← Magyarország

Pfv.21271/2017/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Széles közérdeklődést kiváltó ügyben a sajtó helyreigazítási kötelezettség nélkül beszámolhat az ügy aktuális állásáról, ha közli, hogy az eljárás milyen szakaszban van, és tiszteletben kell tartania az ártatlanság vélelmének alkotmányos követelményét. Az internetes közleménybe beágyazott közlemény vagy filmfelvétel a közlemény mellékletének minősül, amelynek tartalma alkalmas lehet a jogosult személyének azonosítására. Alaptörvény IX. cikk

(1), Alaptörvény IX. cikk
(2), Alaptörvény IX. cikk
(4),
  1. CIV. Tv.
  2. §
(1),
  1. CIV. Tv.
  2. §
(3),
  1. CIV. Tv.
  2. §,
  3. CIV. Tv.
  4. §
(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.271/2017/
  1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Őszy Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Őszy Tamás ügyvéd) Az alperesek: I. rendű II. rendű Az alperesek képviselője: Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Stubenvoll Zsolt ügyvéd) A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az I.-II. rendű alperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.106/2017/4/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 35.P.24.872/2016/
  2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet - az első-, másodfokú eljárási költség és illeték viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II. rendű alperesnek 76.200 (hetvenhatezer-kettőszáz) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 154.000 (százötvennégyezer) első-, felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. másodfokú és I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A II. rendű alperes által működtetett és az I. rendű alperes által szerkesztett ..internetes oldalon
  3. szeptember 9-én jelent meg cikk „.." főcímmel. A cikk bevezetője szerint az ATV megtalálta azt a budapesti intézetet, ahol a gyanú szerint szexuálisan zaklattak kislányokat. Azt is közölték, hogy több kislány a rendőrséget is megkereste, de nem foglalkoztak velük érdemben, az érintett nevelők továbbra is az otthonban dolgozhatnak. Visszautalt a .. című napilap egy korábbi cikkére, amely szerint egy meg nem nevezett magyarországi nevelőotthonban a nevelők édességért, zsebpénzért, kimenőért cserébe szexet kértek a rájuk bízott kiskorú gyerekektől, a jogvédőknek 15 fiatal tett vallomást, amelyben az is szerepel, hogy az egyik lány teherbe esett az intézmény egyik nevelőjétől, és meg is szülte a babát. Az is közölték, hogy a legkisebb bántalmazottak 9-10 évesek voltak. A cikk azt is közölte, hogy az .. megtudta, hogy a szexuális bántalmazások egy .. kerületi nevelőintézetben történtek, ahol nem tagadták, hogy ez volt a színhelye a borzalmas eseteknek, de nyilatkozatot csak fenntartói engedéllyel adhattak volna. Rögzíti, hogy elrendeltek egy belső vizsgálatot, amely a jelenben is zajlik. Nem tagadták, hogy .. cikke miatt vizsgálódnának. Azt is közölték, hogy nem lehet tudni, hogy az érintett nevelők továbbra is az intézetben dolgoznak-e, de van olyan értesülés, hogy nem függesztették fel a munkaviszonyukat. A cikkben „.." alcím alatt közölték, hogy a minisztérium azonnali vizsgálatot rendelt el, és tájékoztatást kértek az BRFK-től is a megindított nyomozás kapcsán. Közölte a cikk, hogy az .. kérdéseire a minisztérium azt közölte, hogy a vizsgálat eredményének tükrében a tárca kezdeményezni fogja a személyi felelősségre vonást. Ezt követően közlik .., az .. államtitkárának nyilatkozatát arról, hogy a minisztérium következetes volt és következetes lesz a jövőben is, amennyiben ilyen típusú visszaéléssel, elfogadhatatlan cselekménnyel találkoznak. Ezt követően közlik .., .. polgármesterének azt a nyilatkozatát, hogy a kerület önkormányzati fenntartású intézményeiben soha nem fordult elő hasonló eset, és nagyon ajánlja mindenkinek, hogy ilyen a jövőben se forduljon elő. A cikkben „.." alcím alatt az is szerepelt, hogy a .. elnevezésű párt egyik elnökségi tagjával személyesen is beszélt az egyik bántalmazott, a párt pedig írásban kérte több tárca, valamint a legfőbb ügyész intézkedését az ügyben. A politikus (..) elmondásaként rögzítik, hogy kimenő megvonásával zsarolták a lányokat, részletekbe azonban nem ment bele arra hivatkozással, hogy az sértené az emberi méltóságot. A politikus azt is közölte a cikk szerint, hogy olyanról is beszámoltak neki, hogy fizikailag bántalmazták a gyerekeket. A cikk beszámol arról, hogy a .. azonnali vizsgálat indítását követelte valamennyi magyarországi nevelőotthonban. Közölték a párt szóvivőjének, .. a nyilatkozatát [4] [5] [6] arról, hogy remélik, hogy a Magyar Kormány nem fog szemet hunyni az ilyen esetek fölött, amelyeket tragikusnak és gyomorforgatónak nevezett. Közölte a ..-frakció reagálását, amely szerint a polgári kormány büntetőpolitikája nem huny szemet a gyermekek elleni bűncselekmények felett, ellentétben a baloldal korábbi politikájával. Közölték: a baloldal képviselői nem szavazták meg a gyermekek kiemeltebb védelmét, és a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények szigorúbb büntetését célzó új büntető törvénykönyvet. A cikkben beágyazásra került egy korábbi, az .. műsorfolyamában lejátszott műsor, amelyet a cikk olvasója ezen beágyazott videóra való rákattintással megtekinthetett. A beágyazott videóban jól látható a felperesnek helyt adó épület, a felperes elnevezése, valamint címe. A felperes
  4. október 3-án helyreigazítás iránti kérelmet juttatott el az alpereshez, melynek a szövege a következő volt: „Az ..internetes portálon
  5. szeptember hó
  6. napján 07 óra 05 perckor „.." címmel megjelent cikkünkben valótlanul híreszteltük azt, hogy a magyarországi nevelőotthonban a nevelők édességért, zsebpénzért, kimenőért cserébe szexet kértek a rájuk bízott kiskorú gyerekektől. Valótlanul híreszteltük, hogy az egyik lány teherbe esett az intézmény egyik nevelőjétől, és meg is szülte a babát. Valótlanul híreszteltük, hogy a legkisebb bántalmazottak 9-10 évesek voltak. Ezzel szemben a valóság az, hogy a nevelők a befogadó otthonban semmilyen szexuális zaklatást, kényszerítést, bántalmazást nem követtek el, és nem követnek el. A valóság az, hogy szexuális zaklatás eredményeként nevelőtől nem esett egyik gondozott sem teherbe". Az I. rendű alperes a helyreigazítási igénynek nem tett eleget. Ezt követően a felperes keresettel fordult a bírósághoz, amelyhez a kereset
  7. október 24-én érkezett meg. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] [8] A felperes keresetében az előzetes helyreigazítási kérelemmel azonos tartalommal kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest helyreigazítás közzétételére, a II. rendű alperest pedig a perköltség viselésére. A felperes szerint az I. rendű alperes a híresztelt tényállítások valóságtartalmát nem tudta igazolni. Személye a közlemény egészéből beazonosítható, ezért az I. rendű alperesnek helyreigazítást kell közölnie. Az I.-II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a cikk alapján a felperes személye nem azonosítható, vagyis hiányzik a felperes perbeli legitimációja. Arra az esetre, ha ezt a bíróság nem fogadná el, hivatkoztak arra, hogy a BRFK
  8. szeptember 9-én közleményt adott ki, továbbá az .. tájékoztatását is közzétették, vagyis az adott eljárások aktuális állásáról közöltek beszámolót. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben adott helyt, a következő helyreigazítás közzétételére kötelezte az I. rendű alperest: „
  9. szeptember hó
  10. napján megjelent „.." című cikkben valótlanul híreszteltük azt, hogy a cikkben megjelölt nevelőotthonban a nevelők édességért, zsebpénzért, kimenőért cserébe szexet kértek a rájuk bízott kiskorú gyerekektől, továbbá azt, hogy az egyik lány teherbe esett az intézmény egyik nevelőjétől, és meg is szülte a babát, valamint, hogy a legkisebb bántalmazottak 9-10 évesek voltak." Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.400 forint perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság először azt vizsgálta, hogy a felperes személye a közlemény alapján beazonosítható-e. Ennek kapcsán megállapította, hogy az írásban rögzítették, hogy egy VIII. kerületi nevelőintézetben történtek az események, amelynek fenntartója az ... Ezen túlmenően a cikkbe beágyaztak egy korábbi műsorszámot, amelyben tételesen szerepelt a felperes elnevezése, címe, illetve a felperesnek helyt adó épület is feltűnt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a beágyazott videó az írás mellékletének tekinthető, így a cikk, valamint a beágyazott videó együttesen alkalmas arra, hogy az átlagolvasó is beazonosítsa a felperest abban a körben, hogy az I. rendű alperes cikkének közlései ténylegesen a felperesre vonatkoznak. [10] Az elsőfokú bíróság az ügy érdemében megállapította, hogy a kifogásolt kitételek valóságtartalmát az I. rendű alperes nem tudta igazolni. Az elsőfokú bíróság szerint a per első tárgyalását követően csatolt másik műsorszám tartalma nem bizonyította azt, hogy a közlés valós lett volna. Az elsőfokú bíróság szerint bár a cikk tartalmazza a „gyanú" kifejezést a cikk egészének szerkesztése, az ott használt kifejezések alapján az átlagolvasó számára nem derül ki az, hogy egy folyamatban lévő vizsgálatról, illetve büntetőeljárásról lenne szó. A cikk alapvetően úgy értelmezhető, hogy a sérelmezett közlésekben megjelölt események megtörténte kétségtelen befejezett tény lenne. A keresetnek részben elutasító rendelkezését az elsőfokú bíróság azzal indokolta, hogy a felperes a való tények körében olyan nyilatkozat közlését kérte, amelyek a sérelmezett közlések valótlanságából nem feltétlenül következnek, másrészt pedig az igény ezen része szükségtelen ismétléseket tartalmazott. [11] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését pedig helybenhagyta. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15.000 forint + ÁFA másodfokú perköltséget, továbbá a le nem rótt fellebbezési illetéket. A jogerős ítélet szerint a tényállást az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, arra alapított érdemi döntése is helytálló volt. Egyetértett a jogerős ítélet az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felperes személye a közlemény egészéből beazonosítható volt. A jogerős ítélet szerint is jelentősége van a törzsszövegbe beágyazott videónak és az abból elérhető másik tartalomnak. Utalt arra a bírói gyakorlatra, hogy a saját íráshoz csatolt internetes elérhetőség a közlemény mellékletének minősül. Ebben a mellékletben pedig bemutatják a felperes székhelyét jelentő
  11. számú befogadóközpont címeként ismerhető .. számú épületet és annak házszámtábláját, a felvételen szerepel a felperes nevét tartalmazó épületen elhelyezett tábla is. Kiemelte, hogy ez a videó az átlagos számítástechnikai ismeretekkel rendelkező olvasó számára is könnyen megnyitható és visszakereshető, ezáltal az is, hogy kinek a személyéhez köthető a cikk, az konkrétan kire vonatkozik. [12] A jogerős ítélet egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a cikk egésze alapján megállapítható, hogy az nem büntetőeljárásról szóló tudósítás. Utalt arra, hogy az .. tájékoztatást kér a BRFKtól a megindított nyomozásról, azonban nem a nyomozásra fókuszál. A cikket a másodfokú bíróság úgy értékelte, hogy az alapvetően politikai töltetű, arról tudósít, hogy a nevelőotthonban történtek miatt a pártok egymásnak estek, leírva részletesen az egyes pártoknak a történtek vonatkozásában elfoglalt álláspontját is. A jogerős ítélet rögzítette: Az átlagolvasó szempontjából az írás a sérelmezett közlésekben rögzített események megtörténtét kétségtelen befejezett tényként közvetíti. [13] A jogerős ítélet szerint a közzétenni rendelt helyreigazítás szövege megfelel a jogszabályi követelményeknek, kitűnik belőle, hogy a kifogásolt közlemény mely tényállítása volt valótlan, illetve mely tényeket tüntet fel hamis színben. Kifejtette azt is, hogy a helyreigazító közlemény megfogalmazásánál figyelemmel kell lenni a jóhírnév védelmére is. Ehhez képest a felperesnek a helyreigazító közleményben név szerint való megjelölése szükségtelen, mert ennek megtörténte a felperes számára még nagyobb sérelem okozására lenne alkalmas. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen az I.-II. rendű alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Kérelmükben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték, perköltség megállapítása mellett. Az alperesek fenntartották azon álláspontjukat, hogy a közlemény tartalmából a felperes személye nem azonosítható be, se nevét, se címét nem közölték, miként a fenntartó személyére sem tettek utalást, egyébként pedig a felperes nem is minősül nevelőotthonnak. Álláspontjuk szerint a beágyazott videó sem alkalmas a felperes beazonosítására, annak kapcsán külön helyreigazítási igény nem is született. Az alperesek kifogásolták azt is, hogy a helyreigazítási igény a felperes személyét konkrétan nem is jelölte meg. [15] Érdemben az alperesek előadták, hogy gyakorlatilag bűnügyi tudósítást tettek közzé, továbbá közérdeklődésre számot tartó ügyben tájékoztatási kötelezettségüket gyakorolták. Tény kérdésnek minősül, hogy az ügyben született büntető feljelentés és a szakminisztérium is vizsgálódik. Nem közölték azt, hogy befejezett tényként lennének megállapíthatóak a kifogásolt cselekmények. Ezzel szemben közölték, hogy vizsgálat, illetve nyomozás van folyamatban az ügyben. Ebben a körben nem politikai indíttatású volt a cikk. Az alperesek szerint megállapítható, hogy a rendőrség kiskorú veszélyeztetése miatt nyomozást folytat, amelynek során tanúkat hallgattak meg. [16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte annak helyes indokai alapján, továbbá perköltségre tartott igényt. A felperes szerint az intézménye a közlemény egészéből beazonosítható, illetve nem lehet arról beszélni, hogy itt egy folyamatban lévő büntetőeljárásról szóló tudósításról lenne szó. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta, és a Pp.
  12. §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a perköltség és az illeték viselésére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. [18] A Pp. 275. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A
(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. [19] Az Alaptörvény IX. cikkének
(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A
(2)bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A
(4)bekezdés szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. [20] A sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. tv. (továbbiakban: Smtv.) 4. §
(1)bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A
(3)bekezdés szerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével. A
  1. § értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos, az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgár és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A
  2. §
(1)bekezdése szerint ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ehhez képest melyek a való tények. [21] A PK.
  1. számú állásfoglalás értelmében a kifogásolt sajtóközleményt a maga egészében kell megítélni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos vagy művészeti vita önmagában ugyancsak nem lehet helyreigazítás alapja. [22] A Ptk. 2:
  2. §
(1)bekezdése szerint a személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni. PK.
  1. számú állásfoglalás értelmében sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek személyére a sajtóközlemény -nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek személye a sajtóközlemény tartalmából egyébként felismerhető. [23] A PK.
  2. számú állásfoglalása szerint nincs helye sajtóhelyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról, vagy a nem jogerős büntető bírósági ítéletről. Ezt az alapelvet a bírói gyakorlat olyan módon tágította ki, hogy bármely nem titkosított eljárás aktuális eljárásáról a sajtószerv beszámolhat, ha közli azt, hogy az eljárás milyen szakaszban van, és tiszteletben tartja az ártatlanság vélelmének alkotmányos alapelvét, és a tudósítás nem tartalmaz előzetes ítéletmondást. [24] A felülvizsgálat tartalmára figyelemmel a Kúriának alapvetően két kérdésben kellett állást foglalnia. Egyrészt a felperes beazonosíthatósága vonatkozásában, másrészt pedig abban a kérdésben, hogy helyreigazításra alapot adó valótlan tényállítások híresztelése történt, vagy pedig közérdeklődésre számot tartó ügyről számolt be az alperesi sajtószerv. [25] Az első kérdésben (beazonosíthatóság) a Kúria álláspontja megegyezett a jogerős ítéletével. A felperes jogosult volt a saját nevében helyreigazítást kérni a közlemény kapcsán. A következetes gyakorlat értelmében az interneten megjelentetett cikkbe beágyazott hivatkozás jogilag a közlés mellékletének számít, az bárki számára egyetlen kattintással elérhető, a mellékletben pedig a felperes beazonosítására egyértelműen alkalmas adatok jelentek meg, például az intézmény teljes elnevezése. Következetes gyakorlat szerint a felismerhetőséghez elegendő, ha az meghatározott szakmai kör számára azonosítható, nem kell a közönség széles rétegének tisztában lenni a felperes pontos személyével. Az alperes által csatolt egyik hivatkozott bizonyítékban szerepel az, hogy a jogszabály módosítás egyik indokaként az illetékes minisztérium pontosan a felperesi intézményben történteket, vagyis az ottani vizsgálat alapján feltárt körülményeket hozta fel. Az alperes által hivatkozott belső vizsgálat, illetve az .. vizsgálata is a felperesi intézményre vonatkozott, nem merült fel adat arra nézve, hogy bármely más intézményről lenne szó a felperesi intézményen kívül. Ilyen körülmények között a Kúria szerint is érdemben kellett vizsgálni a felperes keresetét, mert a felperesi intézmény, mint olyan az összes körülmény alapján legalábbis szakmai körökben beazonosítható volt. [26] A Kúria a jogerős ítéletet érdemi döntésével nem értett egyet. A Kúria szerint a jogerős ítélet téves mérlegeléssel jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli közlemény a politikai álláspontok bemutatása okán a felperesre vonatkozó részében nem minősülhetne az adott ügyről történő beszámolónak. [27] Az állami felügyelet alatt álló gyermekek nevelése, az eshetőlegesen őket ért abúzus lehetősége a Kúria szerint kiemelt jelentőségű közügynek minősül. [28] Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata és ennek nyomán az Alkotmánybíróság 7/
  3. (III.7.) AB számú határozata alapján megállapítható, hogy a szabad véleménynyilvánítás lehetőségei tekintetében döntő jelentősége van a jogosult személyén túlmenően az adott ügy tárgyának. Ha széles közérdeklődésre számot tartó ügyről van szó, a tájékoztatás lehetőségei az átlagosnál tágabbak a sajtó számára is. [29] A jelen esetben a bizonyítékokból megállapítható volt, hogy a felperesi intézményben történtek kapcsán, bár korábban a rendőrség nem látott okot a nyomozásra, ezt az álláspontját megváltoztatta, és egy országgyűlési képviselőnek adott tájékoztatásban az ügyészség is beszámolt arról, hogy az adott ügyben nyomozás van folyamatban. Az is megállapítható volt továbbá, hogy a bejelentésekkel kapcsolatban az .. is vizsgálatot folytat. Ezekről az eseményekről, körülményekről a sajtó jogosult volt beszámolni. [30] A cikk vonatkozó részének vizsgálatából a Kúria azt a következtetést vonta le, hogy a cikk alapvetően a gyanúsítás tárgyáról számolt be. A szöveg összefüggéseit is tekintve a cikk nem állítja befejezett tényként azt, hogy a felperesi intézményben bűncselekmények megtörténtét bizonyították volna. [31] Fontosnak tartja a Kúria kihangsúlyozni azt, hogy a jelen esetben a sajtó-helyreigazítási kereset elutasítása semmilyen formában nem jelenti azt, hogy a Kúria a jelen per keretei között bármilyen módon állást foglalna a folyamatban lévő büntető vagy közigazgatási eljárás lehetséges eredményét illetően, vagyis a kereset elutasítása a jelen esetben nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy a Kúria a jelen perben a vádak megalapozottságáról foglalt volna állást, mivel ez nem a feladata. [32] A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték és igazságtartalmat tekintet nélkül védi, maga a véleménynyilvánítás lehetősége élvez alkotmányos védelmet (36/
  4. (VI.24.) AB számú határozat indokolása). A Kúria szerint tehát az alperes jogosult volt beszámolni a megindult eljárásokról, és közölhette azt is, hogy annak milyen gyanúsítások képezték az alapját. Hangsúlyozza azt is a Kúria, hogy amennyiben a megindult eljárások nem állapítanak meg közigazgatási vagy büntetőjogi felelősséget a felperes alkalmazottainak terhére, akkor a felperes kérelmére a PK.
  5. számú állásfoglalásra figyelemmel az alperesi sajtószerv ezt is közölni köteles. [33] A Kúria szerint tehát a jelen esetben egy közérdeklődésre számot tartó ügy bemutatásával az alperesek nem sértették meg a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tágabb értelemben vett határait, ténylegesen egy aktuális ügy állásáról számoltak be, ezért sajtóhelyreigazításra nincs lehetőség. [34] A Kúria ilyen körülmények között a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [35] Alaptörvény IX. cikk
(1),
(2)és
(4)bekezdés,
  1. évi CIV. tv. (Smtv.)
  2. §
(1)és
(3)bekezdés,
  1. §,
  2. §
(1)bekezdés, 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet, 6/
  2. (VI.26.) IM rendelet
  3. §
(2)bekezdés,
  1. §,
  2. évi XCIII. tv.
  3. §
(1)bekezdés, 50. §
(1)bekezdés Záró rész [36] A Kúria az alperesek kérelmére a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Az alperesek a Kúria döntésére figyelemmel teljes egészében pernyertesek lettek, ezért a felperes tartozik perköltséget fizetni a II. r. alperes részére. A le nem rótt elsőés másodfokú, valamint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes illetékmentessége folytán az állam viseli. Budapest, 2017. november 22. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.