Pf.21624/2007/15 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bekezdése alapján a jótállási idő fennállása alatt a felperes igényérvényesítésre jogosult volt. Az alperes a jelen perben az adásvételi szerződésben két éves jótállást vállalt, melyre figyelemmel a felperes az igényét kellő időben érvényesítette a bíróság előtt, így nem alapos az alperesnek az igényérvényesítés elkésettségére való hivatkozása, és ennek alapján pedig azon álláspontja, hogy a per megszüntetésének van helye. A beszerzett szakértői vélemények alapján pedig az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes hibásan teljesített. A perben kirendelt Harsányi Zoltán igazságügyi szakértő megállapította a gépjármű hibáit és ezen szakértői véleményt az elsőfokú bíróság aggálytalannak elfogadta. A gépkocsi fényezésénél azonban a hibás teljesítés nem volt megállapítható. Az igazságügyi szakértői vélemény a felperesi előadással egyezően állapította meg, hogy a baloldali szélvédő oszlopon van kb. egy 10 cm-es sáv, ahol a festékréteg vastagsága a 300 mikront meghaladja. A szakértői vélemény alapján a festékvastagság átlagos értéke 5 mérés átlagértéke, amelyre figyelemmel az első szélvédő oszlopon nem haladja meg a 300 mikronos értéket az átlagos festékvastagság. A festékvastagság mérésénél az alperes által hivatkozott MSZ 2709 magyar szabvány nem alkalmazható, mivel a szabvány a perbeli időben még nem volt hatályban és a rendelkezésre álló adatok szerint a perbeli időszakban nem volt olyan szabvány, amely pontosan meghatározta azt, hogy milyen festékréteg vastagságig lehet az autót újnak tekinteni. Az elsőfokú bíróság e körben kihallgatta … tanút is, illetőleg a pert megelőzően a felperes felkérésére magánszakértői véleményt adó Batternay László tanút, mely tanúk egyezően adták azt elő, hogy az nem jelent hibás teljesítést, ha egy elemen belül eltérő mértékű festékréteg vastagságot mérnek. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján pedig nem merült fel olyan bizonyíték, amely alátámasztotta volna azt a felperesi hivatkozást, hogy a gépjármű a felperes részére való átadást megelőzően sérült lett volna, ezt Batternay László is szakvéleményében csupán feltételezte. Nem volt megállapítható a gépjármű újrafényezése sem, s a felperes indítványára megkeresett biztosító társaságok sem támasztották alá azon felperesi hivatkozást, hogy a festékréteg vastagságra tekintettel a gépjármű újrafényezettnek, és ezért értékcsökkentnek tekintendő. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem látta megalapozottnak. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a perben a felperes indítványára felülvéleményt szerzett be és ennek érdekében az IMSZB-t rendelte ki. Az IMSZB szakvéleményének előterjesztését követően a felperes azonban a felülvéleményt nem fogadta el és álláspontját módosítva arra hivatkozott, hogy a felülvélemény beszerzése nem volt indokolt és a felülvélemény kiegészítésének pedig a mellőzését kérte arra figyelemmel, hogy a kérdéses időszakban a testület törvényesen nem működhetett. Ezen felperesi álláspontra tekintettel az elsőfokú bíróság figyelemmel a Pp. 182. §-ára a felperesi észrevételnek helyt adott, és a peres felek által előterjesztett észrevételekre vonatkozó felülvéleményező nyilatkozatot a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél figyelmen kívül hagyta. A rendelkezésre álló adatok - döntően a más aggálytalan szakértői vélemény - alapján azonban az elsőfokú bíróság a gépjármű egyéb hibáit megállapította, ugyanakkor megállapította azt is, hogy ezek a hibák kijavíthatók és az alperes vállalta is a hibák kijavítását, ezért nincs helye a Ptk. 306. §

(2)bekezdése alapján a gépjármű kicserélésének, és a 306. §

(3)bekezdése alapján pedig a felperes az adásvételi szerződéstől nem volt jogosult elállni. Erre figyelemmel pedig ezen az alapon előterjesztett kártérítési igénye sem lehetett megalapozott. Ezért a felperes keresetét elutasította. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel. Fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és kereseti kérelmének teljes egészében történő helyt adást kért. Nyomatékkal hivatkozott arra, hogy keresetét a Ptk. 248. §-ára alapította, és ennek alapján alkalmazandó a Ptk. 305. § és 306. §

(3)bekezdése. Álláspontja szerint a perben végig az volt vitás, hogy a gépkocsi újrafényezett-e vagy sem és ezen kívül egyéb hibája kimutatható-e. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként álláspontja az volt, hogy valamennyi szakértő kétséget kizáróan megállapította az újrafényezés tényét. Az újrafényezés pedig nem javítható hiba, de jelentős vásárlói bizalmatlanságot okoz, és ezáltal a forgalmi értéket oly mértékben csökkenti, hogy emiatt hibátlan új járműnek a perbeli gépkocsi nem tekinthető. Ezen tényt az IMSZB összesítő állásfoglalásában minden kétséget kizáróan megállapította. Miután pedig valamennyi, a perben eljárt szakértő az újrafényezés tényét kétséget kizáróan megállapította, ezért az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az újrafényezésnél hibás teljesítés nem állapítható meg. Ezzel összefüggésben ismételten hivatkozott a Legfelsőbb Bíróságnak a BH.

1. évben
2. szám alatt közzétett eseti döntésére, melyben a Legfelsőbb Bíróság egyértelműen kimondta, hogy az újrafényezés, mint hibás teljesítés nem javítható hiba. Az újrafényezés valamilyen sérüléssel összefüggésben keletkezett, amelyet igazolnak a jármű egyéb, másodlagosan felsorolt hibái is. Álláspontja az, hogy a megállapított illesztési hibák nem lehetnek gyári eredetűek, azok valamilyen sérüléssel kapcsolatosan keletkeztek. A perben kirendelt szakértő pedig a festékréteg műszeres elvégzésén túl nem folytatta le azokat a szükséges vizsgálatokat, amelyek alapján megállapíthatók lettek volna az általa állított hibák, illetőleg a jármű sérülése. Változatlanul fennállanak a gépjármű hibái, amelyeket az alperes nem javított ki, jól lehet a felperes többször beszállította a gépjárművet javítás céljából az alperes telephelyére. Erre tekintettel álláspontja az volt, hogy a bíróság helytelen következtetést vont le akkor, amikor azt állapította meg, hogy nincs a járműnek olyan hibája, ami a jótállási igény keretén belül a felperes igényét megalapozná. Álláspontja az, hogy a perbeli gépkocsi gyári újként nem értékesíthető, döntően az újrafényezés, de az egyéb hibák miatt sem, és amely hibák érdeksérelem nélkül nem javíthatók. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság részbizonyítás keretében folytasson le bizonyítást a felperesi állítás igazolására. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján, a lefolytatott bizonyítás eredményeként helytállóan állapította meg a tényállást, jogi okfejtése és döntése is megalapozott volt. A másodfokú bíróság a felperes indítványára a fellebbezési eljárás során részbizonyítás keretében igazságügyi gépjármű szakértőt rendelt ki. Gombos Sándor igazságügyi gépjármű szakértő adott az ügyben szakértői véleményt, mely szakértő tételesen vizsgálta a felperes által állított hibákat. Vizsgálta a szakértő a gépkocsi alsó részét, alvázát, valamint a gépkocsi fényezését, ennek keretében a festékréteg vastagságát, a hűtő sérülését, illetőleg a felperes által állított szélvédő cserét, valamint illesztési hézagokat és a rendellenes szélzajt. A szakértő az általa elvégzett vizsgálat alapján megállapította, hogy a perbeli gépkocsi külső fényezése többszörös fedőréteggel van ellátva, a festék rétegvastagsága a szokásosnál lényegesen nagyobb, a fényezés vastagsága egyenletes, homogén, nincsenek kiugró értékek, amely arra utal, hogy a fényezést a gyárban végezték el. Kivételt képez a baloldali szélvédő oszlop, amelyen mért érték az elfogadott 300 mikronos felsőréteg felett átlagosan 308,1 mikron, egy ponton pedig 324 mikron, s megállapítható, hogy a szélvédő oszlopot javították kis felületen, a karcot helyi felületi fényezéssel újrafestették. Mindezek ellenére azonban az általa eszközölt vizsgálatok alapján nem volt megállapítható az, hogy a gépkocsi az eladás előtt sérült lett volna, illetőleg megállapította azt, hogy az eladás előtt azt nem javították. A garanciaidő alatti hibák pedig korábbi sérülésre nem utalnak. E szakértői vélemény pedig teljes mértékben egybecseng az elsőfokú bíróság által a per során kirendelt Harsányi Zoltán szakértői véleményében foglaltakkal. Ezért a másodfokú bíróság e szakértői véleményt ítélkezése alapjául ugyancsak elfogadta. Ennek alapján pedig a másodfokú bíróság sem látta a felperes keresetét megalapozottnak. A szakértői véleményekkel összefüggésben az IMSZB felülvéleményével kapcsolatban a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat rá: Arra helytállóan hivatkozott a felperes, hogy a
3. évi XLVIII. törvény
4. §

(2)bekezdés a) pontja

1. január 1-jétől a Pp.
2. §

(4)bekezdését hatályon kívül helyezte. A korábban hatályban volt Pp. 182. §

(4)bekezdése szerint olyan szakkérdésekben, amelyek körében az igazságügy-miniszter a felülvizsgálatra a

1. § értelmében valamely szakértő testületet, hatóságot vagy szervet jelölt ki más szakértő véleményének beszerzése helyett, a vélemény felülvizsgálatát kell elrendelni. A Pp.
2. §

(4)bekezdését hatályon kívül helyező jogszabály

1. január 1-jétől hatályos. Ugyancsak
2. január 1-jétől hatályos a
3. évi XLVII. törvény, amely az igazságügyi szakértői tevékenységről rendelkezik, és e törvény
4. §

(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy az igazságügy-miniszter - a szakterületi ágazati irányításáért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben az ott meghatározott szakkérdésekben szakértőként vélemény nyilvánítására igazságügyi szakértő testületet (a továbbiakban testületet) hozhat létre. A 31. §

(6)bekezdés c) pontja szerint pedig felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy az érintett miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg a szakértői testületek működésére vonatkozó részletes szabályokat. Kétségtelen, hogy e jogszabályi változás folytán az IMSZB, mint szakértői testület működése a vonatkozó jogszabály hatályon kívül helyezésével 2006. január 1-jétől megszűnt, ugyanakkor a hivatkozott 2005. évi XLVII. törvény 29. §-ában, illetőleg 31. §

(6)bekezdés c) pontjának felhatalmazása alapján az igazságügy-miniszter az új jogszabályoknak megfelelő szakértő testületet, valamint a szakértői testületek működésére vonatkozó részletes szabályokat még nem hozta meg. Így tehát a perbeli vitás szakkérdések eldöntésére hivatott szakértői testület még felállításra nem került. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság a Pp. 177. §

(2)bekezdés utolsó fordulata alapján kellő alappal rendelte ki az IMSZB-t. Figyelemmel azonban arra, hogy

1. január 1-jétől mint testület az IMSZB nem működhetett, ezért az általa adott szakértői véleményt, mint eseti testületet kell figyelembe venni, és annak véleményét az elsőfokú bíróság a Pp.
2. §

(5)bekezdésére is figyelemmel szabadon felhasználhatja. Így az IMSZB, valamint az elsőfokú eljárásban beszerzett Harsányi Zoltán igazságügyi szakértő, továbbá a fellebbezési eljárás során beszerzett Gombos Sándor igazságügyi szakértő egybehangzó szakértői véleményei alapján, továbbá a …, valamint az elsőfokú eljárás során megkeresett két biztosító társaság válasza alapján is kétséget kizáróan megállapítható, hogy bár kétszeri gyári fényezés történt, ez azonban nem hat ki a gépkocsi használhatóságára és nem eredményez értékcsökkenést. E kétszeri gyári festés ellenére is a gépkocsi újnak tekinthető. Ezen bizonyítékok együttes értékelése alapján pedig megalapozottan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes kellő alap nélkül állította a gépkocsi fényezésével kapcsolatban a gépkocsi hibáját és az alperes hibás teljesítését. Ezen túli, a felperes által állított sérülést pedig egyik szakértői vélemény sem állapított meg, ezt a felperes által felkért Batternay László szakértői véleménye sem tartalmazza kategorikusan. Ez utóbbi szakértő is a gépkocsi hibáira tekintettel döntően a gépkocsi fényezésének vastagsága figyelembevételével - csupán feltételezte, hogy a gépkocsi korábban sérült volt. A gépkocsi korábbi sérülését azonban semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá. A szakértők által megállapított és kétségtelenül fennálló hibák pedig a szakértők által is megállapíthatóan javíthatók, az alperes pedig a javítást vállalta is, ezért helytállóan hivatkozott arra az elsőfokú bíróság, hogy a felperes erre alapítottan szavatosi és jótállási igénye alapján a szerződéstől nem volt jogosult elállni és a gépkocsi cseréjét sem alapozza meg, a felperes pedig a perben más szavatosi vagy jótállási igényt nem érvényesített. Nem volt jelen perben alkalmazható a felperes által hivatkozott, a Legfelsőbb Bíróság BH.

1. évi
2. jogesetében kifejtett álláspont sem. A perbeli tényállástól ugyanis az ott elbírált tényállás döntő mértékben eltért, ugyanis az eseti döntésben elbírált tényállás szerint a gépkocsi szállításakor történt szélvédő kitörésével összefüggésben vált szükségessé a gépkocsi fényezése, a javítás ténye miatt pedig a gépkocsiban még kifogástalan eredménnyel járó javítás esetén is értékcsökkenés keletkezett. A perbeli esetben azonban a gépkocsi korábbi sérülése tényként nem volt megállapítható, ezt valamennyi szakértő egyértelműen kizárta, ily módon a felperes által hivatkozott eseti döntésben kifejtettek jelen per elbírálásánál nem lehetnek irányadók. Itt utal a Fővárosi Ítélőtábla arra is, hogy a felperes a fellebbezési eljárás során is a kirendelt szakértő eljárását kifogásolta, azonban az általa bejelentett kifogás alapjában nem a szakértő elleni elfogultsági kifogás, ezért a másodfokú bíróság a felperes ezen észrevételét a szakértői vélemény érdemi értékelésénél vette figyelembe. A szakértői vélemény alapján nem is volt megállapítható, hogy a szakértő elfogult szakértői véleményt adott volna, az általa adott szakértői vélemény - a fentebb már írtak szerint - teljes egészében összecseng az elsőfokú eljárás során beszerzett szakértői véleménnyel és az azt megerősítő IMSZB által adott szakvéleménnyel, ily módon a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárás során beszerzett szakértői véleményt is a bizonyítékok körében értékelte. A fentebb már kifejtettek szerint pedig a fellebbezési eljárás során eljárt szakértő is, valamint a korábban eljárt szakértők véleménye alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a felperes részére az alperes által értékesített gépkocsi újnak volt tekinthető, a gépkocsi fényezése miatt az alperes terhén hibás teljesítést megállapítani nem lehetett, az egyéb hibák tekintetében pedig a gépkocsi hibája javítható. Ily módon a felperes elállásra nem volt jogosult, és a gépkocsi cseréjére sem tarthat igényt. Mindezen ténybeli és indokbeli kiegészítésekre is tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Mivel pedig a felperes keresete, illetőleg fellebbezése nem volt megalapozott, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperes javára a fellebbezési eljárási költségek megfizetésére, mely kizárólag ügyvédi munkadíj és már az áfá-t is tartalmazza. Ugyanezen jogszabályhely alapján köteles a felperes, figyelemmel az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 64. §-ára, a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése alapján az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illetéknek az állam javára történő megfizetésére. ,

1. május
2. . Kovács László s.k. a tanács elnöke Ráczné dr. Gohér Angyalka s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő . Pestovics Ilona s.k. bíró