A ...-i Törvényszék a személyesen eljáró felperes neve (...) felperesnek - az ... (...) által képviselt II.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indult perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 6.000.-(Hatezer) forint perköltséget. A le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a ...-i Ítélőtáblához címzetten a ...-i Törvényszéknél lehet írásban, 3 példányban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A perben lefolytatott bizonyítás alapján a törvényszék a következő tényállást állapította meg:
- június 14-e óta a felperes tulajdonát képezi a ..., ... számú Társasházban levő ... szám alatti 49 m2 alapterületű kétszobás lakás ingatlan, amely a lakóépület... oldalán helyezkedik el. Az épület tetőzetének és esővíz elvezető csatornájának hibái miatt a felperes lakása 1990 és 1996 között többször beázott. A társasház közgyűlése
- augusztus 4-én határozatot fogadott el a lakóépület ... utcai részének tetőcseréjére adott árajánlat elfogadásáról, illetve a kivitelezővel történő szerződés kötéséről, melynek alapján a tető felújítása megkezdődött. A felperes az
- május 20-án kelt levelével a társasház Intéző Bizottságához fordult, kérte a beázás azonnali és végleges megszüntetését, valamint a beázással összefüggésben 160.580.-forint összegű kára megtérítését. Levelében hivatkozott arra, hogy még
- májusában is fennáll lakása beázása. Mindemellett továbbra is igényt tartott lakásában a központi fűtés helyreállítására, melynek megtörténtéig mindennemű kára, többletköltsége megtérítését kérte. Az Intéző Bizottság az
- június 27-én kelt válaszlevelében közölte, hogy a lakás beázás megszüntetése folyamatban van, tekintve, hogy az ...-i úti szárny tetőbádogos felújítása betervezésre került. Tájékoztatta az Intéző Bizottság a felperest arról is, hogy a beázással összefüggő kárigényét a közgyűlés előtt érvényesítheti. A válaszlevél szerint a fűtés hiánya miatt a felperesnek az ...-i út ... számú Társasházat kell megkeresnie, ugyanis ez a társasház szüntette meg a korábban általa az ...-i út ... Társasház részére is szolgáltatott központi fűtést. Az Intéző Bizottság arra is utalt válaszában, hogy 1989-ben a fűtés helyreállításával kapcsolatosan már közgyűlési döntés született.
- január 22-én a társasház felszólította a felperest, hogy a lakásába történő bejutást szerelők részére hibaelhárítás céljából biztosítsa, továbbá ismételten tájékoztatta a felperest arról, hogy a lakás beázásával kapcsolatos igényét a közgyűlés elé terjesztik Az
- február 24-én megtartott közgyűlésen a tulajdonostársak a lakóépület tetőzetének hibájából történt lakás beázásokkal kapcsolatosan határozatot fogadtak el. Ennek értelmében a beázott lakások javítási költségeit a károsultak részére oly módon térítik meg, hogy a biztosító által fizetett összeg és a tényleges kár közötti különbözetet számla ellenében kifizetik az érintett tulajdonosoknak, melynek feltétele az, hogy a károsultnak a társasház felé tartozása ne álljon fenn. A felperes lakásának beázását követően közös költséget nem fizetett, lakása helyreállításának költségeiről számlát nem juttatott el a társasház felé. A felperes nem rendelkezett lakásbiztosítással. A felperes által az Intéző Bizottság tagjai ellen a lakás beázása miatt indított perben a Bíróság ... az
- június 24-én kelt .... számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A ...,... szám alatti Társasház biztosította eredetileg az ...-i út ... számú Társasház, valamint egy harmadik társasház részére a központi fűtést széntüzelésű kazánok útján. A ... kerületi tanács kötelezte a ..., ... kerület ...-i út ... számú Társasházat, hogy a szilárd tüzelésről gázfűtésre álljon át. Ezt azonban az ...-i út ... szám alatti Társasház nem hajtotta végre, és az ...-i út ... szám alatti Társasházban a központi fűtést a ..., ... kerület, ...-i út ... szám alatti Társasház megszüntette. Ezt követően az ...-i út ... szám alatti Társasház közgyűlése az
- június 24-én meghozott határozatában úgy döntött, hogy minden tulajdonos saját maga oldja meg a lakása fűtését. Ezen közgyűlési határozat után a lakóépület ...-i úti szárnyán a lakók cirkó beszerelésével oldották meg a fűtést, a ... utcai oldalon azonban erre nem volt lehetőség, ott a fűtést gázkonvektorok útján oldották meg. A felperes gázkonvektor elhelyezése helyett olajtüzelésű kályhát állított be a lakásába. Miután a felperes lakásának beázását követően közös költséget nem fizetett, az ...-i út ... számú Társasház
- szeptember 21-én fizetési meghagyásos eljárást indított a felperessel szemben a ... Bíróságon. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a
- szeptember
