A határozat elvi tartalma: A felperes utólag nem hivatkozhat saját adatszolgáltatásától eltérő adatokra, ha önhibájából nem jelzi az adatok helytelenségét vagy hiányos voltát. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.105/2017/
- A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: (...) ügyvéd Az alperes: Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.34.319/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 27.K.34.319/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria felperest, hogy fizessenek meg az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a felperessel szemben
- május 20-án hivatalból [2] indult közigazgatási eljárásban a felperes által
- július
- és
- április
- közötti időszakban Leányfalu községben alkalmazott hulladékgazdálkodási díjak jogszerűségét vizsgálta. Az eljárást a hulladékról szóló
- évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.)
- §
(1)bekezdésében foglaltak szerint végezték. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet korábban öt évig egy másik Kft., aztán tíz hónapig
- július 30ig a vizsgált időszak első hónapját beleértve - egy harmadik Kft., majd a felperes végezte. A vizsgálat kezdetekor az alperes felhívta egyebek mellett a felperest arra, hogy nyilatkozzon a
- évi ténylegesen kiszámlázott díj, valamint a díjkötelezett háztartások száma felől. E kötelezettségének a felperes által közölt adatok alapján elvégzett számítások szerint
- július
- napjától nevezettnél a jogszabályban megengedettnél magasabb díj kirovását tették megállapíthatóvá. Ezért mind rendelkező részében, mind indokolásában módosított kiegészített döntésében az alperes
- május 9-én 3358/
- számon módosította saját 5705/
- számú határozatát, kötelezte a szolgáltatót a jogszerű ellenérték alkalmazására és a többletbevétel kamatokkal megemelt összegének visszafizetésére, az érintettek értesítésére. Az alperes számára a visszafizetés megtörténtének tényéről való igazolására is kötelező határozat a Ht.
- §
(2c),
(2d)és
(10)bekezdésén alapult. A természetes személyeket és a számítást a Ht. 91. §
(7)bekezdése és
(8)bekezdésének b) pontja szerint végezték el. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A jogerős döntés ellen a felperes nyújtott be keresetet, melyben a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az általa közölt
- évi díj hibás volt, továbbá, hogy az általa közöltektől eltért a fizetésre kötelezett háztartások száma is. Előadása szerint az erre vonatkozó jogszabályok előírják vita esetén a statisztikai hivatal adatainak kötelező figyelembe vételét, melyek adatai tényszerűen eltérnek az eljárásban alkalmazott adatoktól. Végül állította, hogy a hulladékgazdálkodásban jogutód volt, melyre a jogelődje által kiszámlázott díjak nem lehetnek hatással, azokat tőle kérni nem lehetett volna. Az elsőfokú ítélet [4] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felhasznált adatokat felhívásra maga a felperes szolgáltatta és azokat a közigazgatási eljárás során önhibájából nem javította ki. A határozat meghozatalakor ennélfogva az alperes azokat a tényeket vehette figyelembe, melyeket részére a felperes szolgáltatott. Utalt az indokolás a Pp. 339/A. §-ára, valamint, hogy ezekhez a tényekhez képest a határozat a jogszabályoknak megfelelt. Ugyanez vonatkozik a felperes által a háztartások számát illető adatokra is. Ami a statisztikai jogszabályt illető felperesi kifogásokat illeti, a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezek a jogszabályok a központi statisztikai hivatal által ellátandó feladatokról, továbbá annak intézményi minőségéről rendelkeznek. Az ügyben nem több hatóság eltérő adata között kellett választani, mert az adatokat többször is ugyanaz a hatóság ugyanúgy adta meg, a jogutódlásnak azért nincs jelentősége az ügyben, mert a Ht.
- §-a a közszolgáltatást igénybe vevők által fizetendő díjak körében tartalmaz rendelkezéseket, aminek szempontjából közömbös, hogy a díjat a jogelőd vagy a jogutód szedi-e be. Az ügy megítélése szempontjából tekintettel a törvényellenes díjszámításra, annak sincs jelentősége, hogy a felperes milyen árakkal nyerte el a közbeszerzési pályázatot. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] [6] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és a bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. Jogszabálysértésként a Pp.
- §
(1)-
(3)bekezdését, 78. §
(1)bekezdését, 141. §
(1)bekezdését, 164. §
(1)bekezdését, 336. §
(2)bekezdését, 339. §
(1)bekezdését, a 339/A. §, a Ht.
- §-át, a Ket.
- §
(1), 50. §
(1)bekezdését, a statisztikáról szóló
- évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stat.tv.)
- §
(1)bekezdését, és a Stat.tv. végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII.3.) Korm.rendelet 20. §
(1)bekezdését, valamint a települési, hulladékkezelési, közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III.28.) Korm.rendelet 3. §
(5)bekezdését jelölte meg. Megismételte, hogy valóban rossz adatokat közölt, de ezeket az adatokat a bírósági eljárás során módosította. Hivatkozott arra, hogy korábban nem ő végezte a szolgáltatást, ő más ajánlatot tett a közbeszerzési eljárásban, és nem is vállalta, hogy a korábbi szolgáltatók díjait magára kötelezőnek ismeri el. Utalt arra, hogy a KSH közhiteles adatait a bíróságnak figyelembe kellett volna venni. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [7] [8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy a díjellenőrző hatóság elfogadhatja-e azokat az adatokat határozata alapjaként, melyeket vele maga az érintett hulladékkezelő közölt. A Kúria tényként állapítja meg, egyezően a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében foglaltakkal, hogy a felperes
- február
- napján kelt nyilatkozatában a
- évi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljes éves díja körében
- április
- napján alkalmazott díjak alapján maga nyilatkozta, hogy az nettó 19.896.288 forint. Ezt az adatot az alperes elfogadta, és számításait a felperes által közölt díj alapján határozta meg. Más adat a felperes rendelkezésére az eljárása során nem állt rendelkezésre. Ezeket az adatokat az alperesnek kellett szolgáltatnia. Szintén a jogerős közigazgatási határozat meghozatalát követően merült csak fel az úgynevezett kompenzációs számla kérdése is, amit az alperes határozata hozatalakor nyilvánvalóan nem vehetett figyelembe. [9] A felperes arra is hivatkozott, hogy határozatában tévesen szerepel a díj alapjául szolgáló háztartások és üdülő háztartások száma. Ezeket az adatokat szintén a felperes adta meg, és azok egyeztek a helyi önkormányzat által szolgáltatott adatokkal. Semmi ok nem volt arra, hogy az adatok ellentétére hivatkozva statisztikai hivatal adatait vegye figyelembe bárki. [10] Annak sincsen jelentősége, hogy mely időpontokban mely szolgáltató végzett az adott településen közszolgáltatási tevékenységet. A felperesnek a fentiek tanúsítása mellett ezeknek a szervezeteknek a díj megállapítását, mivel azonos tevékenységet folytatott velük, és az azonos területen történt, ismerni kellett volna, vagy ha nem ismerte, ismerhette, akkor azt az alperes felé jeleznie kellett volna. [11] Mindezekből megállapítható tehát, hogy az alperes a Ket.
- §
(1)bekezdésének ea) pontjában foglalt bizonyítási feladatának eleget tett, a határozat ezért nem volt jogszabálysértő. Azokat a jogszabályokat, melyeket alkalmazott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, szintén helyesen sorolta fel. [12] Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. [14] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért ő volt köteles megfizetni az alperes Pp.
- §-a szerint felszámítható Pp.
- §-a szerinti mértékű felülvizsgálati költségeit. [15] Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- október
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő