← Magyarország

Pf.20230/2017/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.230/2017/5/I. szám Az ítélőtábla a Jutasi&Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Hervay Viktória ügyvéd által képviselt alperes ellen szellemi tulajdon megállapítása iránt indított perében, a Győri Törvényszék

  1. november
  2. napján kelt P.20.482/2013/
  3. számú ítéletével szemben, a felperes által
  4. sorszám alatt, az alperes által Pf.I.20.022/2016/
  5. szám alatt benyújtott csatlakozó fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja. Mellőzi a felperesnek az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 36.000.-(Harminchatezer) forint le nem rótt illeték megfizetésére kötelező rendelkezést azzal, hogy az állam terhén maradó illeték összege 33.000.-(Harmincháromezer) forint. Köteles az alperes az állam javára leróni 8 napon belül, leletezés terhével 16.000.-(Tizenhatezer) forint le nem rótt csatlakozó fellebbezési illetéket. Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 napon belül 444.000.-(Négyszáznegyvennégyezer) forint másodfokú perköltséget. A feljegyzett 44.000.-(Negyvennégyezer) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperes, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes javára 1.339.825.-Ft-ot, a Győri Törvényszék Gazdasági Hivatala javára 15 napon belül 85.725.-Ft-ot, az állam javára 36.000.-Ft le nem rótt illetéket. Megállapította, hogy ezt meghaladóan a felmerült 69.000.-Ft illeték az állam terhén marad. A törvényszék ítéletének indokolásában megállapította, hogy a nőgyógyász-onkológusként praktizált néhai ... és az alperes 1995-től álltak egymással kapcsolatban. 2003-tól
  6. március 15ig - a néhai haláláig - élettársak voltak. ... ...i magánrendelőjéhez attól fizikailag elkülönül laboratórium kapcsolódott. Az alperes tanárképző főiskolát végzett, ingatlanforgalmazással foglalkozott, majd a természetgyógyászat felé fordult és több homeopátiás tanfolyamot végzett el. A homeopátia és az ún."Bach-virágterápia" elveinek összevegyítésével, valamint az ajurvédikus gyógyászat tapasztalatait is felhasználva ... néven étrend-kiegészítőt, virágterápiás készítményt hozott létre, amelyet mintegy kétévnyi tapasztalatszerzés után ismertetett meg a nyilvánossággal. Az ... Intézet
  7. május
  8. napján adott ki notifikációt a termékről. A nyilvántartásba vételt követően az alperes és a néhai közösen a termék forgalmazása mellett döntöttek. A gyártást a néhai és az alperes által alapított, a perben korábban II. r. alperesként eljárt, időközben megszűnt ... Kft., a forgalmazást a ... Kft. végezte. A ... Kft-t az alperes és élettársa 2010-ben eladták, ennek révén közös tartozásaikat kiegyenlítették. A termék forgalmazására részben gyógyszertárakon keresztül, részben pedig multi level marketing módszerrel került sor. A forgalmazás elindítása és fokozása érdekében a néhai előadásokat tartott a rendszerben tevékenykedő forgalmazók számára, az alperessel közös sajtónyilatkozatokat tett, médiaszerepléseket vállalt, melynek során a termék feltalálásáról és összeállításáról úgy nyilatkozott, hogy az az alperessel közös szellemi alkotása. A néhai halálát követően a közjegyző a ... cseppek vonatkozásában a hagyatéki eljárást felfüggesztette, a perben korábban II. r. alperesként szereplő ... Kft-vel szemben a törvényszék az eljárást a cég jogképességének megszűnte okán megszüntette. A néhai gyermeke, a felperes a többször módosított végleges kereseti kérelmében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a ... cseppek néven forgalmazott termék a Ptk.
  9. §

(3)bekezdése alapján szellemi alkotásnak minősül, amelynek alkotója 50 %-os mértékben a néhai volt. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a termék a Ptk.86. §
(4)bekezdése szerinti know-how-nak minősül. A Ptk.84. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjára alapítottan kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a szellemi alkotáshoz fűződő jogait, mert az örökös hozzájárulása nélkül döntött a gyártásnak a korábbi, II. r. alpereshez való áthelyezéséről. Kérte, hogy a törvényszék tiltsa el az alperest attól a jogsértéstől, hogy a felperes hozzájárulása nélkül gyakorolja a termékkel kapcsolatos vagyoni jogokat, továbbá kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest kártérítés címén 1.100.000.-Ft megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a per tárgya nem minősül szellemi alkotásnak, amennyiben pedig a bíróság ettől eltérő álláspontra helyezkedne, úgy a néhai alkotótársi minőségéhez kapcsolódó igények azért alaptalanok, mert a felperes édesapja nem volt a termék előállításának tevékeny részese. Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a 2013. évi CLXXVII. törvény 1. §
  2. a)pontja alapján a perbeli jogvita elbírálására az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szabályai az irányadók. A Ptk.86. §
(4)bekezdése alapján arra az álláspontra helyezkedett - figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.681/2012/
  1. számú határozatában foglaltakra is - hogy dokumentáció hiányában a termék előállításának a know-how jellege nem igazolt. A Ptk.
  2. §
(1)és
(3)bekezdése kapcsán kifejtette, hogy a perben az nem volt vitatott, hogy a termék a forgalmazás révén társadalmilag széles körben felhasználhatóvá vált. Hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy egy szellemi alkotás védelemben részesülhessen, minimálisan meg kell feleljen annak a követelménynek, hogy felismerhetők legyenek rajta a szellemi tevékenységből fakadó eredetiségjegyei. Az elsőfokú eljárás során beszerzett szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a per tárgyát képező termék olyan szellemi terméknek minősül, amely a Ptk.86. §
(3)bekezdése szerinti védelem alatt áll. A néhai alkotótársi minőségét illetően az elsőfokú eljárás során meghallgatott tanúk vallomásait mérlegelve arra az álláspontra helyezkedett, hogy valamennyi tanú valamilyen érdekeltségi viszonyban állt vagy a néhaival, vagy az alperessel, így valamennyi vallomás bizonyos mértékben befolyásolt volt, egy tanút sem lehetett érdektelennek tekinteni. A tanúvallomásokat földrajzi és időbeli elhatárolással mérlegelve rámutatott, hogy a felperes által meghallgatni kért tanúk szinte kizárólag a termék forgalmazásával kapcsolatos körülményekről tudtak nyilatkozni úgy, hogy a forgalmazásban ők maguk is érdekeltek voltak, és kizárólag a néhai egyes előadásokon tett nyilatkozatait tudták megismételni. Az alperes által meghallgatni kért tanúk ezzel szemben az alperes és a néhai lakóhelyén zajlott eseményekről tudtak nyilatkozni a termék forgalmazását megelőző időszakra nézve úgy, hogy ismereteiket közvetlen elmondásokból szerezték. Ez utóbbi tanúk nem tudtak olyan megállapításokat tenni, amelyek a néhai alkotótársi szerepét alátámasztották volna. A termék forgalmazása során tartott előadásokról készült felvételek megtekintését, mint bizonyítási eszközt a törvényszék arra tekintettel mellőzte, hogy az előadások során a néhai által tett nyilatkozatok tartalmát az alperes nem vitatta. A törvényszék életszerűtlennek találta, hogy az orvos végzettségű, több éve praktizáló néhai a gyógyszernek nem minősülő étrend-kiegészítő termék előállításával kapcsolatos tevékenységét semmilyen módon nem dokumentálta. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a néhainak a forgalmazás során kifejtett tevékenysége mindössze a kereskedelmi hálózat kiépítését, a forgalomképesség fokozását szolgálta. Mindezekre tekintettel az alkótótársi minőség bizonyítatlansága folytán a felperes keresetét elutasította. A perköltségről a felperes 50 %-os mértékű személyes költségmentességére tekintettel a Pp.78. §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását kérte úgy, hogy az ítélőtábla Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján hozzon részközbenső ítéletet és az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetmódosításnak megfelelően állapítsa meg, hogy a termék alkotótársa 50 %-ban a néhai volt, az alperes megsértette a felperes szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni jogát, amikor a gyártást a ... Kft-től a ... Kft-hez helyezte át. Kérte, hogy az ítélőtábla tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, egyúttal kérte az alperes kártérítési felelősségének megállapítását is azzal, hogy a kártérítési kereset összegszerűsége vonatkozásában utasítsa az elsőfokú bíróságot a per folytatására. Másodlagosan a Pp.252. §
(3)bekezdésére alapítottan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Harmadlagosan kérte, hogy a másodfokú bíróság a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket változtassa meg arra tekintettel, hogy az alperes javára megítélt ügyvédi költség eltúlzott. Fellebbezését utóbb azzal a pontosítással tartotta fenn, hogy az elsőfokú eljárásban
  1. sorszám alatt előterjesztett keresetpontosításának 2.a. és 3.a. pontja vonatkozásában kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását. Változatlanul arra hivatkozott, hogy az alperes a gyártás áthelyezésével a jogutód hozzájárulása nélkül döntött a termékkel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlásáról, illetőleg nem részelteti a felperest a termék felhasználásából eredő vagyoni eredményekből. Kérte, hogy az ítélőtábla az I. r. alperest tiltsa el attól a jogsértéstől, hogy a továbbiakban a felperes hozzájárulása nélkül gyakorolja a termék, illetve annak receptje, mint szellemi alkotás feletti vagyoni jogokat. A perköltség vonatkozásában előterjesztett fellebbezési kérelmét utóbb visszavonta. Fellebbezésének indokaként előadta, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag azt vizsgálta, hogy a felperesi jogelőd 50 %-ban alkotótársnak minősül-e és nem foglalkozott azzal, hogy az alkotókat milyen jogosultságok illetik meg a felhasználás, a rendelkezés körében, sérült-e a felperes, mint jogutód joga, a Ptk.
  2. §-a szerinti jogkövetkezmények mennyiben alkalmazhatók. Kifejtette, hogy álláspontja szerint a termék a Ptk.
  3. §
(4)bekezdése szerinti know-how-nak is minősül. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan, tévesen állapította meg. Nem felel meg a valóságnak az, hogy az alperes egyedül fejlesztette ki a terméket, hogy a gyártás a ... Kft. ...i telephelyén kezdődött meg és hogy a néhai csak a forgalmazásban és népszerűsítésben vett részt, a termék megalkotásában nem. Hiányos a tényállás, mert nem rögzíti, hogy a néhai halálakor a ... gyártását a ... Kft. végezte, mely cégben a felperes az édesapja után üzletrészt örökölt, és amelyben így részesedhetett volna a felhasználás eredményéből. Nem tartalmazza az elsőfokú ítélet azt sem, hogy az alperes a ... Kft. egyedüli ügyvezetőjeként a néhai halálát követően helyezte át a gyártást az addigra már offshore tulajdonosi szerkezetű ... Kft-be. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az alkotótársi minőség megállapíthatósága körében a bizonyítékokat indokolatlanul leszűkítette, azokat okszerűtlenül mérlegelte, valamint nem volt figyelemmel az 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 94/B. §
(1)bekezdésében írtakra, amely a jelen eljárásban analógia útján irányadó. Az elsőfokú bíróság kizárólag a felek nyilatkozatait és a tanúvallomásokat mérlegelte, e körben tévesen állapította meg, hogy valamennyi tanú érdekelt, elfogult. Részletezte, hogy az alperesi tanúvallomások sem az okirati bizonyítékokkal, sem az alperes személyes előadásával, sem egymással nem állnak összhangban, azok ellentmondásosak azt illetően, hogy mennyiben volt a néhai a homeopátia híve, részt vett-e a termék megalkotásában, illetőleg használta-e a terméket a tanúvallomások ellentmondásosak azzal kapcsolatban is, hogy hol került sor a termék megalkotására és mikor kezdődött annak gyártása. Sérelmezte, hogy a törvényszék nem értékelte a bizonyítékok körében a csatolt DVD-t, a néhai 2010 júliusában tartott előadásának csatolt szövegét, a ... Kft. alapítására és a termék forgalmazására vonatkozó iratokat, amelyek nem állnak összhangban az alperesi tanúvallomásokkal. Álláspontja szerint okszerűtlen annak túlzott jelentőséget tulajdonítani, hogy a fejlesztés folyamatának dokumentációja írásban nem maradt fenn. A nagy nyilvánosság előtt a néhai alkotótársi minőségére tett kijelentések nem hagyhatók figyelmen kívül. E körben utalt a Ptk. 277. §-ában írtakra is. Az alperes a csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú ítélet indokolásának megváltoztatását kérte azzal, hogy az ítélőtábla állapítsa meg, hogy a kereseti kérelemben hivatkozott ... cseppek elnevezésű termék nem tartozik a Ptk.86. §
(3)bekezdésének hatálya alá. Álláspontja szerint hiányzik a szellemi alkotás megfelelő azonosítása, beazonosíthatósága. Az alperes a felperes fellebbezésére előterjesztett ellenkérelmében hangsúlyozta, hogy a felperes még a per főtárgyát sem tudta megfelelően azonosítani, mert „... cseppek" elnevezésű kereskedelmi termék nem létezik. Utalt arra, hogy a felperes előadása ellentmondásos, mert maga sem tudja eldönteni, hogy az általa megjelölt termék know-how-nak vagy egyéb nem nevesített szellemi alkotásnak minősül-e. Rámutatott, hogy az alperes magánszemélyként áll perben, így nem tanúsíthatta mindazt a magatartást, amelyet a felperes a terhére kíván róni, mivel a gyártás áthelyezéséről a ... Kft. ügyvezetői döntés révén határozott. A felperes által az elsőfokú eljárás során csatolt iratból megállapíthatóan a gyártási jogok nem az alperestől vagy a néhaitól, hanem egy ... nevű cégtől áramlottak a ... Kft-re. A ... Kft. pedig a gyártási, felhasználási és forgalmazási jogok továbbadására volt jogosult. A ... Kft. nem volt köteles a ... elnevezéssel terméket gyártani, ebből következően a ... Kft. oldaláról fennálló jogosultság megléte önmagában kizárja, hogy a felperes által sérelmezett magatartás, vagyis a gyártás átengedése harmadik személlyel szemben felróható, kártérítési követelés alapjául szolgáló magatartásnak minősüljön. Vitatta, hogy a jelen eljárásban az Szjt. 94/B. §
(1)bekezdése analógia útján alkalmazható lenne. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat helyesen mérlegelve, helytálló álláspontra jutott az alkotótársi minőség megállapítása körén belül. Utalt arra, hogy a külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó, több alkotó által közösen létrehozott szellemi alkotás esetén az alkotótársak az alkotáshoz fűződő vagyoni jogaikkal önállóan és szabadon rendelkezhetnek. A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotás jogszerű megszerzőjével szemben a jogosult csak egyetlen vagyoni igényt támaszthat, mégpedig azt, hogy az eredményeit felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményből. Erre vonatkozóan azonban a felperes kereseti kérelmet nem terjesztett elő. A felperes a csatlakozó fellebbezésre tett ellenkérelmében kiemelte, hogy a perben korábban személyes meghallgatása során az alperes maga is olyan nyilatkozatot tett, amely alapján a termék önálló szellemi alkotás jellege megállapítható. A Győri Ítélőtábla a Pf.I.20.022/2016/8/I. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a per tárgyát képező termék nem tartozik a Ptk.86. §
(3)bekezdésének hatálya alá, ebből következően nincs jelentősége annak, hogy a néhai alkotótársnak minősül-e. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a Pfv.IV.21.930/2016/
  1. számú végzésében a jogerős ítéletet a másodfokú eljárási költség- és illetékviselésére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Kúria végzésének indokolásában kifejtette, hogy a per tárgyát képező termék a Ptk.
  2. §
(3)bekezdése alapján a törvény védelme alatt áll. Mivel az ítélőtábla e jogkérdést illetően eltérő álláspontra helyezkedett, nem vizsgálta a néhai alkotótársi minőségét. Ebből következően a megismételt eljárásban az ítélőtáblának a fellebbezést e körben kell elbírálnia, állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy a per adatai alapján és a lefolytatott bizonyítás eredményeként a néhai szerzőtársi minősége megállapítható-e, és csak ezt követően kerül a másodfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy megítélje, szükséges-e a jogsértés megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránti kereseti kérelem további vizsgálata. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos: Az ítélőtábla elöljáróban rögzíti, hogy a Kúria Pfv.IV.21.930/2016/7. számú végzésében írtakra tekintettel a megismételt eljárásban az nem volt a felülbírálat tárgya, hogy a termék a Ptk.86. §
(3)bekezdése szerinti védelemben részesül-e. A felülvizsgálati eljárásban hozott hatályon kívül helyező végzésben írtaknak megfelelően az ítélőtáblának elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a néhai alkotótársi minősége megállapítható-e. Ugyanakkor a Kúria végzésének indokolásából következően az ítélőtáblának abban is állást kellett foglalnia, hogy a fellebbezésben előadottakra figyelemmel az Szjt. 94/B. §-a analógia útján a jelen perben alkalmazható-e, az a felekre háruló bizonyítási terhet megfordítja-e. Az Szjt 94/B.§-a az Szjt. 1.§
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott, a szerzői jogi védelem alá tartozó irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokkal kapcsolatban állít fel a szerző személyét illetően vélelmet. A Ptk. 86.§
(3)bekezdése alá tartozó védett szellemi alkotások nem tartoznak külön törvény, így az Szjt. hatálya alá. Az ítélőtábla álláspontja szerint erre tekintettel az Szjt. 94/B.§-a a jelen eljárásban analógia útján nem alkalmazható. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az Szjt.94/B. §-ában írt feltételek a jelen eljárásban nem teljesültek, illetve nem értelmezhetők. A termék a szerzőket nem tünteti fel, így az alkotótársi minőség erre tekintettel nem állapítható meg (Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.840/2014/5.), de nincs adat- és a felek részéről előadás sem - arra nézve sem, hogy az Szjt.94/B. §
(4)bekezdése szerinti első nyilvánosságra hozatal hol, mikor, milyen körülmények között történt. Ezt meghaladóan az is megállapítható, hogy az Szjt.94/B. §
(2)-
(3)bekezdése a jelen eljárásban értelmezhetetlen, tekintettel arra, hogy a termék nem minősül az Szjt. hatálya alá tartozó szerzői műnek. Az ítélőtábla kiemeli, hogy az elsőfokú bíróságnak a bizonyítékok jogszerű, a Pp.206. §
(1)bekezdésével megállapított tényállása a BH.2006.
  1. számú eseti döntés alapján a másodfokú bíróságot is köti. Ebből következően az ítélőtábla azt vizsgálta, mennyiben helytálló a felperesnek az az előadása, mely szerint az alkótársi minőség megállapíthatóságával összefüggésben a bizonyítékok mérlegelése során az elsőfokú bíróság okszerűtlenül járt el. A törvényszék okszerű magyarázatát adta annak, hogy a csatolt DVD felvétel megtekintését miért találta szükségtelennek. Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtettek okszerű, zárt logikai rendszert alkotnak azt illetően is, hogy az egyes tanúvallomásokat a törvényszék miként értékelte, azok mérlegelése során milyen körülményekre volt figyelemmel, a felperesi előadást alátámasztó, a kizárólag a néhai előadásából származó ismereteken alapuló tanúvallomásokat miért nem tekintette elégségesnek a felperesi kereseti kérelem igazolásaként. Az ítélőtábla e körben szükségesnek tartja kiemelni, hogy - amellett, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan helyezkedett arra az álláspontra, hogy teljes mértékben egyik tanú vallomása sem fogadható el érdektelennek - ... vallomása szerint a tanú régebb óta dolgozott már a néhainak, amikor az alperest megismerte. A tanú nem volt érdekelt a termék forgalmazásában, munkatársi kapcsolata a néhaival állt fenn, mindezek mellett nyilatkozott úgy, hogy a termék megalkotásában a néhai nem vett részt. Ami az egyes cégek megalapításával, működésével kapcsolatos felperesi előadást illeti, az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a cégek működésével kapcsolatos bizonyítékokat helytállóan mellőzte a mérlegelése során akkor, amikor a néhai alkotótársi minősége kérdésében döntött. Az egyes cégek alapításából, működéséből, tulajdonosi szerkezetéből, a cégek által kötött szerződésekből nem vonható le következtetés arra nézve, hogy a termék megalkotójának ki minősült, az egyes cégek tagja vagy tagjai az alkotásban miként vettek részt. A ... Kft., a ... Kft., a ... Kft., de a ... Kft. is a termék forgalmazásában, gyártásában volt érdekelt. Az elsőfokú eljárás során beszerzett iratokból az is megállapítható, hogy a ... Kft. alapítására
  2. február 24-én, cégnyilvántartási bejegyzésére
  3. március 27-én került sor, míg a termék forgalmazása 2009 áprilisában kezdődött. Ehhez képest tehát helytálló és nem cáfolt az az alperesi előadás, mely szerint a forgalmazás kezdetekor a ... Kft. alvó cég volt, az nem a termék megalkotása céljából jött létre. A
  4. január 29-én kelt 36/F/4 alatt csatolt szabadalmi bejelentés a felek előadása szerint egy, a per tárgyát képező terméktől független kozmetikumra, homeopátiás készítményre vonatkozott, így abból nem vonható le következtetés arra nézve, hogy a per tárgyát képező terméknek ki volt, vagy kik voltak a megalkotói. Az okirati bizonyítékokból, az alperes által indítványozott tanúk vallomásaiból az állapítható meg, hogy - amint azt az elsőfokú bíróság is kifejtette - a néhai szerepvállalása a termék forgalmazásának elősegítését, fokozását szolgálta. Ezzel egybecsengenek a felperes által meghallgatni kért tanúk vallomásai, akik kizárólag az egyes nyilvános szereplések során tett felperesi előadásokról, azok tartalmáról tudtak beszámolni. Mindezekre figyelemmel a felperes fellebbezésében hivatkozott nyilvános közléseknek, előadásoknak az alkotótársi minőség megállapítása szempontjából nincs kiemelt jelentősége, hiszen az egyes cégekben érdekelt néhainak is elemi érdeke volt, hogy a gyártás és forgalmazás előmozdítása érdekében a nyilvánosság előtt magát akkor is alkotótársnak tüntesse fel, ha egyébként a termék létrehozásában nem vett részt. A törvényszék a bizonyítékok mérlegelése, értékelése során az ítélőtábla álláspontja szerint a jogszabályi előírásoknak, a Pp.
  5. §
(1)bekezdésében írtaknak megfelelően eljárva helyesen állapította meg, hogy a néhai részéről a termék megalkotásában való tényleges bizonyítottságának hiányában a kereseti kérelem nem lehet alapos (Fővárosi Ítélőtábla Pf.VIII.21.507/2008/4.). Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a fellebbezéssel támadott ítéletet a Pp.253. §
(2)bekezdése alapján a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. Az ítélőtábla észlelte, hogy az elsőfokú bíróság a pertárgy értékét tévesen határozta meg, mivel az egyes megállapításra irányuló kereseti kérelmeket önálló pertárgyértékként vette figyelembe (BH.2001.367.). A felperes által érvényesített kártérítési igény alapján a pertárgy értéke 1.100.000.-Ft, az elsőfokú eljárás illetéke 66.000.-Ft. Ebből a keresetlevélen a felperes 33.000.-Ft-ot lerótt, ezért az 50 %-os költségmentességére és a pervesztességre is tekintettel további illetékfizetési kötelezettség a Pp.78. §
(1)bekezdése valamint a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján nem terheli. Ezért az ítélőtábla az erre vonatkozó elsőfokú döntést mellőzte, egyúttal megállapította, hogy az állam terhén 33.000.Ft feljegyzett kereseti illeték marad. A pervesztes felperes a Pp.
  2. § és
  3. §
(1)bekezdés alapján köteles az első- és másodfokú eljárásban nyertes alperes költségeinek megfizetésére. Az ítélőtábla az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségeiről a Kúria által a felülvizsgálati eljárásban megállapítottan felmerült költségekre valamint a másodfokú eljárás során az alperes részéről 5/A/1 alatt csatolt megbízási szerződésben foglaltakra figyelemmel, a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 2.§
(1)és
(2)bekezdése alapján rendelkezett. Az alperest megillető ügyvédi költség összegét a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeket meghaladóan 270.000.-Ft-ban állapította meg. Győr,
  1. december
  2. Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke Dr. Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr. Szabó Péter sk. bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó őri Törvényszék P.20.482/2013/
  3. A bíróság a Jutasi & Társai Ügyvédi Iroda (...- ügyintéző: dr. Czeglédi Ádám Sándor ügyvéd - ...) által képviselt (...) felperesnek a dr. Hervay Viktória ügyvéd (...) által képviselt (...) I.r. alperes ellen szellemi tulajdon megállapítása iránt folyamatba tett perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a bíróság a felperest,hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperes javára 1.339.825.(Egymillió-háromszázharminckilencezer-nyolcszázhuszonöt) Ft-ot. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a Győri Törvényszék Gazdasági Hivatala javára 15 napon belül 85.725.- (Nyolcvanötezer-hétszázhuszonöt) Ft-ot fizessen meg. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 36.000.(Harminchatezer) Ft le nem rótt illetéket fizessen meg. Az eljárás során ezt meghaladóan felmerült 69.000.- (Hatvankilencezer) Ft illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győri Ítélőtáblához, melyet a Győri Törvényszéknél írásban, 3 példányban kell benyújtani. A jogorvoslati eljárásban a jogi képviselet kötelező. Tájékoztatja a bíróság a fellebbező felet, hogy amennyiben jogi képviselő nélkül jár el, perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve - ha a fél párfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, vagy ha a bíróság a kérelmet egyéb okból is köteles elutasítani. A pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelmet nem a bírósághoz, hanem az illetékes igazságügyi hivatalhoz kell benyújtani, amely az engedélyezésről a
  4. évi LXXX. törvény szabályai szerint dönt. Ha a fél a jogorvoslati eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére sem gondoskodik, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezésben előterjesztett kérelem alapján tárgyalás tartását kérhetik a Győri Ítélőtáblától, ha - a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, - a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos - illetőleg csak az ítélet indokolása ellen irányul. A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását a felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik. Indokolás: A bíróság a felek nyilatkozatai, a meghallgatott tanúk és a becsatolt okiratok alapján a következő tényállást állapította meg: Néhai Személy 1 és I.r. alperes 1995-től szerelmi kapcsolatot létesítettek, majd 2003-tól a néhai Személy 1 haláláig élettársak voltak. A néhai Személy 1 nőgyógyász-onkológusként praktizált, ... város 1-ben magánrendelőt működtetett. A magánrendelőjéhez laboratórium kapcsolódott, amely fizikailag elkülönülten helyezkedett el a rendelőhöz képest és ott a nőgyógyászati leletek vizsgálatára és kiértékelésére biológus munkatárs dolgozott. Az I.r. alperes tanárképző főiskolát végzett, ingatlan forgalmazással foglalkozott, majd a természetgyógyászat felé fordult és több homeopátiás tanfolyamot végzett el. Az alternatív gyógyászati lehetőségek megismerésével egyidejűleg a homeopátia elveinek és a virágterápia elveinek összevegyítésével, illetve az ajurvédikus gyógyászat tapasztalatait felhasználva egy gyógyszernek nem minősülő készítményt állított össze, amely un. virágterápiás készítmény volt. A termék a ... Elixír nevet kapta. Az alperes kb. két évnyi tapasztalatszerzés után úgy döntött, hogy a terméket megismerteti a nyilvánossággal. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet
  5. május
  6. napján a termékről igazolást adott ki, amely étrend kiegészítő készítmény bejelentéséről szól. Ebben a termék megnevezése: ... Elixír, C-vitamin tartalmú étrend kiegészítő csepp. A termék összetevőiként etilalkoholos oldatot, aszkorbinsavat és öt virág kivonatát tüntették fel. A termék csomagolásaként cseppentős sötét üveg, 10 ml-es műanyag zárókupakkal megjelölést kapta. A fenti terméket a hivatal nyilvántartásba vette, amely nem minősül gyártási és forgalomba hozatali engedélynek és a termék megfelelőségét sem tanúsítja. A nyilvántartásba vételt követően az I.r. alperes a néhai Személy 1el közösen a termék forgalmazása mellett döntöttek, a termék gyártására az első időkben az I.r. alperes és a volt férje által tulajdonolt ... Kft.
  7. ... város 2 telephelyén került sor, majd ezt később a néhai Személy 1el alapított ... Kft.
  8. vette át, míg a termék forgalmazását a ... Kft.
  9. végezte. A ... Kft. 2.-t az alperes és élettársa 2010-ben eladta, annak egy amerikai cég lett a tulajdonosa. Az eladás lévén a felek a felhalmozott közös tartozásaikat tudták kifizetni. A termék forgalmazását részben gyógyszertárakon keresztül kezdték meg, részben pedig un. multi lavel marketing (MLM) módszerrel. A termékforgalmazás elindítása és fokozása érdekében néhai Személy 1 tevékeny részt vállalt, így előadásokat tartott a rendszerben tevékenykedő forgalmazók számára, az I.r. alperessel közös sajtónyilatkozatokat és médiaszerepléseket vállalt, amelyek során a termék feltalálásáról és összeállításáról úgy nyilatkozott, hogy az az I.r. alperessel közös szellemi alkotása. Néhai Személy 1
  10. március
  11. napján végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt. A ... Közjegyző közjegyző előtt ..... számon folyamatban lévő hagyatéki eljárásban az I.r. alperes
  12. szeptember
  13. napján bejelentette, hogy a törvényszéken per van folyamatban, amelynek tárgya a ... Elixír cseppek tulajdonjoga. A per indoka az, hogy az elhunyt törvényes örököse, jelen per felperese a ... Elixír cseppek előállítását, feltalálását édesapja szellemi hagyatékaként kezeli. A közjegyző a ... Elixír cseppek vonatkozásában a hagyatéki eljárást felfüggesztette. A termék gyártását végző, a perben II.r. alperesként szereplő ... Kft. 2.-vel szemben a Győri Törvényszék az eljárást megszüntette, tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a Cg.01-09-.../
  14. számú végzésével a cég cégjegyzékből való törlését rendelte el
  15. január 31-i hatállyal és erre tekintettel a II.r. alperes jogképessége megszűnt. (75.sz. tjkv. II. számú végzés) A felperes a többször módosított és pontosított végleges keresete alapján (
  16. számú beadvány) kérte annak nem önálló keresetként történő elbírálását, hogy a ... Elixír cseppek néven forgalmazott termék a Ptk.
  17. § /3/ bekezdése alapján szellemi alkotásnak minősül, amelynek alkotója 50 %-os mértékben a felperes néhai édesapja Személy
  18. A felperes másodlagosan azt is kérte a bíróságtól, hogy a régi Ptk.
  19. § /4/ bekezdése alapján know-how-ként minősítse a perbeli cseppeket. A felperes ehhez kapcsolódó, a Ptk.
  20. § /1/ bekezdés a/ pontja alapján kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I.r. alperes a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat megsértette és az örökös hozzájárulása nélkül döntött a további gyártásáról. Kérte azt is, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a további gyártást és forgalmazást a II.r. alperes, ... Kft.
  21. jogosulatlanul végezte. A felperes a Ptk.
  22. § /1/ bekezdése alapján kérte, hogy a bíróság az alpereseket a további jogsértéstől tiltsa el, tiltsa el attól is, hogy a felperes hozzájárulása nélkül végezze a termék gyártását, továbbá kötelezze I.r. alperest kártérítés címén 1.100.000.- Ft megfizetésére. I.r. alperes a kereset elutasítását kérte elsősorban arra hivatkozással, hogy a per tárgya nem minősül szellemi alkotásnak, mivel az ahhoz kapcsolódó törvényi ismérvek nem állapíthatóak meg, másrészt az alkotótársi minőséghez kapcsolódó vagyonjogi igényeket azért kérte elutasítani, mert a felperes édesapja nem volt a termék előállításának tevékeny részese és az I.r. alperes alkotótársa. A bíróság a felperes keresetét az alábbiak szerint utasította el: A bíróság az irányadó jog alkalmazása tekintetében megállapította, hogy a jogvita elbírálására a
  23. évi CLXXVII.tv.
  24. § a/ pontja alapján az
  25. évi IV. tv. (régi Ptk.) szabályait kell alkalmazni. A jogvita elbírálása során a bíróságnak egy jogkérdésben és egy ténykérdésben kellett dönteni. A jogvita kérdésében azt kellett megvizsgálnia, hogy a ... Elixír cseppek szellemi alkotásnak minősülnek-e. A régi Ptk.
  26. § /1/ bekezdése alapján a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A /3/ bekezdés szerint a törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. A /4/ bekezdés szerint a személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is (know-how). A bíróság elsőként azt vizsgálta meg, hogy a Ptk.
  27. § /4/ bekezdése szerint vizsgálható-e a cseppek know-how-ként való minősítése. A vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretek önmagukban nem szellemi alkotások, az ismereteknek és tapasztalatoknak valamilyen megoldásban kell testet ölteniük ahhoz, hogy megfelelő védelemben legyenek részesíthetőek. A perbeli esetben a felperes és a bíróság felhívására I.r. alperes úgy nyilatkozott, hogy az előállítási eljárásnak nincs leírása, az a fejében van és az összetételt sem rögzítette semmilyen formában. A bíróságnak tehát nem állt rendelkezésre a perben olyan bizonyíték és dokumentáció, amely alapján esetleges szakértői bizonyítás útján igazolható lett volna ennek az előállítási módszernek a knowhow jellege. Erre tekintettel a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes erre alaptalanul hivatkozik és ő sem tudott olyan tényt állítani, amely alátámasztotta volna azt, hogy valamilyen dokumentáció készült a termék előállításáról. Hasonló jogi álláspontot foglalt el a Fővárosi Ítélőtábla a 8.Pf.21.681/2012/
  28. számú határozatában. Ezen túlmenően azonban a bíróságnak vizsgálnia kellett azt, hogy a Ptk.
  29. § /3/ bekezdése alapján egyéb szellemi alkotásként való minősítés esetén a ... Elixír cseppeket megilleti-e a törvényi védelem. A külön törvény hatálya alá nem tartozó szellemi alkotás akkor részesül jogi védelemben, ha a társadalmilag széles körben felhasználható és még nem vált közkinccsé. E feltételek hiányában jogsértés nem állapítható meg és kártérítési kötelezettséget sem keletkeztet a szellemi termék felhasználása. A perben a felek között nem képezte vita tárgyát, hogy a ... Elixír cseppek a forgalmazás révén társadalmilag széles körben felhasználható, hiszen gyógyszertári forgalmazás illetve egyéb forgalmazási forma révén a nyilvánosság számára elérhető. A cseppek előállításához szükséges tudás tekintetében az I.r. alperes arra hivatkozott, hogy közkinccsé vált tudást használt fel az I.r. alperes, amelyek különböző tanfolyamokon megszerezhetőek, így nincs meg a szellemi alkotásnak az az egyedi jellege, amely alapján újszerű szellemi alkotásnak minősülhetne. A bírói gyakorlat által megalkotott definíció szerint ugyanis jogi értelemben vett szellemi alkotásról csak abban az esetben beszélhetünk, ha a meghatározott szellemi tevékenység alkotási folyamat eredménye, már megformált gondolati tartalmat azonosítható és egyediesíthető gondolatsort fejez ki. Ahhoz tehát, hogy egy szellemi alkotás védelemben részesülhessen, minimálisan meg kell feleljen annak a követelménynek, hogy felismerhetőek legyenek rajta a szellemi tevékenységből fakadó eredetiség jegyei (BH.209/2005.) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Iparjogvédelmi Szakértő Testület ISZT-2/
  30. számú szakértői véleményében 4/
  31. pontjában kifejtette, hogy a Bach-terápiára vonatkozó ismeretek birtokában a fejlesztési folyamat vélhetően a megfelelő virágeszenciák kiválasztását és azok higítási arányainak beállítását foglalta magába. A szer egy olyan komplex homeopátiás szer, amely ötvözi a homeopátia, a Bach-virágterápia és az ajurvédikus gyógyászat elveit. Mindhárom módszer jól ismert az alternatív és holisztikus gyógymód iránt érdeklődők, illetve praktizálók körében. A szakvélemény szerint (
  32. oldal) a holisztikus gyógyászat alapvető elvei könyvekből, újságból, tanfolyamból megismerhetőek, széleskörű ismeretek megszerzésére van lehetőség ekörben. A homeopátia és a Bach-virágterápia valamint az ajurvédikus gyógyászat alapelveinek ismerete a szer előállításához szükséges, ezek az ismeretek azonban viszonylag egyszerűen, akár autodidakta módon, akár egyszerű tanfolyamok keretében megszerezhetőek. A bíróság hivatkozik a BH.391/
  33. eseti döntésre, amely alátámasztja, hogy a közkinccsé válásnak nincsen szigorúan és világosan körülírt meghatározása, tekintettel arra, hogy az a tény, hogy a tudomány állásához kapcsolódó feltételezett ismeret az adott megoldás előállításának lehetőségét az érintett szakmai kör részére nem zárja ki, önmagában nem eredményezi a megoldás közkinccsé válását. A közkinccsé vált alternatív gyógyászati módszerek azonban csak azon emberek számára elérhetőek, akik az alternatív gyógyászati módszerekben elmélyülnek, ehhez kapcsolatos ismereteket különböző tanfolyamokon megszerzik. Ily módon megállapítható, hogy létezik az a szakmai kör, amely ezeket az ismereteket fel tudja használni. Mindezzel azonban az I.r. alperes újszerűen egy új terméket előállítva élt, ezért nem állapítható meg az, hogy közkinccsé vált ismeretekből közkinccsé is vált szellemi alkotást hozott létre. A bíróság megítélése szerint nem annak van jelentősége, hogy az alternatív természetgyógyászati ismeretek fent részletezett köre tanfolyamokon, interneten, vagy autodidakta módon elsajátíthatóake, hanem annak van jelentősége, hogy ezeknek a valóban közkinccsé vált módszereknek mely elemeit kapcsolja össze az előállítás során az I.r. alperes, mely virágeszenciákat választja ki és azokat milyen holisztikus elvekkel ötvözi. A közkinccsé vált ismeretek ilyen formában történő vegyítése a bíróság megítélése szerint olyan új elem, olyan egyedi eredményt produkál, amely megalapozza azt, hogy a Ptk.
  34. § /3/ bekezdése alapján egyedi szellemi alkotásként ítélje meg a bíróság a ... Elixír cseppeket. … A perben a bíróságnak a ténykérdés tekintetében abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes néhai édesapja Személy 1 a szellemi alkotás szerzőjének, azaz társszerzőjének tekinthető-e. A perben a felperest terhelte ennek a ténynek a bizonyítása, míg I.r. alperest terhelte annak a ténynek a bizonyítása, hogy a megjelent média nyilatkozatok és kijelentésekkel szemben - melyben néhai Személy 1 és I.r. alperes együttesen állították azt, hogy alkotótársak - kizárólag az I.r. alperes a szellemi alkotás szerzője. A bíróság a döntése során a Fővárosi Ítélőtábla Pf.8.21.507/2008/
  35. számú határozatában kifejtetteket vette alapul, azaz, hogy a szellemi alkotás szerzőjének az tekinthető, aki az alkotás folyamatában ténylegesen részt vesz. A felek mindegyike tanúbizonyítást ajánlott fel az ő terhére eső tények igazolására. A felek jogi képviselői a záró nyilatkozataikban (76., 77.sz. beadvány) részletesen kifejtették, hogy az ellenérdekű fél tanúi miért nyilatkoztak elfogultan és életszerűtlenül. A Pp.
  36. § /1/ bekezdése alapján a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A per során meghallgatott tanúk mindegyike valamilyen érdekeltségi viszonyban állt vagy a néhai Személy 1el, vagy az I.r. alperessel. Az érdekeltségi viszonyok széles kört öleltek fel, a rokoni (Személy 2) baráti kapcsolattól kezdve (Személy 3) a munkaviszonyon (Személy 4, Személy 5) és az orvos-beteg (Személy 6, Személy 7, Személy 8) viszonyon át, a termék anyagi haszonnal kecsegtető (Személy 9, Személy 10) forgalmazásában való részvételig és kiterjedt a néhai Személy 1 személye iránt érzett karizmatikus tiszteletre is. A bíróság a tanúvallomások mérlegelése során megállapította, hogy a vallomások mindegyike valamilyen mértékben befolyásolt, a tanúk perhez való viszonyát semmiképpen nem lehet érdektelennek tekinteni. Voltak olyan tanúk, akik a meghallgatásukkor a perről már tudomással bírtak, a per kimenetelének jelentőségével tisztában voltak. Voltak olyan tanúk, akik a ... Elixír csepp gyógyhatásait megélték és emiatt elfogultan nyilatkoztak a szer előállításáról. A szer forgalmazásában részt vett tanúk mindegyike a néhai Személy 1 nagy hatású személyiségéről nyilatkozott és arról, hogy kizárólag az ő meggyőző erejű előadásainak hatására kezdtek a termék forgalmazásába. A bíróság a tanúvallomások mérlegelésekor két körülményt tekintett kiindulási pontnak, tekintettel arra, hogy a fent kifejtettek alapján egyik fél tanúi sem tekinthetők aggálymentes tanúknak. Az egyik körülmény a földrajzi, a másik körülmény pedig az időbeli elhatárolás volt. A felperes által indítványozott tanúk ugyanis szinte kizárólag a termék forgalmazásával kapcsolatos körülményekről tudtak nyilatkozni (Személy 9, Személy 10), úgy, hogy ők maguk is túlnyomórészt érdekeltek voltak a forgalmazásban. Kizárólag a néhai Személy 1 előadásokon tett nyilatkozatait tudták megismételni, a termék előállításáról konkrét ismeretük, tapasztalatuk nem volt. Az I.r. alperes által indítványozott tanúk ezzel szemben az I.r. alperes és a néhai Személy 1 lakóhelyén zajlott eseményekről tudtak nyilatkozni, a termék forgalmazását megelőző időszakban (Személy 4, Személy 5, Személy 3, Személy 8). Ezek a tanúk előadták, hogy a laboratórium a magánrendelőhöz képest elkülönülten helyezkedett el, a laboratóriumban a néhai Személy 1 nem járt, ott kizárólag a laborasszisztens, majd később az I.r. alperes tevékenykedett. Ezek a tanúk az ismereteiket az I.r. alperes közvetlen elmondásából szerezték, illetve nem tudtak olyan pozitív megállapításokat tenni, amelyek a néhai Személy 1 alkotótársi szerepét alátámasztották volna. A bíróság különös tekintettel mérlegelte a technológiai leírás dokumentáció és a termék összetételének írásbeli rögzítésének teljes hiányát. A bíróság életszerűtlennek tartotta azt, hogy az orvosdoktori végzettséggel több évtizede praktizáló néhai Személy 1 a gyógyszernek nem minősülő, étrendkiegészítő termék előállítása esetén ezt a tevékenységét semmilyen módon nem dokumentálta volna. A néhai Személy 1nek szakmai tapasztalata és végzettsége alapján elemi érdeke lett volna, hogy amennyiben ilyen tevékenységet folytat, azt valamilyen módon dokumentálja. A perben azonban erre utaló adat nem merült fel. A bíróság a becsatolt CD lemez megtekintését, mint bizonyítási eszközt elutasította. A felperes a
  37. számú beadványában a 8-
  38. oldalon részletesen idézte a közös alkotótevékenységre utaló nyilatkozatokat, melyek elhangzását az I.r. alperes sem vitatta. Éppen ezen nyilatkozatokkal szemben kellett I.r. alperesnek bizonyítania azt (68.sz. tjkv. 1-
  39. oldal),hogy a per tárgyát képező cseppek kidolgozása kizárólag az ő tevékenységének tudható be. Mindezen mérlegelési folyamat eredményeképpen a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alkotás folyamatában néhai Személy 1 nem vett részt, a későbbi részvétele kizárólag a termék piacra történő bevezetésében, a kereskedelmi forgalmazás szempontjából elengedhetetlen hálózat kiépítésében és a forgalomképesség fokozásában jelent meg. Ennek a tevékenységének a keretében jutottak arra a közös elhatározásra az I.r. alperessel, hogy a terméket közös szellemi termékként jelenítik meg a nyilvánosság előtt, mivel így tekintélyesebbé és forgalomképesebbé tehetik a terméket. A néhai Személy 1 szerepe tehát nem tartozott abba az alkotói folyamatba, amely során a szellemi alkotás létrejött, így alkotótársi minősége sem állapítható meg. A bíróság a Pp.
  40. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a teljes mértékben pervesztes felperest az alperes költségeinek megfizetésére, amely 171.450.- Ft szakértői díjból, 6.900.- Ft tanúdíjból, 1.146.475.- Ft ügyvédi munkadíjból és a
  41. november
  42. napján tartott tárgyaláshoz kapcsolódó 15.000.- Ft ügyvédi munkadíjból állt. A bíróság a felperes
  43. számú beadványa alapján a pertárgy értékre eső illeték összegét 138.000.Ft-ban állapította meg, amelynek a viselésére a felperes 50 %-ban köteles, amely 69.000.- Ft. Tekintettel arra, hogy a keresetlevélen a felperes 33.000.- Ft illetéket már lerótt, a fennmaradó 36.000.- Ft-ot köteles az állam javára megfizetni. A teljesítési határidő a Pp.
  44. § /1/ bekezdésén, míg a fellebbezési jog a Pp.
  45. § /1/ bekezdésén alapul. Győr,
  46. november
  47. . Szabó Éva sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.