SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.672/2017/4.szám A Szegedi Ítélőtábla a Bihari Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bihari Krisztina) által képviselt felperesnek - a Dr. Kiss László Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Kiss László)által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyéb követelés iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
- május
- napján kelt 1.P.20.257/2017/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő r é s z í t é l e t e t: Az elsőfokú bíróság határozatát részítéletnek tekinti, és azt helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12 700 (tizenkettőezerhétszáz) Ft fellebbezési eljárási költséget. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az alperes jogelődje, a (alperesi jogelőd neve) Zrt. (a továbbiakban: alperes) és a felperes
- július
- napján (kölcsönszerződés száma) számmal jelölt deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek egymással, amely alapján az alperes 1 579 000 Ft kölcsönt folyósított a felperesnek a (gpjmű frg.rszm.-a) frsz-ú RENAULT Scenic típusú gépjármű megvásárlása céljából. A kölcsönszerződés részét képezte az alperes (Üsz.
- száma). számú üzletszabályzata (a továbbiakban: Üsz.), amely egyebek között az alábbi - jelen jogvita és a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns - rendelkezéseket tartalmazza. IV/7.: „Amennyiben az elsődleges biztosíték opció, és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, úgy a kölcsönbevevő köteles a hitelező felszólítására - az eredeti feltételekkel egyező tartalommal - ismételt vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap." - IV.9.: Amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni. - VI.1.: „A Kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a Hitelező javára - Felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosultja részére küldje meg". A peres felek a kölcsönszerződés megkötését követően biztosítéki célú adásvételi szerződést kötöttek, és az alperes javára opciós jogot alapítottak a kölcsönösszegből vásárolt gépjárműre. Az opciós szerződés
- pontja szerint a hitelező a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette. A felek a vételi jog biztosítására az opciós joggal terhelt gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötöttek (szerződés
- pont). Az opciós szerződés
- pontja a vételi jog gyakorlásának feltételeit rögzíti, amely szerint az alperes a vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban - az esedékességet követő 15 napon belül - akár részben, vagy egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, továbbá ha a kölcsönszerződés bármely oknál fogva felmondásra kerül. Az alperes a szerződéses jogviszony tartama alatt a (Üsz.
- száma). számú üzletszabályzata helyébe a (Üsz.
- száma) számú üzletszabályzatát léptette, amelynek a „zárt opcióról" rendelkező V/
- pontja szerint a hitelező az opciós jogát az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja, az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt. Az alperes
- augusztus
- napján a kölcsönszerződést
- szeptember
- napjára felmondta, és egyidejűleg bejelentette, hogy opciós jogát ezzel a nappal gyakorolja. A felperes keresetében a kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsi törzskönyvének és a gépjárműnyilvántartásba az alperes javára bejegyzett opciós jog törléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat kiadására kérte kötelezni az alperest. Kérelme indokaként előadta, az Üsz. IV.
- és az opciós szerződés
- pontja az
- évi IV. tv. (a továbbiakban: 1959-es Ptk.)
- §
(2)bekezdésébe ütközik, s miután a gépkocsit terhelő, alperes javára alapított opciós jog gyakorlására nyitva álló 5 éves határidő lejárt, az alperesnek már nincs jogcíme a törzskönyv birtokban tartására. Hivatkozott továbbá az opciós szerződés
- pontjának érvénytelenségére is tisztességtelenség címén. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A törzskönyv kiadására irányuló keresettel szemben előterjesztett védekezése szerint opciós joga az utóbb hatályba lépett (Üsz.
- száma) számú üzletszabályzat V.
- pontja alapján ún. zárt opció, ezért vételi jogát a szerződés felmondásától számított 5 éven belül gyakorolhatja. Emellett hivatkozott arra, a törzskönyv birtokban tartása a kölcsön visszafizetésének atipikus biztosítéka, így mindaddig jogosult a törzskönyvet magánál tartani, amíg a felperes nem teljesíti valamennyi fizetési kötelezettségét. Utalt arra, hogy nem ért egyet a Kúria e tárgyban elfoglalt álláspontjával, azt kifejtett érvei alapján okszerűtlennek minősítette. Álláspontja alátámasztásául más bíróság perbelivel azonos tárgyú ügyekben hozott határozataira hivatkozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest az (gpjmű frg.rszm.-a) forgalmi rendszámú személygépkocsi törzskönyvének a kiadására. Nem fogadta el azt az alperesi védekezést, miszerint a törzskönyvet a kölcsönszerződés atipikus biztosítékaként tarthatja birtokában mindaddig, amíg az adósnak tartozása áll fenn a kölcsönszerződés alapján, a szerződéses rendelkezések megfogalmazásából ugyanis erre nem vonható le következtetés. Kiemelte, az opciós szerződés helyesen -
- pontja szerint a felek egyértelműen a vételi jog biztosítékaként kötötték ki az elidegenítési és terhelési tilalmat az Üsz. VI.
- pontjával összhangban. Megállapította, hogy az alperes a szerződés
- pontjában írt 5 éves határidő alatt nem gyakorolta opciós jogát, az Üsz. IV.
- pontja pedig annak jogszabályba ütközése miatt érvénytelen, így az alperesnek nincs jogcíme arra, hogy a törzskönyvet továbbra is birtokban tartsa. Utalt továbbá arra, hogy az alperes állításával ellentétben a szerződéskötéskor hatályos üzletszabályzatot nem váltotta fel a hivatkozott (Üsz.
- száma) számú üzletszabályzat, így annak rendelkezései nem váltak a szerződés részévé, ezért az alperes zárt opcióra történő hivatkozása a perbeli jogvita elbírálása tekintetében közömbös. Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a törzskönyv kiadására irányuló kereseti kérelem elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Változatlan álláspontja szerint a törzskönyv kiadására csak abban az esetben köteles, ha a kölcsönbevevő valamennyi fizetési kötelezettségét teljesítette, s mivel ez nem történt meg, a felperes követelése „idő előtti". Megismételte a törzskönyv birtokban tartásának atipikus biztosítéki jellegével kapcsolatos érvelését, ennek alátámasztására hivatkozott az Üsz. II.1.e., VI.1-
- pontjában foglaltakra, valamint más bíróságok védekezését alátámasztó ítéleteire. Fenntartotta a Kúria Pfv.V.21.971/
- számú ügyével kapcsolatosan kifejtett álláspontját is. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes az opciós jog biztosítékaként tarthatta a birtokában a törzskönyvet, és miután az opciós joga az annak alapításától számított öt év elteltével megszűnt anélkül, hogy e jogát gyakorolta volna, nincs jogcíme a felperest mint a gépjármű tulajdonosát megillető törzskönyv birtokban tartására. Az alperes érvelésével szemben sem az opciós szerződésnek, sem a kölcsönszerződés részét képező alperesi üzletszabályzatnak nincs olyan rendelkezése, amely alátámasztaná az alperesnek azt az álláspontját, miszerint a törzskönyv birtokban tartása a kölcsönszerződés atipikus biztosítéka. Az opciós szerződés
- pontja szerint a felek a vételi jog - és nem a kölcsönszerződésből eredő kötelezettség - biztosítására kötöttek ki az alperes javára elidegenítési és terhelési tilalmat a vételi jog tárgyát képező gépjárműre. Az Üsz. VI.
- pontja ezzel összhangban rendelkezik úgy, hogy „a kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot, vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg." Az idézett szerződési feltétel megszövegezése, annak nyelvtani értelme is azt támasztja alá, hogy a felek a törzskönyv alperes részére történő megküldésével az alperes opciós jogát kívánták biztosítani. Tekintettel arra, hogy az opciós szerződés annak
- pontja értelmében
- július
- napján megszűnt, az alperesnek a
- augusztus
- napján kelt levelében tett erre vonatkozó nyilatkozata elkésett, az opciós jog tehát anélkül szűnt meg az annak alapításától számított öt év elteltével, hogy az alperes e jogát gyakorolta volna, következésképpen a továbbiakban nincs jogcíme a felperest mint a gépjármű tulajdonosát megillető törzskönyv birtokban tartására, annak kiadását nem tagadhatja meg. Az Üsz. alperes által - a fellebbezés tartalma szerint - hivatkozott IV.
- pontja - az opciós szerződés
- pontjával együttesen értelmezve azt - csupán annyit jelent, hogy ha a kölcsönbevevő teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a hitelező (az alperes) köteles kiadni a törzskönyvet. Nem jelenti azonban egyúttal azt is - az alperes értelmezésétől eltérően -, hogy a hitelezőt csak akkor terheli a törzskönyv kiadásának kötelezettsége, ha a kölcsönbevevő maradéktalanul teljesítette fizetési kötelezettségeit. A fizetési kötelezettségek teljesítése - az Üsz. IV.
- pontja nyelvtani értelme szerint - csak azon esetek egyikét szabályozza, amikor a hitelező nem tagadhatja meg a törzskönyv kiadását. Nem vonható le azonban az érintett kikötés megfogalmazásából az a következtetés - ahogyan erre helyesen az elsőfokú bíróság is utalt -, hogy akkor is jogosult lenne azt magánál tartani, ha az e jogosultság alapjául szolgáló vételi joga megszűnt. Önmagában az, hogy az opciós szerződés nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint az opciós jog megszűnésével az alperes köteles kiadni a törzskönyvet, még nem jelenti azt, hogy a törzskönyv birtokban tartásának joga nem minősülhet az opciós jog biztosítékának. Ezzel ellentétes következtetés nem vonható le az alperes által hivatkozott Üsz. VI.
- és VI.2.pontjában foglaltakból sem. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy az alperes által hivatkozott új üzletszabályzat a szerződéskötéskor hatályos Üsz. helyébe lépett-e, ennek azonban nincs jelentősége, mert az alperes fellebbezésében e hivatkozását már nem tartotta fenn. A kifejtettekre tekintettel közömbös a jogvita érdemi elbírálása szempontjából a kereset indokaként - az Üsz. IV.
- pontját meghaladóan felhozott - szerződési feltételek tisztességtelensége, ezért nincs jelentősége annak, hogy az elsőfokú bíróság e kérdésben nem foglalt állást. Nem ért egyet az ítélőtábla az alperesnek azzal a hivatkozásával sem, miszerint a Kúria Pfv.V.21.971/2015/
- számú ítélete okszerűtlen következtetésen alapulna. Épp ellenkezőleg, az ítélőtábla mindenben osztja a Kúria álláspontját, nevezetesen, hogy a felek megállapodásának irányadó rendelkezései, azaz az Üsz. IV.
- és VI.
- pontja, valamint az opciós szerződés
- pontja rendelkezéseiből is az a következtetés vonható le, miszerint egymásra épülő kötelezettségként csak az opció, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom kikényszeríthetősége érdekében került a törzskönyv a hitelező alperes birtokába. Csupán utal az ítélőtábla arra, a perbeli jogvita elbírálása szempontjából közömbös az alperes által hivatkozott más ítéletek és határozatok tartalma, azok a jelen perben eljáró bíróságot nem kötik. Az ítélőtábla észlelte, az elsőfokú bíróság nem döntött a vételi jog törléséhez szükséges nyilatkozat kiadására irányuló keresetről, ezért az elsőfokú bíróság határozatát a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részítéletnek tekintette, és annak megfellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az el nem bírált keresetről az elsőfokú bíróságnak kell határoznia. Az alperest fellebbezése eredménytelenségére figyelemmel kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes - jogi képviseletével kapcsolatban felmerült - másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek összegét - négy munkaórát számítva - a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §-a alapján állapította meg. Az alperes a fellebbezéséhez kapcsolódó fellebbezési eljárási illetéket lerótta, azt a jogorvoslati kérelme sikertelenségére tekintettel viselni köteles. Szeged, 2018. január 9. Dr. Szeghő Katalin sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr. Lengyel Nóra sk. táblabíró