Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.136/2017/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Bakos-Horváth Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Bakos Róbert ügyvéd) által képviselt felperes neve (....) felperesnek, a dr. Nagy János ügyvéd (fél címe 2....) által képviselt alperes neve (...) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt, 25.P..../2017/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben - kizárólag az illetékviselés mértékében megváltoztatja és a felperest terhelő kereseti illetéket 60.000 (Hatvanezer) forintban állapítja meg, egyebekben helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint másodfokú perköltséget. Köteles a felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 80.000 (Nyolcvanezer) forint fellebbezési illetéket az államnak külön felhívásra megfizetni. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 forint perköltséget. Végül akként rendelkezett, hogy a le nem rótt 96.000 forint illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni. Az ítélet tényállása szerint a felperesi gazdasági társaság 2006 óta forgalmazza H... terméknevű energiaitalát, mely széleskörű ismertséggel bír Magyarországon. Kizárólagos jogosultja a ... lajstromszámú HELL ENERGY DRINK szóvédjegynek, valamint a ... lajstromszámú és a ... lajstromszámú HELL ENERGY DRINK színes ábrás nemzeti védjegyeknek. Az alperes által üzemeltetett www.r....hu internetes portál I... rovatában
- .... napján „E..." címmel cikk jelent meg, melyhez illusztrációként a felperesi termék és egy másik hazai energiaital képe látható a hűtőpultban elhelyezve. A R... című napilapban
- .... napján megjelent szám címlapján a „M..." főcím utalt a napilap
- oldalán elhelyezett „E..." című cikkre, amelynek illusztrációjaként a felperes által gyártott és forgalmazott H...energiaital termékfotója látható. A cikkek illusztrációiként közzétett fényképeken a felperes védjegyei azonosíthatóak, bár a cikkek általánosságban szólnak az energiaitalok káros hatásairól. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette jóhírnevét azzal, hogy önkéntesen közzétette a H... termékfotókat az alperes által üzemeltetett www.r....hu internetes portál I... rovatában
- .... napján az „E..." című cikkben, valamint a R... című napilapban 2017..... napján megjelent szám címlapján a „M..." főcímmel utalt a napilap
- oldalán elhelyezett „E..." című cikkben, amelyekben azt állította, hogy aggasztóan sok fiatal fogyaszt rendszeresen energiaitalt Magyarországon úgy, hogy a többségük nem csak magában issza azt, hanem alkohollal keverve. Kérte továbbá az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint nyilvános elégtétel adására és 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését. Arra hivatkozott, hogy a sérelmezett negatív tartalmú cikkben a felperesi terméket ábrázoló fényképfelvételek közzétételével az alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy hangulatkeltés céljából nem objektíven és a versenytársakkal együttesen megjelenített „polctükörben" mutatta be a termékeket, hanem kizárólag a felperes piacvezető jó hírű termékét és azok védjegyeit tartalmazó fényképfelvételeket tett közzé. A fényképeken a felperes termékei és oltalmazott védjegyei jól azonosíthatóak, a termék széleskörű ismertséggel bír Magyarországon és külföldön egyaránt. A cikkben leírtak alapján az energiaitalok káros hatásait az olvasó a felperesi termékkel azonosítja, illetve azzal hozza összefüggésbe. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a felperes nem jelölte meg a cikk azon közléseit, amelyek a jóhírnevét sértik, emellett a cikkben nem csak a felperes, hanem vetélytársainak termékei is megjelentek. A fényképfelvételek megjelenítése önmagában - valótlan tényállítás hiányában - a jóhírnév sérelmét nem alapozza meg az alperes álláspontja szerint. Emellett hiányzik a felperes érintettsége az igényérvényesítéshez, az összegszerűség pedig eltúlzott. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaptalannak találta. Határozatát a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 2:
- § d) pontjára, 2:
- §
(2)bekezdésére és a 2:51. §
(1)bekezdésére, valamint a Pp. 163. §
(2)bekezdésére, 164. §
(1)bekezdésére és 206. §
(1)bekezdésére alapította. Álláspontja szerint a felperes személyes érintettsége fennáll arra tekintettel, hogy az alperes a cikkekben a felperes termékét ábrázoló fényképfelvételeket tett közzé, így személyiségi jogainak védelme érdekében felléphet. Utalt arra, hogy a jogsértés a cikk illusztrációjaként való képi megjelenítéssel is megvalósítható, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a személyiségi jog sérelméhez az is szükséges, hogy mindez ténylegesen befolyásolja a sérelmet szenvedett megítélését, a róla kialakult képet. A perben nem volt vitatott, hogy a sérelmezett cikkek nem a felperesi terméket illetően, hanem általánosságban szóltak az energiaitalok káros hatásairól, azokban nem került külön kiemelésre egyetlen energiaital márkája vagy a forgalmazó terméke, ezért az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a cikkekben leírt közlések valóságtartalmát nem volt szükséges vizsgálni, mivel a terméket ábrázoló képek közzétételének esetleges jogsértő jellegét önmagában kellett minősíteni. A felperesi termékek csupán a perbeli cikkek illusztrálására, az energiaital, mint termék általánosságban való megjelenítésére voltak hivatottak. Az, hogy a nem vitatott káros hatást az olvasók pontosan mely védjeggyel ellátott energiaitallal hozzák összefüggésbe, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem bír relevanciával. Mindezek alapján a felperes keresetét elutasította. A határozattal szemben a felperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset szerinti döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint releváns annak kérdése, hogy egy energiaitalokat általánosságban negatív színben feltüntető, hangulatkeltést célzó cikk illusztrációjaként a versenytársak közül csupán egy-egy gyártó kiemelésével, kizárólag azok termékeinek képi megjelenítésével kerülnek illusztrálásra a cikkben szereplő készítmények. Tény, hogy a megjelent cikkek nem a felperesi terméket közvetlenül érintően, hanem általánosságban szóltak az energiaitalok káros hatásairól és nem került a szövegkörnyezetből kiemelésre egyetlen energiaital, márka vagy forgalmazó sem, azonban a felperesi termékeknek a versenytársak termékei nélkül történő képi feltüntetése mégis alkalmas a jogsérelem bekövetkeztére. Az alperes által megjelentetett cikkek egyértelműen alkalmasak a manipulációra, az olvasók megtévesztésére, ugyanis energiaitalokkal kapcsolatos negatív hatásokkal összefüggő puszta tényközlésen túl nem az energiaitalok széles skáláját bemutató fotó, hanem kifejezetten a felperes italait ábrázoló kép került illusztrációként feltüntetésre. Ezzel azt a képzetet kelti az átlag olvasóban, hogy a szövegben foglaltak kifejezetten a felperes készítményeit minősítik. Az olvasók ezáltal nyilvánvalóan a felperes készítményével azonosítják az esetleges káros hatásokat és ellenszenves asszociációkat ébresztenek bennük, így az illusztrációk egyértelműen rontják a felperes hitelét és termékeinek jóhírét. A felperesnek komoly gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy tevékenységéről, illetve termékeiről pozitív kép és vélemény alakuljon ki, az alperes a perben sérelmezett rosszhiszemű magatartásával pedig a felperes által hosszú évek alatt kialakított arculatot, kiemelkedően jóhírű védjegyet, társadalmi és gazdasági megítélést negatívan befolyásolta. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és annak alapján helytálló, a jogszabályoknak megfelelő érdemi döntést hozott. Ítélete jogi indokait a Fővárosi Ítélőtábla mindenben osztotta, azok közül - a fellebbezésben foglaltakra tekintettel - az alábbiakat hangsúlyozza. A felperes a keresetét a Ptk. 2:45.§
(2)bekezdésére alapította, amely szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A jóhírnév sérelme különösen akkor valósul meg, ha valaki más személyre sértő közlést tesz, a közlés tényállítást tartalmaz, és azzal valótlant állít, vagy híresztel, vagy a valóságot hamis színben tünteti fel. A közlés magában foglalja a gondolatkifejtés minden módját, így a mozdulat, gesztus, cselekvés útján való kifejezést is. A jóhírnév sérelmét csak a valóságnak nem megfelelő tényközlések valósíthatják meg, ezért az értékítélet, bírálat, a jóhírnév megsértését csak akkor eredményezik, ha legalább burkoltan tényállítást tartalmaznak. Ennek hiányában a közlés lehet a becsületet vagy az emberi méltóságot sértő, ez azonban csak természetes személy esetén értelmezhető. Jogi személy is rendelkezhet jóhírnévvel, és felléphet annak megsértése miatt. A személyre vonatkozó, objektíve valótlan tényállítást kifejező közlés azonban csak akkor minősül jogsértésnek, ha a közvélekedés szerint a tényállítás alkalmas arra, hogy a sértett társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja. Az elbírálás szempontja tehát nem a sértett egyéni érzékenysége, hanem a közfelfogás. Nincs szükség azonban arra, hogy a hátrányos eredmény, a sértett társadalmi megítélésének negatív változása ténylegesen be is következzék, elég, ha arra objektíve alkalmas a hírnévrontó valótlan közlés. A jogvita elbírálása szempontjából tehát annak volt jelentősége, hogy az újságcikk tartalmaz-e valótlan tényállításokat, vagy valós tények hamis színben feltüntetését. A hírnévrontást ugyanis a közlés tartalma valósítja meg. A cikk a felperes terméke vonatkozásában egyetlen közlést sem tartalmaz, az energiaitalok, mint termék tekintetében tett általános megállapításai valóságtartalmát pedig a felperes maga sem vitatta. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen állapította meg, hogy a cikkek a felperes által sem vitatottan általánosságban szóltak az energiaitalok káros hatásairól, azokban nem került külön kiemelésre a felperesi termék, a képek pedig az energiaital, mint termék illusztrálását célozták. Mindezek alapján a sérelmezett cikkek a felperes jóhírét sértő valótlan közlést nem tartalmaznak, ezért a felperes jogsértés megállapítására és jogkövetkezmények alkalmazására irányuló keresete nem teljesíthető. A kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntése helyes volt, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A perköltséget azonban az elsőfokú bíróság helytelenül állapította meg, mivel az irányadó bírói gyakorlat szerint személyiségi jogi perben a jogsértés megtörténtének megállapítása mellett előterjesztett sérelemdíj iránti igény esetén a jogsértés megállapítása „beolvad" a kártérítés iránti igénybe, tehát csak annak összege alapján számítható az eljárási illeték (BH1999. 250.) Így az 1.000.000. forint sérelemdíjból álló pertárgyérték után, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. §
(1)bekezdés a) pontja alapján 60.
- forint illeték fizetendő, ezért e tekintetben az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta, és a felperest terhelő kereseti illetéket 60.000 forintban állapította meg, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
- §-a értelmében alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése szerint megfizetni tartozik az alperes oldalán felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának
(2),
(5)és
(6)bekezdése alapján mérlegeléssel, az elvégzett tevékenységgel arányban állóan megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az Itv. 46. §-ának
(1)bekezdésén, valamint a 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-ának
(2)bekezdésén alapul. Budapest,
- december
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Mózsik Tímea s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: . Pullai Ágnes s.k. bíró