Győri Ítélőtábla Pf.III.20.193/2017/
- szám Az ítélőtábla a dr. Horváth Balázs Ákos ügyvéd által képviselt felperesnek a Bősze-Magyar Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Veszprémi Törvényszék
- április
- napján kelt 7.P.21.141/2016/10/I. számú ítéletével szemben, a felperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 31.750.- (azaz harmincegyezer- hétszázötven) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A Veszprémi Törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500.-Ft perköltséget. Az irányadó tényállás szerint az alperes vadásztársaság a
- március 4-én megtartott közgyűlésén módosította a létesítő okiratát, és határozott a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről. A módosított alapszabály hiányainak pótlására felhívó végzésre tekintettel az intézőbizottság
- június
- napjára újabb közgyűlést hívott össze. A
- június 8-án és június 13-án e-mailen kiküldött meghívókon az elnök aláírása szerepelt. A
- június 18-án megtartott közgyűlés a módosított alapszabályt elfogadta. A törvényszék a
- október
- napján jogerőre emelkedett 8.Pk.70.337/1989/
- számú végzésével az alperes
- március 4-én és június 18-án megtartott közgyűlésének határozatait valamint az alapszabály Ptk-nak megfelelő módosítását tudomásul vette. A végzés az alapszabály módosításának időpontját
- június
- napjában jelölte meg. A hatályos alapszabály II/7-es pontja az érvényes állami vadászjegyet és a lőfegyvertartási engedélyt a tagsági jogviszony feltételéül szabja. Ezzel összefüggően az alapszabály II/15-ös pontja értelmében az elnökség törli a tagnyilvántartásból azt a tagot, aki nem rendelkezik lőfegyvertartási engedéllyel és/vagy érvényes vadászjegyét jogerősen visszavonták. Az alapszabály kimondja, hogy a törlésről szóló határozatot a törölt tagnak 3 napon belül kell megküldeni és felhívni a figyelmét a jogorvoslati lehetőségre. Az alapszabály II/15-ös pontja a tagsági viszony feltételeinek igazolása körében előírja, hogy az eredeti lőfegyvertartási engedélyt és az érvényes vadászjegyet minden tag köteles az adott évben megtartott évi rendes vagy rendkívüli közgyűlésen az elnökségnek bemutatni. A közgyűlésen meg nem jelent tag ezen kötelezettségének a közgyűlést követő 5 napon belül köteles eleget tenni. Az alperesnél kialakult gyakorlat szerint a közgyűlésen megjelenő tagok ún. „adatbekérő íven" tüntetik fel a lőfegyvertartási engedélyük számát. A felperes
- március 4-én és június 18-án megtartott közgyűléseken megjelent, azonban az adatbekérő ívet nem töltötte ki, mivel lőfegyvertartási engedéllyel nem rendelkezett. Az alperes
- június 20-án rendkívüli elnökségi ülésen tárgyalta a felperes vadászíjjal való vadászat engedélyezésére irányuló kérelmét, amelyet azonban elutasított. Az alperes elnöke határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint „Aki egyetért azzal, hogy a alperes neve elnöksége az alapszabály
- pontja értelmében törli azt a tagot, aki nem rendelkezik lőfegyvertartási engedéllyel És a törlési határozatot a mai nappal a felperes részére ajánlott és elektronikus levélben megküldésre kerül." A javaslatot az elnökségi tagok egyhangúan megszavazták. Az alperes elnöke ugyanezen a napon kelt és ajánlott küldeményként postára adott levelében közölte a felperessel, hogy „A alperes neve elnöksége az alapszabály
- pontja értelmében törli azt a tagot, aki nem rendelkezik lőfegyvertartási engedéllyel. A törlésről hozott határozatot a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül, ha a döntést törvénysértőnek tartja, keresetet nyújthat be a bírósághoz." A felperes kereseti kérelme a
- június 18-án megtartott közgyűlésén hozott határozatok, valamint a törlésre vonatkozó
- június 20-án kelt határozat megsemmisítésére és az alperes perköltségben marasztalására irányult. Arra hivatkozott, hogy a
- június 18-i közgyűlés összehívása jogszerűtlen volt, ezért az ott született valamennyi határozat törvénysértő. A
- június
- napján kelt törlési határozat valójában egy tájékoztató levél, ami nem tekinthető szabályszerűen meghozott elnökségi határozatnak. Álláspontja szerint a tag törlésére vonatkozó döntést a
- március
- napján elfogadott alapszabály
- § 3) pontja alapján lehetett volna meghozni, amely azonban a lőfegyvertartási engedély hiányát nem tekinti törlési oknak. A felperes álláspontja szerint a
- március 4-én elfogadott alapszabály nem alkalmazható, mivel az hiánypótlásra okot adó hibáktól szenvedett. A
- június 18-i közgyűlés által elfogadott alapszabály pedig a közgyűlés szabályszerű összehívása hiányában nem lehet irányadó. Az alperes a kereset elutasítását kérte a felperes perköltségben marasztalása mellett. Kifejtette, hogy a
- június 18-i közgyűlési határozatokra a korábban hatályos,
- évi IV. törvény (rPtk.), valamint a korábbi alapszabály, míg a
- június 20-i törlési határozatra a 2013.évi V.törvény (Ptk.) és az új alapszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az alperes belső jogviszonyaira az új alapszabály a bíróság változásbejegyző végzésében meghatározott időponttól, azaz
- június
- napjától kezdődően irányadó. Az alperes azzal védekezett, hogy a
- június 18-i közgyűlést szabályszerűen hívta össze. A meghívók kiküldésekor az alperesnek még intézőbizottsága volt, a
- március 4-én elfogadott alapszabály módosítást -miszerint a vadásztársaság ügyvezető szerve az elnökség -, ekkor még alkalmazni nem lehetett. Utalt arra, hogy technikailag a közgyűlést az alperes elnöke hívta össze, a közgyűlési meghívót az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően küldte ki a tagoknak. A
- június 20-i törlési határozattal összefüggésben arra hivatkozott, hogy a lőfegyvertartási engedély a tagsági viszony feltétele, így az azzal nem rendelkező tagot az elnökség törli a nyilvántartásból. Az alperes azzal érvelt, hogy a felperes tagsági jogviszonya törléssel megszűnt, ezért a
- június 18-án meghozott határozatok vonatkozásában kereshetőségi joga nincs. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet a korábban hatályos rPtk. szabályai alapján bírálta el. A
- évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CLXXVII. törvény (Ptké.)
- §
(4)bekezdésének az ítélethozatalkor hatályos rendelkezése szerint a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően hozott döntéshozó szervi határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptké. 11. §
(3)bekezdése - a keresettel támadott határozatok meghozatalakor hatályos szövege szerint a létesítő okirat módosításának bírósági nyilvántartásba vétele tekinthető azon időpontnak, amelytől kezdődően az egyesületre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések tükrében tehát az egyesület esetében a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja a létesítő okirat módosításának bírósági nyilvántartásba vétele, amely alatt a változásbejegyző végzés jogerőre emelkedésének az időpontja értendő. Az ezt követően hozott döntéshozó szervi határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. rendelkezései, az ezt megelőzően hozott, így a per tárgyát képező határozatok bírósági felülvizsgálatára pedig a korábban hatályos, 1959. évi IV. törvény, az rPtk. rendelkezései az irányadók. Az rPtk.62. §
(6)bekezdése az egyesület tagját jogosítja fel az egyesület szervei által hozott jogsértő, vagy alapszabálysértő határozatok - meghozataltól számított - 30 napos jogvesztő határidőn belüli megtámadására. Figyelemmel arra, hogy a tagsági jogviszonynak nemcsak a határozat meghozatalakor, hanem a per megindításakor is fenn kell állnia, ezért a törvényszék elsőként azt vizsgálta, hogy a felperes tagsági jogviszonyának megszüntetésére és a nyilvántartásból való törlésére
- június
- napján kelt határozattal jogszerűen került-e sor. Ennek függvénye ugyanis az, hogy a
- június 18-án megtartott közgyűlésen hozott határozatok megsemmisítése iránt
- július 18-án előterjesztett kereset időpontjában a felperes tagsági jogviszonya, ebből következően kereshetőségi joga fennállte, ezáltal a közgyűlési határozatok megtámadására jogosult-e. A
- június 20-i törlő határozat jogszerűsége, azaz a vadásztársasági tagság feltételei kérdésében a törvényszék a
- március 4-én elfogadott alapszabály - e körben
- június 18-i közgyűlésen sem módosított - rendelkezéseit vette alapul. Kifejtette, hogy az alapszabály módosításának a törvényszék jogerős változásbejegyző végzésében megjelölt időpontja az egyesület és a harmadik személyek jogviszonyában irányadó. Az alperes belső viszonyaira - köztük a tagság feltételeire és a tag törlésének a szabályaira - a
- június 20án már irányadóak voltak az alapszabály
- március 4-én elfogadott és ebben a vonatkozásában
- június 18-án sem módosított rendelkezései. Az alperes a
- június 20-án kelt jegyzőkönyvvel bizonyította, hogy az alapszabály II/15-ös pontja értelmében a lőfegyvertartási engedély hiányára tekintettel a felperes tagsági viszonyának törlésére irányuló határozati javaslatot az elnökség egyhangúlag elfogadta. Az alakszerű határozat hiányára tehát a felperes alappal nem hivatkozhat. Az alperes a
- június 20-án kelt levélben az indokra, az alapszabály vonatkozó rendelkezésére, valamint a jogorvoslatra kiterjedően is az alapszabály előírásainak megfelelően közölte a felperessel a törlésről hozott határozatot. A jogszabályi és alapszabályi rendelkezéseknek megfelelő törlési határozat alapján a felperes tagi jogviszonya megszűnt, ezért a felperes a
- június 18-i közgyűlési határozatok bíróság előtti megtámadásának időpontjában, azaz
- július 18-án már nem volt az alperes vadásztársaság tagja, ezért perindítási jogosultsággal nem rendelkezett. A fentiek okán a törvényszék a közgyűlési határozatok megsemmisítése iránti kereseti kérelmet annak érdemi vizsgálata nélkül elutasította. A felperes a fellebbezésében az ítélet megváltoztatását kérte a kereseti kérelemben foglaltak szerint az alperes perköltségben marasztalása mellett. A
- június
- napján tartott rendkívüli elnökségi ülésről készült jegyzőkönyv - tényállásban ismertetett - ide vonatkozó részét idézve fenntartotta azon álláspontját, hogy a tagsági jogviszonya megszüntetését eredményező törlési határozat nem felel meg az alperes alapszabálya II/
- rendelkezéseinek. A törlési határozat szabályszerűségének vizsgálata során külön kell választani az elnökségi határozatot, és annak közlését. A felperes részére megküldött levél szövegét idézve kifejtette, hogy az csupán általános tájékoztatásnak tekinthető, alakszerű határozatot az alperes a felperes részére nem küldött. A
- június 18-án tartott közgyűlésen meghozott határozatok megtámadásával kapcsolatosan az elsőfokú eljárásban előadottakat tartotta fenn. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte a felperes perköltségben marasztalása mellett. Hangsúlyozta, hogy a felperes nem jelöli meg egyértelműen, hogy az alperes határozata az alapszabály melyik rendelkezésébe mi okból ütközik. A törlésről hozott elnökségi határozat tartalmazza magát az elnökség döntését, annak alapszabályi jogalapját, indokát és a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást. Sem az alapszabály, sem a Ptk. e körben nem határoz meg további olyan követelményt, olyan alakiságot, amelynek megsértésére a felperes alappal hivatkozhatna. Figyelemmel arra, hogy a felperes tagsági jogviszonya törlési határozattal
- június
- napján megszűnt, így a
- június 18-i közgyűlési határozatok megtámadásának időpontjában
- július 18-án keresetindítási joga már nem állt fenn. A felperes fellebbezése alaptalan. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta és megalapozott tényállásból, helytálló jogi következtetést levonva utasította el a felperes kereseti kérelmét. A másodfokú bíróság a törvényszék által kifejtett indokokkal egyetért, a helyes jogi érvelés ismétlését mellőzve, a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiakat emeli ki. A korábban hatályos r.Ptk.
- §
(6)bekezdése alapján helytállóan indult ki az elsőfokú bíróság abból, hogy az egyesület döntéshozó szervei által hozott határozatok megtámadására csak az egyesület tagja jogosult, így a felperesnek a
- június 18-i közgyűlési határozatok megtámadására vonatkozó kereshetőségi joga annak függvénye, hogy tagsági jogviszonya a kereset benyújtásának időpontjában -
- július 18-án - fennállt-e. Figyelemmel arra, hogy a Veszprémi Törvényszék 8.Pk.70.337/1989/
- számú jogerős határozata az alapszabály módosítása időpontjaként
- június
- napját jelölte meg, ezért a
- június 20-i elnökségi törlő határozat jogszerűségének megítélése kérdésében - az irányadó jogszabályokon túl - a
- június 18-át követően hatályos alapszabály rendelkezései az irányadók. A hatályos alapszabály II/15-ös pontja egyértelműen a tagsági jogviszony feltételéül szabja a fegyvertartási engedélyt. Nem volt vitatott, hogy a felperes fegyvertartási engedéllyel nem rendelkezik, ezért az elnökség alappal határozott a felperes tagsági jogviszonya megszüntetéséről és a tagok nyilvántartásából való törléséről. Helyesen mutatott rá az alperes a fellebbezési ellenkérelmében arra, hogy a törlő határozat tekintetében sem az alapszabály, sem a jogszabályok speciális alaki, formai kritériumokat nem írnak elő. Figyelemmel arra, hogy a törlő határozat tartalmazza magát a döntést, annak indokait, jogalapját, illetve a jogorvoslati tájékoztatást, így az a határozatok általános formai szabályainak megfelel. A határozat kézhezvételét követően a felperes azt maga is határidőben támadta meg, amiből alappal vonható le az a következtetés, hogy a kézhez vett beadványt a felperes maga is határozatként értékelte. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján - annak helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp.78. §
(1)bekezdése alapján köteles a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(3),
(5)bekezdései alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló perköltség alperes részére történő megfizetésére. Győr,
- október
- Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke Dr. Sarmon Hedvig sk. előadó bíró Dr. Vass Mária sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó