Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.004/2013/
- A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljáró dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek az Országos Bírósági HivatalElnöki Titkárság Jogi Képviseleti Osztály (fél címe, ügyintéző: dr. P... G... beosztott bíró) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat közlése és egyéb iránt indított perében a Balassagyarmati Törvényszék
- június
- napján kelt, 2.P.20.275/2012/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 5.000 forint elsőfokú perköltséget, míg az államnak külön felhívásra 36.000 forint feljegyzett kereseti illetéket. A tényállás szerint a felperes
- február
- napján közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel fordult a alperes neve Elnökéhez, kérve a törvényszéki bírák és titkárok időszakos mentálhigiéniás szűrővizsgálatának eredményét igazoló dokumentációt, a sikeresen levizsgázott bírák neveivel, a vizsga helyének és időpontjának megadásával. Az adatokat arra hivatkozással kérte kiadni, hogy „a bírák nem csak közszereplők, de hivatalos személyek, akiknek hivatali működése meglétében és annak megalapozottsága tekintetében is közérdekű adat". Dr. K... Á... M... elnöki bíró
- február
- napján írt válaszlevelében tájékoztatta a felperest, hogy a kérelmet nem áll módjában teljesíteni, mert a kért adatok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak. A felperes keresetében az alperes közérdekű adat kiadására kötelezését, egyben a Ptk.
- §-a szerinti egyenlő bánásmód megsértése okán ennek a
- §
(1)bekezdés
- a)pontja szerinti megállapítását és
- b)pontja szerint jogsértéstől eltiltását kérte. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítását irányult. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 76. §-ára alapított kérelem körében kifejtette, miszerint az a körülmény, hogy a felperes nem kedvező vagy nem kielégítő választ kapott nem tartozik a személyiségi jogsértés körébe. A felperes keresetében foglaltak nem tipizálhatók a jogképességgel összefüggő személyiségi jogok körében, de a személyhez fűződő jogok sérelmének egyéb esetei közé sem sorolhatók, mivel az egyenlő bánásmód csak valamihez vagy valakihez viszonyítottan értelmezhető és nem önmagában. Mivel a kereset ilyen hivatkozást nem tartalmazott, ezért elutasításra került. A közérdekű adat kiadása iránti kérelmet vizsgálva ismertette az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek (Infotv.), valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról rendelkező 1992. évi LXII. törvénynek (Avtv.) az egyes adatfajtákat meghatározó rendelkezéseit. E rendelkezések alapján megállapította, hogy a felperes által kért adatok nem tartoznak a közérdekű adat fogalomkörébe, azok az érintettek fizikai, fiziológiai, mentális jellemzői körébe tartozó személyes adatok, amelyek nyilvánosságra hozatalára csak akkor kerülhetne sor, ha azok közérdekből nyilvános adatnak minősülnének. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bszi.) 148. §-ának
(2)bekezdése a bírák nevének, beosztási, szolgálati helyének, valamint elektronikus aláírási jogosultságára vonatkozó adatoknak a nyilvánosságra hozatalát teszi lehetővé, így ezek az adatok minősülnek közérdekből nyilvános adatnak a bírákkal kapcsolatban. Ebből következik, hogy a kiadni kért, fenti körbe nem tartozó adatok személyes adatnak minősülnek, ezért az alperes az adatok szolgáltatására nem köteles. Az elsőfokú bíróság nem osztotta a felperes azon hivatkozását sem, hogy önmagában attól a körülménytől, hogy a bírák, illetve titkárok közszereplők és hivatalos személyek az adataik az általános szabályozástól eltérően közérdekű adatnak minősülnének. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság EBH.2000.
- számú döntésében kifejtett, a felperesi érvekkel ellentétes álláspontra utalt. A döntéssel szemben a felperes élt fellebbezéssel, amiben az ítélet megváltoztatását, de minimálisan hatályon kívül helyezését és egy korrekt eljárásban a keresetének történő helyt adást kért. Sérelmezte, hogy az eljárt tanács nem igazolta, hogy rendelkezik az évenkénti kötelező mentálhigiéniás szűrés sikeres letételét igazoló irattal. Kifogásolta, hogy a bíróságokat, mint alpereseket az OBH képviseli, amely a tárgyaló bíróság bíráinak előmenetelében és egész egzisztenciájukban is meghatározó szerepet játszik, ami eleve kétségessé teszi az eljárás tárgyilagosságát. Emellett alapjaiban tévesnek és jogsértőnek tartotta az ítéletet, de ezzel kapcsolatban részletes érveket nem fejtett ki. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokaira tekintettel. A képviseletet támadó előadásokra vonatkozóan megjelölte, hogy a képviseleti jogosultság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény
- §
(3)bekezdés b) pontján alapul. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja szerint tárgyaláson kívül bírálta el. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást kellő mélységben feltárta, abból eljárási hiba nélkül, helyes érdemi döntésre jutott, amivel indokaira is kiterjedően a másodfokú bíróság egyetértett. Az elsőfokú bíróság az Infotv.
- § 2.,
- és
- pontja alapján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által kért ismeretek nem tartoznak közérdekű vagy közérdekből nyilvános, bárki által megismerhető adatok körébe. A bírák mentálhigiénés vizsgálatával kapcsolatos információk a bírákkal kapcsolatban hozható személyes adatok, amelyek akkor megismerhetőek, ha ahhoz az érdekelt hozzájárul, vagy azt törvény közérdekből elrendeli. A Bszi. ezzel kapcsolatos
- §-ának
(2)bekezdése szerint a bírák nevének, beosztási, szolgálati helyének, valamint az elektronikus aláírási jogosultságra vonatkozó információk minősülnek közérdekből nyilvános adatnak. A megismerni kért adatok nem tartoznak ebbe a körbe, ezért azok kiadását az alperes megalapozottan tagadta meg. Ez okból alaptalan a fellebbezésnek az eljáró tanács mentálhigiénés vizsgálatával kapcsolatos kifogása is. Eredménytelenül sérelmezte a fellebbezés, hogy az alperest az Országos Bírósági Hivatal képviseli, mert a képviseleti jogosultságot a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 86. §
(3)bekezdés b) pontja biztosítja, ahogy arra az alperes helyesen rámutatott. A fellebbezés ezt meghaladóan nem fejtett ki külön érvelést, ezért a fellebbviteli bíróság csupán utal az elsőfokú ítélet helyes indokaira, azok szükségtelen megismétlése nélkül. A közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per az Itv. 57. §
(1)bekezdésének o) pontja szerint tárgyi illetékmentes, ezért fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. Budapest,
- április
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. elõadó bíró A kiadmány hiteléül: . Békefiné dr. Mózsik Tímea s.k. bíró