← Magyarország

Kfv.35172/2007/6 – Kúria

Kfv.I.35.172/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljáró I. r., és II. r. felpereseknek a dr. Egervári Éva jogtanácsos által képviselt Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal, mint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetőjének jogutódja, alperes ellen helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságon 12.K.27.283/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. február 15-én kelt 12.K.27.283/2006/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 12.K.27.283/2006/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az I., II. r. felperes keresetét elutasítja. Kötelezi az I. r. felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 5.000 (ötezer) forint első fokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi az I. felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 7.000 (hétezer) forint kereseti és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az építésügyi hatóság a
  6. december 16-án kelt 572-2/
  7. számú határozatában engedélyezte a ... helyrajzi szám alatti ingatlan megosztását …/
  8. és …/
  9. hrsz. alatti "lakóház, udvar, gazdasági épület", illetve "beépítetlen terület" művelési ágakra 807., illetve 808 m2 területekre. Az I. r. felperes, mint vevő a II. r. felperes és felesége, mint haszonélvezeti vevők
  10. január
  11. napján adásvételi szerződést kötöttek a …/
  12. hrsz. alatt felvett 808 m2 területű ingatlanra. A … Körzeti Földhivatal … kirendeltsége (továbbiakban földhivatal) a
  13. június
  14. napján hozott 30899/3/
  15. számú határozatában elutasította a tulajdonjog és haszonélvezeti jog bejegyzése iránti kérelmeket, az elutasítás tényét a tulajdoni lapra feljegyezte. Az érdemi döntést azzal indokolta, hogy az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel …/
  16. hrsz-ú ingatlan. A bejegyzés iránti kérelem
  17. szeptember 16-án ismételten benyújtásra került. A földhivatal
  18. február
  19. napján hozott 30241/
  20. számú határozatában a … hrsz-ú ingatlant megosztotta. A megosztást követően a …/
  21. hrsz-ú ingatlanra a tulajdonjogot az I. r. felperes javára, a holtig tartó haszonélvezeti jogot pedig a II. r. felperes és felesége javára bejegyezte. A … Községi Önkormányzat jegyzője a
  22. április
  23. napján hozott 33-5/
  24. számú határozatában kötelezte az I. r. felperest 2005 évre 96.960 Ft telekadó és 10.000 Ft mulasztási bírság, és a 2006 évi telekadó megfizetésére. Döntését az
  25. C. törvény (továbbiakban Htv.) 17-
  26. §-aiban, valamint a 23/
  27. számú Önkormányzati rendeletben (továbbiakban Ör.) foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy az ingatlan tulajdonosa vállalta külön megállapodásban az adófizetést a …/2 hrsz-ú ingatlan területe után. Az I. r. felperest kell a telekadó alanyának tekinteni, mivel 2005 év első napján az ingatlan tulajdonosa volt. Az első fokú határozat ellen az I. és II. r. felperes fellebbezéssel élt, vitatták a 2005 évre előírt adófizetési kötelezettséget és a mulasztási bírságot is. Az alperes
  28. szeptember
  29. napján hozott 03-1290-3/
  30. számú határozatában az első fokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a
  31. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
  32. §

(2)és
(3)bekezdésében, 25. §
(1)bekezdés c) pontjában, a Htv.
  1. §ában,
  2. §-ában,
  3. §
  4. pontjában, az
  5. évi CXLI. törvény (továbbiakban Iny.tv.)
  6. §
(1)bekezdésében, 44. §
(1)bekezdésében, a 109/
  1. (XII. 29.) FVM rendelet (továbbiakban Vhr.)
  2. §
(2)bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy az I. r. felperes a
  1. szeptember 16-án benyújtott és széljegyzett tulajdonjog bejegyzési, egyben telekmegosztási kérelem alapján
  2. január
  3. napján az ingatlan tulajdonosának minősült, ennél fogva a telekadó alanyának tekintendő. A tulajdonjog változás a kérelem benyújtására visszamenő hatályú, ezért kell a kérelem benyújtásának időpontját is feltüntetni az ingatlan-nyilvántartásban. A felperesek keresetükben az adóhatósági határozatok megváltoztatását kérték akként, hogy az I. r. felperest nem terheli a 2005 évre előírt telekadó fizetési kötelezettség és mulasztási bírság. A felperesek azzal érveltek, hogy a
  4. február 7-én hozott 30241/
  5. számú határozatból megállapíthatóan nem lehettek
  6. január
  7. napján az ingatlan tulajdonosai, ennél fogva nem váltak adófizetésre kötelezetté. A megyei bíróság a felperesek keresetét alaposnak találta, és az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy a 2005 évi telekadó és a 10.000 Ft mulasztási bírság megfizetése alól az I. r. felperest mentesítette. A megyei bíróság jogi álláspontja a következő volt: A …/
  8. hrsz. alatti ingatlan, mint adótárgy
  9. február 7-én jött létre, ezért a felperest nem terhelte a helyi adófizetési kötelezettség, és az ehhez kapcsolódó mulasztási bírság is jogalap nélkül került előírásra. A
  10. szeptemberben benyújtott bejegyzésre irányuló kérelmet a földhivatalnak széljegy törlésével egyidejűleg el kellett volna utasítania. Ha a földhivatal helyesen járt volna el, akkor nem került volna sor arra, hogy az I. r. felperes tulajdonjogának bejegyzése mellett a
  11. szeptember 16-i teljesíthetetlen kérelemre utaló bejegyzés is feltüntetésre kerüljön. Mivel az adótárgy 2005 év első napján nem létezett, az alperes szükségtelenül vizsgálta, hogy a széljegyzésre milyen időpontban került sor. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperesek keresetének elutasítását. Az alperes azzal érvelt, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás, az abból levont ténybeli és jogkövetkeztetések tévesek, határozata érdemben megalapozott és jogszerű volt. A megyei bíróság túlterjeszkedett a per tárgyán. A földhivatal egy eljárásban vizsgálta meg és döntötte el a tulajdonjog-változást és az ingatlanmegosztást, az erre irányuló kérelem benyújtásának időpontja pedig
  12. szeptember
  13. volt. A
  14. február 7-i határozat folytán a tulajdonjog bejegyzés hatálya a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleg jött létre, és az ingatlanmegosztás hatálya is
  15. szeptember 16-tól áll fenn. A megyei bíróság határozata nem felel meg a Vhr.
  16. §
(2)bekezdésében, 86. §
(1)bekezdésében, az Iny.tv. 7. §
(1)bekezdésében, 44. §
(1)bekezdésében, a Htv.
  1. §
  2. pontjában és az Ör-ben foglaltaknak. Az I. és II. r. felperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy e pernek nem a földhivatali eljárás során hozott határozat, hanem az I. r. felperes helyi adófizetési kötelezettségét előíró és vele szemben mulasztási bírságot kiszabó adóhatósági határozat volt a tárgya. (Pp.
  3. §, Art.
  4. §
(1)bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  1. évi CXL. törvény
  2. §) Ezért és azért, mivel a megyei bíróság a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatainak megdöntésére a perben bizonyítást nem folytatott és nem is folytathatott le, megállapításokat sem tehetett volna a földhivatal eljárására, a határozathozatal elmaradására, vagy határozat jogszerűségére nézve. A megyei bíróságnak el kellett volna fogadnia a közhiteles ingatlannyilvántartás adatait. A perbeli esetben a Legfelsőbb Bíróság az iratokból - tekintettel a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira - azt állapította meg, hogy a tulajdonjog-változás és ingatlanmegosztásra irányuló földhivatal által egy eljárásban elbírált kérelmek benyújtásának időpontja
  3. szeptember
  4. napja volt. Az Iny.tv.
  5. §
(1)bekezdése és 44. §
(1)bekezdése értelmében a változást elrendelő földhivatali határozat hatálya a kérelem benyújtására visszamenőleges hatályú, ezért kerül feltüntetésre az ingatlannyilvántartásban a határozat száma mellett a kérelem benyújtásának időpontja is. A tulajdonjog-változással vegyes ingatlan megosztási kérelmet csak együtt lehet kezelni, hiszen ingatlan nélkül nincs, és nem lehet tárgya a tulajdonjognak. A tulajdonjog bejegyzés hatálya nem válhat el a perbeli esetben az ingatlan kialakításának időpontjától. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a felperesek a közigazgatási és az első fokú peres eljárás során az ingatlannyilvántartási adatokkal szemben nem éltek ellenbizonyítással a tekintetben, hogy nem 2004. szeptember 16-i dátumú a kérelem. Az eltérő dátumra vonatkozó kijavítási kérelmeket a földhivatal elutasította. Valamennyi közokirat azt tartalmazza, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására vonatkozó kérelem 2004. szeptember 16-án került benyújtásra, ennél fogva a tulajdoni lapon ennek a bejegyzésnek kellett szerepelnie a Vhr. 5. §
(2)bekezdése értelmében. (34.099/2006., 31.923/2006., 31.923/3/
  1. 32.054/
  2. számú okiratok, …/
  3. hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap másolat.) Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy ranghelyet egyébként is csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelik. A ranghelyet pedig a bejegyzés, széljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg (Iny.tv.
  4. §
(1)bekezdése). A perben irányadó Htv.
  1. §
  2. pontja értelmében az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot érintő bejegyzést megelőzően az adóalanyiságot a széljegyzés is megalapozza. A
  3. február 7-én meghozott határozat kapcsán azonban e rendelkezés alkalmazására azért nincs szükség, mivel az Iny.tv.
  4. §
(1)bekezdése és 44. §
(1)bekezdése értelmében az I. r. felperes tulajdonjoga
  1. szeptember
  2. napjára visszamenőleges hatállyal került bejegyzésre. Ebből következően
  3. január
  4. napján fennállt a felperes tulajdonjoga, tehát a felperes a …/
  5. hrsz. alatti ingatlan tekintetében adóalany volt és telekadó fizetési kötelezettség terhelte, az adóbevallási kötelezettség elmulasztása miatt pedig jogszerűen került sor a mulasztási bírság kiszabására is. Mindezekre alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperesek keresetét elutasította (Pp.
  6. §
(4)bekezdése). A Legfelsőbb Bíróság az I. r. felperest - mivel a keresettel támadott határozatok az ő adófizetési, mulasztási bírságfizetési kötelezettségét állapították meg - a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az első fokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezések az 1990. évi XCIII. törvény 42. §
(1)bekezdés a) pontjában, 50. §
(1)bekezdésében és a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdésében foglaltakon alapulnak. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.