A határozat elvi tartalma: Az ítélt dolog nemcsak hivatalból vizsgálandó perakadály, hanem azt is kizárja, hogy az alperes az elbírált jogot a keresettel szemben védekezésével tegye újból vitássá. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.20.187/2017/
- A tanács tagjai: . Kollár Márta a tanács elnöke . Kocsis Ottilia előadó bíró . Varga Edit bíró A felperes: Az alperes: Az alperes képviselője: . Péteri-Sipos Ágnes ügyvéd A per tárgya: kölcsön visszafizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 5.Pf.20.396/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Járásbíróság 10.P.21.957/2014/
- Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. - Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 554.
- (ötszázötvennégyezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2009 elején 4.000.000 forint, májusban 4.300.000 forint kölcsönt nyújtott az alperesnek, a szerződést
- május 13-án ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett okiratba foglalták. Az alperes 8.305.000 forint kamatmentes kölcsön megfizetését
- szeptember 15-ig vállalta, melyből
- július 24-én 400.000 forintot teljesített. Az alperes jogellenes fenyegetésre alapított, a kölcsönszerződés érvénytelensége és annak megállapítása iránti keresetét, hogy a kölcsön összege 2.359.000 forint volt, a R. Városi Bíróság előtt 11.P.21.663/
- szám alatt indult perben a Bíróság 4.Pf.20.483/2011/
- számú jogerős ítélete elutasította, a Kúria Pfv.VI.20.355/2012/
- számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A B. Városi Bíróság előtt 14.B.365/
- szám alatt indult eljárásban a Törvényszék 14.Bf.609/2011/
- jogerős ítélete a felperes bűnösségét állapította meg önbíráskodás bűntettének és testi sértés vétségének kísérletében. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [2] A felperes a keresetében az alperest 7.905.000 forint kölcsön és
- szeptember 16-tól szerződés szerint a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni. [3] Az alperes az ellenkérelmében kereset elutasítását kérte. 2.359.000 forintot meghaladóan a Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság az ítéletével kötelezte az alperest 7.905.000 forint és
- szeptember 16-tól a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Az indokolásában L. I-né, R. T. tanúk vallomása, az alperes perbeli ellentmondó előadásai, a feljelentésében írtak, illetve az előzményi per adatai értékelésével és mérlegelésével megállapította, hogy az alperes a szerződéses okirattal szemben annak általa állított tartalmát nem bizonyította. [5] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán hozott ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés e) pontjára figyelemmel a Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint a bizonyítási terhet helyesen osztotta ki, a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a tényállást helyesen állapította meg, a bizonyítékok okszerű mérlegelése útján helyes érdemi döntést hozott. Az alperes az általa előadottakat nem bizonyította, a kereseti tényállítást nem döntötte meg. A PK
- állásfoglalás felhívásával alaptalannak találta az alperes részletfizetés iránti kérelmét is. Nyomatékosan értékelte a felperesnek a teljesítéshez fűződő érdekét és azt, hogy a kamatteher miatt a teljesítés elhúzódása az alperes érdekét sem szolgálja. A felülvizsgálati kérelem [6] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Megsértett jogszabályként a Pp.
- §
(1)és a 221. §
(1)bekezdését jelölte meg. A Pp. kommentárra és eseti határozatokra is hivatkozással azt sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok indokolás nélkül hagyták, nem vették figyelembe a következőket: a kölcsönszerződés aranyékszereket takart; a szerződést azért írta alá, mert a felperes félelemben tartotta; ennek kapcsán az önbíráskodásért a büntető bíróság a felelősségét megállapította. Ténylegesen 2.359.000 forinttal tartozik, azt 15.000 forint havi részletekben törlesztené. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [8] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében - a Pp. 206. §
(1)és a 221. §
(1)bekezdésében foglaltak megsértésére való hivatkozással a jogerős ítéletben megállapított tényállást vitatta. A felülvizsgálati eljárás során felülmérlegelésre, a bizonyítékok ismételt egybevetésére és értékelésére csak a tényállás feltáratlan volta vagy a rendelkezésre álló és a mérlegelés körébe vont bizonyítékok okszerűtlen, iratellenes vagy logikai ellentmondásokat tartalmazó értékelése adhat alapot. A jogerős ítélet azonban az ügy elbírálásához szükséges mértékben feltárt és helyesen megállapított tényállásból az ügy érdemét tekintve helytálló jogi következtetéseket vont le. [9] A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kölcsönszerződéssel szemben az alperesnek kellett bizonyítani, hogy a tartozása nem a követelt összegben áll fenn, illetve azt is, hogy a szerződést jogellenes fenyegetés hatására írta alá. A Bíróság - a Törvényszék 14.Bf.609/2011/6. számú határozatával helybenhagyott 14.B.365/2010/13. számú ítéletének indokolása szerint a vádlott felperes elítélésének alapjául a szerződés aláírását követően, a 2009. augusztus 7-én történtek szolgáltak. Az alperes által a felperes ellen a R. Városi Bíróságon 11.P.21.663/2009. számon indított perben végleges, más perben már nem vitatható bírói döntés született arról, hogy az alperes a kölcsönszerződést nem a felperes fenyegetése hatására írta alá, a kölcsön összege az írásba foglalt szerződés szerinti. E két kérdés a Pp. 229. §
(1)bekezdésben a jogerős ítélethez fűzött anyagi jogerőhatás folytán ítélt dolog, amely nemcsak hivatalból vizsgálandó pergátló akadály [Pp. 130. §
(1)bekezdés
- d)pont, a 157. §
- d)pont és 158. §
(1)bekezdés], hanem azt is kizárja, hogy az alperes az elbírált jogot a a keresettel szembeni védekezésként tegye újból vitassá. A lezárt jogviszonyokba való beavatkozás tilalmát jelenti az is, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 2. §
(1)bekezdése és
- §-a, illetve a
- január 1-től hatályos
- évi CLXI. törvény
- §
(1)bekezdése és
- §-a értelmében a bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról törvényben szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek, a bíróság határozata mindenkire kötelező, így a bíróságokra is irányadó. [10] A kölcsönszerződés írásbeliséghez nem kötött jogügylet. A perben feltárt adatok alapján a írásba foglaláskor a felperes követelése már fennállt, az okirat aláírásával és részbeni teljesítésével az alperes a szóban kötött szerződést megerősítette. Annak sem lett volna akadálya, hogy a Ptk.
- §
(1)bekezdés alapján megváltoztassák a kötelezettség-vállalásuk jogcímét. [11] Helyesen ítélte meg a másodfokú bíróság a Pp. 217. §
(3)bekezdés első fordulata alapján a kötelezettség részletekben való teljesítése kivételes elrendelhetőségét, és a perbeli, közel tíz éve lejárt követelés esetében az alkalmazhatóságának a kizárt voltát. A Kúria utal arra is, hogy az alperes az általa elismert követelés - akár részletekben történő - teljesítésére sem mutatott készséget. [12] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [13] Az illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesített alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni. A felperesnek a Kúria előtti eljárásban költsége nem merült fel. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [15] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- december
- Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Varga Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző