Gfv.30486/2017/6 – Kúria

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.486/2017/

1. A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke Dr. Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Léhmann György ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Fórizs Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Fórizs Zsolt ügyvéd) A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debrecen Ítélőtábla Pf.II.20.726/2013/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Nyíregyházi Törvényszék 12.P.20.714/2012/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg alperesnek 6.350 (hatezer-háromszázötven) eljárási költséget. 15 napon belül az Ft felülvizsgálati A felperes által le nem rótt 70.000 (hetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
4. szeptember 21-én a felperes az alperes jogelődjével deviza alapú kölcsönszerződést kötött gépjármű vásárlás céljából. E szerződés 6.
5. pontja a törlesztőrészlet számának és a szerződés végső lejártának a kölcsönnyújtó általi egyoldalú módosítását szabályozta az árfolyam különbözet törlesztőrészletben való elszámolása kapcsán a törlesztőrészlet forintban meghatározott összegének változatlanul hagyása mellett. A 6.
6. pont arról rendelkezett, hogy a kölcsönnyújtó a törlesztőrészlet forintban meghatározott összegét - a szerződés részét képező - Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSzF)
7. pontjában meghatározottakon kívül egyoldalúan mikor módosíthatja. A 6.
8. pont rögzítette, hogy a felperes tudomásul veszi a kölcsönnyújtó azon jogát, hogy amennyiben a törlesztőrészlet forintban meghatározott értéke vagy az árfolyama megváltozik, jogosult egyoldalúan módosítani a törlesztőrészlet deviza összegét. [2] [3] A kereseti kérelem és az alperes védekezése A felperes pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a perbeli kölcsönszerződés 6.2., 6.3., és 6.
9. pontjai tisztességtelenek, így azok nem jelentenek kötelezettséget rá nézve. Arra hivatkozott, hogy a szerződés ezen pontjai a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
10. (II.5.) Korm. rendeletbe (a továbbiakban: Korm. rendelet) ütköznek. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és a másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a felperes által keresetében megjelölt 6.2., 6.
11. és 6.
12. pontok nem tartalmaznak a kamatváltozás lehetőségére vonatkozó rendelkezéseket. Azonban mivel a felperes keresetlevelében az alperes folyamatos kamatváltoztatására és ennek érvénytelenségére is hivatkozott, az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy az alperes részére ezen lehetőség biztosítása jogszerű volt-e és az nem minősül-e tisztességtelen szerződéses kikötésnek. E körben arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a szerződés ezen rendelkezése nem ütközik jogszabályba, és nem minősül tisztességtelennek sem. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a kölcsönszerződés felperes által támadott
13. pontja nem a felperes által kötött Start Casco minimum CHF alapú kölcsönszerződésre, hanem a deviza fix finanszírozási szerződéstípusra vonatkozik. A perbeli kölcsönszerződésnek ezért nincs olyan rendelkezése, amelyet a felperes a perben támadott. Így perbeli joggyakorlása nem felelt meg a Polgári perrendtartásról szóló
14. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
15. §

(1)és

(2)bekezdésében foglalt rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás követelményének. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelemében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének helytadó határozat [7] meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződési feltétel tisztességtelenségének jogkövetkezménye a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: rPtk.) szabályozott érvénytelenséghez képest speciális, és kedvezőbb a fogyasztó számára: a rPtk. 237. §

(1)és

(2)bekezdése alapján lehetséges a „szerződés módosítása", addig a tisztességtelen szerződési feltétel figyelmen kívül marad. Álláspontja szerint a jogerős ítélet fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: fogyasztói irányelv)

1. preambulum bekezdésébe,
2. és
3. cikkeibe ütköző módon is jogszabálysértő, mivel az eljárt bíróságok a kereseti kérelem vizsgálata során nem szorítkozhattak volna kizárólag a kölcsönszerződés felperes által vitatott feltételei vizsgálatára, hanem hivatalból kellett volna a többi szerződéses rendelkezést is vizsgálniuk, így a hitelkeret beállítási jutalékról, kezelési költségről, árfolyamrésről, közjegyzői ténytanúsítványról szóló kikötéseket. Előadta, hogy az rPtk.
4. §

(4)bekezdése alapján figyelemmel az irányelv

1. cikkére is - a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha az nem világos vagy nem érthető. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
2. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és keresetének megfelelő határozat meghozatalát kérte. Jogszabálysértésként az rPtk. 237.§-ára, a 2009. május 22. óta hatályos 209. §

(4)bekezdésre, a fogyasztói irányelv több cikkére hivatkozott. Állította, hogy az irányelv rendelkezéséből következően hivatalból kellett volna megállapítani a szerződés több rendelkezésének érvénytelenségét, mert azok tisztességtelen kikötést tartalmaznak. [10] A Kúria az rPp. 272. §

(2)bekezdésére figyelemmel - amely alapján a felülvizsgálati kérelemnek és annak indokolásának összhangban kell állnia - csak azt ítélhette meg, hogy az eljárt bíróságok által vizsgált, a felperes által joghatályosan előterjesztett keresete szerinti szerződéses rendelkezések tisztességtelennek minősülnek-e. A felülvizsgálati kérelem alapján érdemben nem volt vizsgálható, és e tárgyban nem volt érdemi döntés hozható, hogy a perben eljárt bíróságokat az adott tényállás mellett hivatalból terhelte-e a kereset tárgyát nem képező szerződéses rendelkezések tisztességtelenségének vizsgálata. [11] Kizárólag az volt vizsgálható, hogy a keresetben megjelölt szerződéses rendelkezések tisztességtelenek-e a 2009. május 22-én hatályba lépett rPtk. 209. §

(4)bekezdésében írtakra tekintettel. A Kúria e körben arra mutat rá, hogy a szerződés megkötésére

1. szeptember 21-én került sor, így az évekkel később hatályba lépett rendelkezésre hivatkozással nem lehet annak tisztességtelenségét vizsgálni. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt másik hivatkozás, amely szerint nincs lehetőség fogyasztói szerződés részleges érvénytelensége esetén a szerződés módosításra, annak főszabályként az a következménye, hogy a tisztességtelen szerződési feltételhez joghatás nem fűződik, az a fogyasztói irányelv
2. cikk

(1)bekezdésével és az Európai Unió Bírósága vonatkozó joggyakorlatával (C-618/

1. sz., Banco Español ügyben
2. június 14-én hozott ítélet,
3. pont) összhangban álló okfejtés. Önmagában azonban az adott tényállás mellett a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, az elsőfokú ítélet megváltoztatására nem alkalmas, mivel a per tárgyát képező szerződéses rendelkezések tisztességtelensége körében a felülvizsgálati kérelem a fenti általános megállapításokon túlmenően érdemi érvelést nem tartalmazott, nem vitatta azt sem, hogy a perbeli szerződésnek nincs olyan rendelkezése, amelyek tisztességtelenségének a megállapítását a felperes kérte. [12] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [13] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes - figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3),

(5)és

(6)bekezdéseire, az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperes a 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a alapján köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az államnak megfizetni. [14] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
3. február
4. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró