A határozat elvi tartalma: A zsarolás minősített esete valósul meg, ha az adott fenyegetés tartalma mind a kilátásba helyezett hátrány súlya, mind pedig a megfenyegetettben keltett félelem komolysága tekintetében meghaladja a Btk.
- §-a szerinti mértéket és felér az élet vagy testi épség elleni (akár közvetett) fenyegetéssel. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.127/2017/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Székely Ákos, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- január
- Az ügy tárgya: rablás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények Terhelt: III. rendű Első fok: Másodfok: Egri Járásbíróság, 12.B.211/2014/261., ítélet, tárgyalás,
- február
- Egri Törvényszék, Bf.180/2016/66., ítélet, nyilvános ülés,
- november
- Az indítvány előterjesztője: III. rendű terhelt védői Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésért Rendelkező rész A rablás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt védői által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Egri Járásbíróság 12.B.211/2014/
- számú és az Egri Törvényszék Bf.180/2016/
- számú ítéletét III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] Az Egri Járásbíróság a
- február 29-én kihirdetett 12.B.211/2014/
- számú ítéletével a III. rendű terheltet bűnsegédként elkövetett rablás bűntettének kísérlete [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés c) pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett rablás bűntette [Btk. 365. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
- b)és
- c)pontjai] és bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete [Btk. 367. §
(1)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 6 évi fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és a közügyek gyakorlásától 7 évi eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Kétirányú fellebbezések alapján eljárva az Egri Törvényszék a
- november 10-én kihirdetett Bf.180/2016/
- számú ítéletével az elsőfokú határozatot III. rendű terheltet érintően megváltoztatta. [3] A 2 rendbeli társtettesként elkövetett rablás bűntetteként értékelt cselekményét 2 rendbeli társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének [Btk.
- §
(2)bekezdés b) pont] minősítette és a szabadságvesztés, valamint a mellékbüntetés tartamát egyaránt 5 évre enyhítette. Ez meghaladóan érdemben a III. rendű terheltet érintően helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az elsőfokú ítélettel megállapított és a másodfokú bíróság által tett kiegészítéssel és helyesbítéssel irányadónak tekintett tényállás lényege a következő. A baráti társaságba tartozó II. rendű, III. rendű és IV. rendű terheltek 2013 nyarán szórakozás közben ismerkedtek meg a náluk jóval idősebb I. rendű terhelttel, akivel baráti kapcsolatot alakítottak ki. A II-IV. rendű terheltek felnéztek az I. rendű terheltre, tőle anyagilag és pszichésen is függő viszonyba kerültek, őt testőrökként, kopaszra nyírva, jellegzetes ruházatban követték.
- december 11-én este egy sörözőben az ittas állapotban lévő I. rendű terhelt belekötött egy német állampolgárságú vendégbe, eközben a II-IV. rendű terheltek követték az I. rendű terheltet, keresztbe kulcsolt kézzel mellé, illetve mögé álltak. A magyarul nem beszélő sértettől az I. rendű terhelt 500 és 5.000 euró közti összeg átadását követelte, miközben kezét a saját nyaka előtt vízszintesen mozgatva arra utalt, hogy ha a sértett követelésének nem tesz leget, elvágja a nyakát. Mivel a sértett nem teljesítette a követelést, az I. rendű terhelt erősen nekinyomta a sértett torkának gépkocsija indítókulcsát. Ezalatt a II-IV. rendű terheltek folyamatosan figyelték a történteket. A sértettnek a felszolgáló segítségével a hátsó személyzeti ajtón át sikerült a helyszínről elmenekülnie (
- tényállási pont). Ezután az I. rendű terhelt odament a söröző üzemeltetőjének fiához és azt mondta neki, hogy a „faterodra haragszom, átveszem a helyét". Majd a
- számú sértett társaságában lévő személy kabátját megragadta és azt mondta a
- számú sértettnek, hogy ha ad neki 500.000 forintot, nem fogja az illetőt bántani. Ezután az őt nyugtatni próbáló
- számú sértettet tenyérrel arcul ütötte és megismételte, hogy 500.000 forint ellenében hajlandóak elmenni, ellenkező esetben elvágja a
- számú sértett torkát. Ekkor a III. rendű terhelt közölte mindkét sértettel, hogy jobban járnak, ha elkezdik kitenni a pénzeket. Ennek hatására a sértettek megegyeztek, hogy a náluk lévő pénzt odaadják a terheltnek, valamint a
- számú sértett a pultban lévő felszolgálót is megkérte a kasszában lévő összeg átadására. Ekként mintegy 25.000 forintot adtak át az I. rendű terheltnek, aki azt kevésnek találta, s emiatt a
- számú sértett barátjának a száját megragadta, abba többször megpróbált pénzt beletömködni, felszólította, hogy térdeljen le, illetve, hogy menjenek ki a sörözőből, mivel ott vannak a kések és levágja a fejét. Ezután „fej vagy írás", „dupla vagy semmi" játékot játszottak, ami azt jelentette, hogy aki nyer, az marad életben. Mivel a sértett nem tett eleget a felhívásban foglaltaknak, az I. rendű terhelt felhívta a II-IV. rendű terhelteket, hogy „szoros kötelékben kísérjék ki" a sértettet, akik erre közrefogták és a teraszig lökdösték a sértettet. Az I. rendű terhelt követte őket, a sértettet kétszer ököllel állon vágta, majd egy, a társaitól elkért 10 cmes pengehosszúságú pillangókést kinyitva és azt a a hasához tartva őt megöléssel fenyegette. Ezután az I. rendű terhelt a
- számú sértettnek, kérésére a kést átadta. Ezt követően arra szólította fel a IIIV. rendű terhelteket, hogy a sértettet tegyék a gépkocsija csomagtartójába, s ennek érdekében nevezettek a járműig taszigálták a sértettet. Ott az I. rendű terhelt felhívta, hogy másszon be a csomagtartóba, amit a sértett megtagadott, mire az I. rendű terhelt őt gyomron ütötte. Ekkor a felszolgálónő közbelépését kihasználva a sértettnek sikerült a helyszínről elszaladnia. A pénzkövetelési huzavona megszakításokkal mintegy két órán át zajlott. Ezalatt a II-IV. rendű terheltek a cselekményeket irányító I. rendű terheltnek teret biztosítva követték a sértettek mozgását, s többször kijelentették, hogy az I. rendű terhelt engedélye nélkül senki nem mehet sehová (
- tényállási pont). Időközben a
- számú sértett telefonhívására édesapja is a sörözőbe ment, akivel az I. rendű terhelt közölte, hogy ha nem fizet nekik 500.000 forintot, szétveri a kocsmát, oda visszatérnek, átveszi a helyét, de ha fizet, békén hagyják. Többször megpróbálta megütni és lefejelni is az
- számú tanút, de ő kihátrált a támadás elől. Amikor a
- számú sértett apja védelmére kelt, őt az I. rendű terhelt elhúzta onnan, majd a II-IV. rendű terhelteket arra utasította, hogy kapják el a söröző üzemeltetőjét. [4] A terheltek el is indultak az
- számú tanú felé és megálltak mellette, eközben az I. rendű terhelt fenyegetéseit többször megismételte. Erősítésképpen a III. rendű terhelt azt mondta az
- számú tanúnak, hogy „jobban járna, ha fizetne". Az
- számú tanú arra kérte a II-IV. rendű terhelteket, hogy vigyék el az I. rendű terheltet a helyszínről, de ők továbbra is ott maradtak és a II. rendű terhelt azt mondta, hogy „azt csinálják, amit a főnökük mond". Az eseményeknek a telefonon értesített rendőrök megjelenése vetett véget (
- tényállási pont). Az eljárt bíróság jogi értékelése szerint az 1.) tényállási pontban írt cselekményben a III. rendű terhelt a csoport [Btk.
- §
(1)bekezdés] jelenlévő tagjaként és az általa tett kijelentés alapján is a külföldi sértettől erőszak kifejtésével pénzt követelő I. rendű terheltet szándékában erősítette, ekként a csoportosan elkövetett rablás bűntettének kísérletét [Btk. 365. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés c) pont] bűnsegédként [Btk. 14. §
(2)bekezdés] megvalósította. A
- tényállási pontban írtak elsődleges célja a söröző tulajdonosától védelmi pénz követelése volt, ennek érdekében fejtettek ki a két sértettel szemben akaratot hajlító erőszakot és élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetést, amelynek következtében vagyoni hátrány be is következett. Ezáltal a fenyegetést is hangoztató III. rendű terhelt cselekvősége társtettesként elkövetett zsarolás [Btk.
- §
(2)bekezdés b) pont] bűntettében állapítható meg. A
- tényállási pont kapcsán az I. rendű terhelt által nem közvetlenül pénz azonnali átadására irányuló, akaratot hajlító erőszak kifejtése folytán a zsarolás alapesetének [Btk.
- §
(1)bekezdés] kísérlete állapítható meg, amelyhez a III. rendű terhelt bűnsegédként nyújtott szándékos segítséget. II. [5] [6] [7] [8] [9] A jogerős ügydöntő határozat ellen a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontját megjelölve a III. rendű terhelt érdekében eljáró két védő nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Jelen ügyben a III. rendű terhelt védelmében elsőként,
- július 18-án meghatalmazott védő nyújtott be felülvizsgálati indítványt, ami a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a megismételt eljárásra egy másik törvényszék kijelölését kérte. Álláspontja szerint a megtámadott határozatban foglalt mindhárom tényállási pontot érintően az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából nem ellenőrizhető a bizonyítékok összességének okszerű és teljes mérlegelése, amelyet a másodfokú bíróság nem pótolhatott. Indítványa hatályon kívül helyezésre és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezésére irányult azzal, hogy annak lefolytatására más bíróság kijelölését kérte, mivel úgy ítélte meg, hogy a nem elfogulatlan járásbíróság eljárása nem felel meg a tisztességes eljárás követelményeinek. Ugyanazon a napon érkezett a Kúriára a másik meghatalmazott védő által előterjesztett felülvizsgálati indítvány is, amely a Be.
- §
(1)bekezdés c) pontját megjelölve a tárgyalásról a nyilvánosság törvényes ok nélküli kizárását kifogásolta. Indokai szerint azzal, hogy az elsőfokú bíróság a
- június 25-i, október 8-i,
- január 21-i és 26-i tárgyalásról törvényes ok hiányában, alakszerű indokolt határozat nélkül kizárta a nyilvánosságot, abszolút eljárási szabálysértést követett el [Be.
- §
(1)bekezdés II. pont f) alpont]. Emiatt a Be. 428. §
(2)bekezdésére hivatkozással a határozat hatályon kívül helyezését és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Mivel a két védő egy időben nyújtotta be a meghatalmazását, a Kúriának a Be. 44. §
(3)bekezdés második mondatára tekintettel tett felhívására figyelemmel kijelölték maguk közül a vezető védőt. A terhelt javára felülvizsgálati indítvány benyújtására a Be. 417. §
(1)bekezdés II. pont c) alpontja alapján a védő jogosult, a Be. 418. §
(3)bekezdése szerint egy alkalommal. Felülvizsgálati eljárásban sem kizárt, hogy egy terhelt érdekében több védő is eljárjon. A több védő részére adott meghatalmazás esetén pedig egy eljárási cselekményen vagy jognyilatkozat megtételekor a terhelt érdekében - ha a meghatalmazásból más nem következik - az eljáró meghatalmazott védők bármelyike eljárhat [Be. 44. §
(2)bekezdés]. Nincs akadálya annak sem, hogy a terhelt érdekében eljáró egy vagy több védő több felülvizsgálati okra alapítva, akár alternatív indítványokat tegyen; több védő esetén azonban az indítványok értelemszerűen nem lehetnek egymással ellentétesek (BH
- 359.). A Kúria ezért egységesen a vezető védőként jelölt általi indítványt tekintette a III. rendű terhelt érdekében előterjesztett felülvizsgálati indítványnak; ilyen tartalommal ismertette azt, erre vonatkoztatta a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakat, és érdemben is - a Be.
- §
(4)bekezdésére tekintettel - ennek megfelelően bírálta el azt. A vezető védő a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontját megjelölve kifogásolta az indokolási kötelezettség mikénti teljesítését, sérelmezte az eljárt bíróság általa elfogultnak tartott eljárását. III. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.1210/2017/
- számú átiratában a védők által benyújtott felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, jogi érvelését tekintve pedig alaptalannak tartotta, így a III. rendű terhelt tekintetében a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. [11] Rámutatott, hogy a jogerős határozatban megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban nem támadható. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok által levont jogi következtetések - így a bűnösség megállapításának, a jogi minősítésnek - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével, azzal mindenben összefüggő tények figyelembevételével bírálható el. Következésképpen nincs lehetőség a felülvizsgálat során a tényállástól eltérő, vagy abban nem szereplő tényekre, körülményekre hivatkozni. A védő indítványa a törvényi tilalom ellenére ténylegesen az irányadó tényállást támadja, amikor a bizonyítékok ismertetése alapján eltérő következtetések levonását látja indokoltnak. A részrehajló mérlegelésre hivatkozás a bizonyítékértékelésen keresztül ugyancsak a tényállást támadja. [12] Az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor képez felülvizsgálati okot, ha az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tesz eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. A jelen esetben azonban az eljárt bíróságok indokolásából pontosan kitűnik a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenység, valamint, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontjukat - a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel kapcsolatban - mire alapozták. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása. Az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozás alaptalan, valójában az irányadó tényállás megalapozottsága ellen irányul, ami törvényben kizárt. Valamennyi terhére rótt bűncselekmény törvényi tényállási eleme maradéktalanul, aggálymentesen megállapítható. A kategorikus tényekkel szemben a védelem a teljesség igénye nélkül értékelt tényekből levont következtetései megalapozatlanok. A felülvizsgálati indítványban is kifejtett érvek cáfolatával az első- és másodfokú bíróság a védekezések elvetése kapcsán kimerítően foglalkozott. A terhelt bűnösségére levont következtetés okszerű, cselekményeinek jogi minősítése törvényes, és az alkalmazott joghátrány is összhangban áll a büntető anyagi jog szabályaival. Felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés sem állapítható meg. IV. [13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [14] A védő felülvizsgálati indítványa nem alapos. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A törvényi feltételeknek megfelelő törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság jogerős ítéletében törvénysértően állapítja meg a terhelt büntetőjogi felelősségét [Be. 416. §
(1)bekezdés a) pont], vagy törvénysértő büntetést szab ki [Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont]. A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket pedig a törvény taxatíve sorolja fel [Be. 416. §
(1)bekezdés
- c)és
- d)pont]. Végül a Be. 416. §
(1)bekezdése pedig valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye. [16] A Be. 423. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. [17] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [18] Az értékelő tevékenység eredménye, annak érdemi helyessége vagy helytelensége, teljessége és szempontjai azonban az ítélet megalapozottságát érintő kérdés, ami az előzőekben kifejtettek szerint a felülvizsgálati eljárásban vitássá nem tehető. A Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja alapján valóban felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására az anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [19] A jelen ügyben azonban erről nincs szó. [20] Az eljárt bíróság nem sértett törvényt, amikor a terhelt bűnösségét bűnsegédként elkövetett rablás bűntette kísérletében, 2 rendbeli társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében, illetve bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében is megállapította. [21] Helytállóan értékelte a terhelt vagyon elleni erőszakos cselekményeit rablásként, illetve zsarolásként, annak alapján elhatárolva őket egymástól, hogy miben állt az alkalmazott erőszak és mire irányult. Az elhatárolási kérdések körében a másodfokú bíróság tisztázta a zsarolás és a rablás közti lényegi különbséget, miszerint a zsarolás alapesetében a fenyegetés nem közvetlen, tipikusan vis compulsivaként hat, ezáltal nem kell élet vagy testi épség ellen irányulnia. Továbbá a zsarolás elkövetési magatartásában a tettes nem a dolog azonnali átadására, hanem arra kényszeríti a sértettet, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. [22] A dolog azonnali átadására erőszakkal, illetve kvalifikált fenyegetéssel történő kényszerítést törvényesen minősítette a rablás befejezett kísérletének, s abban sem tévedett, hogy a csoport jelenlévő tagjaként [Btk. 459. §
(1)bekezdés
- pont] ebben a III. rendű terhelt a tettesi magatartást kifejtő I. rendű terheltet szándékában erősítette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés c) pont] (
- tényállási pont). [23] A zsarolás törvényi tényállása a fenyegetés fogalmát megszorítás nélkül tartalmazza. Ezért érvényesül a Btk.
- §
(1)bekezdés
- pontja szerinti értelmezés, miszerint a fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Egy adott fenyegetés zsarolás alapeseteként, avagy minősített eseteként való értékelése (egymástól való elhatárolása) mindig csak az ügy konkrét körülményeire - a fenyegető tartalomra, s annak a sértett személyét, helyzetét (létét, létfeltételeit) érintő hatására - kiterjedő vizsgálat alapján lehetséges, s nem pedig absztrakt módon. Pusztán anyagi károkozás kilátásba helyezése - még ha az jelentős mértékű is - nem tekinthető az élet vagy testi épség sérelmével azonos vagy akár hasonló súlyúnak. Az élet, testi épség elleni fenyegetéssel hasonlatos azonban a sértett létfenntartásának alapjait meghatározó, biztosító vállalkozás gyors és teljes megsemmisítésének, ellehetetlenítésének ultimátumszerű kilátásba helyezése, s annak megvalósításának leküzdhetetlen erőkoncentrációval történő demonstrálása. [24] A fenyegetés (és erőszak) esetében, annak mivoltát nem a kifejtő elkövető, hanem az elszenvedő sértett oldalán kell vizsgálni. A fenyegetés (és erőszak) ugyanis a sértett akaratára ráhatás, tehát annak félelemkeltő hatása szempontjából közömbös, hogy a terhelt komolyan gondolta-e. Jelentősége csupán annak lehet, hogy a terhelt felismerte-e, miszerint fenyegetése alkalmas a sértettben ilyen hatás kiváltására. [25] A zsarolás minősített esete valósul meg, ha élet vagy testi épség elleni fenyegetéshez hasonlóan súlyos fenyegetéssel követik el. Következésképpen ezen minősített eset akkor állapítható meg, ha az adott fenyegetés tartalma mind a kilátásba helyezett hátrány súlya, mind pedig a megfenyegetettben keltett félelem komolysága tekintetében meghaladja a Btk.
- §-a szerinti mértéket, s felér élet vagy testi épség elleni (akár közvetett) fenyegetéssel. Egy adott fenyegetés zsarolás alapeseteként, avagy minősített eseteként való értékelése (egymástól való elhatárolása) mindig csak az ügy konkrét körülményeire - a fenyegető tartalomra, s annak a sértett (személyét, helyzetét) érintő hatására kiterjedő vizsgálat alapján lehetséges, s nem pedig absztrakt módon. [26] Az ítélkezési gyakorlat szerint megállapítható a „más hasonlóan" súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás, ha a söröző tulajdonosát azzal félemlítik meg, hogy az üzlet berendezéseit tönkreteszik, amennyiben nem fizet ún. védelmi pénzt (BH 1995.503.). Jelen ügyben pedig ehhez, a fenyegetés ilyen mérvéhez - a fenyegetés irányadó tényállás szerinti tartalma alapján - nem fér kétség. [27] A fentiek szerint az eljárt bíróság a terhelt valamennyi bűncselekményét törvényesen minősítette, következésképpen a felülvizsgálati indítvány érvei alaptalanok. [28] A védő a nyilvánosság kizárásával kapcsolatban olyan 2014-es eljárási cselekményeket sérelmez, amelyek egyébként hivatalból is vizsgálandók [Be.
- §
(5)bekezdés]. [29] Az első fokon eljáró bíróság az eljárást az előző érdemi tárgyalás (
- október 8-a) óta bekövetkezett egy éves időmúlás és ülnökváltozás miatt
- október 19-én elölről kezdte és a tanács elnöke a korábbi tárgyalási jegyzőkönyveket is felolvasta (
- számú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldala). Ezt követően az érdemi tárgyalások a nyilvánosság kizárása nélkül zajlottak. [30] Az eljárásról a nyilvánosság kizárása feltétlen hatályon kívül helyezési ok, amely azonban nem azonos a terhelt távollétében történt tanúkihallgatással. Az eljárási szabálysértés jelentősége azzal kell, hogy összefüggjön, hogy milyen bizonyítást eredményez. Ha azonban valamely eljárási kifogás olyan eljárási cselekményre vonatkozóan merül fel, amely utóbb bármi okból megismétlésre került, akkor értelemszerűen azt kell vizsgálni, hogy eljárási törvény által biztosított megismétléssel változatlanul eljárási szabálysértés maradt-e az adott cselekmény, avagy nem. Nyilvánvaló, hogy a nyilvánosság kizárására vonatkozó kifogás egy olyan tárgyalás esetében, amely később megismétlésre került a nyilvánosság kizárása nélkül, azt jelenti, hogy ezt követően az ilyen bizonyítás esetében az érdemi határozat érvényessége ez okból már nem tehető kétségessé, azaz a megismételt fázis miatt közömbös. [31] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a III. rendű terhelt tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. V. [32] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [33] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- január
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző