SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.21.089/2017/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Bihari Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bihari Krisztina) által képviselt felperesnek - a Dr. Brandt Eszter ügyvéd által képviselt alperes ellen törzskönyv kiadása és egyéb iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
- október
- napján kelt 22.P.20.414/2017/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - a fellebbezést tárgyaláson kívül elbírálva meghozta a következő í t é l e t e t: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az alperes jogelődje, a Lombard Finanszírozási Zrt. (a továbbiakban: alperes) és a felperes
- november
- napján (kölcsönszerződés száma) számmal jelölt deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek egymással, amely alapján az alperes 3 070 000Ft kölcsönt folyósított a felperesnek az (gpjmű frg.rszm.-a) frsz-ú, SUZUKI SX4 1,5 típusú gépjármű megvásárlása céljából. A kölcsönszerződés részét képezte az alperes (Üsz.
- jelölése). számú üzletszabályzata (a továbbiakban: Üsz.), amely egyebek között az alábbi - jelen jogvita és a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns - rendelkezéseket tartalmazza. - IV.7.: „Amennyiben az elsődleges biztosíték opció, és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, úgy a kölcsönvevő köteles a hitelező felszólítására - az eredeti feltételekkel egyező tartalommal - ismételt vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap." - IV.9.: „Amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni." - VI.1.: „A Kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a Hitelező javára - Felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg". A peres felek a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg biztosítéki célú adásvételi szerződést kötöttek, és az alperes javára opciós jogot alapítottak a kölcsönösszegből vásárolt gépjárműre. Az opciós szerződés
- pontja szerint a hitelező a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette. A felek a vételi jog biztosítására az opciós joggal terhelt gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötöttek (szerződés
- pont). Az opciós szerződés
- pontja a vételi jog gyakorlásának feltételeit rögzíti, amely szerint az alperes a vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban - az esedékességet követő 15 napon belül - akár részben vagy egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, továbbá ha a kölcsönszerződés bármely oknál fogva felmondásra kerül. Az alperes a szerződéses jogviszony tartama alatt a (Üsz.
- jelölése). számú üzletszabályzata helyébe a (Üsz.
- jelölése). számú üzletszabályzatát léptette, amelynek a „zárt opcióról" rendelkező V/
- pontja szerint a hitelező az opciós jogát az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja, az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt. Az alperes a szerződést
- szeptember
- napjára felmondta, míg a
- augusztus
- napján kelt levelében nyilatkozott opciós jogának gyakorlásáról. A felperes módosított keresetében a kölcsön felhasználásával vásárolt gépjármű törzskönyvének kiadására kérte kötelezni az alperest. Kérte továbbá az opciós szerződés
- pontja, továbbá az Üsz. IV.
- pontja mint jogszabályba ütköző szerződési feltétel, és az opciós szerződés
- pontja mint tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítását. Keresete indokaként előadta, az opciós szerződésben megállapított vételi jog gyakorlására nyitva álló 5 éves határidő eltelt anélkül, hogy az alperes e jogával élt volna, így az alperes köteles részére a törzskönyvet kiadni. Az opciós szerződés
- és az Üsz. IV.
- pontját érintő érvénytelenségi keresetét illetően kifejtette, e feltételek az 1959-es Ptk.
- §
(4)bekezdése szerint alkalmazandó 374. §
(2)bekezdésében foglaltak megkerülését célozzák, mert az ott megjelölt időtartamot jogellenesen meghosszabbítják. Az opciós szerződés
- pontja tisztességtelenségét arra alapította, hogy az alperes a vételi jogát bármely csekély összegű fizetési késedelem esetén gyakorolhatja. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kifejtette, az opciós joga az utóbb hatályba lépett (Üsz.
- jelölése). számú üzletszabályzat V.
- pontja alapján ún. zárt opció, amelyet az opciós szerződésben kikötött feltétel beálltától kezdődően gyakorolhat, az 5 éves időtartam e feltétel bekövetkeztétől számítandó. Eltérő álláspont esetén, azaz ha a vételi joga a szerződéskötéstől számított 5 év elteltével megszűnt, arra hivatkozott, hogy a törzskönyv a kölcsön visszafizetésének atipikus biztosítéka, ezért mindaddig jogosult a törzskönyvet magánál tartani az Üsz. IV.
- pontja alapján, amíg a felperes nem teljesítette valamennyi fizetési kötelezettségét. A törzskönyv birtokban tartásának a kölcsönszerződéshez kapcsolódó biztosítéki jellege alátámasztására hivatkozott az Üsz. VI.
- és VI.
- pontjára is. Hangsúlyozta, a törzskönyv birtokolásával a felperes rendelkezési jogot szerez a gépjármű felett, így az nem tudja a biztosítéki szerepet betölteni a teljes futamidő alatt. Okszerűtlennek minősítette a Kúria e tárgyban elfoglalt álláspontját, részletezte ezzel kapcsolatos érveit. Álláspontja alátámasztásául bírósági ítéletekre és a Pénzügyi Békéltető Testület ajánlásaira hivatkozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével - egyebek között - kötelezte az alperest a (gpjmű frg.rszm.-a) frsz-ú, SUZUKI SX4 1,5 típusú személygépkocsi törzskönyvének kiadására. Ezen ítéleti rendelkezés indokolása szerint a felek a vételi jog biztosítékaként állapodtak meg abban, hogy a vételi joggal terhelt gépjármű törzskönyve az alperes birtokába kerül, miután pedig az Üsz. IV.
- pontja az 1959es Ptk.
- §
(4)bekezdése és 374. §
(2)bekezdése szabályainak megkerülésére irányul, s ezáltal érvénytelen, az opciós jog a szerződés aláírásától számított 5 év elteltével megszűnt, következésképp az alperesnek nincs jogcíme a törzskönyv birtokban tartására. E körben utalt arra, hogy közérdekű ítélet az alperes más üzletszabályzata vonatkozásában megállapította az ugyanilyen tartalmú szerződési feltétel érvénytelenségét, ezen túlmenően pedig az Üsz. IV.
- és VI.
- pontjaiban foglaltakból sem vonható le olyan következtetés, hogy az alperes az opciós jog megszűnte után is birtokában tarthatja a törzskönyvet. Az ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében az alperes az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a törzskönyv kiadására irányuló kereset elutasítását kérte. Kiemelte, a törzskönyv birtokban tartásának jogát számára biztosító rendelkezés az üzletszabályzatban található (Üsz. IV.9.), nem pedig az opciós szerződésben, alátámasztva ezáltal azt a tényt, hogy a törzskönyv a kölcsönszerződés atipikus biztosítéka, az nem az opciós, illetve az adásvételi szerződést hivatott biztosítani. Erre tekintettel véleménye szerint kizárólag annak van jelentősége a törzskönyv kiadása szempontjából, hogy a felperes teljesítette-e valamennyi fizetési kötelezettségét, annak megtörténtéig ugyanis nem kötelezhető a törzskönyv kiadására. Állította, a felperesnek jelenleg is áll fenn tatozása vele szemben, ezért igénye megalapozatlan. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes az opciós jog biztosítékaként tarthatta a birtokában a törzskönyvet, és miután az opciós joga az annak alapításától számított öt év elteltével megszűnt anélkül, hogy e jogát gyakorolta volna, nincs jogcíme a felperest, mint a gépjármű tulajdonosát megillető törzskönyv birtokban tartására. Az alperes érvelésével szemben sem az opciós szerződésnek, sem a kölcsönszerződés részét képező alperesi üzletszabályzatnak nincs olyan rendelkezése, amely alátámasztaná az alperesnek azt az álláspontját, miszerint a törzskönyv birtokban tartása a kölcsönszerződés atipikus biztosítéka. Az opciós szerződés
- pontja szerint a felek a vételi jog - és nem a kölcsönszerződésből eredő kötelezettség - biztosítására kötöttek ki az alperes javára elidegenítési és terhelési tilalmat a vételi jog tárgyát képező gépjárműre. Az Üsz. VI.
- pontja ezzel összhangban rendelkezik úgy, hogy „a kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg." Az idézett szerződési feltétel megszövegezése, annak nyelvtani értelme is azt támasztja alá, hogy a felek a törzskönyv alperes részére történő megküldésével az alperes opciós jogát kívánták biztosítani. Az Üsz. alperes által hivatkozott IV.
- pontja - az opciós szerződés
- pontjával együttesen értelmezve azt - csupán annyit jelent, hogy ha a kölcsönbevevő teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a hitelező (az alperes) köteles kiadni a törzskönyvet. Nem jelenti azonban egyúttal azt is - az alperes értelmezésétől eltérően - hogy a hitelezőt csak akkor terheli a törzskönyv kiadásának kötelezettsége, ha a kölcsönbevevő maradéktalanul teljesítette fizetési kötelezettségeit. A fizetési kötelezettségek teljesítése - az Üsz. IV.
- pontja nyelvtani értelme szerint - csak azon esetek egyikét szabályozza, amikor a hitelező nem tagadhatja meg a törzskönyv kiadását. Nem vonható le azonban az érintett kikötés megfogalmazásából az a következtetés, hogy akkor is jogosult lenne azt magánál tartani, ha az e jogosultság alapjául szolgáló vételi joga megszűnt. Önmagában az, hogy az opciós szerződés nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint az opciós jog megszűnésével az alperes köteles kiadni a törzskönyvet, még nem jelenti azt, hogy a törzskönyv birtokban tartásának joga nem minősülhet az opciós jog biztosítékának. Ezzel ellentétes következtetés nem vonható le az alperes által hivatkozott Üsz. VI.1-
- pontjában foglaltakból sem. Minderre tekintettel nincs jelentősége az alperes azon hivatkozásának, hogy a törzskönyv birtoklásával a felperes rendelkezési jogot nyer a gépjármű felett, mivel a felek nem úgy állapodtak meg, hogy a törzskönyv a kölcsönszerződés atipikus biztosítéka. Miután az Üsz. IV.
- pontja - ahogyan azt az elsőfokú bíróság helytállóan megállapította érvénytelen, az alperes az opciós szerződés
- pontja alapján vételi jogát a szerződéskötéstől számított 5 éven belül gyakorolhatta. Ehhez képest a
- augusztus
- napján kelt levelében tett erre vonatkozó nyilatkozata elkésett, s miután az opciós jog az annak alapításától számított öt év elteltével megszűnt anélkül, hogy az alperes e jogát gyakorolta volna, nincs jogcíme a törzskönyv birtokban tartására, emiatt annak kiadását nem tagadhatja meg. Nem ért egyet az ítélőtábla az alperesnek azzal a hivatkozásával sem, miszerint a Kúria Pfv.V.21.971/2015/
- számú ítélete okszerűtlen következtetésen alapulna. Épp ellenkezőleg, az ítélőtábla - hasonlóan az elsőfokú bírósághoz - mindenben osztja a Kúria álláspontját, nevezetesen, hogy a felek megállapodásának irányadó rendelkezései, azaz az Üsz.IV.
- és VI.
- pontja, valamint az opciós szerződés
- pontja rendelkezéseiből is az a következtetés vonható le, miszerint egymásra épülő kötelezettségként csak az opció, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom kikényszeríthetősége érdekében került a törzskönyv a hitelező alperes birtokába. Csupán utal az ítélőtábla arra, a perbeli jogvita elbírálása szempontjából közömbös az alperes által hivatkozott más ítéletek és határozatok tartalma, azok a jelen perben eljáró bíróságot nem kötik. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletét fellebbezéssel érintett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes a fellebbezéséhez kapcsolódó fellebbezési eljárási illetéket lerótta, azt a jogorvoslati kérelme sikertelenségére tekintettel viselni köteles, míg a pernyertes felperesnek a fellebbezési eljárással kapcsolatban igazolt költsége nem merült fel, így másodfokú perköltség viseléséről az ítélőtáblának nem kellett rendelkeznie. Az ítélőtábla a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján bírálta el a fellebbezést tárgyaláson kívül. Szeged,
- február
- Dr. Szeghő Katalin sk. a tanács elnöke Dr. Lengyel Nóra sk. előadó bíró Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. táblabíró