Pfv.21271/2017/6 – Kúria

(1), Alaptörvény IX. cikk

(2), Alaptörvény IX. cikk

(4),

1. CIV. Tv.
2. §

(1),

1. CIV. Tv.
2. §

(3),

1. CIV. Tv.
2. §,
3. CIV. Tv.
4. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.271/2017/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Őszy Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Őszy Tamás ügyvéd) Az alperesek: I. rendű II. rendű Az alperesek képviselője: Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Stubenvoll Zsolt ügyvéd) A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az I.-II. rendű alperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.106/2017/4/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 35.P.24.872/2016/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet - az első-, másodfokú eljárási költség és illeték viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II. rendű alperesnek 76.200 (hetvenhatezer-kettőszáz) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 154.000 (százötvennégyezer) első-, felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. másodfokú és I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A II. rendű alperes által működtetett és az I. rendű alperes által szerkesztett ..internetes oldalon
3. szeptember 9-én jelent meg cikk „.." főcímmel. A cikk bevezetője szerint az ATV megtalálta azt a budapesti intézetet, ahol a gyanú szerint szexuálisan zaklattak kislányokat. Azt is közölték, hogy több kislány a rendőrséget is megkereste, de nem foglalkoztak velük érdemben, az érintett nevelők továbbra is az otthonban dolgozhatnak. Visszautalt a .. című napilap egy korábbi cikkére, amely szerint egy meg nem nevezett magyarországi nevelőotthonban a nevelők édességért, zsebpénzért, kimenőért cserébe szexet kértek a rájuk bízott kiskorú gyerekektől, a jogvédőknek 15 fiatal tett vallomást, amelyben az is szerepel, hogy az egyik lány teherbe esett az intézmény egyik nevelőjétől, és meg is szülte a babát. Az is közölték, hogy a legkisebb bántalmazottak 9-10 évesek voltak. A cikk azt is közölte, hogy az .. megtudta, hogy a szexuális bántalmazások egy .. kerületi nevelőintézetben történtek, ahol nem tagadták, hogy ez volt a színhelye a borzalmas eseteknek, de nyilatkozatot csak fenntartói engedéllyel adhattak volna. Rögzíti, hogy elrendeltek egy belső vizsgálatot, amely a jelenben is zajlik. Nem tagadták, hogy .. cikke miatt vizsgálódnának. Azt is közölték, hogy nem lehet tudni, hogy az érintett nevelők továbbra is az intézetben dolgoznak-e, de van olyan értesülés, hogy nem függesztették fel a munkaviszonyukat. A cikkben „.." alcím alatt közölték, hogy a minisztérium azonnali vizsgálatot rendelt el, és tájékoztatást kértek az BRFK-től is a megindított nyomozás kapcsán. Közölte a cikk, hogy az .. kérdéseire a minisztérium azt közölte, hogy a vizsgálat eredményének tükrében a tárca kezdeményezni fogja a személyi felelősségre vonást. Ezt követően közlik .., az .. államtitkárának nyilatkozatát arról, hogy a minisztérium következetes volt és következetes lesz a jövőben is, amennyiben ilyen típusú visszaéléssel, elfogadhatatlan cselekménnyel találkoznak. Ezt követően közlik .., .. polgármesterének azt a nyilatkozatát, hogy a kerület önkormányzati fenntartású intézményeiben soha nem fordult elő hasonló eset, és nagyon ajánlja mindenkinek, hogy ilyen a jövőben se forduljon elő. A cikkben „.." alcím alatt az is szerepelt, hogy a .. elnevezésű párt egyik elnökségi tagjával személyesen is beszélt az egyik bántalmazott, a párt pedig írásban kérte több tárca, valamint a legfőbb ügyész intézkedését az ügyben. A politikus (..) elmondásaként rögzítik, hogy kimenő megvonásával zsarolták a lányokat, részletekbe azonban nem ment bele arra hivatkozással, hogy az sértené az emberi méltóságot. A politikus azt is közölte a cikk szerint, hogy olyanról is beszámoltak neki, hogy fizikailag bántalmazták a gyerekeket. A cikk beszámol arról, hogy a .. azonnali vizsgálat indítását követelte valamennyi magyarországi nevelőotthonban. Közölték a párt szóvivőjének, .. a nyilatkozatát [4] [5] [6] arról, hogy remélik, hogy a Magyar Kormány nem fog szemet hunyni az ilyen esetek fölött, amelyeket tragikusnak és gyomorforgatónak nevezett. Közölte a ..-frakció reagálását, amely szerint a polgári kormány büntetőpolitikája nem huny szemet a gyermekek elleni bűncselekmények felett, ellentétben a baloldal korábbi politikájával. Közölték: a baloldal képviselői nem szavazták meg a gyermekek kiemeltebb védelmét, és a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények szigorúbb büntetését célzó új büntető törvénykönyvet. A cikkben beágyazásra került egy korábbi, az .. műsorfolyamában lejátszott műsor, amelyet a cikk olvasója ezen beágyazott videóra való rákattintással megtekinthetett. A beágyazott videóban jól látható a felperesnek helyt adó épület, a felperes elnevezése, valamint címe. A felperes
4. október 3-án helyreigazítás iránti kérelmet juttatott el az alpereshez, melynek a szövege a következő volt: „Az ..internetes portálon
5. szeptember hó
6. napján 07 óra 05 perckor „.." címmel megjelent cikkünkben valótlanul híreszteltük azt, hogy a magyarországi nevelőotthonban a nevelők édességért, zsebpénzért, kimenőért cserébe szexet kértek a rájuk bízott kiskorú gyerekektől. Valótlanul híreszteltük, hogy az egyik lány teherbe esett az intézmény egyik nevelőjétől, és meg is szülte a babát. Valótlanul híreszteltük, hogy a legkisebb bántalmazottak 9-10 évesek voltak. Ezzel szemben a valóság az, hogy a nevelők a befogadó otthonban semmilyen szexuális zaklatást, kényszerítést, bántalmazást nem követtek el, és nem követnek el. A valóság az, hogy szexuális zaklatás eredményeként nevelőtől nem esett egyik gondozott sem teherbe". Az I. rendű alperes a helyreigazítási igénynek nem tett eleget. Ezt követően a felperes keresettel fordult a bírósághoz, amelyhez a kereset
7. október 24-én érkezett meg. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] [8] A felperes keresetében az előzetes helyreigazítási kérelemmel azonos tartalommal kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest helyreigazítás közzétételére, a II. rendű alperest pedig a perköltség viselésére. A felperes szerint az I. rendű alperes a híresztelt tényállítások valóságtartalmát nem tudta igazolni. Személye a közlemény egészéből beazonosítható, ezért az I. rendű alperesnek helyreigazítást kell közölnie. Az I.-II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a cikk alapján a felperes személye nem azonosítható, vagyis hiányzik a felperes perbeli legitimációja. Arra az esetre, ha ezt a bíróság nem fogadná el, hivatkoztak arra, hogy a BRFK
8. szeptember 9-én közleményt adott ki, továbbá az .. tájékoztatását is közzétették, vagyis az adott eljárások aktuális állásáról közöltek beszámolót. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben adott helyt, a következő helyreigazítás közzétételére kötelezte az I. rendű alperest: „
9. szeptember hó
10. napján megjelent „.." című cikkben valótlanul híreszteltük azt, hogy a cikkben megjelölt nevelőotthonban a nevelők édességért, zsebpénzért, kimenőért cserébe szexet kértek a rájuk bízott kiskorú gyerekektől, továbbá azt, hogy az egyik lány teherbe esett az intézmény egyik nevelőjétől, és meg is szülte a babát, valamint, hogy a legkisebb bántalmazottak 9-10 évesek voltak." Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.400 forint perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság először azt vizsgálta, hogy a felperes személye a közlemény alapján beazonosítható-e. Ennek kapcsán megállapította, hogy az írásban rögzítették, hogy egy VIII. kerületi nevelőintézetben történtek az események, amelynek fenntartója az ... Ezen túlmenően a cikkbe beágyaztak egy korábbi műsorszámot, amelyben tételesen szerepelt a felperes elnevezése, címe, illetve a felperesnek helyt adó épület is feltűnt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a beágyazott videó az írás mellékletének tekinthető, így a cikk, valamint a beágyazott videó együttesen alkalmas arra, hogy az átlagolvasó is beazonosítsa a felperest abban a körben, hogy az I. rendű alperes cikkének közlései ténylegesen a felperesre vonatkoznak. [10] Az elsőfokú bíróság az ügy érdemében megállapította, hogy a kifogásolt kitételek valóságtartalmát az I. rendű alperes nem tudta igazolni. Az elsőfokú bíróság szerint a per első tárgyalását követően csatolt másik műsorszám tartalma nem bizonyította azt, hogy a közlés valós lett volna. Az elsőfokú bíróság szerint bár a cikk tartalmazza a „gyanú" kifejezést a cikk egészének szerkesztése, az ott használt kifejezések alapján az átlagolvasó számára nem derül ki az, hogy egy folyamatban lévő vizsgálatról, illetve büntetőeljárásról lenne szó. A cikk alapvetően úgy értelmezhető, hogy a sérelmezett közlésekben megjelölt események megtörténte kétségtelen befejezett tény lenne. A keresetnek részben elutasító rendelkezését az elsőfokú bíróság azzal indokolta, hogy a felperes a való tények körében olyan nyilatkozat közlését kérte, amelyek a sérelmezett közlések valótlanságából nem feltétlenül következnek, másrészt pedig az igény ezen része szükségtelen ismétléseket tartalmazott. [11] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését pedig helybenhagyta. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15.000 forint + ÁFA másodfokú perköltséget, továbbá a le nem rótt fellebbezési illetéket. A jogerős ítélet szerint a tényállást az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, arra alapított érdemi döntése is helytálló volt. Egyetértett a jogerős ítélet az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felperes személye a közlemény egészéből beazonosítható volt. A jogerős ítélet szerint is jelentősége van a törzsszövegbe beágyazott videónak és az abból elérhető másik tartalomnak. Utalt arra a bírói gyakorlatra, hogy a saját íráshoz csatolt internetes elérhetőség a közlemény mellékletének minősül. Ebben a mellékletben pedig bemutatják a felperes székhelyét jelentő
11. számú befogadóközpont címeként ismerhető .. számú épületet és annak házszámtábláját, a felvételen szerepel a felperes nevét tartalmazó épületen elhelyezett tábla is. Kiemelte, hogy ez a videó az átlagos számítástechnikai ismeretekkel rendelkező olvasó számára is könnyen megnyitható és visszakereshető, ezáltal az is, hogy kinek a személyéhez köthető a cikk, az konkrétan kire vonatkozik. [12] A jogerős ítélet egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a cikk egésze alapján megállapítható, hogy az nem büntetőeljárásról szóló tudósítás. Utalt arra, hogy az .. tájékoztatást kér a BRFKtól a megindított nyomozásról, azonban nem a nyomozásra fókuszál. A cikket a másodfokú bíróság úgy értékelte, hogy az alapvetően politikai töltetű, arról tudósít, hogy a nevelőotthonban történtek miatt a pártok egymásnak estek, leírva részletesen az egyes pártoknak a történtek vonatkozásában elfoglalt álláspontját is. A jogerős ítélet rögzítette: Az átlagolvasó szempontjából az írás a sérelmezett közlésekben rögzített események megtörténtét kétségtelen befejezett tényként közvetíti. [13] A jogerős ítélet szerint a közzétenni rendelt helyreigazítás szövege megfelel a jogszabályi követelményeknek, kitűnik belőle, hogy a kifogásolt közlemény mely tényállítása volt valótlan, illetve mely tényeket tüntet fel hamis színben. Kifejtette azt is, hogy a helyreigazító közlemény megfogalmazásánál figyelemmel kell lenni a jóhírnév védelmére is. Ehhez képest a felperesnek a helyreigazító közleményben név szerint való megjelölése szükségtelen, mert ennek megtörténte a felperes számára még nagyobb sérelem okozására lenne alkalmas. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen az I.-II. rendű alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Kérelmükben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték, perköltség megállapítása mellett. Az alperesek fenntartották azon álláspontjukat, hogy a közlemény tartalmából a felperes személye nem azonosítható be, se nevét, se címét nem közölték, miként a fenntartó személyére sem tettek utalást, egyébként pedig a felperes nem is minősül nevelőotthonnak. Álláspontjuk szerint a beágyazott videó sem alkalmas a felperes beazonosítására, annak kapcsán külön helyreigazítási igény nem is született. Az alperesek kifogásolták azt is, hogy a helyreigazítási igény a felperes személyét konkrétan nem is jelölte meg. [15] Érdemben az alperesek előadták, hogy gyakorlatilag bűnügyi tudósítást tettek közzé, továbbá közérdeklődésre számot tartó ügyben tájékoztatási kötelezettségüket gyakorolták. Tény kérdésnek minősül, hogy az ügyben született büntető feljelentés és a szakminisztérium is vizsgálódik. Nem közölték azt, hogy befejezett tényként lennének megállapíthatóak a kifogásolt cselekmények. Ezzel szemben közölték, hogy vizsgálat, illetve nyomozás van folyamatban az ügyben. Ebben a körben nem politikai indíttatású volt a cikk. Az alperesek szerint megállapítható, hogy a rendőrség kiskorú veszélyeztetése miatt nyomozást folytat, amelynek során tanúkat hallgattak meg. [16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte annak helyes indokai alapján, továbbá perköltségre tartott igényt. A felperes szerint az intézménye a közlemény egészéből beazonosítható, illetve nem lehet arról beszélni, hogy itt egy folyamatban lévő büntetőeljárásról szóló tudósításról lenne szó. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta, és a Pp.
12. §

(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a perköltség és az illeték viselésére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. [18] A Pp. 275. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. [19] Az Alaptörvény IX. cikkének

(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A

(2)bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A

(4)bekezdés szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. [20] A sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. tv. (továbbiakban: Smtv.) 4. §

(1)bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A

(3)bekezdés szerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével. A

1. § értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos, az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgár és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A
2. §

(1)bekezdése szerint ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ehhez képest melyek a való tények. [21] A PK.

1. számú állásfoglalás értelmében a kifogásolt sajtóközleményt a maga egészében kell megítélni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos vagy művészeti vita önmagában ugyancsak nem lehet helyreigazítás alapja. [22] A Ptk. 2:
2. §

(1)bekezdése szerint a személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni. PK.

1. számú állásfoglalás értelmében sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek személyére a sajtóközlemény -nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek személye a sajtóközlemény tartalmából egyébként felismerhető. [23] A PK.
2. számú állásfoglalása szerint nincs helye sajtóhelyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról, vagy a nem jogerős büntető bírósági ítéletről. Ezt az alapelvet a bírói gyakorlat olyan módon tágította ki, hogy bármely nem titkosított eljárás aktuális eljárásáról a sajtószerv beszámolhat, ha közli azt, hogy az eljárás milyen szakaszban van, és tiszteletben tartja az ártatlanság vélelmének alkotmányos alapelvét, és a tudósítás nem tartalmaz előzetes ítéletmondást. [24] A felülvizsgálat tartalmára figyelemmel a Kúriának alapvetően két kérdésben kellett állást foglalnia. Egyrészt a felperes beazonosíthatósága vonatkozásában, másrészt pedig abban a kérdésben, hogy helyreigazításra alapot adó valótlan tényállítások híresztelése történt, vagy pedig közérdeklődésre számot tartó ügyről számolt be az alperesi sajtószerv. [25] Az első kérdésben (beazonosíthatóság) a Kúria álláspontja megegyezett a jogerős ítéletével. A felperes jogosult volt a saját nevében helyreigazítást kérni a közlemény kapcsán. A következetes gyakorlat értelmében az interneten megjelentetett cikkbe beágyazott hivatkozás jogilag a közlés mellékletének számít, az bárki számára egyetlen kattintással elérhető, a mellékletben pedig a felperes beazonosítására egyértelműen alkalmas adatok jelentek meg, például az intézmény teljes elnevezése. Következetes gyakorlat szerint a felismerhetőséghez elegendő, ha az meghatározott szakmai kör számára azonosítható, nem kell a közönség széles rétegének tisztában lenni a felperes pontos személyével. Az alperes által csatolt egyik hivatkozott bizonyítékban szerepel az, hogy a jogszabály módosítás egyik indokaként az illetékes minisztérium pontosan a felperesi intézményben történteket, vagyis az ottani vizsgálat alapján feltárt körülményeket hozta fel. Az alperes által hivatkozott belső vizsgálat, illetve az .. vizsgálata is a felperesi intézményre vonatkozott, nem merült fel adat arra nézve, hogy bármely más intézményről lenne szó a felperesi intézményen kívül. Ilyen körülmények között a Kúria szerint is érdemben kellett vizsgálni a felperes keresetét, mert a felperesi intézmény, mint olyan az összes körülmény alapján legalábbis szakmai körökben beazonosítható volt. [26] A Kúria a jogerős ítéletet érdemi döntésével nem értett egyet. A Kúria szerint a jogerős ítélet téves mérlegeléssel jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli közlemény a politikai álláspontok bemutatása okán a felperesre vonatkozó részében nem minősülhetne az adott ügyről történő beszámolónak. [27] Az állami felügyelet alatt álló gyermekek nevelése, az eshetőlegesen őket ért abúzus lehetősége a Kúria szerint kiemelt jelentőségű közügynek minősül. [28] Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata és ennek nyomán az Alkotmánybíróság 7/
3. (III.7.) AB számú határozata alapján megállapítható, hogy a szabad véleménynyilvánítás lehetőségei tekintetében döntő jelentősége van a jogosult személyén túlmenően az adott ügy tárgyának. Ha széles közérdeklődésre számot tartó ügyről van szó, a tájékoztatás lehetőségei az átlagosnál tágabbak a sajtó számára is. [29] A jelen esetben a bizonyítékokból megállapítható volt, hogy a felperesi intézményben történtek kapcsán, bár korábban a rendőrség nem látott okot a nyomozásra, ezt az álláspontját megváltoztatta, és egy országgyűlési képviselőnek adott tájékoztatásban az ügyészség is beszámolt arról, hogy az adott ügyben nyomozás van folyamatban. Az is megállapítható volt továbbá, hogy a bejelentésekkel kapcsolatban az .. is vizsgálatot folytat. Ezekről az eseményekről, körülményekről a sajtó jogosult volt beszámolni. [30] A cikk vonatkozó részének vizsgálatából a Kúria azt a következtetést vonta le, hogy a cikk alapvetően a gyanúsítás tárgyáról számolt be. A szöveg összefüggéseit is tekintve a cikk nem állítja befejezett tényként azt, hogy a felperesi intézményben bűncselekmények megtörténtét bizonyították volna. [31] Fontosnak tartja a Kúria kihangsúlyozni azt, hogy a jelen esetben a sajtó-helyreigazítási kereset elutasítása semmilyen formában nem jelenti azt, hogy a Kúria a jelen per keretei között bármilyen módon állást foglalna a folyamatban lévő büntető vagy közigazgatási eljárás lehetséges eredményét illetően, vagyis a kereset elutasítása a jelen esetben nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy a Kúria a jelen perben a vádak megalapozottságáról foglalt volna állást, mivel ez nem a feladata. [32] A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték és igazságtartalmat tekintet nélkül védi, maga a véleménynyilvánítás lehetősége élvez alkotmányos védelmet (36/
4. (VI.24.) AB számú határozat indokolása). A Kúria szerint tehát az alperes jogosult volt beszámolni a megindult eljárásokról, és közölhette azt is, hogy annak milyen gyanúsítások képezték az alapját. Hangsúlyozza azt is a Kúria, hogy amennyiben a megindult eljárások nem állapítanak meg közigazgatási vagy büntetőjogi felelősséget a felperes alkalmazottainak terhére, akkor a felperes kérelmére a PK.
5. számú állásfoglalásra figyelemmel az alperesi sajtószerv ezt is közölni köteles. [33] A Kúria szerint tehát a jelen esetben egy közérdeklődésre számot tartó ügy bemutatásával az alperesek nem sértették meg a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tágabb értelemben vett határait, ténylegesen egy aktuális ügy állásáról számoltak be, ezért sajtóhelyreigazításra nincs lehetőség. [34] A Kúria ilyen körülmények között a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [35] Alaptörvény IX. cikk

(1),

(2)és

(4)bekezdés,

1. évi CIV. tv. (Smtv.)
2. §

(1)és

(3)bekezdés,

1. §,
2. §

(1)bekezdés, 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet, 6/
2. (VI.26.) IM rendelet
3. §

(2)bekezdés,

1. §,
2. évi XCIII. tv.
3. §

(1)bekezdés, 50. §

(1)bekezdés Záró rész [36] A Kúria az alperesek kérelmére a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Az alperesek a Kúria döntésére figyelemmel teljes egészében pernyertesek lettek, ezért a felperes tartozik perköltséget fizetni a II. r. alperes részére. A le nem rótt elsőés másodfokú, valamint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes illetékmentessége folytán az állam viseli. Budapest, 2017. november 22. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő