A határozat elvi tartalma: Egy konkrét internetes oldalon a nem hiteles, egyoldalú, propaganda céllal történő tájékoztatásra vonatkozó vélemény a sajtó-helyreigazítást nem alapozza meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.272/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Trinn Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Metzinger Péter ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Palatics Edit ügyvéd) A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.073/2017/3-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 40.P.24.066/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperes által szerkesztett internetes oldalt üzemeltető ...Kft-nek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes által szerkesztett .. internetes oldalon
- augusztus 1-jén "Fenyegetnek a putyinista bértollnokok" címmel jelent meg cikk. A sajtóközlemény kiemelt összefoglalója a következőket tartalmazta: „Soha nem látott fordulatszámon pörögnek az interneten, különösen a facebook-on az álhíreket gyártó és a burkolt propagandát toló kamuoldalak. Számos politikai propaganda oldal is létezik, amik az orosz, putyini propagandát erőltetik. Máshol, máskor történt eseményekről készült fotókat használnak fel, álhíreket gerjesztenek a migránsok pusztításáról, és mellette Oroszországot és annak urát az igazság és az erő őrének mutatják be". A szerző - egy alapítvány véleményére hivatkozással - közölte, hogy az „álcázott putyinista bértollnokok" a tárgyilagos újságírást fenyegetik Magyarországon. Idézett egy politikai tanácsadó és elemző cég tanulmányában szereplő, az orosz álhírek kormánymédiában történt megjelenésére utaló példákat a migráció, az ukrajnai események, illetve politikus elleni merénylet kapcsán. Ezt követően a cikk a „Van megoldás" című részben arról számolt be, hogy az álhírekkel és a propagandával szemben, annak megfékezésére a Magyar Kétfarkú Kutya Párt készített egy alkalmazást, amely felismeri az orosz propaganda oldalakat. A cikk végén az alkalmazás szerint nyilvántartott propagandaoldalakat egy úgynevezett feketelistán sorolta fel. Ezen a listán a cikk a felperes által üzemeltetett ... elnevezésű oldalt is szerepeltette. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében olyan tartalmú helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest, mely szerint valótlanul állították, híresztelték, illetve valótlanul keltették azt a hamis látszatot, hogy az ... álhíreket terjesztő kamuoldal, illetve propaganda oldal lenne; a valóság ezzel szemben az, hogy az atomenergiainfo.hu oldal tárgyilagosan számol be az atomenergiáról és a kiegészítő alternatív energiaforrásokról. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a sérelmezett közlések véleménynyilvánítások. Az ... internetes oldal "Rólunk" című rovatában kifejezetten és vállaltan a Paksi Atomerőmű beruházása és az orosz atomenergetikai konszern, a Rosszatom tevékenységéről tájékoztatja az olvasóit. Az oldalon számos a Rosszatomot népszerűsítő cikk olvasható, olyan azonban nem található, amely tájékoztatná az olvasókat a paksi bővítéssel kapcsolatos társadalmi vitáról. Mindebből levonhatta a felperes által kifogásolt következtetéseket. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és rendelkezett az elsőfokú eljárási költség és illeték viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes által kifogásolt közlések véleménynek minősülnek, amely a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdése alapján a sajtó- helyreigazítási igényt nem alapozzák meg. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - a felperes által az internetes újságot üzemeltető jogi személy javára történő perköltség fizetésre vonatkozó pontosítással helybenhagyta, és rendelkezett a másodfokú eljárási költség és illeték viseléséről. [6] A jogerős ítélet indokolása szerint arra helyesen hivatkozott a felperes, hogy az álhírek gyártására vonatkozó közlés tényállítás lehet, a felperes állításával szemben azonban a listában való szerepeltetéssel a cikk nem állítja, hogy a felperes álhíreket gyártott vagy ún. kamu oldal lenne, csupán azt, hogy egy párt által kifejlesztett alkalmazás szerint a „putyinista" propaganda oldalak közé tartozik. A cikk két, alcímmel is elválasztott fő gondolati részből áll. A szerző először arról számol be, hogy számtalan kamuoldal, putyinista propaganda oldal működik, amelyek a propaganda érdekében álhíreket is gyártanak. Példákat mutat be ilyen álhíreknek minősített híradásokra, megemlítve az ismert sajtóorgánumokat is, amelyek ilyen jellegű híradásokat jelentettek meg. Felhívja a figyelmet a bemutatott jelenség veszélyeire. A felperest ezekkel a hírekkel, orgánumokkal a cikk első gondolati egysége nem hozza kapcsolatba. A második részben az álhírekkel és propaganda oldalakkal szembeni védekezésként számol be egy párt által készített új alkalmazásról, amely a putyinista propaganda oldalakat kiszűri, a cikk végül felsorol az alkalmazás szerinti putyinista propaganda oldalakat. Ezzel kapcsolatban semmilyen utalás nincs arra, hogy az alkalmazás álhíreket vagy kamuoldalakat szűrne ki. A cikk egészét és gondolati egységeit a PK.
- számú állásfoglalás alapján vizsgálva arra lehet következtetni, hogy a szóban forgó párt a szerinte „propaganda oldalak" kiszűrésére hozott létre alkalmazást, és ezek listáját sorolja fel. A putyinista propaganda oldalra vonatkozó állítás a cikkben egy párt véleményeként jelenik meg, amely a felperes internetes oldalán olvasható önmeghatározó „Rólunk" részlet, valamint az orosz Rosszatomot kedvező színben bemutató cikkek tartalmára figyelemmel a logika alapvető szabályaival nem áll nyilvánvaló ellentmondásban, ezért helyességétől vagy helytelenségétől függetlenül alkotható volt ilyen kritikai vélemény. A felperesnek a cikkben az internetes oldala feketelistán való szerepeltetésében megnyilvánuló kritikai véleménynyilvánítást el kell viselnie. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, jogszabálysértésre hivatkozással, annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helyt adás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet gondolatmenete dogmatikailag két ponton hibás. A cikk két fő gondolati részre bontásával, amelyben egyrészről az álhírekre és a kamuoldalakra, másrészt a propaganda oldalakra vonatkozó kijelentéseket sorolja, drasztikusan megbontja a cikk szerves gondolati egységét, ezzel gyakorlatilag megváltoztatja a cikk mondanivalóját. Nem veszi továbbá figyelembe, hogy az adott szövegösszefüggésben az átlagos olvasó azt az információt kapja a cikkből, hogy a felperes internetes oldala is aktívan részt vesz a közvélemény dezinformálásában, amellyel kapcsolatban a való tények hamis színben való feltüntetése még akkor is megállapítható, ha véleményként elfogadnánk azt, hogy a cikk kizárólag propaganda oldalnak nevezné a felperes által üzemeltetett internetes oldalt. [8] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [10] Az Smtv.
- §
(1)bekezdése értelmében sajtó-helyreigazítás keretében valótlan tény állítása, híresztelése vagy való tények hamis színben való feltüntetése esetén van helye helyreigazító közlemény közzétételének. [11] A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy a felperes által működtetett internetes oldal „putyinista propaganda" oldalnak való minősítése vélemény, amely a sajtó-helyreigazítás alapja nem lehet. [12] A Kúria egyetértett a felperes azon álláspontjával, hogy az elkülöníthető két gondolati egységtől függetlenül, a cikk egészét tekintve a kifogásolt közlések szövegösszefüggésben való megjelenése alapján is indokolt vizsgálni a valótlan tények állítását, illetve való tények hamis színben való feltüntetését. [13] A sajtóközlemény egésze és mondanivalója kétségtelenül hordoz olyan tartalmat az átlagolvasó számára, hogy a cikk végén felsorolt internetes oldalak, közöttük a felperes által működtetett oldal, az ún. kamuoldalak közé tartoznak, olyan propaganda céllal működtetett oldalak, amelyek esetenként álhíreket is gerjesztenek. A felperes internetes oldalával kapcsolatban azonban a cikk konkrét álhír közlését nem állítja. Ezért a perbeli sajtóközleményben az álhírek gyártására vonatkozó, általánosságban megfogalmazott közlés konkrét ténytartalom hiányában nem tényállítás, hanem a megnevezett internetes oldalak politikai propaganda oldalak közé sorolásával együtt értelmezve a nem hiteles, egyoldalú, propaganda céllal történő tájékoztatásra vonatkozó vélemény. Mindezek alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg a jogerős ítélet, hogy a perben kifogásolt közlés a sajtó-helyreigazítási igényt nem alapozza meg. [14] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [15] Smtv.
- § Záró rész [16] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperest a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése szerint megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [17] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles az államnak megtéríteni. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperes kérelmére a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartásával bírálta el. Budapest,
- november
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő