Pf.20285/2017/10 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.285/2017/10/I. szám A Győri Ítélőtábla a Dr. Kőhegyi György pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviselete Osztálya által képviselt alperes ellen személyiségi jog megsértésének jogkövetkezményei iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék

1. március
2. napján kelt 27.P.20.992/2016/
3. számú ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt előterjesztett
5. sorszám és Pf.
6. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán - tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Megállapítja, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díja 100 %-os mértékben a felperes terhére esik. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és ... ... szám alatt található ingatlanán fennálló közös tulajdonát a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 10.P.20.198/2009/
7. sorszám alatti ítéletével akként szüntette meg, hogy a felperes tulajdoni illetőségét ... tulajdonába adta. A teljesítés vonatkozásában az ítélet akként rendelkezett, hogy: „…egyidejű, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belüli teljesítéssel - melyben ... elől járni köteles - kötelezte ...t, hogy a házastársi közös vagyon megosztása értékkülönbözete, közös tulajdon megszüntetése, megváltási ára, illetőleg közüzemi díjtartozás elszámolása jogcímén fizessen meg a jelen per felperesének 22.620.000 forintot, az jelen per felperesét pedig arra kötelezte, hogy az ingatlant ingóságaitól kiürítve hagyja el, kijelentkezését igazolja, az általa korábban használt lakrészeket bocsássa a felperes birtokába". Az elsőfokú ítélet a Fővárosi Bíróság 50.Pf.638.148/2010/
8. szám alatti ítéletével emelkedett jogerőre, mely a marasztalási összeget 22.350.000,-Ft-ra leszállította. A jogerős ítélet szerint a teljesítésre nyitva álló határidő
9. május
10. napján járt le, de ... a megváltási árat az ítéletben meghatározott határidőn belül nem fizette meg a felperesnek. ... már hosszabb ideje nem élt a közös tulajdont képező ingatlanban, a kétszintes épület alsó szintjét a felperes lakta, aki az eltelt évek folyamán az ingatlanban különböző beruházásokat végzett, fizette annak rezsijét, illetve a ... tartozásait is rendezte. ... egyéb tartozásai folytán végrehajtási eljárás indult, melynek során a fenti ingatlanra is végrehajtási jogot jegyeztek be, azt megelőzően azonban ... azt értékesítette a ... Kft-nek. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtt 0103.Vh..../
11. számon indult végrehajtási eljárásban
12. július
13. napján érkezett beadványában ... igazolta, hogy az ítélet szerinti 22.350.000 forint megváltási árat a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál a vevő (a ... Kft.) - ... nevében, de a felperes javára -
14. július
15. napján letétbe helyezte. A fenti bíróság
16. szeptember
17. napján meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozóan a végrehajtási lapot kiállította. A felperes a végrehajtási lap visszavonását kérte arra hivatkozással, hogy - holott neki kellene elől járnia a teljesítéssel - a ... részére biztosított teljesítési határidő eredménytelenül telt el. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság
18. január
19. napján jogerőre emelkedett 0103-2.Vh.2314/2013/Pb-
20. számú végzésével a felperes végrehajtási lap visszavonására és végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmét elutasította. A felperes
21. január
22. napján a bírósághoz érkezett beadványában ismételten a végrehajtási lap visszavonását, illetve a végrehajtás megszüntetését kérte. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 0103-2.Vh..../2013/Pb-
23. számú végzésével a végrehajtási lapot visszavonta és a végrehajtást felfüggesztette. Arra hivatkozott, hogy ... a teljesítési letét elfogadása iránt nem terjesztett elő kérelmet, a letét a felperes részére kiutalásra nem került, így ... részéről a teljesítés nem előzte meg a végrehajtási lap kiállítását, emiatt az törvénysértő volt. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 0103-2.Vh..../2013/Pb-
24. számú végzésével - mely
25. április
26. napján emelkedett jogerőre megállapította, hogy a végrehajtás az elrendelésére visszaható hatállyal megszűnt. * * * ... ezután a letét elfogadása iránt terjesztett elő kérelmet. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a 25.Pk.50.038/
27. számon a ... Kft. által befizetett összeget teljesítési letétként elfogadta, és rendelkezett a költségek levonása után fennmaradó összeg felperes, mint jogosult részére történő kiutalásáról. Az elsőfokú végzést a alperes neve - mint másodfokú bíróság 45.Pkf.636/841/2014/
28. számú végzésével megváltoztatta és a letét elfogadását megtagadta. Indokolásában arra hivatkozott, hogy nem tekinthető a kötelezett részéről a teljesítés jogszerű felajánlásának az, ha közvetlen felajánlás helyett harmadik személlyel állapodik meg a felperesnek járó pénzösszeg jogosult javára történő bírósági letétbe helyezéséről.
29. évben a ... Kft. a per tárgyát képező ingatlan vonatkozásában tulajdonjogának bejegyzését kérte, melyre előbb sor került, azonban utóbb a földhivatal e határozatát - éppen a letét elfogadásának fenti megtagadása miatt - visszavonta. *** A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon 0103-2.Vh..../
30. számon indult újabb eljárásban ... ismételten meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló végrehajtási lap kiállítását kérte. Kérelméhez csatolta az ... Bank Zrt. által kiadott igazolást, mely szerint
31. február 16i értéknappal a felperes számlájára átutalásra került 22.350.000 forint. Az átutalás közleménye szerint a teljesítésre ... nevében, de a ... Kft. által került sor a vagyonközösséget megszüntető elsőés másodfokú ítélet ügyszámának megjelölése mellett. A fentiek alapján a bíróság a végrehajtási lapot
32. február
33. napján kiállította. A felperes ismételten a végrehajtási lap visszavonását kérte, igazolta, hogy a ... Kft. részére már másnap -
34. február
35. napján - a visszautalás költségeinek levonása után -t 22.235.000 forintot visszautalt. A bíróság 0103-2.Vh..../2015/
36. számú végzésével a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelmet elutasította, egyúttal a végrehajtást a végzés jogerőre emelkedéséig felfüggesztette. Arra hivatkozott, hogy a korábbi esettel szemben jelen esetben a teljesítés megtörténtét a banki tranzakcióról kiállított igazolás támasztja alá - és azt maga a felperes sem vitatta -, hogy a számlájára az ítéletben meghatározott összeg megérkezett. A felperes visszautalással nem teheti meg nem történtté a teljesítést, mely joghatályos, függetlenül attól, hogy az nem ..., hanem azt az ingatlant ...tól megvásárló gazdálkodó szervezet részéről történt. Az adósnak az ingatlant ingóságaitól kiürítve el kell hagynia, a visszautalt pénzösszegre azonban igényt tarthat. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes neve 44.Pkf.639.169/2015/
37. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, egyetértve az elsőfokú végzés azon álláspontjával, hogy a teljesített összeg visszautalása a teljesítés tényét nem érinti. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság
38. február
39. napján kelt 0103-2.Vh.305/2015/
40. számú végzésével a végrehajtás felfüggesztését megszüntette. *** A felperes a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, ezért a bíróság 01032.Vh.305/2015/
41. szám alatti végzésével elrendelte a per tárgyát képező ingatlan felperes ingóságaitól való kiürítését és az ingatlan végrehajtást kérő birtokba bocsátásának rendőrség közreműködésével történő végrehajtását. E végzést a felperes által előterjesztett fellebbezés alapján eljáró a alperes neve, mint másodfokú bíróság 56.Pkf.633.470/2016/
42. számú végzésével helybenhagyta. Arra hivatkozott, hogy a felperes maga sem vitatta, hogy a teljesítési határidő eltelt és kötelezettségének önként nem tett eleget. Rámutatott, hogy e kötelezettség teljesítése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a végrehajtást kérő a megváltási árat megfizette-e az adósnak, vagy sem, mivel a végrehajtható okirat alapjául szolgáló jogerős ítéletben a bíróság nem rendelte el, hogy a megváltási ár megfizetésével a végrehajtást kérőnek kell elől járni a teljesítés során. Hangsúlyozta, hogy a végrehajtási eljárás tárgya kizárólag az ingatlan adós általi kiürítése, illetve a végrehajtást kérő részére történő birtokba bocsátása, nem tárgya a végrehajtást kérő által teljesítendő megváltási ár megfizetése. Az ingatlan kiürítésére
43. szeptember
44. napján sor került. *** Felperes módosított keresetében (
45. sz,
46. sorszám alatti jegyzőkönyv,
