A ...i Törvényszék felperes neve (...) felperesnek - ... (...) által képviselt I. rendű alperes neve I. r. és az ... (...) által képviselt II. rendű alperes neve (...) II. r. alperes ellen kártérítési iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 196.000.(százkilencvenhatezer) Ft-ot. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy az államnak - külön felhívásra - fizessen meg 3.040.- (háromezernegyven) Ft le nem rótt részkereseti illetéket, míg az így meg nem térülő illetéket az állam viseli. A peres felek perköltségüket maguk viselik. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...i Ítélőtáblához címzetten a ...i Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás A törvényszék a rendelkezésre álló adatok, a beszerzett okiratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A felperes a ... Bíróság előtt kártérítési pert indított dr. ... alperes ellen P... számon. Az előterjesztett költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét az elsőfokú bíróság a
- sorszám alatti végzésében elutasította, mely végzést a fellebbezés folytán eljárt II. rendű alperes neve az ... számú
- január
- napján kelt végzésében helybenhagyott. A felperes
- július 2-i dátummal, melyet az elsőfokú bíróságnál
- július
- napján iktattak, beadványt nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, melynek mellékleteként egyidejűleg megküldte a II. rendű alperes neve Elnökének, a ... Elnökének és az ... Elnökének is megküldött beadványát. Kérte, hogy az elsőfokú bíróság a mellékletben írtak szerint járjon el. Előadta, hogy közel 100%-ban halláskárosodott, a jeltomácsot nem érti, ezért a bíróságon magát képviselni nem tudja, a tárgyaláson anyagi körülményei miatt megjelenni nem tud. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság
- július
- napjának 8 óra 30 percére tárgyalást tűzött ki. Előadta, hogy az igazságszolgáltatás előtti esélyegyenlőség megcsúfolása lenne, ha ilyen feltételek fennállása mellett a magyar bíróság lefolytatná a peres eljárást egy ügyvéd alperessel szemben. Kérte a tények ítéletbe foglalását. A sérelmét abban jelölte meg, hogy a költségmentesség iránti kérelme elutasításra került, így egy bizonytalan kimenetelű per sok százezres költségét anyagi helyzete miatt nem tudja vállalni, mivel emiatt az élete közvetlen veszélybe kerülne. A beadvány mellékletét képezi az abban hivatkozottak szerint a II. rendű alperes neve Elnökének címzett és
- február
- napján kelt beadvány, melyben előadta, hogy a ... Bíróság ítéletének több, mint 6 hónap elmúltával történő kézbesítése miatt az alperessel szemben benyújtott keresetét ezen beadványában leírt indokok alapján visszavonja. Ezen indokok lényegében megegyeztek azzal az elsőfokú bírósághoz benyújtott beadványban foglaltakkal, mely szerint a kereseti kérelem alapján a tárgyalás lefolytatását a költségmentesség iránti kérelme elutasítása miatt nem kéri. Az elsőfokú bíróság
- sorszám alatti jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy
- július
- napjának 8 óra 30 percekor tárgyalást tartott, ahol a felperes nem jelent meg, az alperes személyesen jelen volt és érdemben nyilatkozott. A felperessel kapcsolatban mindössze annyi megállapítást tartalmaz a jegyzőkönyv, hogy a felperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását. Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson ítéletet hozott, amelyben a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 14.300.- Ft perköltséget, míg az államnak külön felhívásra 120.000.- Ft eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét érdemben vizsgálta és megállapította, hogy a ...i Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálata a felperes jogi segítőjeként a ... Ügyvédi Irodát rendelte ki, így az ügy vitelére megbízottá maga az Iroda, mint jogi személy vált. Az alperes és a felperes között semmiféle jogviszony nem jött létre. Az ítélettel szemben a felperes az elsőfokú bíróságnál
- július 23-án
- sorszám alatt érkeztetett írásbeli beadványában fellebbezett. Ebben azt sérelmezte, hogy bár
- március
- napján a II. rendű alperes neve elnökének írt levelében a személyes költségmentességének az elutasítása miatt a kereseti kérelmét visszavonta, azt az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe. Kifejtette, hogy álláspontja szerint joga van a kereseti kérelemtől történő elállásra, mely nyilatkozatát
- július 3-án postára adott levelében az elsőfokú bíróságnak is elküldte. A II. rendű alperes neve a ... számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 5.000.- Ft másodfokú perköltséget, míg az államnak külön felhívásra 160.000.- Ft fellebbezési illetéket. A másodfokú bíróság az ítéletében elsőként arra mutatott rá, hogy az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást akkor, amikor a felperes által hivatkozott beadvány ellenére érdemben bírálta el a felperes keresetét. A felperes által a II. rendű alperes neve Elnökéhez írt levél ugyanis eljárásjogi szempontból nem minősül az elsőfokú perben benyújtott beadványnak, így ahhoz joghatály sem fűzhető. De maga a felperes sem kívánta a per befejezését, ugyanis az elsőfokú bírósághoz benyújtott beadványában határozottan ítélet meghozatalát kérte a bíróságtól, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben felülbírálta, annak megállapításait helyesnek tartotta, így az elsőfokú bíróság döntését helyes indokai alapján hagyta helyben. A felperes a bíróság felhívására pontosított kereseti kérelmében tartalmában az I-II. r. alperes kártérítés megfizetésére kötelezését kérte a fentiekben ismertetett bírósági magatartás miatt. Azt sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok annak ellenére, hogy ő a kereseti kérelmét visszavonta, a benyújtott kereseti kérelmét érdemben elbírálták és annak elutasítására tekintettel első-, másodfokú illetékfizetési kötelezettséget írtak elő a terhére, neki kárt okoztak. Hivatkozott arra, hogy a pertől való elállását tartalmazó beadványt nem csak a II. rendű alperes neve Elnökének, hanem az eljáró elsőfokú bíróságnak is ajánlott küldeményként megküldte. Azáltal, hogy részére pártfogó ügyvédet nem rendeltek ki, a költségmentesség iránti kérelmét elutasították, elzárták őt a tisztességes eljáráshoz való jogától, súlyosan hátrányos helyzetbe hozták. Az anyagi kára abból származott, hogy beleerőltették őt az eljáró bíróságok egy perbe, annak ellenére, hogy az eredetileg bejelentett kereseti kérelmétől elállt. Ezzel valójában több per megindítására is kényszerült, ami több százezres illetéket eredményezett a terhére. A I. rendű alperes nevemal szemben ugyanezen magatartás miatt nyújtotta be a keresetét. Vagyoni kárként ezen illetékfizetési kötelezettség összegét és a végrehajtási procedúrában - pontosabban meg nem határozott - kárát jelölte meg, nem vagyoni kárként 1 Ft megállapítását kérte. Az I. r. alperes a felperes keresete tárgyában a per megszüntetését kérte, ítélet dologra hivatkozással, mely alapján a törvényszék az I. r. alperessel szemben a pert a
- március
- napján megtartott tárgyaláson meghozott
- sorszám alatti végzésében megszüntette, mely végzés nem jogerős. A II. r. alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte. Hivatkozott egyrészt arra, hogy a felperes keresete nem felel meg a Pp.
- §
(1)bekezdés c.) és f.) pontjában foglaltaknak. Nem jelölte meg a felperes, hogy mely mozzanat sérti a jogait, mely mozzanattal okozott a II. r. alperes kárt a felperesnek és az ezzel kapcsolatos bizonyítást sem jelölte meg. De összegszerűségében sem határozta meg a felperes a kártérítési igényét, a bíróság felhívására sem. Nem jelölte meg azt sem, hogy az alperesek közül az egyes alperesek marasztalását milyen arányban kéri. Álláspontja szerint a felperes keresetének a jogalapja hiányzik, a II. r. alperes terhére jogellenes magatartás nem állapítható meg. A felperes oldalán kár sem állapítható meg, illetve az alperes magatartása és esetleges felperes oldalán felmerült kár közötti okozati összefüggés sem. Hivatkozott továbbá arra is, hogy személyiségi jogsértés alapjául csak olyan jogsértés szolgálhat, ami alkalmas a felperes bármely személyiségi jogának a megsértésére. Kiemelte, hogy a felperes beadványának a tartalmát az első fokon eljárt bíróság a tárgyalás lefolytatását megelőzően - miután az
- sorszám alatt iktatásra került - ismerte, ebben a beadványban azonban a felperes kifejezetten ítélet meghozatalát kérte. A felperes által a II. rendű alperes neve Elnökéhez hónapokkal korábban írt beadvány abban az elsőfokú eljárásban pedig nem minősült beadványnak. Az alperes hivatkozott továbbá arra is, hogy a felperesnek az általa állította kára még nem merült fel, így a keresete emiatt is alaptalan. Az összegszerűséggel kapcsolatban utalta az alperes arra is, hogy amennyiben a per megszüntetése történik, a felperest az illetéktörvény szerinti mérsékelt illetékfizetési kötelezettség abban az esetben is terhelte volna. A törvényszék megállapította, hogy a felperes keresete részben, az alábbiak szerint alapos. Tekintettel arra, hogy az eljárt bíróságok a felperes által sérelmezett döntéseiket
- július 11., illetve
- február
- napján, tehát a jelenleg hatályos
- évi V. törvény hatályba lépését megelőzően hozták, vagyis a károkozás ekkor történt, a perben nem ezt a törvényt, hanem az
- évi IV. (továbbiakban: Ptk.) törvényt kell alkalmazni. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 75. §
(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 84. §
(1)bekezdés e.) pontja szerint, akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A törvényszéknek az alperes ellenkérelme kapcsán mindenekelőtt abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes keresete érdemi elbírálásra alkalmas-e. Ezzel kapcsolatban a törvényszék megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme, beadványai kétségtelenül számos, a per érdeméhez nem tartozó előadást is tartalmaznak, ennek ellenére a bíróság számára annak jelen per keretében elbírálható tartalma egyértelműen meghatározható volt. Ezt a kereseti kérelem tartalmat a törvényszék a
- sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyv halasztó végzésében a II. r. alperes számára is egyértelműen megfogalmazta. Annak összegszerűsége a tényleges kárral kapcsolatban a felperes terhére megállapított első-, másodfokú illetékfizetési kötelezettség mértékéig volt meghatározható. A fent kifejtettek alapján a törvényszék a felperes kereseti kérelmét érdemi elbírálásra alkalmasnak tartotta, azzal összefüggően a következők szerint foglalt állást: A beszerzett periratokból megállapítható, hogy a felperes a költségmentesség iránti kérelmének jogerős elutasítását követően először valóban a II. rendű alperes neve Elnökéhez jelentette be írásban a kereseti kérelmének a visszavonását, azonban ezt az elsőfokú bírósághoz is megküldte egy hasonló tartalmú írásbeli beadvány mellékleteként. Az elsőfokú bíróság ezt még a tárgyalást megelőzően iktatta, annak tartalmát a kitűzött tárgyaláson már ismerte, annak ellenére, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv erre a beadványra semmilyen utalást tartalmaz. A felperes az elsőfokú bírósághoz címzett beadványában kifejezetten a II. rendű alperes neve Elnökének írt - mellékelt levél tartalma szerinti eljárást kért a bíróságtól. A II. rendű alperes neve Elnökének írt levél nem hagy kétséget afelől, hogy a felperes a kereseti kérelmét egyértelműen visszavonja. Az elsőfokú bírósághoz címzett beadvány pedig ezen melléklet szerinti eljárást kér a bíróságtól. Nem vitás, hogy tartalmazza a következő értelemzavaró mondatot „Mindezek alapján ítéletbe foglalni szíveskedjen a tényeket!" Ebből azonban a beadvány egyéb részeinek helyes értelmezésével nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a felperes ítélet meghozatalát kérte a bíróságtól. Kiemeli azonban a törvényszék, hogy abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes beadványában tartalmi ellentmondás van, a tárgyalás elhalasztása mellett a felperest fel kellett volna hívnia az általa értelmezni vélt ellentmondásos nyilatkozat tisztázása érdekében, határozott nyilatkozat megtételére. Semmiképpen sem hozhatott volna a kitűzött tárgyaláson a felperes beadványának ismeretében érdemi döntést. Ezt a másodfokon eljárt II. rendű alperes nevenek is meg kellett volna állapítania, miután az elsőfokú bíróság ítélete ellene felperes részéről benyújtott fellebbezés már minden kétséget kizáróan azt sérelmezi, hogy nem vette az elsőfokú bíróság figyelembe a kereseti kérelem visszavonását. Ez a fellebbezés még utalást sem tartalmaz ítélet meghozatalára. A másodfokú bíróság a törvényszék álláspontja szerint akkor járt volna el helyesen, ha vagy saját hatáskörben vonja le ennek a következményét vagy az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezi azzal, hogy tisztázza e körben a felperes nyilatkozatát. Miután az eljárt bíróságok a felperes keresete tárgyában érdemi döntést hoztak, a felperest első-, másodfokon mindösszesen 280.000.- Ft államnak járó illeték megfizetésére kötelezték. Ezért a törvényszék a felperes keresetét jogalapjában megalapozottnak tartotta. Vizsgálta továbbá a törvényszék, hogy a felperesnek ténylegesen bekövetkezett-e már az illetékfizetési kötelezettségből eredő kára, mellyel kapcsolatban megállapítható a NAV ...i Adóigazgatósága Hátralékkezelési Osztályának
- július
- napján kelt leveléből, hogy a felperes tulajdonát képező ingatlanra végrehajtási jogot jegyeztek be, mely az ingatlan lefoglalásának minősül. Ezért a törvényszék álláspontja szerint a felperesnek a tényleges kára már felmerült. Összegszerűségében osztotta az alperes hivatkozását azzal kapcsolatban, hogy a felperes a per megszüntetése esetén sem mentesült volna teljes mértékben az illetékfizetési kötelezettség alól. Mivel a felperest a per megszüntetése esetén 30% illeték megfizetésének a kötelezettsége terhelte volna, ezért a törvényszék a 280.000.- Ft-ból ezt az összeget levonta és a különbözeti 196.000.- Ft megfizetésére kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan a törvényszék a felperes keresetét elutasította. Elutasította a végrehajtással kapcsolatos kárigényt is, mivel ebben a körben a felperes a keresetét sem jogalap, sem összegszerűség terén nem pontosította, állítását semmivel nem igazolta. Elutasította továbbá a törvényszék a felperesnek a nem vagyoni kárral kapcsolatos keresetét is, mivel azt - figyelemmel a Ptk. előírásaira - sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem bizonyította. A felperes személyes költségmentesség megadását - kifejezett bírósági tájékoztatás ellenére - nem kérte, ezért a 6/
- (VI. 26.) IM. sz. rendelet
- §-a értelmében a pervesztességének az arányában kötelezte a törvényszék a részkereseti illeték megfizetésére. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
- §-án alapul. ...,
- március
- napján Dr. ... sk. eljáró bíró