SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.811/2017/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Bihari Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bihari Krisztina) által képviselt felperesnek - a dr. Brandt Eszter ügyvéd által képviselt alperes ellen törzskönyv kiadása és egyéb iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
- június
- napján kelt 11.P.20.857/2017/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő í t é l e t e t: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12 700 (tizenkettőezerhétszáz) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az alperes jogelődje, a (alperesi jogelőd neve) Zrt. (a továbbiakban: alperes) és a felperes
- december
- napján (kölcsönszerződés száma). számmal jelölt deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek egymással, amely alapján az alperes 2 822 200Ft kölcsönt folyósított a felperesnek az (gpjmű frg.rszm.-a) frsz-ú, Suzuki Swift típusú gépjármű megvásárlása céljából. A kölcsönszerződés részét képezte az alperes (üzletszabályzat
- száma) számú üzletszabályzata (a továbbiakban: Üsz.1.), amely egyebek között az alábbi - jelen jogvita és a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns - rendelkezéseket tartalmazza. - IV.7.: „Amennyiben az elsődleges biztosíték opció, és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, úgy a kölcsönvevő köteles a hitelező felszólítására - az eredeti feltételekkel egyező tartalommal - ismételt vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap." - IV.9.: „Amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni." - VI.1.: „A Kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a Hitelező javára - Felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg". A peres felek a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg biztosítéki célú adásvételi szerződést kötöttek, és az alperes javára opciós jogot alapítottak a kölcsönösszegből vásárolt gépjárműre. Az opciós szerződés
- pontja szerint a hitelező a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette. A felek a vételi jog biztosítására az opciós joggal terhelt gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötöttek (szerződés
- pont). Az opciós szerződés
- pontja a vételi jog gyakorlásának feltételeit rögzíti, amely szerint az alperes a vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban - az esedékességet követő 15 napon belül - akár részben vagy egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, továbbá ha a kölcsönszerződés bármely oknál fogva felmondásra kerül. Az alperes a szerződéses jogviszony tartama alatt az Üsz.
- helyébe a (üzletszabályzat
- száma). (a továbbiakban: Üsz.2.) számú üzletszabályzatát léptette, amelynek a „zárt opcióról" rendelkező IV/
- pontja szerint a hitelező az opciós jogát az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja, az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt. Az Üsz.
- IV.
- pontja az Üsz.
- IV.
- pontjában foglaltakkal azonos rendelkezést tartalmaz. Az alperes a szerződést
- szeptember
- napján azonnali hatállyal felmondta, egyidejűleg opciós jogának gyakorlásáról nyilatkozott. A felperes módosított keresetében a kölcsön felhasználásával vásárolt gépjármű törzskönyvének és a gépjármű nyilvántartásba az alperes javára bejegyzett opciós jog törléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat kiadására kérte kötelezni az alperest. Kérte továbbá az opciós szerződés
- és
- valamint az Üsz.
- IV.
- pontja érvénytelenségének a megállapítását. Keresete indokaként előadta, az opciós szerződésben megállapított vételi jog gyakorlására nyitva álló 5 éves határidő eltelt anélkül, hogy az alperes e jogával élt volna, így az alperes köteles részére a törzskönyvet kiadni. Az opciós szerződés
- és az Üsz.
- IV.
- pontját érintő érvénytelenségi keresetét illetően kifejtette, e feltételek az 1959-es Ptk.
- §
(4)bekezdése szerint alkalmazandó 374. §
(2)bekezdésében foglaltak megkerülését célozzák, mert az ott megjelölt időtartamot jogellenesen meghosszabbítják. Az opciós szerződés
- pontja álláspontja szerint tisztességtelen általános szerződési feltétel, mivel annak alapján az alperes a vételi jogát bármely csekély összegű fizetési késedelem esetén gyakorolhatja. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kifejtette, opciós joga - az álláspontja szerint - az Üsz.
- helyébe lépett Üsz.
- IV.
- pontja alapján ún. zárt opció, amelyet az opciós szerződésben kikötött feltétel beálltától kezdődően gyakorolhat, az 5 éves időtartam e feltétel bekövetkeztétől számítandó. Eltérő álláspont esetén, azaz ha a vételi joga a szerződéskötéstől számított 5 év elteltével megszűnt, arra hivatkozott, hogy a törzskönyv a kölcsön visszafizetésének atipikus biztosítéka, ezért mindaddig jogosult a törzskönyvet magánál tartani az Üsz.
- IV.
- pontja alapján, amíg a felperes nem teljesítette valamennyi fizetési kötelezettségét. Hangsúlyozta, a törzskönyv birtoklásával a felperes rendelkezési jogot szerez a gépjármű felett, így az nem tudja a biztosítéki szerepet betölteni a teljes futamidő alatt. Okszerűtlennek minősítette a Kúria e tárgyban elfoglalt álláspontját, részletezte ezzel kapcsolatos érveit. Álláspontja alátámasztásául bírósági ítéletekre hivatkozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével - egyebek között - kötelezte az alperest az (gpjmű frg.rszm.-a) frszú, Suzuki Swift típusú személygépkocsi törzskönyvének a kiadására. E rendelkezésének indokolása szerint a felek a vételi jog biztosítékaként állapodtak meg abban, hogy a vételi joggal terhelt gépjármű törzskönyve az alperes birtokába kerül, miután pedig az Üsz.
- IV.
- pontja az 1959-es Ptk.
- §
(4)bekezdése és 374. §
(2)bekezdése szabályainak megkerülésére irányul, az az 1959-es Ptk. 200. §
(1)bekezdése alapján érvénytelen, az opciós jog így a szerződés aláírásától számított 5 év elteltével anélkül szűnt meg, hogy az alperes opciós jogát gyakorolta volna, következésképp az alperesnek nincs jogcíme a törzskönyv birtokban tartására. Az ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében az alperes az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a törzskönyv kiadására irányuló kereset elutasítását kérte. Kiemelte, a törzskönyv birtokban tartásának jogát számára biztosító rendelkezés az üzletszabályzatban található (Üsz.
- IV.9., ill. Üsz.
- IV.8.), nem pedig az opciós szerződésben, alátámasztva ezáltal azt a tényt, hogy a törzskönyv a kölcsönszerződés atipikus biztosítéka, az nem az opciós, illetve az adásvételi szerződést hivatott biztosítani. Erre tekintettel véleménye szerint kizárólag annak van jelentősége a törzskönyv kiadása szempontjából, hogy a felperes teljesítette-e valamennyi fizetési kötelezettségét, annak megtörténtéig ugyanis nem kötelezhető a törzskönyv kiadására. Állította, a felperesnek jelenleg is áll fenn tartozása vele szemben, ezért igénye megalapozatlan. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes az opciós jog biztosítékaként tarthatta a birtokában a törzskönyvet, és miután az opciós joga az annak alapításától számított öt év elteltével megszűnt anélkül, hogy e jogát gyakorolta volna, nincs jogcíme a felperest, mint a gépjármű tulajdonosát megillető törzskönyv birtokában tartására. Az ítélőtábla előrebocsátja, a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy az Üsz.
- rendelkezései a szerződés részévé váltak-e, ennek azonban az alábbiakban kifejtendők szerint a jogvita elbírálása szempontjából érdemi jelentősége nincs. Az alperes érvelésével szemben sem az opciós szerződésnek, sem a kölcsönszerződés részét képező alperesi üzletszabályzatnak nincs olyan rendelkezése, amely alátámasztaná az alperesnek azt az álláspontját, miszerint a törzskönyv birtokban tartása a kölcsönszerződés atipikus biztosítéka. Az opciós szerződés
- pontja szerint a felek a vételi jog - és nem a kölcsönszerződésből eredő kötelezettség - biztosítására kötöttek ki az alperes javára elidegenítési és terhelési tilalmat a vételi jog tárgyát képező gépjárműre. Az Üsz.
- VI.
- pontja ezzel összhangban rendelkezik úgy, hogy „a kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot, vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg." Az idézett szerződési feltétel megszövegezése, annak nyelvtani értelme is azt támasztja alá, hogy a felek a törzskönyv alperes részére történő megküldésével az alperes opciós jogát kívánták biztosítani. Önmagában az, hogy az opciós szerződés nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint az opciós jog megszűnésével az alperes köteles kiadni a törzskönyvet, még nem jelenti azt, hogy a törzskönyv birtokban tartásának joga nem minősülhet az opciós jog biztosítékának. Az opciós szerződés
- pontja egyértelműen - az 1959-es Ptk.
- §
(4)bekezdése szerint alkalmazandó 374. §
(2)bekezdésében írtakkal összhangban - rögzíti, hogy a hitelező (az alperes) a vételi jogot legfeljebb a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt gyakorolhatja. Az opciós szerződés
- pontja és az Üsz.
- IV.
- pontja - az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően ennek az ötéves időtartamnak sem a kezdő, sem a végső időpontját nem szabályozza az
- pontban írtaktól eltérően, csupán azokat a feltételeket határozza meg, amelyek bekövetkezése szükséges ahhoz, hogy az alperes élhessen e jogával. Az alperes - az álláspontja szerint a szerződés részévé vált - Üsz.
- IV.
- pontja szerint is az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja vételi jogát az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt, ez pedig a szerződéskötéstől számított - és nem a feltétel bekövetkeztétől irányadó - 5 év. Azt maga az alperes sem állította, hogy az opciós szerződés megkötésétől számított 5 év eltelte előtt gyakorolta volna a vételi jogát, így az megszűnt, következésképpen e jogra alapítottan nem tarthatja magánál a törzskönyvet. Az Üsz.
- alperes által hivatkozott IV.
- pontja - az opciós szerződés
- pontjával együttesen értelmezve azt - csupán annyit jelent, hogy ha a kölcsönbevevő teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a hitelező (az alperes) köteles kiadni a törzskönyvet. Nem jelenti azonban egyúttal azt is - az alperes értelmezésétől eltérően - hogy a hitelezőt csak akkor terheli a törzskönyv kiadásának kötelezettsége, ha a kölcsönbevevő maradéktalanul teljesítette fizetési kötelezettségeit. A fizetési kötelezettségek teljesítése - az Üsz.
- IV.
- pontjának nyelvtani értelme szerint - csak azon esetek egyikét szabályozza, amikor a hitelező nem tagadhatja meg a törzskönyv kiadását. Nem vonható le azonban az érintett kikötés megfogalmazásából az a következtetés, hogy akkor is jogosult lenne azt magánál tartani, ha az e jogosultság alapjául szolgáló vételi joga megszűnt. Helytálló az az alperesi érvelés, hogy a Kúria Pfv.V.21.971/2015/
- számú ügyben hozott határozata olyan eseti döntés, amelynek alkalmazása a bíróságok számára nem kötelező. Nem ért egyet azonban az alperesnek azzal a hivatkozásával, miszerint a Kúria ítélete okszerűtlen következtetésen alapulna. Épp ellenkezőleg, az ítélőtábla mindenben osztja a Kúria álláspontját, nevezetesen, hogy a felek megállapodásának irányadó rendelkezései, azaz az Üsz.
- IV.
- és VI.
- pontja, valamint az opciós szerződés
- pontja rendelkezéseiből is az a következtetés vonható le, miszerint egymásra épülő kötelezettségként csak az opció, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom kikényszeríthetősége érdekében került a törzskönyv a hitelező alperes birtokába. Csupán utal az ítélőtábla arra, a perbeli jogvita elbírálása szempontjából közömbös az alperes által hivatkozott más ítéletek és határozatok tartalma, a fentiekhez hasonlóan azok sem kötik a jelen perben eljáró bíróságot. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperest fellebbezése eredménytelenségére figyelemmel kötelezte a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján a felperes - jogi képviseletével felmerült - másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek összegét - négy munkaórát számítva - a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §-a alapján állapította meg. Az alperes a fellebbezéséhez kapcsolódó fellebbezési eljárási illetéket lerótta, azt a jogorvoslati kérelme sikertelenségére tekintettel viselni köteles. Szeged, 2018. február 13. Dr. Szeghő Katalin sk. a tanács elnöke Dr. Lengyel Nóra sk. előadó bíró Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. táblabíró