47. sz.,) kérte, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy az alperes az alábbi eljárásával megsértette alkotmányos alapjogait (az élethez és az emberi méltósághoz, a biztonsághoz, a tulajdonhoz való jogát) megsértette azon személyes szabadságjogait, melyek a magánélet zavartalanságát hivatottak biztosítani (a magánlakás sérthetetlenségét, a tartózkodási hely szabad megválasztását és a magántitokhoz való jogát). A Ptk. 6:
48. §-a alapján 10.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alpereres jogellenes magatartását abban jelölte meg, hogy az ingatlan kiürítésének rendőrség közreműködésével történő végrehajtását elrendelő elsőfokú végzést helybenhagyó 56.Pkf.633.471/2016/
49. számú végzésében - a vagyonmegosztást elrendelő jogerős ítéletben foglaltakkal ellentétesen (iratellenesen) - szerepel az, hogy nincs jelentősége annak, hogy a végrehajtást kérő a megváltási árat megfizette-e az adósnak vagy sem, mivel a jogerős ítéletben a bíróság nem rendelte el, hogy a végrehajtást kérőnek kell a megváltási ár megfizetésével elől járnia a teljesítés során. Az alperesnek felróható, hogy a jogerős ítéletnek meg nem felelő végrehajtási lap alapján került sor saját tulajdonából történő kilakoltatására. A korábbi teljesítési kísérlet kapcsán ugynais jogerősen megállapította a bíróság, hogy a harmadik személy által - bírói letétbe helyezéssel - történő teljesítés nem megfelelő, ezért a végrehajtási lap visszavonására is sor került. Álláspontja szerint a végrehajtást kérő helyett a ... Kft. által teljesített banki átutalás - éppen jogsértő volta miatt - nem bír a teljesítés hatályával. A számlájára utalt összeget azért nem fogadta el teljesítésként, mert folyamatban volt még a büntetőeljárás. A pénz feladója a ... Kft. volt, mely cég részére a volt házastársa egy színlelt szerződéssel értékesítette az ingatlan egészét. Az ezzel összefüggésben tett feljelentése alapján büntetőügy volt folyamatban, emiatt a számára teljesen idegen Kft-től a teljesítést nem fogadta el, azt visszautalta. Emiatt vele szemben a végrehajtás elrendelése, és az ingatlan kiürítésének és a végrehajtást kérő birtokába bocsátásának karhatalommal történő végrehajtása is törvénysértő volt. Jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, ...nal szembeni követeléseit ( kamat, beruházásai) pedig annak anyagi ellehetetlenülése miatt nem tudná érvényesíteni. Az ítélet meghozatala óta öt és fél év telt el, így a végrehajtási jog el is évült. A Vht.
50. §-a értelmében a törvény a követelések behajtására alkalmazandó, így rá nem vonatkozik, nem minősül adósnak. A személyiségi jogi sérelem kapcsán arra hivatkozott, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához fűződő joga amiatt sérült, mert kényszerhelyeken kénytelen lakni, törvénysértő kilakoltatása óta saját gépjárművében kell élnie, a azt sem tudja, hogy a közös ingatlanban volt ingóságaival mi történt. Az emberi méltósághoz való jogának csorbulását kilakoltatása miatti életkörülményei alapozzák meg, biztonsághoz való joga azért sérül, mert minden előzetes értesítés nélkül került sor a kilakoltatásra. A magántitokhoz való joga pedig azért sérült, mert a bankszámlaszáma ... általi megszerzését nem szankcionálta az alperes. A sérelemdíj megilleti arra a lelki traumára, károsodásra és szégyenre tekintettel, amit át kellett élnie amiatt, hogy a saját lakása előtt kellett állnia egy szál táskában. Utalt arra, hogy jelentős mértékű vagyoni kár is érte a lakhatással, illetve a kiürítést követően történtekkel összefüggésben felmerülő költségei, illetve vagyontárgyai esetleges megsemmisülése miatt, azonban ezzel összefüggésben módosított keresetében a Pp.
51. § /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelő határozott kereseti kérelmet nem adott elő. *** Alperes a kereset elutasítását és a felperes költségeiben történő marasztalását kérte. Vitatta, hogy a kártérítési felelősség konjunktív feltételei fennállnak, s felperes sérelemdíj igényét eltúlzottnak találta. Arra hivatkozott, hogy a harmadik személy részéről történő teljesítésnek jogszabályi akadálya nem volt, így mindkét fokú bíróság az eljárási szabályoknak megfelelő határozatot hozott a végrehajtási eljárás során. Az átutalás megtörténte és igazolása után a végrehajtás elrendelése jogszerű volt. Önmagában az, hogy a végzések tartalmával a felperes nem ért egyet, nem ad alapot az alperes marasztalására, a kártérítési per bírósága nem állapíthatja meg az alapperben született döntés jogellenességét, ha a fél az igényt a saját ügyében korábban hozott jogerős határozat tartamára alapítja. A jelen kártérítési per nem nyújthat újabb jogorvoslati fórumot a már jogerősen elbírált végrehajtási igény tekintetében, Végrehajtás csak a jogerős ítéletben meghatározottakra rendelhető el, az utóbb keletkezett beruházási költségek és kamat iránti igény csak egy külön eljárásban érvényesíthető. Amennyiben az átutalt összeget a felperes felvette volna, az alkalmas lett volna a lakhatásának megoldására, azt kárenyhítési kötelezettsége keretében is köteles lett volna a elfogadni, további igényeit pedig külön eljárásban érvényesíthette volna. Ezt megelőzően pedig a felperes is indíthatott volna a megváltási ár kifizetése iránt végrehajtási eljárást. A végrehajtási eljárás során keletkezett iratok tartalma azonban azt valószínűsíti, hogy a felperes célja a vagyonmegosztásra vonatkozó jogerős ítélet végrehajtásának elhúzása, ellehetetlenítése volt. *** Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000 forint perköltséget. Rámutatott, hogy a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére csak az ad alapot, ha az eljáró bíróság kirívóan jogsértő jogértelmezést valósított meg. E perek nem szolgálhatnak újabb jogorvoslati fórumként a sérelmezett döntést megváltoztatásához. A felperes nyilatkozatainak tartalma szerint a végrehajtási eljárás egészét törvénysértőnek találta, így a bíróságnak is ebben a keretben kellett vizsgálnia az alperes eljárásának jogszerűségét.. A végrehajtás elrendelése kapcsán az vizsgálandó, hogy ... és felperes közötti polgári perben hozott jogerős ítélet rendelkezései a végrehajtás elrendelésére alapot adó módon teljesültek-e. A ... által csatolt banki átutalási igazolás alapján az alperes ellenőrizte, hogy a jogerős ítéletben meghatározott összeg átutalásra került, tehát ... a teljesítésben elől járva a kérdéses összeget megfizette, így a végrehajtási lap kibocsátására jogszerűen került sor. A teljesítés tényét nem teszi meg nem történtté az, hogy a felperes a kérdéses összeget visszautalta. A konkrét esetben az alperes oldalán jogalkalmazási tévedés nem merült fel, a felperes számlájára történő utalás a szó hétköznapi és jogi értelmében is teljesítésnek minősül. A végrehajtás módjának meghatározása tekintetében sem állapítható meg az alperesi magatartás jogsértő jellege. A Vht.
52. § /1/ bekezdése alapján - önkéntes teljesítés hiányában - a meghatározott cselekmény (Vht.
53. §) végrehajtása a rendőrség közreműködésével kényszeríthető ki. Tény, hogy az alperesi 56.Pkf.633.471/2016/
54. számú végzés indokolása tévesen utal arra, hogy ...nak a teljesítéssel nem kellett elől járnia, ennek azonban a döntés érdeme vonatkozásában jelentősége nem volt. Az alperes már korábban jogerősen elutasította a végrehajtási lap visszavonására irányuló kérelmet, azaz ekkor már nem az volt kérdéses, hogy a teljesítés ... részéről megtörtént. Rámutatott, hogy a Ptk. 6:
55. § /1/ bekezdése szerint a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli, s az ennek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni (Ptk. 1:
56. § /1/ bekezdés). A felperes magatartása az általános elvárhatósági elveknek valamint az elvárható kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségnek nem felelt meg. Az ingatlan karhatalommal történő kiürítésére csak
57. szeptember
58. napján került sor, így a felperesnek a megváltási ár átutalásától számítottan több hónap állt rendelkezésre, hogy gondoskodjék a lakás kiürítéséről, saját lakhatásának megoldásáról, ingóságai megfelelő elhelyezéséről. A felperes akkor járt volna el helyesen, ha az átutalt összeg felhasználásával a fentiekről gondoskodik, majd igényei kapcsán pert kezdeményez ... ellen. A felperes magatartása hozzájárult, hogy a jelenlegi helyzet kialakult. Jelenleg is fennáll a lehetősége a megváltási ár felvételére, arra azonban nincs mód, hogy helyette az alperes marasztalásával elégítse ki az igényét. *** Felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet keresete szerinti megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy nem értékelte az elsőfokú bíróság megfelelően az alperes 56.Pkf.633.471/2016/
59. számú végzése indokolásában szereplő téves megállapítást, mely az ügy érdemére kiható kirívó jogértelmezési tévedés. Az elsőfokú bíróságnak ki kellett volna térnie az ítéletében arra, hogy - a jogerős ítéletben foglaltakkal szemben - e tévedésnek miért nem tulajdonított jelentőséget. A végrehajtási lap kiállítása, a marasztalási összeg határidőben történő megfizetésének hiányában jogszabálysértő volt. Az alperes nem az élethelyzetnek megfelelően járt el, amikor felróható felperesi magatartásként értékelte azt, hogy a jogerős végrehajtási végzés tudatában nem hagyta el önként az ingatlant. Annak kiürítése körülbelül 1.000.000 forint költség lett volna, melyre nem volt fedezete, és a végrehajtást kérő általi jogszerű teljesítés hiányában nem volt hova költöznie. A bontóperi ítéletben foglaltak nem teljesültek, ... határidőben történő teljesítésének elmaradása miatt a végrehajtási lap kiállítása törvénysértő volt, a teljesítési határidő elmulasztása folytán ... a továbbiakban már nem is teljesíthetett volna, ilyen értelemben a teljesítéssel sem kellett volna elől járnia. *** Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiak szerint helyesbíti: Az alperes a felperes kilakoltatásához vezető végrehajtást végrehajtási lap kiállításával nem
60. február
61. napján, hanem helyesen
62. március hó
63. napján rendelte el. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki: A felperes kifogást terjesztett elő a
64. szeptember
65. napján foganatosított rendőrség közreműködésével történő ingatlan kiürítés ellen. Ebben arra hivatkozott, hogy az ágyból ugrasztották ki, amikor a végrehajtó a rendőrökkel megjelent a lakásában, és azonnal elkezdtek pakolni. A végrehajtó értesítését az ingatlan kiürítése előtt nem, csak
66. szeptember
67. napján vette kézhez, így nem volt elég ideje ahhoz, hogy az ingóságait becsomagolja és szortírozza. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 0103-2.Vh.305/2015/
68. számú végzésével a kifogást - a végrehajtó
69. számú jegyzőkönyvének kézbesítésére vonatkozó részét meghaladóan - elutasította. Megállapította az adós lényeges jogos érdekeinek megsértését a végrehajtó azon intézkedése kapcsán, hogy az
70. számú jegyzőkönyvével - a Vht.
71. §-a utaló rendelkezése folytán alkalmazandó Pp.
72. § /2/ bekezdése sérelmével - túl rövid határidőre tűzte ki a helyszíni cselekményt, és ezáltal az adós csak a kiürítés foganatosítása után három nappal vette kézhez az értesítést, A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást - a fenti kiegészítéssel - a jogvita elbírálásához szükséges és egyben elégséges körben feltárta azt - a fenti helyesbítéssel - helyesen állapította meg. Érdemi döntése - alapvetően az indokaira is kiterjedően helytálló - annak megváltoztatására az ítélőtábla a fellebbezésben felhozott indokok alapján nem látott lehetőséget. A kereset szerinti személyiségvédelmi szankciók - a személyiségi jogok megsértésének bírósági megállapítására és felróhatósági alapú személyiségvédelmi szankcióként sérelemdíj - alkalmazására csak abban az esetben van lehetőség, amennyiben az alperes eljárásával kapcsolatosan a felperest személyiségi jogi sérelem (személyiségi hátrány) éri, s további feltételként megállapítható az alperesi eljárás törvénysértő jellege, illetve az eljárás és a sérelem közötti okozati összefüggés. A sérelemdíj alkalmazásához további feltétel a rendes jogorvoslati lehetőségek kimerítése (Ptk.2:52.§