← Magyarország

Pfv.21476/2017/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közérdekű adatmegismerési igény teljesítése nem tagadható meg jogszerűen azzal az indokkal, hogy az adatkezelő az igényelt adatokra vonatkozó formális határozattal nem rendelkezik vagy nem leli fel. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.476/2017/

  1. A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szabó Gábor ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Kökény Zoltán ügyvéd A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.478/2016/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 24.P.22.582/2015/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja azzal a szövegezésbeli pontosítással, hogy az alperes az egyes egyesületeknek az SFK I. és II. ütemtervben juttatott támogatások összegét tartalmazó határozat vagy tételes lista kiadására köteles. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a pert megelőzően kérte az alperest, hogy elektronikus úton küldje meg részére - egyebek mellett - a ... Sportegyesület SFK III. ütemére vonatkozó elszámolását számlákkal és iratokkal együtt; a „szőnyegprogram" döntéseire vonatkozó jegyzőkönyvek vagy határozatok másolatát; valamint az arra vonatkozó határozatokat, hogy az SFK ütemeiben melyik egyesület, mekkora összeget kapott. Az alperes elektronikus válaszában az adatokat részben megküldte, továbbá közölte, hogy azokkal rendelkezik, összegyűjtésük folyamatban van, végül azonban nem adta ki a kért összes adatot és iratot a felperes részére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését a pert megelőző adatmegismerés iránti igényében megjelölt és az alperes által nem teljesített közérdekű adatok kiadására. [3] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint a felperesnek az elszámolásra vonatkozó adatigénylése személyes indíttatásból fakad, ezért joggal való visszaélésnek minősül. A szőnyegprogrammal és a támogatásokkal kapcsolatos adatigény tekintetében az alperes azzal védekezett, hogy a kért iratokat nem lelte fel, majd vitatta, hogy az igényelt adatok vonatkozásában konkrét határozatok születtek. Az alperes a per során az SFK III. ütemével kapcsolatban csatolta azt az utóbb fellelt határozatot, amely az egyesületek közötti támogatások elosztását tartalmazta. Álláspontja szerint a becsatolt határozat tartalma elegendő a felperes adatigényléséhez, az egyes egyesületekre vonatkozó támogatási összeg meghatározása egyszerű kalkuláción alapult, amely külön határozati formát nem igényelt. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus levélben bocsássa a felperes rendelkezésére: 1.) a ... Sportegyesület SFK III. ütemére vonatkozó elszámolását, az annak alátámasztására szolgáló számlákat és iratokat; 2.) az SFK „szőnyegprogram" keretén belül hozott határozatot; 3.) az SFK I. és II. ütemeiben született arra vonatkozó határozatot, hogy melyik egyesület mekkora összegű támogatást kapott. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és az alperest a felperes részére 80.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. [5] Az elsőfokú ítélet indokolása szerint az
  4. pontban igényelt adatok tekintetében a joggal való visszaélés nem állapítható meg. Önmagában az a körülmény, hogy a ... Sportegyesület 2009-2014 közötti támogatásával kapcsolatban büntetőeljárás indult, és abban az alperesnek szintén adatokat kell szolgáltatnia, nem teszi a felperes adatigénylését jogellenessé. Egyéb személyes motivációt, érintettséget az alperes nem igazolt. A
  5. és
  6. számú adatigények tekintetében, miután a pert megelőzően az alperes közölte, hogy a kért adatokkal rendelkezik, utóbb a perben az a védekezése, hogy a keresett adatok nem lelhetők fel, az alperes érdekkörébe tartozó körülmény, amelyre az adatkiadás megtagadásának indokaként jogszerűen hivatkozni nem lehet. Ezért az alperes köteles a felperes által igényelt adatokat a rendelkezésére bocsátani azzal, hogy a „szőnyegprogramra" vonatkozóan az alperes csak egyetlen határozatot hozott, amelynek értelmében minden igénylő egyesület részére biztosítani kívánták a birkózó szőnyeget, ezért az alperes e határozat kiadására köteles. A
  7. pontban igényelt adatok tekintetében a perben kihallgatott tanúk vallomása alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a sportágfejlesztési támogatás ütemeiben meghozott határozatok azt tartalmazták, hogy az egyes egyesületek mekkora támogatási végösszeget kaptak. A felperes a döntés meghozatalához szükséges egyéb előkészítő anyagok megismerésére vonatkozó igényét miután arra az eredeti adatmegismerési kérelem nem vonatkozott - újabb adatigényléssel tudja érvényesíteni. Az alperes az SFK III. ütemére vonatkozó határozatát a perben becsatolta, a további, I. és II. ütemmel kapcsolatos határozatok kiadására köteles. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  8. évi CXII. tv. (Infotv.)
  9. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a kért adatok kiadására. [6] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését helybenhagyta, és az alperest a felperes részére 55.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. [7] A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes adatigénylése nem tekinthető joggal való visszaélésnek, és a felperes a ... Sportegyesület elnökeként nincs elzárva attól, hogy a szervezettel kapcsolatos közérdekű adatok kiadását igényelje a sportági szakszövetség alperestől. Ezért az
  1. számú adatigény tekintetében helytállóan marasztalta az elsőfokú bíróság az alperest. A
  2. pontban foglalt „szőnyegprogram" tekintetében ugyancsak helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a perben kihallgatott tanúk egyértelműen alátámasztották azt, hogy az alperes hozott határozatot, ezért annak kiadására az alperes kötelezhető volt. A
  3. pontban igényelt adatok vonatkozásában az A/
  4. szám alatt csatolt, az elnökség
  5. október 9-ei üléséről készült jegyzőkönyvnek volt döntő jelentősége, amelyben az elnökség a 36/
  6. számú határozattal egyhangúan elfogadta a sportágfejlesztési koncepcióról tartott beszámolót, a III. ütem pénzelosztási tervét 5% tartalékalappal és annak felosztásával, valamint a további ütemekre 5% tartalékalap kialakításával. Az okirati bizonyítékkal szemben a kihallgatott ... és ... tanúk vallomásából nem lehetett olyan következtetést levonni, hogy a korábbi ütemek esetében a szövetség ettől eltérő gyakorlatot folytatott volna. Ezért az alperes a táblázatok mellett az SFK I. és II. ütemterveivel kapcsolatos határozatok kiadására is köteles. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a kereset elutasítása, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Infotv.
  7. §
  8. pontját és
  9. §
(1)bekezdését, valamint a Pp.
  1. §-át. Előadta, hogy a keresetindítást megelőzően a SFK I-III. ütemeiben az egyesületek részére folyósított támogatásokat tartalmazó táblázatokat a felperesnek kiadta. A perbeli időszakban az ún. SFK bizottság nem hozott alakszerű határozatot, döntései nem lelhetők fel, azok azonban megegyeznek a felperes részére már kiadott táblázatokkal. A bizottság hatásköre a sportágfejlesztési támogatással kapcsolatos döntéshozatal. A döntéshozatal rendjére vonatkozó előadását a perben A/
  2. szám alatt benyújtott jegyzőkönyv, a felperes
  3. sorszámú beadványának melléklete és Lázár János tanúvallomása is alátámasztotta. Bizonyította, hogy alakszerű határozatot a bizottság nem hozott, a bizottság döntése az a táblázat, amely az egyesületeknek megítélt végösszegeket tartalmazza. A másodfokú bíróság az alperes által A/
  4. szám alatt benyújtott elnökségi döntés létezéséből találta valószínűsíthetőnek a korábbi ütemekben hozott határozatok létezését, amelyet a tanúk vallomásával nem látott megcáfolva. A jogerős ítéletnek ez a megállapítása megalapozatlan, hiányos, logikai ellentmondást tartalmaz, és az érdemi döntésre kihatóan okszerűtlen. Abból, hogy az alperes elnöksége egy, a bizottság beszámolójával összefüggésbe hozható közvetett elnökségi döntést hozott, nem vonható le megalapozottan az a következtetés, hogy a felperes által kért határozatok léteznek, amelyek elnökségi határozat formájában rendelkezésre kell hogy álljanak. Az, hogy az SFK bizottság időszakonként beszámolt az elnökségnek, nem teszi megállapíthatóvá, hogy a döntés az elnökség vagy a közgyűlés hatáskörébe tartozott volna. A támogatásokhoz hasonlóan a szőnyegprogram tekintetében sem az elnökség, hanem az SFK bizottság döntött. [9] Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésére álló valamennyi, az egyesületek részére az SFK I-III. ütemeiben nyújtott támogatásra vonatkozó döntést tartalmazó dokumentumot kiadta a felperesnek. Az SFK I-II. ütemeit illető döntések kiadását, amelyek arra vonatkoztak, hogy az egyesületek milyen összegű támogatást kapjanak - a már megküldött táblázatokat és a közvetett döntést tartalmazó elnökségi ülés jegyzőkönyvét meghaladóan - teljesíteni nem tudja, tekintettel arra, hogy ilyen bizottsági döntéseket nem foglaltak írásba, így azok nem állnak rendelkezésre. Ebből az okból nem tudja teljesíteni a szőnyegprogramra vonatkozó elnökségi döntés kiadását sem. Az alperes fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperes személyes motivációja okán jogait visszaélésszerűen gyakorolja. [10] A felperes - tartalmilag - a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Érvelése szerint a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok mérlegelését támadja, a felülvizsgálati eljárásban azonban az ítélkezési gyakorlat szerint nincs helye a bizonyítékok felülmérlegelésének. Egyebekben a jogerős ítélet helyes indokaira hivatkozott, és vitatta az alperes visszaélésszerű joggyakorlásra vonatkozó állítását. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem érdemben alaptalan az alábbiak szerint. [12] Az
  5. számú adatigény tekintetében az alperes nem vitatta az adatok létezését, joggal való visszaélésre hivatkozott. Helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy az adott esetben bizonyítottság hiányában a visszaélésszerű joggyakorlás nem állapítható meg. [13] A jogerős ítélet helytállóan kötelezte a szőnyegprogramra vonatkozó határozat kiadására az alperest (
  6. számú adatigény). A tanúk egyértelműen alátámasztották, hogy létezik olyan határozat, amely arról rendelkezik, hogy minden igénylő részére kell juttatni szőnyeget. Lázár János tanú nyilatkozata szerint pedig legalább jegyzőkönyvbe foglalt döntésnek kell lennie az elnökség azon döntéséről, hogy mindenki az igénye szerint kapjon szőnyeget (
  7. sorsz. jegyzőkönyv). [14] A
  8. számú adatigény tekintetében a másodfokú bíróság mérlegeléssel állapította meg azt, hogy ha a III. ütemtervben az egyesületeknek juttatott támogatások összegére vonatkozóan volt (elnökségi) határozat, akkor a korábbi időszakra vonatkozóan is kellett ilyennek lennie. Az elsőfokú bíróság szerint ... és ... tanúk vallomása alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a sportágfejlesztési támogatás ütemeiben meghozott alperesi határozatok tartalmazzák az egyesületeknek juttatott támogatási végösszegeket. Az alperes nyilatkozata szerint, rendelkezik a támogatások összegéről tételes listával, konzekvensen vitatta azonban, hogy a táblázatokon kívül a juttatások odaítélése elnökségi vagy más határozat formájában létezik. ... tanú vallomása szerint a bizottság az egyesületeket megillető támogatásokat tartalmazó táblázatot fogadta el, ez volt a bizottság döntésének tekinthető, majd ezt követően az elnökség elé vitték a döntésüket, amit ott megszavaztak. E nyilatkozat tartalmából értelemszerűen következik, hogy egy döntést elfogadó elnökségi határozat mindenképpen kellett, hogy létezzen, amelynek alapja a táblázat volt. Ezért okszerűen jutott a jogerős ítélet arra a következtetésre, hogy az alperesnek elvileg rendelkeznie kell a
  9. pontban igényelt adatokkal határozati formában. A per adataiból ilyen módon levont következtetés kirívóan okszerűtlennek, iratellenesnek vagy a logika szabályaival ellentmondónak nem tekinthető, ezért a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére és eltérő tényállás megállapítására nem volt lehetőség. Tekintettel azonban az alperes védekezésére, a Kúria az ítélet végrehajthatósága érdekében indokoltnak tartotta a jogerős ítélet rendelkező részének vonatkozó rendelkezését az adatmegismerési igény lényegi tartalmának megfelelően szövegezésében azzal pontosítani, hogy az alperes az egyes egyesületeknek az SFK I. és II. ütemtervben juttatott támogatások összegét tartalmazó határozat vagy tételes lista kiadására köteles. A perbeli igény ugyanis érdemben azon közérdekű adatok megismerésére vonatkozott, hogy az SFK ütemeiben melyik egyesület, mekkora összegű támogatást kapott. Az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó formája a perbeli közérdekű adat megismerése szempontjából közömbös. [15] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet érdemben jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest az igényelt adatok kiadására. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  10. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [16] Infotv.
  1. § Záró rész [17] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálattal élő alperest a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)és
(2)bekezdései szerint mérsékelt összegben megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.