
  35. (X.20.) számú határozatának a hatályon kívül helyezését és az alperesnek a perköltsége megfizetésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint a határozat „A Polgári Törvénykönyvről" szóló
  36. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:17-
  37. §-ai, a 3:110-
  38. §-ai és a 3:
  39. §-aiba, valamint a társasági szerződés
  40. pontjának a rendelkezésébe ütközik. Ő ugyanis a szavazatok több mint 50%-ával rendelkezik, ezért a jelenléte nélkül
  41. október 20-án 7 óra 30 perckor tartott taggyűlés nem volt határozatképes. Állította, hogy a megjelölt taggyűlésre nem is kapott meghívót. Rámutatott, hogy annak a T.ZS. által állított október 5-i elküldése és a taggyűlés október 20-i időpontja között a Ptk. 3:
  42. §-ában meghatározott 15 napos határidő nem telt el, ezért az e taggyűlésen meghozott határozat jogszabálysértő. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségében való marasztalását kérte. Vitatta a felperesnek azt a tényállítását, hogy a meghívó a felperesnek nem került megküldésre. Állította, hogy a taggyűlés határozatképes volt. A felperest ugyanis mint a szavazásból kizárt tagot a taggyűlés határozatképességének a megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Álláspontja szerint október 20-ára nem új taggyűlés került kitűzésre, hanem csupán az október 17-i taggyűlés került „elhalasztásra a felperes által kiegészíteni kért napirendi pontok miatt, ezért az eredeti meghívó megküldése és a taggyűlés napja között a jogszabályban előírt 15 napos határidő eltelt. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta, az alperes
  43. október 20-án 7 óra 30 perckor meghozott 2/
  44. (X.20.) számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte, valamint kötelezte őt a felperes perköltségének a megfizetésére. A per tárgyát képező alperesi határozatot több ok miatt is jogszabálysértőnek találta. Megállapítása szerint ugyanis a Ptk. 3:
  45. §-ának

(1)bekezdésével szemben az október 5-i meghívó elküldése és a taggyűlés napja között a 15 napos határidő nem telt el. Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, ugyan a felperes nem tudta bizonyítani azt az állítását, hogy az alperes másik ügyvezetőjétől két egyforma levelet kapott, azonban az alperes sem bizonyította, hogy az október 20-án 7 óra 30 percre kitűzött taggyűlés meghívóját postai úton juttatta el a felperesnek. Ezért a
  1. október 5-i taggyűlési meghívó kézbesítésének a hiánya, és a 15 napos időköz be nem tartása miatt az alperes jogszabálysértő határozatát hatályon kívül helyezte. Ez ellen az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen a sérelmezett határozat megváltoztatását, a felperes keresetének az elutasítását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy az alperes
  2. október 20-án 7 óra 30 perckor tartott taggyűlésén meghozott, a per tárgyát képező határozat nem jogszabálysértő. Hangsúlyozta, hogy
  3. október 5-én nem újabb taggyűlést hívott össze, hanem csupán az október 17-ére összehívott taggyűlést halasztotta későbbi időpontra a felperes által megtárgyalásra indítványozott napirendi pontok miatt. Vitatta az elsőfokú ítéletnek azt a megállapítását is, amely szerint nem bizonyította, hogy a felperesnek az október 5-én keltezett taggyűlési meghívó postai úton kézbesítésre került. Az ítélőtáblának „A polgári perrendtartásról" szóló
  4. évi III. törvény (a továbbiakban:
  5. évi Pp.) 256/A. §-ának
(3)bekezdése szerinti felhívására a felek egyike sem kérte az ügyben tárgyalás tartását, ezért az ítélőtábla az 1952. évi Pp. 256/A. §-ának
(4)bekezdése alapján - utalva az 1952. évi Pp. 256/A. §-a
(1)bekezdésének f) pontjára - a fellebbezést tárgyalás tartása nélkül bírálta el. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges mértékben a tényállást feltárta, az ítélőtábla egyetért az érdemi döntésében foglaltakkal is, azt azonban a következők miatt részben kiegészíti, illetve módosítja. Az alperes legfőbb szerve
  1. június 29-én (1/F/
  2. alatti jegyzőkönyv) döntött „A Polgári Törvénykönyvről" szóló
  3. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről" szóló
  4. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.)
  5. §ának
(1)bekezdése alapján a cég Ptk. szerinti továbbműködéséről, ezért jelen ügyben már a Ptk. rendelkezéseit kellett alkalmazni. A Ptk. 3:
  1. §-a szerint a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő, vagy a létesítő okiratba ütközik. A felperes keresetében jogszabálysértésként a meghívó átvételének a hiányát, a meghívó megküldése és a taggyűlés időpontja közötti 15 napos időköz be nem tartását, a taggyűlés határozatképességére vonatkozó jogszabály megsértését, valamint a társasági szerződés ez utóbbira vonatkozó rendelkezésének a megsértését jelölte meg, melyek közül - a Ptk. 3:
  2. §-a miatt - a felperes által megjelölt bármely jogszabálysértés, vagy a létesítő okiratba ütközés megállapítása esetén a bíróság a Ptk. 3:
  3. §-a alapján hatályon kívül helyezi a jogsértő határozatot. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az október 20-án 7 óra 30 percre kitűzött taggyűlés meghívójának elküldése (ha ez bizonyításra is kerül) és a taggyűlés időpontja között a Ptk.-ban meghatározott 15 napos határidő nem telt el. T.ZS.M. állítása szerint a
  4. október 20-ára összehívott taggyűlésre október 5-én küldte el a meghívót, ezért annak kezdő időpontja és a taggyűlés napja között a Ptk. 3:
  5. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott 15 napos határidő nem telt (nem telhetett) el. A határidők számításáról rendelkező Ptk. 8:3. §-ának
(1)bekezdése szerint ugyanis a jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beszámítani. A taggyűlési meghívó elküldése (és nem a kézbesítése) és a taggyűlés napja között a 15 napos időszaknak úgy kell meglennie, hogy az időtartam számításánál a meghívó elküldése és a taggyűlés napját figyelmen kívül kell hagyni. (Ez a jogértelmezés található a BDT2014.
  1. számon közzétett eseti határozatban is, amely ugyan a Ptk. hatályba lépése előtt alkalmazandó jogszabályokra utal, e vonatkozásban azonban a Ptk. azonos rendelkezéseket tartalmaz, így a bírói gyakorlat a továbbiakban is irányadó.) Az ítélőtábla megállapítása szerint ezért az adott ügyben annak nem volt jelentősége, hogy ténylegesen - az alperes állításával megegyezően - a felperes részére megküldésre került-e október 5-én a taggyűlési meghívó. Az elsőfokú bíróság nem foglalt állást a taggyűlés határozatképessége tárgyában, ezt a peres felek nem is sérelmezték, azonban az összehívás „szabálytalansága" miatt ennek nem is volt jelentősége. Kiemeli az ítélőtábla, hogy az alperes állításával szemben T.ZS.M. október 5-én nem az október 17én összehívott taggyűlést halasztotta el, hanem új taggyűlést hívott össze. Az alperes alapszabálya és a Ptk. sem rendelkezik ugyanis „elhalasztott taggyűlésről". A Ptk. 3:
  2. §-ának
(3)bekezdése csupán arra ad lehetőséget, hogy a nem szabályosan összehívott vagy megtartott ülésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozatot az ülés napjától számított 30 napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismerje el. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az 1952. évi Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes pervesztes lett, ezért a fellebbezési illetékből és az ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségét maga köteles viselni. Köteles továbbá megfizetni az 1952. évi Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján a felperes másodfokú perköltségét, amelynek összegét az ítélőtábla „A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről" szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának
(1),
(3),
(5)és
(6)bekezdései alapján mérlegeléssel határozta meg, figyelemmel arra is, hogy másodfokon tárgyalás tartására nem került sor. Debrecen,
  1. január
  2. Dr. Drexlerné dr. Karcub Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Dzsula Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Szűcs Lajos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.