Gfv.30493/2017/2 – Kúria

(1)g) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.493/2017/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits Adrás előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd Az alperes: K Zrt. Az alperes képviselője: Dr. Novák Zoltán jogtanácsos A per tárgya: általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.22.087/2013/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 25.G.40.663/2013/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 1.670.600 (egymillióhatszázhetvenezer-hatszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
4. június 7-én a felperes mint adós deviza alapú kölcsönszerződést kötött a B Zrt. mint hitelezővel, amely alapján a hitelező 16.706.869 Ft kölcsönt folyósított a felperesnek.
5. június 22-én a hitelező a kölcsönszerződésből eredő követelését az alperesre engedményezte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] [5] A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
6. évi CXII. (a továbbiakban: Hpt.)
7. §

(1)bekezdés c) pontja alapján. Másodlagos kereseti kérelme a kölcsönszerződés és az annak részét képező üzletszabályzat egyes pontjai érvénytelenségének megállapítására irányult a Ptk.

1. §-ára hivatkozással. A felperes
2. sorszámú beadványában úgy nyilatkozott, hogy a hitelintézetek közötti engedményezési szerződésre tekintettel az alperesként perbevont B Zrt-vel szemben nincs igénye, egyúttal a kereseti kérelmét az alperessel szemben terjeszti elő. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság 8-II. sorszámú végzésével a B Zrt. vonatkozásában a pert jogerősen megszüntette. A
3. sorszámú ítéletével az alperes ellen előterjesztett keresetet elutasította. Megítélése szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló
4. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
5. §-a alapján az alperes mint engedményes csak az átruházott követelés vonatkozásában lépett a hitelező helyébe, szerződés érvénytelenségének, illetve részleges érvénytelenségének megállapítása iránti igényt így nem vele, hanem a szerződést megkötő hitelezővel szemben kellett volna előterjesztenie. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: az elsőfokú eljárásban a felperes döntött úgy, hogy változtat az alperes személyén, amikor az engedményezésről tudomást szerzett. A kereshetőségi jog kérdése az ügy érdemére tartozó anyagi jogi kérdés, amely vonatkozásában a Pp. szabályai nem írnak elő a bíróság számára tájékoztatási kötelezettséget. A felperes anyagi jogi álláspontja volt téves, mert az engedményezés nem általános jogutódlás, annak alapján csak a követelés száll át az engedményesre. Az alperessel szemben a perbe vitt jogot - a szerződés érvénytelenségének megállapítása - a felperes nem érvényesíthette, ezért a keresetét el kellett utasítani. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének helytadó határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a [9] jogerős ítélet az rPtk.
6. §

(1)bekezdésébe, a Pp. 130. §

(1)bekezdés

1. g)pontjába ütköző módon jogszabálysértő. Álláspontja szerint a hivatkozott rPtk. rendelkezés értelmében az engedményes az engedményező helyébe lép, ezért a felperes helyesen terjesztette elő kereseti igényét az engedményezővel szemben. Az elsőfokú bíróságnak - eltérő jogi álláspontja esetén - hiánypótlásra kellett volna a felperest felhívnia és csak annak sikertelensége esetén lett volna helye a per megszüntetésének a Pp. 157. §
2. a)pontja alapján, figyelemmel a Pp. 130. §

(1)bekezdés g) pontjára. A felperes felhívta még a Pp. 221. §

(1)bekezdését és a 206. §

(1)bekezdését is, mint megsértett jogszabályhelyet e körben azonban konkrétan nem fejtette ki, hogy ezen eljárásjogi jogszabálysértések mire vonatkoznak. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [11] A Kúria utal arra, hogy az 1/2016.(II.15.) PK vélemény

1. pontja alapján a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A Kúria ezért nem vizsgálta a felperes felülvizsgálati kérelmének a Pp.
2. § és a
3. §

(1)bekezdésére történt hivatkozásait, mivel azok nem felelnek meg a Pp. 272. §

(2)bekezdésében írtaknak. [12] A Kúria egyetért a másodfokú bírósággal abban, hogy az rPtk.

1. §-a szerinti engedményezés esetén az engedményes a szerződésből eredő követelés tekintetében válik jogosulttá, de ez nem eredményez a szerződés vonatkozásában általános jogutódlást. Amennyiben a szerződő fél a szerződés érvénytelenségére hivatkozik, ezt az igényét változatlanul a vele szerződő féllel, az engedményessel szemben érvényesítheti. Amennyiben pedig az engedményezővel szemben folyó perben a szerződés érvénytelensége megállapítást nyerne ebben az esetben az engedményes sem követelhet a felperessel szemben a bíróság által érvénytelennek nyilvánított szerződésből eredő igényt. [13] Az elsőfokú eljárásban a felperes
2. sorszámú beadványában kérte az engedményező perből való elbocsátását, egyúttal határozott kereseti kérelmet terjesztett elő az engedményes alperessel szemben. A Pp.
3. §

(1)bekezdés g) pontja kizárólag azokra a kereseti kérelmekre vonatkozik, amelyek jogszabályban meghatározott személyek ellen indíthatók. Az engedményezési szerződés esetén nincs olyan kógens törvényi előírás, amely meghatározná a peres fél perbeli legitimációját, ezért az elsőfokú bíróságnak nem volt ez alapján olyan eljárásjogi kötelezettsége, hogy felhívja a felperest az engedményező perbehívására. A felperes valójában tévesen jelölte meg az adott kereseti kérelem tekintetében az alperest, amely a Pp. 130. §

(1)bekezdés g) pontjának alkalmazására nem ad lehetőséget. [14] A Kúria mindezekre figyelemmel nem találta megállapíthatónak a felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabálysértéseket, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 270. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [15] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 270. §

(1)bekezdés szerint irányadó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján figyelemmel a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet
2. §

(2),

(5)és

(6)bekezdéseinek megfelelő alkalmazására a kifejtett jogtanácsosi tevékenységgel arányosan - kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a alapján köteles az államnak külön felhívásra megfizetni. A Kúria e körben utal arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében a keresetének helytadó határozat meghozatalát kérte, elsődleges kereseti kérelme a teljes szerződés érvénytelensége megállapítására irányult. Az 5/
3. PJE 2a. pontja értelmében a pertárgy érték ilyen esetben a szerződéses értékhez, azaz 16.706.869 Ft-hoz igazodik. [16] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
4. október
5. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró