...i Törvényszék 2.P.20.275/2012/
- szám A ...i Törvényszék dr. I. rendű felperes neve (... szám alatti) felperesnek - az ... (... beosztott bíró) által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti) alperes ellen közérdekű adat kiadása és egyenlő bánásmód megsértése iránt indult perben meghozta az alábbi í t é l e t e t: A ...i Törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 5.000.- (Ötezer) forint elsőfokú perköltséget, míg az államnak külön felhívásra 36.000.- (Harminchatezer) feljegyzett kereseti illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...i Ítélőtáblához címzett, a ...i Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. I n d o k o l á s: A felperes
- február
- napján közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel fordult a alperes neve Elnökéhez. Kérelme arra irányult, hogy a alperes neve, mint munkáltató által foglalkoztatott bírák és titkárok időszakos mentálhigiéniás szűrővizsgálatának eredményét igazoló dokumentációt, a sikeresen levizsgázott bírák neveivel és a vizsga időpontjával, valamint a vizsga helyének megadásával a Törvényszék Elnöke soron kívül juttassa el a részére. Hivatkozott arra, hogy alaposan feltételezhető, miszerint szabályos szűrővizsgálatokon a törvényszék egyetlen bírája sem esett át, mert azt vagy nem arra jogosított szerv, illetve nem az előírt tartalommal végezte, vagy pedig a bírák és titkárok azon eleve részt sem vettek. Álláspontja szerint ezen állapot 1998 óta tart, mely időponttól a vizsgálat évente kötelező. Ezen adatot, mint közérdekű adatot kérte kiadni, arra hivatkozással, hogy „a bírák nem csak közszereplők, de hivatalos személyek, akiknek hivatali működése meglétében és annak megalapozottsága tekintetében is közérdekű adat." A alperes neve Elnöki bírója dr. ...
- február
- napján írt válaszlevelében arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a kérelmét nem áll módjában teljesíteni, miután az általa kért adatok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak. Hivatkozott a
- évi CLXII. törvény
- §
(2)bekezdésére, mely szerint a bírónak személynyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról a bíró nevére, beosztására, szolgálati helyére, továbbá elektronikus aláírási jogosultságára vonatkozó adat kivételével csak igazságügyi szerv részére lehet tájékoztatást adni. A felperes
- március 3-án arról tájékoztatta a alperes neve Elnökét, hogy az elnöki bíró válaszát nem tudja elfogadni, miután az megkerülte csupán, de nem válaszolta meg a beadványában foglaltakat. Továbbra is fenntartotta azon álláspontját, hogy az általa kért adatok közérdekű adatok, valamint jelezte, hogy azok kiadása érdekében pert indított a Törvényszékkel szemben. A felperes a keresetében az alperesnek közérdekű adat kiadására kötelezését, egyben a Ptk.
- §-a szerinti egyenlő bánásmód megsértése okán a
- §
(1)bekezdés a.) pontja szerinti tény megállapítását és b.) pontja szerinti jogsértéstől eltiltását, valamint perköltsége megállapítását kérte. Keresete alapjául előadta, hogy az alperesi bíróság vezetése célirányos megkeresésére nem adott választ, nem biztosította, hogy a benne alapos okkal felmerülő aggály dacára megbizonyosodhasson arról, hogy a törvény bírái rendelkeznek a törvényben és más jogszabályokban előírt évenkénti mentálhigiéniás eredményes szűrővizsgálati tanúsítvánnyal. Több ügyben felmerült ugyanis konkrétan az eljáró bíró súlyos személyzavarának a képe, pályaalkamasságának nyilvánvaló hiánya, vagy megszűnte. Az alperestől kérelmére kapott válasz álláspontja szerint hivatkozásában téves, céljában jogmegkerülő és átlátszóan szembe megy a szabályozás céljával. Miután kérelme arra irányult, hogy felvilágosítást kérjen arról, hogy a független bírói hatalom gyakorlásában kulcsszerepet játszó legitimációt érintő jogszabályban előírt, hogy a bírók rendelkeznek-e a független bírói hatalom gyakorlásában kulcsszerepet játszó legitimációt érintő jogszabályban előírt feltétellel. Az alperes a felperesi kereset elutasítását kérte, továbbra a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló jogszabályra hivatkozással. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a felperes által kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak, ezért azt a felperes részére nem szolgáltathatják ki. Erre tekintettel az alperes nem sértette meg a felperes személyiségi jogait, de nem megalapozott a felperes megállapítás iránti, illetve jogsértéstől történő eltiltására irányuló keresete sem. A törvényszék a tárgyalás előkészítés keretében felhívta az alperest a keresettel kapcsolatban rendelkezésére álló iratanyag becsatolására. Az alperes a fentiekben ismertetett levelezés anyagát nyújtotta be a törvényszék részére azzal, hogy további iratanyag nem áll rendelkezésére. A felperes a bíróság által megtartott egyik tárgyaláson sem jelent meg, keresetével kapcsolatban, illetve az alperesi nyilatkozattal összefüggően további előadást nem tett. A törvényszék megállapította, hogy a felperes keresete nem alapos. A felperes egyrészt a Ptk.
- §-a szerinti egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozva kérte ezen jogsértés tényének a megállapítását és az alperesnek a jogsértéstől történő eltiltását. A Ptk.
- §-a kimondja, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük, vagy felekezetük szerint, továbbá lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A törvényszék álláspontja szerint az a körülmény, hogy a felperes írásbeli kérelmére számára nem kedvező választ, vagy nem kielégítő választ kapott, nem tartozik a személyiségi jogsértés körébe. Nem kétségesen a Ptk. ezen §-a nem teljes körűen, és nem taxatív módon sorolja fel azon jogsértéseket, amelyek a személyhez fűződő jogok sérelmét eredményezik. Azonban az itt szabályozott személyiségi jogok alapvetően két nagy csoportra oszthatók, melynek első csoportjába a jogképességgel összefüggő személyiségi jogok sorolhatók. Egyértelmű, hogy a felperesi keresetben foglaltak ekörbe nem tipizálhatók. A másik csoportba tartoznak a személyhez fűződő jogok sérelmének egyéb esetei, melyek közül csupán a legjellemzőbbeket említi a törvény. A felperesi keresetben foglaltak a törvény által felsorolt egyéb esetek egyikébe sem tartoznak. A felperes által hivatkozott „egyenlő bánásmód megsértése" mint személyiségi jogsértés megállapítása a törvényszék álláspontja szerint ekörben ugyancsak nem értékelhető. Az egyenlő bánásmód ugyanis csupán valamilyen relációban, valamihez, vagy valakihez viszonyítottan értelmezhető és nem önmagában. A felperesi kereset pedig ilyen hivatkozást nem is tartalmazott, ezért a törvényszék a felperes keresetét a hozzá fűzhető jogkövetkezményekkel együtt elutasította. A továbbiakban vizsgálta a törvényszék a felperes közérdekű adat kiadása iránti kérelmét. Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló
- évi CXII. törvény
- §-ban foglalt értelmező rendelkezései között a személyes adat fogalmát akként adja meg, hogy az az érintettel kapcsolatba hozható adat, különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy, vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális, vagy szociális azonosságára jellemző ismeret - valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Közérdekű adatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, vagy személy, kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó, vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármely módon, vagy formában rögzített információ, vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló, vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra, és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Közérdekből nyilvános adatként fogalmazza meg a törvény a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adatot, amelynek nyilvánosságra hozatalát megismerhetőségét, vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról rendelkező
- évi LXII. törvény is meghatározza ezen fogalmakat. Ennek értelmében személyes adat bármely meghatározott (azonosított, vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személyes adat különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül, vagy közvetve név, azonosító jel, illetőleg egy, vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális, vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Közérdekű adat e törvény értelmezésében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon, vagy formában rögzített információ, vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Különleges adatnak minősíti a törvény egyebek mellett az egészségi állapotra vonatkozó adatokat. Míg közérdekből nyilvános adatnak minősül a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Ekörbe tehát azok az adatok tartoznak, amelyek azért nem minősülnek közérdekű adatnak, mert vagy nem arra feljogosított szerv kezelésében vannak, vagy mert személyes adatnak minősülnek. A törvény
- §
(4)bekezdése kimondja, hogy törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Az információs rendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló fent hivatkozott
- évi CXII. törvény
- §-ában akként határozza meg a törvény célját, hogy annak feladata azon alapvető szabályok megalkotása, amelyek értelmében a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartják, míg a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósul. Az Alaptörvény
- cikkével összhangban született az ott foglaltak végrehajtására az Alaptörvény által sarkalatos törvénynek minősített ezen törvény. A közérdekű adat fogalom meghatározásából egyértelműen megállapítható, hogy a felperes által kért adatok nem tartoznak ezen közérdekű adat fogalomkörébe, oda ugyanis az adatkezelő szerv kezelésében lévő adatokból a tevékenységére vonatkozó, vagy közfeladatának ellátásával összefüggően keletkezett olyan adatok sorolhatók, amelyek nem minősülnek személyes adatnak. Miután a felperes által kért adatok egyértelműen az érintettel kapcsolatba hozható adatok, így különösen fizikai, fiziológiai, mentális jellemzői körébe tartoznak, ezért a törvény értelmében személyes adatnak minősülnek. Az ilyen adatok nyilvánosságra hozatalára pedig csak akkor kerülhetne sor, ha az közérdekből nyilvános adatnak minősülne, vagyis ha megismerhetőségét, vagy hozzáférhetővé tételét közérdekből törvény rendelné el. Ilyen törvényi rendelkezést a bírákkal kapcsolatban a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXII. törvény
- §-ának
(2)bekezdése tartalmaz, melyre az alperes is hivatkozott. Ez azonban a bírák nevének, beosztási, szolgálati helyének, valamint elektronikus aláírási jogosultságára vonatkozó adatoknak a nyilvánosságra hozatalát teszi lehetővé, tehát közérdekből nyilvános adatnak a bírákkal kapcsolatban ezen adatok minősülnek. Miután személyes adatok közérdekből történő nyilvánosságra hozatalát csak törvény rendelhetné el, más olyan törvényi szabályozás, mely a személyes adatok további körének, így nevezetesen a felperes által kért adatoknak a közérdekből történő nyilvánosságra hozatalát előírná, nincs. Ebből pedig az következik, hogy a felperes által kért adatok személyes adatnak minősülnek és nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak. Ezért az alperes helyesen adott a felperes részére olyan tájékoztatást, hogy nem áll módjában az általa kért adatok szolgáltatása, miután azok nem minősülnek közérdekű adatnak. Nem osztja a törvényszék a felperes azon hivatkozását sem ezzel kapcsolatban, hogy önmagában attól a körülménytől, hogy a bírák, illetve titkárok közszereplők és hivatalos személyek, az adataik az általános szabályozástól eltérően közérdekű adatnak minősülnének. Ezzel kapcsolatban a ... Bíróság elvileg foglalt állást az EBH 2000. 323. szám alatt az állami vagy helyi önkormányzati feladatokat ellátó szervek ügyintézőivel kapcsolatban arról, hogy önmagában az a körülmény, hogy az érintett személy a közélet szereplője, a személyes adatait nem teszi közérdekű adattá. Mindezekre figyelemmel a törvényszék a felperes közérdekű adat kiadása iránti keresetét is jogalap hiányában utasította el. A törvényszék a pervesztes felperest a Pp. 78. §-a szerint kötelezte az alperes elsőfokú perköltségének a megfizetésére, míg a tárgyi illetékfeljegyzési jogra figyelemmel le nem rótt kereseti illetéknek az állam részére történő megtérítésére is. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §-án alapul. ..., 2012. június 28. Dr. ... sk. eljáró bíró