- napján megtartott tárgyaláson az alperes, azaz jelen per felperese viszontkeresetet terjesztett elő a lakásának beázásával kapcsolatban keletkezett kára, 11.594.195.-forint megfizetése iránt. A ... Bíróság. a ... számú végzésével a viszontkeresetet a felperes keresetétől elkülönítette, majd a ... számú végzésével a ...-i Bírósághoz tette át, míg az ugyanezen a napon meghozott
- számú ítéletével kötelezte a felperest 416.164.-forint közös költség és járulékai megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet ellen a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt ...-i Bíróság a
- április
- napján kelt ... számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Az áttételt elrendelő végzést tartalmazó jegyzőkönyvet a ... Bíróság
- október
- napján megküldte a ...-i Bíróságnak, melyet a ...-i Bíróság ...-i Kezelő Irodája
- november
- napján átvett. A viszontkereset tárgyában hosszabb ideig nem történt intézkedés, ezért a felperes keresetet nyújtott be az alperes (korábban ...-i Bíróság) ellen. Keresetében 19.535.634.-forint, és ezen összeg után
- szeptember
- napjától járó törvényes mértékű kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése, 348., és
- §-ai alapján. Kárát a társasház közös tulajdonában álló tető beázása miatt a lakásában keletkezett és
- évben elvégzett helyreállítási költségben (572.634.-forint), valamint a beázás miatt szükséges további felújítási költségben (5.595.000.- forint) jelölte meg. A bérbe adás elmaradásából eredő kárát 8.400.000.-forintban határozta meg. A társasház központi fűtésének megszüntetése miatt további 4.968.000.-forintot követelt az alperestől. Keresetét arra alapította, hogy az ellene a ...-i Bíróságon ... számon indult perben a 11.594.195.forint kára megfizetése iránt előterjesztett viszontkeresetének tárgyában az alperes intézkedést nem tett, holott ezt többször is kifogásolta. Az alperes mulasztása folytán a társasházzal szemben ezen igényét elévülés miatt már érvényesíteni nem tudja, ezért kára megtérítésére az alperest kérte kötelezni. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte. Érdemi ellenkérelme a felperes keresetének az elutasítására irányult. Nem vitatta, hogy a polgári irodán a viszontkeresetet
- november 5-én átvették, mely lajstromozásra nem került. Álláspontja szerint azonban a felperes kára nem az adminisztrációs hibával áll okozati összefüggésben, hanem a tulajdonjoghoz tapad, ezért azt a bíróságra nem háríthatja át. A perben kijelölés folytán a ...-i Törvényszék, korábban (...-i Bíróság) jár el. A ...-i Bíróság a ... számú végzésével a pert a Pp.
- §-ának a) pontja alapján a Pp.
- §
(1)bekezdésének f) pontjára utalással megszüntette. A felperes fellebbezése folytán eljárt ...-i Ítélőtábla az ... számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy nem osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a szerződéses és tulajdoni igények érvényesítésének meg kell előznie a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítését, mert csak a meg nem térült igény tekinthető kárnak. Ez az álláspont ugyanis a tételes jogból nem levezethető többletfeltételt támaszt a felperesi igényérvényesítés elé. A jogosult szempontjából ugyanis nincs két kár. A kár akkor következik be, amikor a vagyonban az értékcsökkenés beáll, a költség felmerül, vagy alappal várt haszon elmarad. E szempont alapján a felperes által érvényesített igények közül az elvégzett javítási költség esetében a kár bekövetkezése biztosan megállapítható, míg a korábbi kárigények vonatkozásában a kár bekövetkezését kell vizsgálni, mert az nem azonosítható a kár megtérülésével. A megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az elsőfokú bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a felperes által megjelölt károk bekövetkeztek-e. A bekövetkezett károk vonatkozásában annak van jelentősége, hogy a szerződés szegéssel okozati összefüggésben bekövetkezett károsodáshoz vezető okfolyamatban a bíróság jogellenes és felróható magatartásával közrehatott-e. A közrehatás vizsgálatakor nem csak a felperes által megjelölt mulasztást, hanem a felperesnek a mulasztás miatti igényérvényesítés kizártságára vonatkozó álláspontját is értékelni kell. Ha a közrehatás megállapítható, akkor közös károkozásról van szó, és a felperes a Ptk. 344. §-ának
(1)bekezdése alapján a közös károkozó bármelyikétől a teljes kára megtérítését kérheti. Ha felperes károsodásához vezető ok folyamatban a bíróság nem hatott köre, akkor ennek következményeit ítéletben kell levonni. Időközben az áttett viszontkereset a ...-i Bíróságon 2010. június 18-án ... számon lajstromozásra került. Az így megindult peres eljárás 2011. április 13. napjától kezdődően a Pp. 137. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján szünetelt. Az eljárás ... számon újra indult. Erre tekintettel a bíróság ... számú végzésével a per tárgyalását felfüggesztette a ...-i Bíróság előtt ... számon folyó eljárás jogerős befejezéséig. Ezen perben a felperes a ...-i Bíróság kizárását kérte, melynek alapján a ...-i Ítélőtábla a ... számú végzésével a per elintézéséből a ...-i Bíróságot kizárta és az ügy elbírálására a ...-i Bíróságot (...-i Törvényszéket) jelölte ki, ahol az ügy ... számon folytatódott. A felperes keresetét többször módosította, majd véglegesen fenntartott keresetében többek között kérte az ...-i út ... számú Társasház alperes kötelezését 572.634.-forint megfizetésére, amely a 2000-ben a lakása beázása miatt felmerült helyreállítási költség összege. A beázás miatti kárelhárítás és lakásfelújítás címén 5.595.000.-forintot és annak
- szeptember
- napjától járó évi 20 %-os kamata megfizetését is kérte. 12.240.000.-forint és annak
- szeptember 1-től járó évi 20 %- kamatára elmaradt haszon jogcímén tartott igényt, mely lakása bérbe adásának elmaradásával összefüggésben keletkezett. A központi fűtés megszüntetésével kapcsolatos kárigényét 4.968.000.-forintban és ennek
- szeptember 1-től járó évi 20 %-os kamatában jelölte meg arra hivatkozva, hogy a központi fűtés megszüntetése után többletfűtési költsége merült fel, ugyanis a szénnel, illetve olajjal fűtés ennyivel drágább volt, mint a központi fűtés. Ezen túlmenően 1.165.925.-forint és annak
- január 1-től járó kamatai megfizetésére is igényt tartott azzal, hogy ez a lakásában a fűtési rendszer kialakításának a költsége. A ...-i Törvényszék a ... számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes elévülési kifogására tekintettel mindenekelőtt azt kellett vizsgálni, hogy a felperes követelése elévült-e. A perben rendelkezésre álló adatok alapján a törvényszék megállapította, hogy a tető hibája miatti beázással összefüggő valamennyi felperesi kártérítési igény elévült a viszontkereset előterjesztésének (
- szeptember 3.) időpontjában, ezért az a Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében bírósági úton nem érvényesíthető. A fűtés megszüntetésével kapcsolatos kárigény vonatkozásában a törvényszék szintén a követelés elévülését állapította meg, egyben utalt arra, hogy az
- június 24-én a társasház közgyűlése úgy határozott, hogy minden tulajdonos saját maga oldja meg lakása fűtését. Ezért a felperes az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket a társasházra nem háríthatja át. A felperes fellebbezése folytán eljárt ...-i Ítélőtábla ... számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában az általa idézett peradatok értékelése mellett kifejtette, hogy a beázás megszűnésétől, azaz
- augusztus 10-től a felperesnek 5 év állt rendelkezésre az igény érvényesítésére, mely elévülési idő
- augusztus 10-én lejárt. A felperes ebben az időszakban az alperesi társasházzal szemben igényt nem érvényesített, így az elévülés nem szakadt meg, ennek megfelelően a
- szeptember 3-i igényérvényesítéssel a felperes elkésett. Helytálló tehát az elsőfokú bíróság azzal kapcsolatos megállapítása, hogy a tető hibája miatti beázással összefüggő felperesi kártérítési igény elévült és ennek kapcsán helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az igény a régi Ptk.
- §-
(1)bekezdésének a rendelkezése folytán bírósági úton nem érvényesíthető. A fűtés megszűnésével kapcsolatos felperesi igényeket illetően kiemelte, hogy a társasházi alapító okirat rendelkezése szerint a központi fűtés egyes részei a tulajdonostársak közös tulajdonában állnak. A széntüzelésű kazán gázüzeműre történő cseréjével kapcsolatos hatósági kötelezés kapcsán nem vitatottan a ... kerület ...-i út ... sz. alatti Társasház a kazáncsere helyett a központi fűtést megszüntette az ...-i út ... számú Társasházban. Miután ez a közös tulajdonba tartozó berendezést érintette, így a központi fűtés helyreállítása is nyilvánvalóan közös teherviselés mellett valósulhatott volna meg. Az
- július 11-i közgyűlési jegyzőkönyvből megállapíthatóan a tulajdonostársak többsége úgy kívánta a központi fűtés helyreállításával kapcsolatos anyagi fedezetet előteremteni, hogy a lakóépület tetőterét értékesítik. Ezen értékesítéshez, illetve ennek kapcsán az alapító okirat szükség szerinti módosításához azonban nem járult hozzá minden tulajdonostárs, erre figyelemmel döntött úgy a tulajdonostársak többsége az ezen közgyűlésen hozott határozatban, hogy az egyes lakások fűtését a tulajdonostársak egyénenként oldják meg. Amennyiben a felperes számára ez a többségi döntés érdeksértő volt, az akkor hatályos
- évi
- sz. tvr.
- §-a alapján 60 nap állt rendelkezésére a közgyűlési határozat megtámadására. Miután ezt a felperes nem vitatottan nem tette, így az ott hozott döntés a felperesre is kötelező, így ezzel okozati összefüggésben alappal kártérítési igényt nem érvényesíthet. Mindezek mellett amennyiben a felperesi érdeksérelem megállapítható is lenne, az alperes elévülési kifogására tekintettel a felperes ezzel kapcsolatos igénye a Ptk.
- §
(1)bekezdésének a rendelkezésére figyelemmel elévült. Mindezekre tekintettel helytálló az elsőfokú bíróságnak ezen keretei kérelmet is elutasító rendelkezése. Ezt követően a törvényszék ... számú végzésével a per tárgyalásának felfüggesztését megszüntette, így az eljárás ... számon folytatódott tovább. A felperes keresete módosításra nem került. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását arra figyelemmel kérte, hogy a felperes követelésének elévülése miatt már azt megelőzően elesett a bírósági úton való igényérvényesítés lehetőségétől, mielőtt ez irányú kérelmét a bírósághoz benyújtotta volna. Az ebből eredő- egyébként összegszerűségében is bizonyítatlan - kára ekként nem állhat okozati összefüggésben az alperes esetleges mulasztásával. A felperes keresete az alábbiak szerint alaptalan. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, régi Ptk. 349. §-
(3)bekezdése szerint a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére ezért akkor kerülhet sor, ha a kártérítés általános (Ptk. 339. §
(1)bekezdés) és különös (Ptk. 349. §
(1)bekezdés ) feltételei adottak. Az általános feltételek közül a jogellenes magatartást, a kárt és e kettő közötti okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítani, s ha ez sikeres, a károkozó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha kimenti magát, vagyis bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ezen túlmenően a bírósági jogkörben okozott kárért a felelősséget a Ptk. 349. §
(1)bekezdése értelmében csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette (különös feltétel). A perben nem vitás tény, hogy a felperes lakása az ...-i út ... számú Társasház közös tulajdonában álló tető hibája miatt beázott, illetve lakásában a központi fűtés megszüntetésre került, így a felperesnek kára keletkezett, ugyanis vagyonában értékcsökkenés állt be. Tényként állapítható meg az is, hogy a felperes ezen károk megtérítése iránti viszontkeresete, melyet a ... Bíróság ... számú végzésével a ...-i Bíróságra áttett, ott csak
- június 18-án került lajstromozásra annak ellenére, hogy azt a polgári kezelő iroda
- november
- napján átvette. A peres eljárás azonban a felperes kártérítési követelése alapján megindult, azt a ...-i Törvényszék a ...-i Ítélőtábla ... számú ítéletével jogerőre emelkedett ... számú ítéletével elbírálta. A felperes károsodásához vezető okfolyamatban azonban az alperes azon mulasztása, hogy az áttett viszontkereset tárgyában évekig nem intézkedett, nem hatott közre, tekintettel arra, hogy a jogerős ítélet szerint a felperes kártérítési követelése a viszontkereset előterjesztésének az időpontjában már elévült, így az bírósági úton nem volt érvényesíthető. A felperes kártérítési igényének elévülése nem az alperes mulasztására vezethető vissza, így közös károkozás hiányában az alperes kártérítési felelőssége a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján nem áll fenn. Mindezekre tekintettel a törvényszék a felperes keresetét és szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványát elutasította. A törvényszék a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes perköltségének a megfizetésére a rendelkező részben írtak szerint, mely az alperesi képviselő tárgyalásra való utazásával kapcsolatban felmerült 6.000.-forint útiköltséget foglalja magába. A felperes teljes személyes költségmentességben részesült, így helyette a le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli a 6/1986 (VI. 26.) IM. rendelet 13.-14. §-a alapján. A fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- június
- napján ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő