Pfv.20315/2017/5 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §,
3. IV. Tv.
4. §

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(1e),

1. IV. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.315/2017/

1. A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Kocsisné dr. László Ildikó pártfogó ügyvéd Az alperesek: II. rendű alperes III. rendű alperes Az alperesek képviselője: Papp Gábor Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Papp Gábor ügyvéd) A per tárgya: személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.451/2016/7-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 25.P.22.461/2015/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. és III. rendű alpereseknek személyenként 63.500 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz hatvanháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 1.900.000 (egymillió-kilencszázezer) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. forint Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A ..internetes portált
3. május
4. napjáig a .. I. rendű alperes,
5. május 31-től
6. december 31-ig a II. rendű alperes,
7. január
8. napjától pedig a III. rendű alperes üzemeltette. Az I. rendű alperes az általa üzemeltetett weboldalon 2008 augusztusában „versenyt" hirdetett a Fővárosi Bíróságon 2008 tavaszán tárgyalt ún. Gárda-per tudósításaihoz készített fényképfelvételek alapján. Ezt a versenyt..címen hirdette meg, amely során az olvasók több fordulóban szavazhattak az általuk kiválasztott, a tüntetésen résztvevő személyek fényképére, köztük a felperesére is. A felperes a fénykép elkészítéséhez hozzájárult, felhasználásához azonban hozzájárulását nem kérték és ilyen hozzájárulást nem is adott. [2] .. a felperesről készített fényképfelvétel mellett a .. .. címmel jelent meg a következő szöveg: ..A legutóbbi fordulónál azt ígértük, hogy a java még hátravan. És tényleg: Egy hippidomina, egy titokzatos fiúzenekar és a Toronymagas Esélyes - ez a mai felhozatal! Önnek 24 órája van, hogy szavazzon." Ezt követően a szöveg a verseny előzményeire utalva összefoglalja az előző fordulókat, majd az újabb három jelöltet mutatja be, akik között ott van a felperes is. A felperest ábrázoló kép alatt a bemutató szöveg a következő volt: „Versenyzőnk láttán kétségeink támadnak az egész ..szépségverseny értelmét illetően. Sportszerű-e azzal hitegetni eddigi indulóink rajongótáborát, hogy érdemes küzdeniük? Etikus-e egy előre lefutottnak tűnő versenyt egyáltalán meghirdetni? Végül úgy döntöttünk: ezek a kérdések nem érdekelnek minket és bemutatjuk olvasóinknak a .. szépségverseny toronymagas esélyesét. Nem vész kárba szavazata, ha rá adja le. [3] .. ..: Nézze meg, kik jutottak az elődöntőkbe!" címmel megjelent cikk illusztrációjaként a felperest ábrázoló fényképet ismételten közzétették. A tudósítás sorozat ..folytatódott, ismét megjelentették a felperest ábrázoló fényképfelvételt a .. című cikk illusztrálásaként. A kísérőszöveg az alábbi volt: „Nem kétséges, hogy a .. szépségverseny nagy felfedezettjével állunk szemben, aki a negyedik selejtezőből robbant az elődöntőbe, onnan pedig egyenesen a világhír felé tart. Sok mindenen meglepődnénk, pld. azon, ha .. a .. nyomán menesztené .., de azon semmiképpen, ha a szépségverseny toronymagas esélyese győzne. De még neki is az Ön szavazatával van csak esélye". [4] .. a döntőbe jutott két versenyzőt mutatták be, akik közül az egyik a felperes volt. A szöveg megegyezett a .. megjelent cikk szövegével. .. jelent meg az utolsó cikk:.. címmel. A szöveg a következő: „Bármilyen erős a mezőny és éles a küzdelem, a legkeményebb verseny is véget ér egyszer. Versenyben voltak titokzatos kinézetű pszeudó-szabadkőművesek, marcona és vidám hazafiak, négylábú kedvencek, ám Önöknek az abszolút győztes kellett. Majd egy hónapos küzdelem után egyet biztosan kijelenthetünk: aki idáig eljutott, az már letett valamit az asztalra az életben. A mezőny rendkívül erős volt, akadt különösen elszánt kinézetű kutya, cigarettázó forradalmár, különféle harcos hazafi. Szépségversenyünk döntőjébe azonban két rendkívüli ember jutott be: az Árpád-sáv legkreatívabb használója, illetve a .. toronymagas esélyese. Önök döntöttek, íme a legszebb .. Ezen utóbbi közlést követően helyezték el ismételten a felperest ábrázoló képfelvételt. A cikkek eltávolítására csak a per folyamatban léte alatt, 2013 szeptemberében került sor. A perbeli cikkeket a felperes több ismerőse is látta az interneten. [5] Az elsőfokú eljárás során a
9. február 24-én jogerőre emelkedett, Fővárosi Törvényszék 25.P.22.461/2015/
10. számú fizetési meghagyással a bíróság eltiltotta az I. rendű alperest a felperes képmásának hozzájárulása nélküli használatától a felsorolt cikkek kapcsán, valamint kötelezte az I. rendű alperest a jogsértés abbahagyására. Kötelezte továbbá az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000.000 forintot és ennek
11. február
12. napjától járó késedelmi kamatát. Kötelezte továbbá az I. rendű alperest a le nem rótt 900.000 forint illeték megfizetésére. Az I. rendű alperessel szemben a nem vagyoni kártérítés megfizetése érdekében vezetett végrehajtási eljárás eredménytelen volt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a II. és III. rendű alperesek azzal, hogy a .. portálon
13. augusztus 1-jén, 3-án, 5-én, 7-én és 12-én megjelent cikkek illusztrációjaként a felperest ábrázoló fényképfelvételt tettek közzé, megsértették a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát; a felperesről készült képek alatti szövegtartalom közzétételével, azok megjelentetési formájával és azzal, hogy felszólították az oldalt felkeresőket a felperesre történő szavazásra, megsértették a felperes becsületét és emberi méltóságát; továbbá azon magatartással, hogy a fényképfelvételt készítő fotós magát magánszemélyként tüntette fel, megsértették a felperes jóhírnevét. A felperes jogkövetkezményként a II.-III. rendű alperest a fenti jogsértésektől való eltiltásra, továbbá arra kérte kötelezni, hogy fizessenek meg részére egyetemlegesen 20.000.000 forint tőkét és annak
14. február
15. napjától járó késedelmi kamatát. Keresetében a felperes előadta, hogy a fényképfelvételt készítő fotós magánemberként akart a felperes karján lévő tetoválásról fényképet készíteni, de az elkészült fényképet közzétették a .. portálon úgy, hogy a felperest a közzétételről nem tájékoztatták és ahhoz ő nem adta a hozzájárulását. A kép többszörös közzététele, a kép alatti szövegtartalom és azok megjelenítési formája, valamint az olvasók szavazásra biztatása a becsület és emberi méltóság sértésére alkalmasak. A felperes szerint a jogsértések megnehezítették az életét, őt gúny tárgyává tették, ezért nem tudott munkát vállalni, egészsége tönkrement, magas vérnyomás megbetegedése keletkezett, amelyhez más megbetegedés is társult. [7] A II. és III. rendű alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, vitatva a kereset jogalapját és összegszerűségét egyaránt. A II.-III. rendű alperesek vitatták a hozzájárulás hiányát, továbbá előadták, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a fénykép közlésével okozati összefüggésben őt kár érte volna. A II.-III. rendű alperesek szerint a felperes egészségi állapotának megromlása és a fénykép közzététele között nem volt okozati összefüggés. Alperesek szerint a felperes azt sem igazolta, hogy a cikkek és a fényképfelvétel közzétételével okozati összefüggésben bármilyen olyan hátrány érte, amely kártérítés megítélésére adna alapot. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben adott helyt. Megállapította, hogy a II. és III. rendű alperesek azzal, hogy a ... portálon
16. augusztus 1-jén, 3-án, 5-én, 7-én és 12-én a felperes által kifogásolt cikkek illusztrációjaként a felperest ábrázoló fényképfelvételt közöltek a hozzájárulása nélkül, megsértették a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Megállapította, hogy ezen cikkekhez kapcsolódó képaláírások megsértették a felperes becsület védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az elsőfokú bíróság a II.-III. rendű alpereseket eltiltotta a további jogsértéstől és egyetemlegesen kötelezte őket arra, hogy fizessenek meg a felperesnek 1.000.000 forint tőkét és annak
17. február
18. napjától esedékes késedelmi kamatait. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. és III. rendű alpereseknek 1.116.000 forint perköltséget. Kötelezte továbbá őket arra, hogy a le nem rótt 900.000 forint illetékből 60.000 forintot fizessenek meg az államnak külön felhívásra. Megállapította, hogy a II. és III. rendű alperesek helytállási kötelezettsége a kártérítés, illetve az illetékfizetés tekintetében az I. rendű alperessel egyetemleges. [9] Az elsőfokú ítéletnek a jóhírnév megsértése miatti keresetet elutasító rendelkezése, a felperes képmásának és becsület védelméhez fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítására vonatkozó, valamint a jogsértő magatartástól való eltiltására kötelező rendelkezése külön fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. [10] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes jelentett be fellebbezést a nem vagyoni kártérítés összegének 20.000.000 forintra való felemelése érdekében. Ebben a körben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a képek megjelenése miatt lelki sérülést szenvedett el, a felvételeket a felperes több ismerőse is látta az interneten és a cikk jellege a sérelem bekövetkezését megalapozza. Elutasította ugyanakkor az elsőfokú bíróság azt, hogy a felperes különböző vagyoni kárigényeket kívánjon érvényesíteni nem vagyoni kárként, illetve hogy általános kártérítésre tartson igényt. A felperes kérelmére elrendelt szakértői bizonyítás alapján megállapította, nem nyert igazolást az, hogy a felperes egészsége a perbeli közlésekkel okozati összefüggésben romlott volna meg. Összességében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az 1.000.000 forintos nem vagyoni kártérítés alkalmas a felperest ért nem vagyoni hátrányok kiküszöbölésére. [11] A felperes fellebbezése kétirányú volt: egyrészt azt kérte, hogy a nem vagyoni kártérítés összegét a másodfokú bíróság 20.000.000 forintra emelje fel, másrészt pedig azt, hogy a II. és III. rendű alpereseknek megítélt perköltség összegét 200.000 forintra szállítsa le. [12] A másodfokú bíróság a fellebbezésnek részben adott helyt. Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét pedig annyiban változtatta meg, hogy a felperes által a II. és III. rendű alpereseknek fizetendő elsőfokú perköltség összegét az egyetemleges marasztalás mellőzésével alperesenként 304.000 - 304.000 forintra leszállította. Ezt meghaladóan azzal hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, hogy az I. rendű alperes a Social Media Network Kft. „kényszertörlés alatt".Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a II. és III. rendű alpereseknek személyenként 63.500 - 63.500 forint másodfokú perköltséget. Megállapította, hogy a másodfokú eljárásban teljes mértékben pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díját és a le nem rótt 1.520.000 forint fellebbezési illetéket az állam viseli. [13] A jogerős ítélet indokolása kifejtette, hogy a nem vagyoni kártérítés mértékének megállapítása körében maradéktalanul egyetért az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával. A jogerős ítélet szerint köztudomású tényként volt értékelhető, hogy a fénykép megjelentetése és annak hosszabb időtartamon keresztül történő elérhetősége a felperes számára lelki sérülést okozott, melynek kompenzálására az 1.000.000 forint összegű nem vagyoni kártérítés valóban elegendő. A szakvélemény alapján helyesen ítélte meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes egészségi állapota és a perbeli jogsértések között okozati összefüggés nem állapítható meg. Rögzítette a jogerős ítélet indokolása azt is, hogy általános kártérítés megítélésére nem vagyoni kár körében nincs jogi lehetőség. [14] Alaposnak találta ugyanakkor részben a perköltség leszállítására irányuló fellebbezési kérelmet, és a felperes által fizetendő perköltség összegét alperesenként 304.000 - 304.000 forintban határozta meg mérlegelésével. a tényleges ügyvédi tevékenység mértékének A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben tartalmilag a nem vagyoni kártérítés mértékének az általa igényelt 20.000.000 forintra történő felemelését kérte. Előadta, hogy a megítélt összeg nem alkalmas a keletkezett súlyos hátrányok kompenzálására, a leszállított összegű, alperesek javára megítélt perköltséget is eltúlzottnak ítélte meg. Változatlanul fenntartotta a perköltség további leszállítására vonatkozó igényét is, továbbá közölte, hogy az alperesek önkényesen éltek a beszámítás lehetőségével, amikor a megítélt kártérítési összegbe beszámították a részükre megítélt perköltség nagyságát. A felperes közölte: Az ily módon részére megfizetett 635.100 forint kártérítési összeg nevetségesen alacsony a felperes által elszenvedett sérelmekért, és nincs arányban az elkövetett személyiségi jogsértéssel. A felperes egyáltalán nem tartja túlzottnak a 20.000.000 forintos nem vagyoni kártérítés megítélését, mivel az interneten való folyamatos közzététel súlyosan becsületsértő szövegtartalommal együtt olyan stresszhatást idézett elő, amely miatt a vérnyomása emelkedett, és más sorsszerű megbetegedése is keletkezett. Hivatkozott arra is, hogy a kérdéses időszakban a hírportál nézettsége 55.000 fő/nap volt, vagyis igen sok személyhez jutott el a jogsértés. Az I.-II. rendű alperesek a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. Álláspontjuk szerint az eljárt bíróságok mindenben a jogszabályoknak és a bírói gyakorlatnak megfelelő határozatot hoztak. Utaltak arra, hogy nem tartozik a felülvizsgálati eljárásra annak minősítése, hogy a jogerős ítéletben foglalt fizetési kötelezettségüknek konkrétan milyen formában tettek eleget. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
19. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [17] A Pp. 275. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Ez a jelen esetben azt jelenti, hogy a kereset jogalapja tekintetében a Kúria nem vizsgálódhat, a felülvizsgálati kérelem kizárólag nem vagyoni kártérítés mértékére, illetve az alperesek javára megítélt perköltség mértékére vonatkozik. [18] Miután a perbeli jogsértés az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) időbeli hatálya alatt történt, a jelen esetben annak szabályait kell alkalmazni. A régi Ptk. 84. §

(1)bekezdésének e) pontja szerint akit személyiségi jogaiban megsértenek, kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A 355. §

(1)bekezdése szerint a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A

(4)bekezdés értelmében kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. [19] A jelen esetben a felperes vagyoni kárt csak érintőlegesen jelölt mrg (elmaradt munka-megbízások), de ennek bizonyítására érdemi bizonyítást nem ajánlott fel sem a károk bekövetkezése, sem pedig az okozati összefüggés fennállása körében. Helyesen állapították meg az eljárt bíróságok azt, hogy a jelen esetben az általános kártérítés szabályai nem alkalmazhatóak, tekintettel arra is, hogy a nem vagyoni kártérítés intézménye az általános kártérítés keretei között nem értelmezhető. [20] A Kúria szerint a megállapított 1.000.000 forintos nem vagyoni kártérítés a külön bizonyítás nélkül megítélhető összeg felső határához közelít, külön bizonyítás nélkül ennél magasabb összeg megítélésére nem vagyoni kártérítés körében még nem került sor. A felperes érdemi bizonyítást az őt ért hátrányok körében nem ajánlott fel. A lefolytatott szakértői vizsgálat egyértelműen arra a megállapításra jutott, hogy a felperes megbetegedései, illetve a perbeli kép és szöveg megjelenése között semmilyen okozati összefüggés nem áll fenn. A perbeli közlések 2008-at követően teljes mértékben aktualitásukat vesztették, semmilyen tény, körülmény nem utal arra, hogy ezt követően a perbeli közléseket széles körben ismételten megtekintették volna. [21] Az összes körülmény mérlegelésével, tekintettel a jogsértés tárgyi súlyára és az esetleges következményekre, a megítélt 1.000.000 forintos nem vagyoni kártérítés összhangban áll a bekövetkezett jogsértéssel. Nem vagyoni kártérítés összegének felemelésére a Kúria indokot nem látott. Önmagában az, hogy a II. és III. rendű alperesek beszámítással éltek a kifizetendő kártérítés összegébe a javukra megítélt perköltség erejéig, nem ad alapot a nem vagyoni kártérítés összegének felemelésére. Annak megítélése, hogy a beszámítás jogalapját, illetve összegszerűségét illetően jogszerűen történt-e, nem tartozik a jelen felülvizsgálati eljárásra, az végrehajtási kérdés. [22] A Kúria szerint a II.-III. rendű alperesek javára megítélt, másodfokon leszállított összegű perköltség nem tekinthető eltúlzottnak, annak további leszállítására nincs lehetőség. A jogi képviselővel eljáró felperesnek tudatában kellett lennie annak, hogy az általa érvényesített, a bírói gyakorlathoz képest rendkívüli összegű nem vagyoni kártérítés - amely meghatározza a pertárgy értékét - ténylegesen milyen költség vonzatokkal járhat. [23] Összességében a Kúria az érdemben ítéletet hatályában fenntartotta. mindenben helytálló jogerős Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [24] 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 75. §

(1)bekezdése, 76. §

(1)bekezdése, 78. §

(1)és

(2)bekezdése, 84. §

(1)bekezdés e) pont, 355. §

(1)és

(4)bekezdése, Pp. 81. §

(1)bekezdése, 206. §

(1)és

(3)bekezdése, 275. §

(3)bekezdés. Záró rész [25] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét tárgyaláson bírálta el. A pervesztes felperes a Pp. 81. §

(1)bekezdése alapján köteles a pernyertes II.-III. rendű alperesek részére perköltséget fizetni. Ennek mértékét a Kúria a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet alapján állapította meg. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes költségmentessége folytán az állam viseli a 6/
2. (VI.26.) IM rendelet
3. §-a alapján. Budapest,
4. október
5. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő