SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.623/2017/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Bihari Krisztinaügyvéd) által képviselt felperes neve, felperes lakcíme szám alatti lakos felperesnek – a Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Waldmann Gábor ügyvéd) által képviselt alperes neve, alperes székhelye szám alatti székhelyű alperes ellen gépjármű törzskönyv kiadása iránti perében a Szegedi Törvényszék
- június
- napján kelt 15.P.20.415/2017/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezésre tekintettel lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 25.000,- (Huszonötezer) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A felperes az általa megvásárolni kívánt ... frsz-ú Mitsubishi (J) Lancer típusú személygépkocsi 4.620.000,- forint bruttó vételárának részbeni finanszírozása érdekében
- február
- napján svájci frank alapú kölcsönszerződést kötött az alperesi pénzintézet jogelődjével, a alperesi jogelőd neve-vel (továbbiakban alperes). Az alperes szerződés száma számú kölcsönszerződés alapján 2.620.000,- forint kölcsönösszeget folyósított a felperes részére. A szerződés szerint az összes törlesztőrészlet összege 3.632.256,- forint. Az egyedi kölcsönszerződés általános szerződési feltételeit a Üsz. 1.. számú üzletszabályzat (továbbiakban Üsz. 1.) tartalmazta. Az Üsz.
- VI/
- pontja a kölcsönvevő kötelezettségei között rögzíti, hogy a kölcsönvevő köteles a hatósági nyilvántartásba a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a hitelező javára a felek között létrejött szerződésnek megfelelően a vételi jogot és annak biztosítására az elidegenítési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet, a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. A VI/
- pont ehhez kapcsolódóan előírja: Amennyiben a törzskönyv bármely oknál fogva a kölcsönbevevő birtokába kerül, köteles azt haladéktalanul a hitelező részére értékküldeményként továbbítani. Az Üsz.
- IV/
- pontja értelmében: Amennyiben az elsődleges biztosíték opció és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, úgy a kölcsönbevevő köteles a hitelező felszólítására – az eredeti feltételekkel egyező tartalommal – ismét vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap. Az Üsz.
- IV/
- pontja értelmében: Amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni. Az Üsz.
- XII/
- pontja szerint: A hitelező jogosult az üzletszabályzat módosítására. Az üzletszabályzat módosítását annak hatályba lépése előtt legalább 15 nappal korábban ajánlott levélben megküldi a kölcsönbevevőnek. Amennyiben a kölcsönbevevő a fenti határidőn belül írásban nem nyilatkozik, az üzletszabályzat módosítását a hitelező a kölcsönbevevő által elfogadottnak tekinti. Az üzletszabályzat módosítása, hatályba lépésétől kezdve vonatkozik a még le nem járt kölcsönszerződésekre. A visszafizetés biztosítékaként a felek külön írásba foglalt opciós szerződést is kötöttek a gépjárműre vonatkozóan. Ennek
- pontja szerint a hitelező a vételi jogot a jelen szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette. A
- pont rögzíti: a szerződő felek a hitelező javára alapított vételi jog biztosítására a vételi joggal terhelt gépjármű tekintetében elidegenítési és terhelési tilalmat kötnek ki. Az opciós szerződés
- pontjában a hitelező javára alapított vételi jog biztosítására a gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötöttek, és a biztosítéki terheket a gépjármű törzskönyvébe bejegyezték. Az opciós szerződés
- pontja rögzíti: A hitelező az e megállapodás szerint alapított vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a kölcsönbevevő a jelen megállapodás
- pontjában hivatkozott kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban – az esedékességet követő 15 napon belül – akár részben vagy egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, továbbá ha a kölcsönszerződés bármely oknál fogva felmondásra kerül. Az Üsz.
- VI/
- pontjában rögzített kikötésre tekintettel az alperes a gépjármű vételi jog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzést tartalmazó törzskönyvét a jármű felperes általi megvásárlásával egyidejűleg birtokba vette. Az alperes
- augusztus
- napjától az Üsz.
- helyett Üsz2.. számon módosított üzletszabályzatot (továbbiakban Üsz. 2.) kívánt alkalmazni általános szerződési feltételként. Az Üsz.
- V.
- pontja értelmében: A hitelező javára az eszközből megvásárolt gépjárműre a felek között létrejött opciós szerződéssel – alapított vételi jog ún. zárt opció, azaz a hitelező opciós jogát az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja, az ott kikötött időtartam alatt. Az Üsz.
- V/
- pontja, VII/
- pontja egyező szövegezésű az Üsz.
- IV/9., valamint a VI/
- pontjaival. Az alperes felperesi szerződésszegésre hivatkozással
- október
- napjára szóló hatállyal felmondta a kölcsönszerződést, egyúttal bejelentette opciós joga gyakorlását. Felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az ... frsz-ú Mitsubishi (J) Lancer típusú személygépkocsija törzskönyvének kiadására. Ennek indokaként előadta, hogy az opciós szerződés
- pontja és az Üsz.
- IV/
- pontja álláspontja szerint érvénytelen kikötéseket tartalmaznak, azok a perben irányadó
- évi Ptk.
- §
(2)bekezdés konjunktív szabályának megkerülését célozzák. Kétségbe vonta az opciós joggyakorlás hatályosságát. Álláspontja szerint a törvényes opciós határidő lejártával a vételi jog megszűnt, az ennek biztosítékaként birtokba vett törzskönyv kiadására az alperes kötelessé vált. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az Üsz.
- módosított szabályaira hivatkozva előadta, hogy a szerződés biztosítékaként kikötött opciós jog ún. zárt opció a vételi joggyakorlás idejét nem a szerződéskötéstől, hanem az azonnali hatályú felmondástól kell számítani. Ehhez képest a vételi joggyakorlásra részéről hatályosan került sor. Megjegyezte, az Üsz.
- IV/9., valamint az Üsz.
- V/
- pont egyező tartalmú rendelkezései mindaddig lehetővé teszik számára a törzskönyv birtoklását, amíg a felperesi kölcsönvevő valamennyi szerződésből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Hangsúlyozta, hogy ez egyedileg kikötött, atipikus mellékkötelezettség, melyet a Ptk. diszpozitív rendelkezései lehetővé tettek. Előadta, hogy a felperes a szerződés felmondása óta, továbbra sem tett eleget maradéktalanul valamennyi fizetési kötelezettségének, hátralékos tartozásairól külön kimutatás rendelkezésre áll. Megjegyezte még, hogy a szerződéskötés körülményeiből adódóan mindkét félnek célszerűbb és kedvezőbb volt a törzskönyv biztosítékba adása, mint pl. ingózálogjog alapítása a gépjárműre. Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereseti kérelem szerint kötelezte alperest a perbeli gépjármű törzskönyvének kiadására a felperes javára. Kiindulópontként megállapította, hogy az Üsz.
- szabályaihoz képest az Üsz.
- rendelkezései nem léptek hatályba, ugyanis közérdekű perben hozott jogerős ítélet állapította meg mindenkire kiterjedő hatállyal, hogy az Üsz.
- XII.
- pontja érvénytelen. Érdemben megállapította, az opciós joggyakorlás a szerződéskötéstől számítandó 5 éves törvényi határidő eltelte miatt már nem volt alkalmas joghatás kiváltására. Nem fogadta el az alperes zárt opcióval kapcsolatos jogi érvelését, a törzskönyv birtokban tartásáról, mint önálló kölcsönszerződési biztosítékról pedig megjegyezte, hogy önálló, atipikus biztosítékként a gépjármű törzskönyvének birtokban tartására vonatkozó jogosultság kiköthető, a Ptk. diszpozitív rendelkezései ezt nem tiltják. A jelen esetben azonban a kölcsönszerződésből, illetve a szerződés részévé váló általános szerződési feltételekből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a törzskönyv birtokban tartásának joga önálló biztosítékul szolgál. Önmagában annak rögzítése, hogy a hitelező a kölcsönszerződésből fakadó kölcsönvevői kötelezettségek maradéktalan teljesítése esetén köteles a gépjármű törzskönyvét az adós részére kiadni, nem minősül ilyen kikötésnek. A bíróság hivatkozott a Kúria BH2017/
- szám alatt közzétett Pfv.V.21.971/2015/
- számú ítéletében kifejtettekre, melyet irányadó jogi álláspontnak tekintett. A Kúria a perbelivel egyező tartalmú szerződési feltételekre nézve az említett ítéletében úgy foglalt állást, hogy a törzskönyv birtokban tartás az opciós jog kikötéshez szorosan kötődik, ahhoz kapcsolódó járulékos jellegű biztosíték, mely azonban osztja az elsődleges biztosítékok jogi sorsát. A szerződési biztosítékként kikötött opciós jog megszűntével ezért a törzskönyv birtoklás joga is megszűnt. Az alperesnek a továbbiakban nincs érvényes jogcíme a törzskönyv birtokban tartására. A törzskönyv kiadása nem tagadható meg azon az alapon, hogy a kölcsönszerződésből folyó felperesi kötelezettségek nem kerültek kielégítésre, ez ugyanis nem a birtoklással kapcsolatos, hitelezőt megillető igények körébe tartozik. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Alperes fellebbezésének indokolásában továbbra is hangsúlyozta, a perben még irányadó
- évi Ptk. diszpozitív rendelkezéseiből adódóan nemcsak a nevesített mellékkötelezettségek kikötésére van mód, a szerződés biztosításának egyéb lehetőségei is fennállnak, a felek atipikus biztosítékokban is megállapodhatnak. A jelen esetben ilyen a gépjármű törzskönyvének kölcsönadó részére engedett birtoklási joga. Az alperesi álláspont szerint ezt az üzletszabályzat IV/9., valamint VI/
- pontjainak egybevetett értelmezésével lehet megállapítani. Hangsúlyozta, a szerződés elsődleges biztosítéka maga a gépjármű, a felek szerződéses akarata ezért arra irányult, hogy a gépjármű a teljes futamidő alatt biztosítéki funkciót töltsön be. Hivatkozott az álláspontját alátámasztó Kecskeméti, valamint Győri Törvényszék eseti döntéseire, és a Pénzügyi Békéltető Testület e kérdésben kialakult gyakorlatára. Külön kiemelte a Győri Törvényszék 2.Pf.20.101/2017/
- számú jogerős ítéletét, mely kitért arra is, hogy a Kúria elsőfokú bíróság által irányadónak tekintett határozata egy egyedi ügyben hozott határozat, mely a bíróságok számára nem kötelező. A Kúria jelen perbeli jogvitával kapcsolatos kötelező jogegységi határozatot még nem hozott, ennek megfelelően a bíróságok egyedi mérlegeléssel dönthetnek a törzskönyv birtokban tartás jogi természetéről. Az alperes hangsúlyozta, a perbeli jogvita elbírálása szempontjából kizárólag annak van jelentősége, hogy a törzskönyv kiadás szerződésben foglalt feltétele megvalósult-e, azaz a felperes a kölcsönszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítette-e. A jelen esetben ez nem történt meg, ezért a törzskönyv kiadásának követelésére nincs jogi alapja. A fellebbezés nem alapos. A perbeli jogvita megítélését illetően helyesen indult ki az elsőfokú bíróság abból, hogy az Üsz.
- alperes által alkalmazni kívánt általános szerződési feltételei nem váltak a peres felek jogviszonyának részévé. Az alperes részére korlátozás nélküli, egyoldalú módosítási jogot biztosító Üsz.
- XII/
- pontjának érvénytelenségét ugyanis közérdekű perben meghozott jogerős ítélet (Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.961/2014/3.) mondta ki valamennyi félre kiterjedő, (erga omnes) hatállyal. Ezen jogerős ítéleti rendelkezést a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.112/2015/
- számú ítéletével hatályában fenntartotta. A perbeli jogvita elbírálása során ezért kizárólag a felek által eredetileg szerződéskötéskor megjelölt Üsz. 1.). megjelölésű üzletszabályzat (Üsz. 1.) érvényben hagyott rendelkezéseit lehetett érdemben vizsgálni. Az elsőfokú iratokból megállapíthatóan a peres felek a kölcsönszerződés biztosítására külön alakiságú, önálló opciós szerződést is kötöttek az alperes által finanszírozott gépjárműre, mely szerződés
- pontjában rögzítették az opciós jog gyakorlásának időpontját. A Ptk. 205/C. § alapján ezért nem az alperes által hivatkozott üzletszabályzat, hanem az opciós szerződésben szereplő feltétel vált a szerződés részévé, ennélfogva a felek által kikötött opciós jog nem tekinthető ún. zárt opciónak. A vételi jog gyakorlására az alperesnek az opciós szerződés megkötésétől (
- augusztus 1.) számított 5 évig volt lehetősége, mely a nyitott opciós szabályozásnak felel meg (BDT2000/
- számon közzétett eseti döntés). Az kétségkívül megállapítható a nem vitatott peradatokból, hogy az opciós szerződés megkötésétől számított 5 év anélkül telt el, hogy az alperesi hitelező opciós jogát gyakorolta volna, e határidő elteltével pedig az opciós szerződés törvény által szabályozott hatálya letelt, a vételi jog ezzel megszűnt (Ptk.
- §
(3)bekezdés, Ptk. 374. §
(2)bekezdés, Ptk. 375. §
(4)bekezdés). A
- november 25-i levélben bejelentett opciós joggyakorlás időpontját illetően lényeges tehát, hogy az 5 éves határidő tehát a szerződéskötéstől számítandó, így az ekkorra már letelt. E határidőn túl gyakorolni kívánt opciós jogérvényesítésre irányuló nyilatkozat ezért joghatás kiváltására már nem volt alkalmas. Mindezekből kiindulva kellett a bíróságnak abban a kérdésben állást foglalnia, hogy a törzskönyv birtokban tartása a vételi joghoz kapcsolódó járulékos, vagy a kölcsönszerződés egészét érintő, egyedi atipikus biztosítéknak tekinthető-e. A Ptk.
- §
(1)bekezdésében megfogalmazott szerződési szabadság elvéből következően – ilyen tartalmú jogszabályi tiltás hiányában – nincs akadálya annak, hogy a kölcsön visszafizetésének atipikus biztosítékaként a felek kikössék a törzskönyv birtoklásának jogát mindaddig, amíg a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeit nem teljesíti maradéktalanul. A perbeli esetben azonban a felek ilyen tartalmú megállapodást nem kötöttek. Az opciós szerződés Ptk. 207. §
(1)bekezdés szerinti helyes értelmezéséből az következik, hogy a felek a vételi jog – és nem a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettség – biztosítására kötötték ki az alperes javára az elidegenítési és terhelési tilalmat, a vételi jog tárgyát képező perbeli gépjárműre. Az Üsz. VI/
- pontja ezzel összhangban rendelkezik úgy, hogy a kölcsönbe vevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe a hitelező javára – a felek között létrejött szerződésnek megfelelően – vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terheli tilalmat bejegyeztetni és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező, mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. Ezen szerződési feltétel tette lehetővé alperes számára a törzskönyv birtokba vételét. Ennek szövegezése és nyelvtani értelmezése azonban azt támasztja alá, hogy a peres felek a törzskönyv alperes részére történő megküldésével az alperes opciós jogát kívánták biztosítani. Ennek megfelelően a törzskönyv birtoklásához való jog az opciós joghoz kapcsolódó járulékos jogosultság, amely éppen a járulékos jellegére figyelemmel az opciós jog megszűnésével együtt szűnik meg. Az Üsz. IV/
- pontja az opciós szerződés
- pontjával együttesen értelmezve csupán annyit jelent, hogy ha a kölcsönbe vevő még az opciós szerződés 5 éves időbeli hatálya alatt teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a hitelező (alperes) köteles kiadni a törzskönyvet és a korlátozó rendelkezések törléséhez szükséges jognyilatkozatot. Ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy az alperesi hitelező akkor is jogosult lenne önmagánál tartani a törzskönyvet, vagy megtagadni az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges nyilatkozatot, ha e jogosultságok alapjául szolgáló opciós joga már megszűnt. A Ptk.
- §
(1)és
(2)bekezdése szerint ugyanis a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ha pedig az általános szerződési feltétel, illetve fogyasztói szerződés tartalma e szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A jogalkotó a Ptk. fenti rendelkezésével a pontatlan vagy bizonytalan szerződési szabály értelmezési kockázatát arra a félre terhelte, aki annak megfogalmazásáért felelős. Ebből következően, ha az alperesnek a IV/
- pontban írt szerződési kikötéssel az volt a célja, hogy a kölcsön visszafizetésének atipikus biztosítékaként mindaddig magánál tarthassa a kölcsönből finanszírozott gépjármű törzskönyvét, amíg az adós valamennyi fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, ezt a szándékát egyértelműen félreérthetetlenül így kellett volna megfogalmaznia az üzletszabályzatban, illetve a blanketta opciós szerződésben. Az érintett kikötések azonban annak tényleges megszövegezésük alapján csak kiterjesztő értelmezéssel tulajdonítható, az alperes által hivatkozottak szerinti tartalom, a kiterjesztő értelmezést viszont a Ptk.
- §
(4)bekezdése kifejezetten tiltja. Mindezt figyelembe véve az Üsz. IV/
- pontja – felperesi fogyasztóra nézve kedvezőbb, szűkítő értelmezése az, hogy – e szerződési kikötés csupán azon esetek egyikét szabályozza, amikor a hitelező nem tagadhatja meg a törzskönyv kiadását. Nem vonható le azonban az érintett kikötés megfogalmazásából az a kiterjesztő következtetés, hogy a kölcsönadó akkor is jogosult lenne azt magánál tartani, ha e jogosultság alapjául szolgáló opciós joga megszűnt (Kúria Gfv.VII.30.049/2016., BH2017/13., BH2017/63., BH2017/
- számú eseti döntései). Az elsőfokú bíróság helyes döntése szerint a törzskönyv az opciós jog kikényszerítése érdekében került az alperes birtokába, az opciós jog megszűnésére tekintettel a törzskönyv birtokban tartásának joga is megszűnt, ezért azt az alperes köteles a felperesnek kiadni. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy az alperes a felperessel kötött kölcsönszerződést a felperes fizetési késedelme miatt időközben felmondta, mert a szerződéskötéstől számított 5 év időközbeni eltelte miatt opciós joga megszűnt, e biztosítékkal már nem élhet. Az alperes jelen perben is érintett üzletszabályzatával kapcsolatban a Kúria korábban már több eseti döntést hozott, melyek egyezően, a vételi joghoz, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomhoz kapcsolódó járulékos biztosítéknak minősítették a törzskönyv visszatartási jogot. A fellebbezési hivatkozással ellentétben a Kúria egyik döntésében sem minősítette úgy az alperesi üzletszabályzatot, hogy a régi Ptk.
- §
(1)bekezdés szerinti, konszenzuson alapuló megállapodás létrejött volna egy atipikus biztosítékadásra vonatkozóan. Ezt az álláspontját a Kúria a Pfv.VI.20.558/2016/
- számú ítéletében ismételten kifejtette, utalva még a Pfv.I.21.202/2015/4., valamint Gfv.VII.30.031/2016/
- szám alatti ítéletekre is. Az alperes fellebbezési hivatkozása nem helytálló tehát, a Kúria több, egyező precedens értékű eseti döntésével szembemenő, egyedi üzletszabályzat-értelmezésre az ítélőtábla nem látott lehetőséget. A BH2017/
- szám alatt legutóbb közzétett eseti döntés tehát nem egyedi, hanem a Kúria több döntésében is megjelenő következetes, jogi álláspontot tartalmaz, így az továbbra is az irányadó bírói jogértelmezést tükrözi, az alperes jelen perben vizsgált üzletszabályzata és a blanketta opciós szerződés visszatérően vitatott érvényességű, és értelmezésű pontjai tekintetében. A fellebbezés kapcsán megjegyzi még az ítélőtábla, hogy az alperes által saját álláspontjának alátámasztására hivatkozott eseti döntések a Pp.
- §
(1)bekezdésre tekintettel nem kötik a másodfokú bíróságot. Az alapelvi szintű eljárási szabály a polgári ügyben eljáró bíróság mérlegelési szabadságát biztosítja. A bíróság nincs kötve más személyek közt folyamatban volt perben megállapított tényálláshoz, és döntéshez, még akkor sem, ha a döntés azonos tényálláson alapul (Legfelsőbb Bíróság (Kúria) BH 2008/19 számon közzétett eseti döntés). A Szegedi Ítélőtábla az egyező tárgyú perekben már korábban kialakított joggyakorlatát fenntartva, jelen perben is osztotta a felperes által sérelmezett, alperes által általános szerződési feltételként több szerződés megkötéséhez is alkalmazott szerződési kikötés tisztességtelenség, és jogszabályba ütközés miatti érvénytelenségével kapcsolatos jogi álláspontot (Ptk. 209. §
(1),
(2)bekezdés, 209/A. §
(2)bekezdés, Ptk. 374. §
(2)bekezdés, 375. §
(4)bekezdés), melynek jogkövetkezménye a törzskönyvkiadás elrendelése. A kifejtett indokolásbeli kiegészítések mellett az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdésre történt hivatkozással helybenhagyta. Az alaptalanul fellebbező alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt és írásban fellebbezési ellenkérelmet előterjesztő felperes másodfokú eljárási költségeinek megtérítésére. Az ügyvédi munkadíj összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdései alapján állapította meg. Szeged,
- január
- Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k.. Dobler László s.k.. Béri András s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró