Pf.21114/2017/3 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésére, 2:

1. § g) pontjára, a 2:
2. §-ra, 2:
3. §

(1)és

(2)bekezdésére, valamint a 2:

1. § és 2:
2. §-okra. Rögzítette, hogy a Ptk. 2:
3. §-a alapján abban a kérdésben kellett határoznia, hogy a felperes közéleti szereplőnek minősül-e, a fényképfelvételek felhasználására a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében került-e sor. Ezek megállapíthatósága esetén pedig a fényképfelvételek felhasználása a felperes képmáshoz való jogát a szükséges és arányos mértékben, az emberi méltósága sérelme nélkül korlátozta-e. A felperes sem jelenleg, sem a fényképfelvételek készítésének, illetve felhasználásának időpontjában nem volt tagja és alapszervezeti elnöke a ..., így nem minősült politikai vagy egyéb okból közéleti szereplőnek. A ... fennálló tagságáról és kerületi alapszervezeti elnöki tisztségéről jóval a fényképfelvételek alperes általi felhasználása előtt, ... áprilisában lemondott, és a fényképfelvételek elkészítésére sem a ... vállalt szerepe, ... alatt, azzal összefüggésben került sor. Azon okból sem minősül közéleti szereplőnek, hogy a ... elnöke. Önmagában ugyanis egy egyesület vezetésében betöltött pozíció még nem teszi a felperest közéleti szereplővé. Rámutatott arra is, hogy amennyiben a felperes esetlegesen közéleti szereplőnek is minősülne, abban az esetben sem állapítható meg, hogy személyiségi jogai korlátozására az alperes részéről a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében került sor. A felperest meztelenül ábrázoló, magánéletéről készült fényképfelvételek nem a felperes közszereplői tevékenysége során készültek, azok nem tartoznak semmilyen közügy, közérdeklődésre számot tartó ügy körébe sem, azok nem minősülnek közügyet érintő képi tudósításnak. A közszereplők, és a nem közszereplők szexuális magatartásai nem tartoznak a közügyek körébe. A fényképfelvételek alapján megállapította, hogy azok nem a felperes nyilvános közéleti szerepléséről készültek, ekként a felperes hozzájárulása azok felhasználásához nem lett volna mellőzhető. A felperesnek a fényképfelvételek nyilvánosságra kerülésével nem kellett számolnia. Azon tény, hogy a fényképfelvételek a felperes tudtával készültek, vagy hogy azok az interneten elérhetők, még nem jelenti egyben azt is, hogy az bárki számára jogot biztosítana arra, hogy a birtokába jutott felvételt felhasználja. Az emberi méltóság megsértése körében hangsúlyozta, hogy a felperes meztelen ábrázolásával a perbeli riportban az alperes nem tanúsította azt a tiszteletet, mely a felperest pusztán emberi mivolta alapján megilleti és a felperes magánéletét, társadalmi helyzetét érintő olyan külső beavatkozást tanúsított, amely az addigi életvitelét megzavarja és cselekvési lehetőségeit korlátozza. A „..." közlés vonatkozásában a keresetet elutasította, ugyanis az nem közvetlenül a felperesre, hanem a ... vonatkozott, így a felperes jóhírnevét nem sértette. Ezenfelül nem tényállításnak minősül, hanem véleménynyilvánításnak, a riport szerkesztőinek értékítélete, értékelése, véleménye, hogy valami botrányos-e, ezáltal .... Az objektív jogkövetkezményeként eltiltotta az alperest a további jogsértéstől és indokoltnak találta, hogy az alperes meghatározott módon adjon elégtételt a jogsértésért. A sérelemdíj vonatkozásában figyelemmel volt arra, hogy a perbeli fényképfelvételek Magyarország egyik legnagyobb televíziójának hírműsorában jelentek meg, így azok nagy nyilvánosságot kaptak. Ezen kívül az alperes két személyiségi jogát is megsértette a felperesnek. Kiemelte, hogy a felperes felhívás ellenére nem igazolta a perben, miszerint a jogsértések folytán cégének üzleti kapcsolatai hátrányosan alakultak, így 500.000 forintot meghaladóan a sérelemdíj iránti követelést elutasította. A Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről, melynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja alapján állapított meg, elszámolva a pervesztesség- pernyertesség arányát. Az alperes által igényelt készkiadás összegét nem vette figyelembe, mivel annak felmerültét az alperes a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §

(1)bekezdése ellenére nem igazolta. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett kereseti illeték megfizetésére a feleket a pervesztesség-pernyertesség aránya alapján a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése szerint kötelezte. Az ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel, melyben az elsőfokú határozat megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes közéleti szereplőnek minősül, a ... ... a tagja, a ... kerületi alapszervezetének elnöke volt, valamint jelenleg is a ... elnöke. A közéleti tevékenységei során gyakran vett részt politikai rendezvényeken, nyíltan vállalta pártja, egyesülete és saját konzervatív, radikális, nemzeti és keresztény nézeteit. Nyilvánvaló, hogy az ezen nézeteket valló politikusok magánélete is közérdeklődésre tart számot különösen akkor, ha az bármilyen módon ellentétes lehet a politikusként tett kijelentésekkel, illetve képviselt ideológiával. A felperes személyiségi jogának korlátozására az alperes részéről a közügyek szabad vitatását biztosító alapjog gyakorlása érdekében került sor. A fényképek közérdekű társadalmi vitához járultak hozzá, amely a ... politikai tevékenységével kapcsolatos, mivel a nyilvánosan vallott nézetekkel ellentétben, tagjait, valamint vezető tisztségviselőit az országos sajtó több, ezen értékkel össze nem egyeztethető ügyben leplezte le. Ide tartoznak a felperesről nyilvánosságra hozott fényképek, melyek a párt hitelességének megítéléséhez, a tagjainak, képviselőinek, vezetőinek a felszínen vallott értékrendjével szembeni valós megnyilvánulásainak bemutatásával járulnak hozzá. A véleményszabadság oltalma alatt állnak az erős túlzó, kritikai jellegű kritikát megfogalmazó és polemikus stílusban megírt, ámde vékony ténybeli alapokon nyugvó értékítéletek is. Az EJEB álláspontja szerint a sajtó alkotmánnyal biztosított joga a véleménynyilvánítás szabadsága. A sajtó pedig a demokrácia őrkutyájaként jogosult beavatkozni egy olyan személy személyes szférájába, mint a felperes, hogy ezáltal bemutassa magánéleti és a közéleti tevékenysége közötti esetleges ellentmondásokat, illetve ellentéteket. A fényképek felhasználása szükséges és arányos volt, a riport a közügyek szabad vitatását célozta, olyan információt tartalmazott, amely ezt a vitát előmozdította. A felperesről készült képek a sérelmes műsorszám előtt már évekkel korábban ismertté váltak országos médiumokon keresztül, azok a felperes tudtával készültek egy szórakozóhelyen, így számolnia kellett azzal, hogy azok nyilvánosságra kerülnek. A sérelemdíj mértéke vonatkozásában releváns körülmények bizonyítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget a felperes, a megállapított sérelemdíj túlzott mértékű. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokaira való tekintettel. Megismételte, hogy a felperes sem a fényképfelvételek elkészítésekor, sem azok nyilvánosságra hozatalakor nem minősült közéleti szereplőnek. A fényképfelvételek közzététele közérdekű vitához nem járult hozzá. A meztelenül történő ábrázolása pedig sértette az emberi méltóságát. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság a Pp. 253. §

(3)bekezdése értemében az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálhatta felül. E körben az elsőfokú bíróság döntésével és a határozatának jogi indokolásában foglaltakkal egyetértett, ezért az elsőfokú határozat fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253. §

(2)és a Pp. 254. §

(3)bekezdése szerint annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A jogvitában alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság teljeskörűen ismertette, így azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. A Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi, hogy az elsőfokú bíróság kimerítően indokolta határozatát, az alperes a fellebbezésében új körülményekre nem hivatkozott, így ténylegesen a fellebbezésével kapcsolatos jogi érvelésre az elsőfokú bíróság az indokolásában már kitért. Az alperesi fellebbezés vonatkozásában a másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy a felperes nem tekinthető közéleti szereplőnek. Már ...-ban lemondott a ... betöltött tisztségeiről. Az pedig, hogy egy társadalmi szervezetben pozíciót, vezető szerepet tölt be, nem minősíthető általánosságban, további feltételek teljesülése nélkül közéleti szereplésnek. A felhasznált fényképfelvételek nem hozhatóak összefüggésbe a felperes korábbi politikai tevékenységével, így alappal hivatkozhat arra, hogy a közéleti szereplői minősége már korábban megszűnt. A másodfokú bíróság megjegyzi, hogy az úgynevezett „őrkutya" szerep ellátása érdekében indokolt esetben előfordulhat, hogy a sajtó közéleti szereplők szexuális magatartásaival foglalkozik és így a közéleti szereplők személyiségi jogait a szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozza, akár úgy is, hogy a képmásukat felhasználja. A személyiségi jogok ilyen jellegű korlátozásához az is szükségeltetik, hogy az közérdeklődésre számot tartó vitához járuljon hozzá. A felperes azonban a fentiek alapján nem minősül közéleti szereplőnek, így a személyiségi jogai korlátozásának lehetősége fel sem merülhet. A Ptk. 2:48. §

(2)bekezdése alapján a képmás felhasználása az érintett hozzájárulás nélkül is megvalósulhat bizonyos esetekben, így tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplés esetén. Jelen esetben azonban a felhasznált fényképfelvételek nem ilyen jellegűek, azok zárt körű rendezvényen, nem a nyilvánosság számára készültek. Az pedig, hogy esetlegesen a fényképfelvételek korábban már megismerhetővé váltak, az alperesi jogsértés megtörténésének elbírálása szempontjából jelentőséggel nem bír. A másodfokú bíróság a Ptk. 2:52. §

(1)bekezdése szerint megállapított sérelemdíj mértékének mérséklésére nem látott lehetőséget. Teljes mértékben egyetértett e körben az elsőfokú bíróság ítéletének azon megállapításaival, hogy szükséges figyelembe venni azt, hogy az alperes jogsértése egy országos kereskedelmi televíziós csatornán valósult meg, továbbá azt is, hogy az alperes milyen jellegű fényképek felhasználásával sértette meg a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Mivel az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért köteles megfizetni a másodfokú perköltséget, melynek mértékét a Fővárosi Ítélőtábla mérlegeléssel állapított meg a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése és 4/A. §-a alapján. Ugyancsak az alperes viseli a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illetéket, melyről a másodfokú bíróság a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése szerint határozott. Budapest,

1. december
2. . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró