Gf.20374/2017/2 – Győri Ítélőtábla

A Győri Ítélőtábla Gf.V.20.374/2017/6/I.szám A Győri Ítélőtábla Kovácsné dr.Trázsi Csilla ügyvéd által képviselt felperesnek dr.Holecz Csilla ügyvéd által képviselt alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt a Tatabányai Törvényszék előtt folyamatba tett perében Tatabányán, 2017.október 2.napján 20.G.40.026/2017/3.szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 5.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget. A feljegyzett 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében kérte az alperes küldöttgyűlése

1. szeptember
2. napján meghozott határozatainak hatályon kívül helyezését. Kifejtette, hogy a küldöttgyűlés szabályszerűen nem került összehívásra, hiszen az összehívásra az igazgatóság lett volna jogosult. Kiemelte, hogy a felügyelőbizottság nem kérte az igazgatóságot a küldöttgyűlés összehívására. Állította, hogy a küldöttgyűlésre nem hívták meg szabályszerűen a küldötteket, nem került betartásra a 15 napos határidő. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a küldöttgyűlés szabályszerűen került összehívásra. Tényként állította, hogy a felügyelőbizottság
3. július
4. napján felszólította az igazgatóságot a küldöttgyűlés összehívására, a felszólítást a felperes nem volt hajlandó átvenni, ezért a felperes által írásban megbízott igazgatósági tag részére történt a felszólítás átadása. A küldöttgyűlésre szóló meghívó a küldöttgyűlést több, mint 15 nappal megelőzve személyes kézbesítéssel került átadásra a küldötteknek. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében az alperes küldöttgyűlése által
5. szeptember
6. napján elfogadott 5/
7. (IX. 19.), 6/
8. (IX. 19.), 7/
9. (IX. 19.) és 8/
10. (IX. 19.) taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Egyben kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 61.400 forint perköltséget. Ítéletének jogi indokolásában meghivatkozta a 2004.évi CXV.tv. (továbbiakban: Lsztv.) 9.§./1/ bekezdését, 21.§./1/ bekezdését, /4/ bekezdését, valamint a 16.§./1/, /2/ és /5/ bekezdésében foglaltakat. Ezt követően rögzítette, hogy az alperes alapszabályának III.
11. és III. 27.pontjai az Lsztv. fenti rendelkezéseinek megfelelően szabályozzák az alperes küldöttgyűlés összehívásának feltételeit. Az alperes a védekezésében állított tényeket nem tudta bizonyítani, így azt lehetett megállapítani, hogy az alperes felügyelőbizottsága nem szólította fel szabályszerűen az alperes igazgatóságát a küldöttgyűlés összehívására. A felügyelőbizottság indítványát átvevő ... az igazgatóság képviseletére nem volt jogosult. Ilyen körülmények között a felügyelőbizottság nem volt jogosult a küldöttgyűlés összehívására. Az alperes azt a tényt sem tudta igazolni, hogy a küldöttgyűlést legalább 15 nappal megelőzően a küldöttek írásos meghívót kaptak volna, így a küldöttgyűlés összehívása a meghívó szabályszerű kiadásának hiányában is jogszabályellenesen került összehívásra. A fentiek alapján megállapította, hogy a perrel érintett küldöttgyűlés jogszabálysértően került összehívásra, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, melyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. Másodlagosan annak megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását. Fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést vétett, hiszen a ... nyilatkozatait nem lehet az alperes törvényes képviselője nyilatkozataként figyelembe venni, mert a perbeli az esetben az alperesnek a felperes a törvényes képviselője, figyelemmel a hatályon kívül helyezésre. Kiemelte, hogy álláspontja szerint az alperes bizonyította a meghívókat a törvényben és az alapszabályban leírt 15 napos határidőn belül a küldötteknek kézbesítette. A meghívók szabályszerűen kerültek kézbesítésre, hiszen a házmesterek vitték ki személyesen, és akit nem találtak otthon, annak a postaládájába dobták. E körben hivatkozott a BH.2014.évi 247.számú határozatban foglaltakra. A felügyelőbizottság elnöke ... az igazgatósági ülésen akarta átadni a felperes részére a küldöttgyűlés összehívására vonatkozó indítványt. Erre azért nem kerülhetett sor, mert az akkori igazgatóság elnökhelyettese akadályoztatva volt. Az indítványról azonban minden igazgatósági tag tudomással bírt. Hangsúlyozta, hogy a küldöttgyűlés összehívására szabályszerűen került sor, és írásban a felügyelőbizottság felhívta az igazgatóságot a küldöttgyűlés összehívására. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást teljes körűen lefolytatta és a rendelkezésre álló adatokat megfelelően értékelve megalapozott tényállást állapított meg, érdemi döntése is helytálló. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes felügyelőbizottsága nem szólította fel szabályszerűen az alperes igazgatóságát a küldöttgyűlés összehívására. A felügyelőbizottság indítványát átvevő ... az igazgatóság képviseletére nem volt jogosult. Ilyen körülmények között a felügyelőbizottság nem volt jogosult a küldöttgyűlés összehívására. Kiemelte ... tanúkénti meghallgatását indokoltan mellőzte az elsőfokú bíróság. A becsatolt irat alapján egyértelmű, hogy a felügyelőbizottság kérte az igazgatóságot a küldöttgyűlés összehívására, amelyet az elismervény szerint ... igazgatósági tag vette át. Ő azonban erre vonatkozóan jogkörrel nem rendelkezett. Az alperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás adatait a Pp.206.§-ában foglalt elveknek megfelelően értékelve megalapozott tényállást állapított meg az ebből levont jogi következtetése és érdemi döntése helytálló. Az ítélőtábla teljes körűen osztotta az elsőfokú bíróság helyes jogi álláspontját és az ítélet indokolásában foglaltakat. A fellebbezési érvelésre figyelemmel az alábbiakat emeli ki. Az elsőfokú bíróság által is felhívott 2004.évi CXV.tv. 16.§./1/ és /2/ bekezdése szerint a közgyűlést - ha e törvény másként nem rendelkezik - az igazgatóság hívja össze. A közgyűlést szükség szerint, de - ha a küldöttgyűlés nem működik - legalább évente egyszer össze kell hívni. Kötelező a küldöttgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább 10 %-a, vagy a felügyelőbizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. A fenti jogszabálynak megfelelően rendelkezik az alperesi lakásszövetkezet alapszabályának III/
12. és III/27.pontja. Az elsőfokú eljárás adatait alapján tényként állapítható meg, hogy a felügyelőbizottság küldöttgyűlés összehívására vonatkozó indítványát, amelyet ... írt alá, az igazgatóság részéről ... igazgatósági tag vette át. Az alperesi lakásszövetkezet alapszabályának IV/49.pontja kimondja, hogy az igazgatóság nevében az elnök jogosult eljárni. Az IV/52.pontja értelmében az elnököt akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott elnökhelyettes, vagy igazgatósági tag helyettesíti. Az alperes által is elismerten (20.G.40.026/2017/3.számú jegyzőkönyv 2.oldal 2.bekezdése) az igazgatóság elnöke ... részére írásbeli meghatalmazást nem adott, így ... nem volt jogosult a kérelem átvételére. Ennek megfelelően helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a küldöttgyűlés összehívása törvénysértő volt. Ezért az ott hozott határozatok hatályon kívül helyezése is jogszerű, az megfelel a meghivatkozott jogszabályi előírásoknak. A fentiek tükrében nem releváns az a körülmény, hogy a küldöttek írásban a küldöttgyűlés előtt legalább 15 nappal megkapták-e a meghívót, vagy sem. Mindezen indokok alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§./2/ bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban az alperes pervesztes lett, ezért az ítélőtábla a Pp.78.§./1/ bekezdése értelmében kötelezte a bruttó összegű másodfokú perköltség megfizetésére. Az alperest az Itv.5.§./1/ bekezdés m/pontja alapján személyes illetékmentesség illeti meg, ezért a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli az Itv.4.§./1/ bekezdése alapján. Győr,
13. február
14. Dr.Havasiné dr.Orbán Mária sk. Dr.Vass Mária sk. Dr.Molnár Andrea sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró